The New York Times
Peking
egyre több fejlesztési segélyt és kedvezményes hitelt folyósít fejlődő
országoknak, hogy ezzel is elősegítse az ország diplomáciai és
kereskedelmi kapcsolatainak erősítését. A pénzért cserébe Kína exkluzív
bányászati jogokat és megrendeléseket vár - írja a New York-i napilap.
Kína
az elmúlt években milliós hiteleket és segélyeket nyújtott több
feltörekvő gazdaságnak - egyebek között Namíbiának, Pakisztánnak,
Angolának és Kirgisztánnak. Kritikusok szerint a Peking által
folyósított pénzek kettős célt szolgálnak. Egyrészt a helyi politikai
elit kegyeinek elnyerését szolgálja, ami hosszú távon erősítheti Kína
geopolitikai befolyását. Másrészt közvetlen anyagi hasznot is hoznak a
kommunista ország számára: Peking a kedvezményes hitelek folyósítását
ugyanis rendszerint jelentős kínai importszerződések aláírásához köti.
Vagyis a kölcsönt felvevő országok a hitel egy részét azonnal
visszafordítják a kínai gazdaságba.
A szegény országok vezetői
általában örülnek a kínai kölcsönöknek, hiszen Peking - ellentétben a
nemzetközi segélyszervezetekkel és a nyugati bankokkal - egyáltalán nem
követeli meg az átláthatóságot, így a helyi elit a kínai hitelek egy
jelentős részét zsebre teheti.
A The New York Times által
megkérdezett szakértők szerint jelenleg senki sem tudja pontosan, hogy
Kína mennyi kedvezményes hitelt és segélyt folyósított a fejlődő
országoknak. „Többet tudunk Kína katonai kiadásairól, mint amennyit a
külföldi segélyeiről" - mondta David Dhamabugh, a George Washington
Egyetem Távol-Kelet szakértője.
A közelmúltban több országban -
egyebek között Namíbiában és a Fülöp-szigeteken is - botrány tört ki,
amikor kiderült, hogy az állami vezetőket lefizették a kínai hitelből
nagy megrendeléseket kapó kínai cégek vezetői. A namíbiai eset
különösen kínos volt a kommunista vezetés számára: a több milliós
korrupcióban érintett vállalat élén ugyanis Hu elnök fia áll.
Nemzetközi
szervezetek már régóta sürgetik, hogy Peking - a saját jól felfogott
érdekében is - lépjen fel a korrupció ellen. Kína azonban erre egyelőre
nem hajlandó, hiszen akkor elveszítné a nyugati bankokkal szembeni
versenyelőnyét.
http://www.nytimes.com/2009/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése