Az Egyesült Királyság nem adja Argentínának a Falkland-szigeteket - David Cameron brit miniszterelnök "gyarmatosító törekvésekkel" vádolta a latin-amerikai országot, és a közeljövőben Vilmos herceg a brit csapatok élén fog a szigetre érkezni. Azok a hajók, amik eddig a Falkland-szigetek zászlaját hordozták, pedig innentől a brit zászlót kötelesek használni.
A dél-atlanti szigetcsoport kérdése 2010-ben került elő újra. Akkor az angolok egy hídfőállás kiépítésébe kezdtek a térségben, az argentinok, akik szintén sajátjuknak tartják a területet, pedig elkezdtek szövetségeseket keresni. Christina Kirchner argentin elnök az ENSZ-el kezdett megbeszéléseket, hogy nemzetközi szinten tisztázódjon a szigetcsoport hovatartozása. Ennek érdekében beutazta a világot, és eljutott Oroszországba is.
A britek határozottan elutasítják még a vita létjogosultságát is. "Nincs kétségünk afelől, hogy a Falkland-szigetek a mi fennhatóságunk alá tartoznak. A nemzeti önmeghatározás az ENSZ alaptörvényének szerves része. A fennhatósággal kapcsolatos tárgyalásoknak nincs létjogosultsága, ameddig a sziget lakosai maguk nem kezdeményeznek ilyesmit." Pár éve ezt mondta a brit külügyminisztérium képviselője.
Azóta sok minden megváltozott. Először is Kirchner megszerezte majdnem az összes latin-amerikai ország támogatását. A tavalyi év végén Uruguay, Brazília és Argentína közös flottával vonult fel a partvidék mentén a Falkland-szigetek zászlajával. Válaszként a britek megtalálták a megfelelő választ az 1982-es argentin-brit háború 30. évfordulójának alkalmából.
A múlt év végén kijelentették, hogy 2012 február-márciusban Vilmos herceg látogatást tesz a Falkland-szigeteken. A brit légierő egy mentőhelikopterének pilótájaként fog megjelenni, és a látogatás katonai szolgálat formájában fog megvalósulni. Így a britek kinyilvánítják, hogy közelről figyelemmel kísérik a szigetek történéseit, és senkivel nem hajlandók osztozni a sziget fölötti ellenőrzésben.
Január 18-án a brit miniszterelnök David Cameron politikai támadást intézett Argentína ellen. Parlamenti felszólalása alkalmából kijelentette, az országnak mindenféleképpen meg kell ünnepelnie az Argentína felett aratott győzelmet a háború 30. évfordulóján és emlékezni fognak azoknak méltó emlékére, akik soha nem tértek haza. Végül Cameron az alsóház pódiumán állva kijelentette, hogy az Argentína által tett állítások "gyarmatosító szándékot jelentenek, mivel a sziget lakosai Nagy-Britannia kormányzata alá akarnak tartozni, és Argentína valami egészen mást akar." Különös pofátlanság kell ahhoz, hogy egy gyarmatosító nagyhatalom gyarmatosító szándékkal vádoljon egy olyan országot, ami hosszú ideig maga is gyarmat volt és ennél fogva gyarmata nem lehetett. Melyik ország igázta le Ausztráliától Indián és Afrikán át egészen Kanadáig a fél világot?
Cameron felszólalása után William Hague külügyminiszter beszéde már egész gyakorlatias volt. Hogyan kezeljék Argentína, Brazília és Uruguay zászló-akcióját. A megoldás kézenfekvő és kikövetkeztethető a szokványos nyugati arroganciából: egyszerűen tegyék ki a brit zászlót, a másikat meg szedjék le! Hague Brazíliában tett látogatás alkalmából a következőt mondta: "Egyértelmű, hogy a brit zászlót használva a hajóknak ugyanúgy hozzáférése lesz a kikötőkhöz Dél-Afrikában, és a világ más részein is."
Érthető, és ez egy közvetlen megnyilvánulása annak a gyarmatosító erőnek, amiről Cameron is beszélt. Csak egy kicsit másképp. A Falkland-szigetek több ezer kilométerre találhatók az Egyesült Királyságtól, ami a még rendelkezésre álló, bár egyre apadó erővel tovább játszaná azt a szerepet, amit a történelem folyamán is betöltött.
Hogy miért nem hagyják el a britek a Falkland-szigeteket? Konsntin Sivkov, a Geopolitikai Kérdések Akadémiájának alelnöke a pravda.ru hírportálnak adott interjújában így fogalmazott:
"Nem fogják hagyni a Falkland-szigeteket, és ennek több kézenfekvő oka van. Először is jókora olajtartalékok vannak a Falkland-szigetek gazdasági térségében. A szigeteken brit haditengerészeti kikötő található, és ha szükséges, nagyobb erőket tudnak telepíteni a térségbe. Ez a dél-atlanti brit befolyás kulcspontja, és foggal-körömmel védelmezni fogják. Argentínának éppenséggel ugyanezen okból kifolyólag van szüksége a szigetcsoportra. Persze a modern brit flotta már csak illúzió. A múlt évszázadban még az volt az elsődleges cél, hogy akadályt állítsanak a szovjet (majd orosz) tengeralattjárók elé a Feröer-szigeteknél. Ma a britek már nem építenek repülőgép-hordozókat, flottájuk maximum 10%-a az Egyesült Államokénak. A tengeri nukleáris potenciál 20%-a az amerikai és 30%-a az orosz potenciálnak.
Argentína még gyengébb ebből a szempontból, flottája túl gyenge és fejletlen ahhoz, hogy megszállja a Falkland-szigeteket. Argentína ma stabil rendszer, növekvő gazdasággal. A vezetők továbbra is fognak ehhez hasonló politikai manővereket intézni, de nincsenek felkészülve egy esetleges háborúra. Ha a probléma az ENSZ elé kerül, Oroszország támogatni fogja Argentínát. Történelmileg helytálló, hogy a szigetcsoport ehhez az országhoz tartozik. Természetesen politikailag is jövedelmező. Dél-Amerika a szövetségesünk, miközben az Egyesült Királyság egyik legfőbb ellenlábasunk."
Andrei Mikhailov - Pravda.RuA nemzetközi helyzet egyre fokozódik, Pelikán elvtárs!
A világ jelentős gócpontjai körül (Irán, Szíria, Izrael, Kína, Oroszország stb.) állandóan kavarognak az események, azonban az eddig perifériára szorított Latin-Amerika is egyre hevesebben kövteli helyét a Nap alatt. Hiába a szinte teljes médiacsend, a politikai és gazdasági ellehetetlenítés a térség országai sorra kezdenek „magukra találni”.
Az iráni elnök latin-amerikai körútjával kapcsolatban hatalmas a csend, vagy pedig csak a félremagyarázással, csúsztatásoktól hemzsegő hamis tájékoztatásokkal találkozhat az ember a világ médiáiban. Már maga a látogatás ténye is hatalmas pofon a háttérben működő sötét erőknek, mert ha még a remélt támogatásokat is sikerül Ahmadinedzsádnak „begyűjtenie”, akkor ismét hatalmas támasztékot kap Irán a cionizmussal folytatott harcban. Ez pedig az említett körök a legrosszabb álmaikban se szeretnék, ha megvalósulna. Ezért mindent megmozgatnak, hogy éket verjenek az egységesülő latin-amerikai nemzetek és államok közé.
A legújabb cionista ármánykodás, amivel remélik a folyamatok megakasztását, az a Falkland-szigetek hovatartozása miatt kirobbant (kirobantott?) „bonyodalom” tovább mélyítése.Igaz bár, hogy a brit birodalom már a gyakorlatban is bizonyságot nyert, hogy csak látszat; illetve, hogy maga az anyaország, a Brit-szigetek is a széthullás küszöbén táncol. Azonban Argentína egymaga nem elég – s ezt az vezetői is tudják – a szigetek visszaszerzéséhez. Viszont az Argentína mögé felsorakozó dél-amerikai államok egységefrontja már nagy falat ahhoz, hogy a cionizmus egyik fellegvára jól megfontolja lépéseit és annak következményeit. Persze az angolok is megtalálták a megfelelő választ az argentín kihívásra, s a szigetekért folytatott 1982-es háború 30. évfordulóján az angol trónörökös Vilmos is jelen lesz az ünnepségeken, demonstrálva a sziget feletti fennhatóságukat.
Viszont amivel a cionizmus boszorkánykonyháján nem számoltak, hogy a vártnál hamarabb és szorosabb együttműködésre ösztönzi ez a „műveletük” is a dél-amerikai országokat. Brazília, Paraguay, Uruguay és Venezuela támogatását már maga mögött tudhatja az argentín vezetés, s most Peru is csatlakozott.
Ehhez társul még az ALBA és a CELAC nemzetközi szervezetek megalakítása, az egyre jelentősebb cionista és Egyesült Államok ellenes fellépések sorozata. A mind hangosabb és erélyesebb jelenlét a nemzetközi „nagypolitikában”.
Bercsényi Miklós 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése