Kína szomszédai aggodalmukat fejezték ki a Hu Csin-tao kijelentéséről készült médiajelentések miatt, ugyanis a kínai vezető felszólította a haditengerészet vezetőségét, hogy "készüljenek a háborúra". Elmondása szerint a következő években "meg kell történnie a haditengerészet teljes modernizációjának, és összpontosítani kell minden erőt a nemzet védelmére." Ez a mondat a felső katonai- és politikai vezetés december 6-ai találkozóján hangzott el. A kijelentés egyben azt is jelenti, hogy Kína a közeljövőben szakíthat az eddigi különösen óvatos külpolitikával. Hu Csin-tao nyilatkozatát több kínai napilap is leközölte, brit szakértők jelenleg is azon vitatkoznak, hogy a kijelentés egyaránt fordítható "fegyveres harcnak" és "katonai konfliktusnak", ami félrefordítás ide vagy oda, a lényegen semmit nem változtat.
Kína katonai törekvései az elmúlt években meglepték nemcsak a szomszédos országokat, hanem az Egyesült Államokat is. A kínai állam ebben az évben kezdett repülőgép-anyahajók építésébe, és aktívan dolgozik a teljes flotta modernizálásán. Szimbolikus értéke lehet annak is, hogy a kijelentés annak az amerikai-kínai éves megbeszélésnek az évfordulóján hangzott el, ahol a két fél a dél-kínai tengeren elhelyezkedő Spratly-szigetekről kialakult vita kapcsán egyeztetett. Más szóval, Peking ezzel kifejezte az Egyesült Államoknak, hogy a kérdést saját javára fogja megoldani, és ebbe nem enged beleszólást. Korábban Kína kijelentette, hogy a Spratly-szigetek Kína szerves részét képezik. Kína elsődleges szállítási útvonalai az India-óceánról a Csendes-óceánra a dél-kínai tengeren keresztül futnak, ezen kívül a térségben hatalmas olaj- és földgáztartalékok vannak. A növekvő Kína számára ezek az erőforrások most kulcsfontosságúak, az Egyesült Államok tevékenysége a térségben pedig a kitermelés elsődleges akadályát jelenti. A legnehezebb kérdés e tekintetben a Fülöp-szigetek és Vietnám esete, ahol jelentős földgáztartalék található, és ebben a térségben főleg a kínai cégek építkeznek. Az Egyesült Államok megpróbál egy blokkot létrehozni a térségbéli szövetségesekből, hogy korlátozza a kínai cégek terjeszkedését. Ez egyaránt jelent anyagi és katonai támogatást is. Nem véletlen, hogy az USA bővítette katonai jelenlétét Ausztráliában, ami előfeltétele a térségben lezajló későbbi, Kína ellen irányuló átcsoportosításoknak.
A kínai flotta egyelőre csak egy repülőgép-anyahajóval rendelkezik, miközben az USA 11 aktív atommeghajtású repülőgép-hordozót tart szolgálatban. A kínai atom-tengeralattjárók egyelőre még könnyen észlelhetőek az amerikai radarok számára, és az általuk hordozott ballisztikus rakéták hatósugara 1700 kilométer, ami nem teszi lehetővé, hogy kielégítő választ adjanak az esetleges fenyegetésre. A következő években ez az egyenlőtlenség könnyen megváltozhat, ugyanis Kínában egyszerre több repülőgép-hordozó anyahajó van gyártás alatt, és a tengeralattjáró flottát minőségileg és mennyiségileg is teljesen lecserélik. A korábbi, korlátozott csapásmérő erővel bíró tengeralattjáró flotta helyét nemsokára korszerű atom-tengeralattjárók veszik át. Ezzel párhuzamosan folyamatban van a csapásmérő erő növelése, Kína jelenleg dolgozik a ballisztikus rakéták új generációján, ami a tengerről indítva a maga 8000 kilométer hatósugarával könnyen elveheti az amerikaiak kedvét a térségben való terjeszkedéstől. Emellett növelik a rombolók és fregattok számát is, ami ha nem csak üres ígéret marad, évről évre egyre nagyobb akadályt jelent majd az amerikai flotta számára. Nem megalapozott az az elmélet tehát, miszerint Kína a közeljövőben Oroszország felé fog terjeszkedni. A kínai haderő minden forrást a tengeri flotta fejlesztésére összpontosít, nem a szárazföldi haderőre, ugyanis míg Oroszországtól minden szükséges erőforrást jó áron meg tud vásárolni, az amerikai terjeszkedés a világ több pontján korlátozza a kínai érdekeltségeket. A flotta fejlesztése így egyben választ jelent arra is, hogy Líbia megszállásával a NATO gyakorlatilag kizavarta a kínai cégeket az országból.
Molnár István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése