Az Európai Unió bejelentette az iráni olajimport embargóját. A legtöbb európai ország számára nem nagy veszteség, de Irán a második legnagyobb fogyasztóját veszítette el.
Az Európai Unió országai hivatalosan bejelentették az Iránból származó olaj és kőolajtermékek embargóját. Az iráni olaj behozatali tilalma azonnali hatállyal érvényes valamennyi új szerződésre. A meglévő szerződésekkel kapcsolatos szállításokat csak július 1-től kell abbahagyni.
Az EU-országok megállapodtak Irán Központi Bankja számláinak befagyasztásában, továbbá az arany és más nemesfémek kereskedésének betiltásában minden olyan ország állami szerveivel, amely nukleáris fegyverek fejlesztésével gyanúsítható.
Irán a világ harmadik legnagyobb exportőre (2,3 millió hordó naponta), Szaúd-Arábia és Oroszország után. Az EU a világon Kína után az iráni olaj második legnagyobb fogyasztója.
Az embargó az iráni exportot egy ötödével csökkentheti. Görögországnak, Olaszországnak és Spanyolországnak új exportőrt kell találnia, mert olajbehozataluk jelentős része Iránból származik (Görögország 35%, míg a másik kettő 13-13%-ban használ iráni olajat).
Az AFP hírügynökség közlése szerint Görögország megpróbálta elhalasztani a Teheránnal szembeni szankciókról szóló tárgyalásokat. A mély válsággal küzdő országnak azonban ismét nem volt szerencséje: olajimportjuk több mint egyharmada függ az iráni olajszállításoktól, ráadásul a meglévő szerződések feltételei rendkívül kedvezőek Görögország számára. A görög kormány képviselői megpróbálták rábeszélni külföldi kollégáikat, hogy a jelenlegi szerződésekkel kapcsolatos szállítások átmeneti időszakát még legalább egy évvel hosszabbítsák meg, de kérésük nem talált meghallgatásra.
Az EU-országok részesedése az iráni olajimportból összességében alig több mint 4% (Franciaországban ez 4%, Németországban és Angliában 1-1%). Összehasonlításul a legnagyobb beszállítók: Oroszország 31% (a legnagyobb szállító), Líbia - 9,5%, Szaúd-Arábia és Kazahsztán - közel 7%. Nigéria - 5,7%. Ázsiában és Afrikában nincs, aki támogatná az embargót.
Utoljára az európai szankciókat Irán ellen december 1-én szigorították, amikor az EU Külügyminiszterek Tanácsa úgy döntött, hogy kibővíti azoknak az iráni szervezeteknek és magánszemélyeknek a listáját, akiknek európai betéteit és egyéb gazdasági erőforrásait befagyasztják és megtiltják beutazását az EU-ba.
A mostani szigorító intézkedések bevezetését Iránnal szemben az ország második urándúsító központjának megnyitásával kapcsolható össze.
Az olajárak a brüsszeli bejelentésekre emelkedtek, de csak kis mértékben. A Brent nyersolajár 0,83 $-ral 110,69 $-ra emelkedett hordónként, a WTI pedig - 0,63 $-ra 98,96 $-ra. Az embargó bevezetésének lehetőségét a piac már beárazta.
”Az embargó bevezetésének elnyújtása miatt az árak nem nőttek annyit, amennyi lehetséges lett volna. Lehet, hogy az embargót nem is vezetik be teljes mértékben, hiszen senki sem tudja, hogy mi történik július 1-ig” – mondta Jefferies Bache Christopher Bellew olajkereskedő a Reutersnek.
Irán az új szankciókra a Hormuzi-szoros lezárásának kilátásba helyezésével válaszolt.”Ha bármilyen módon megakadályozzák az iráni olajértékesítést, a Hormuzi-szorost lezárjuk” - idézi az iráni Fars hírügynökség Mohammad Kossari-nak, a Parlament Külügyi és Nemzetbiztonsági bizottsága helyettes vezetőjének szavait. Nem világos, hogy az iráni olaj vásárlásának megtagadása Európa részéről ”jogsértésnek” minősül-e.
interfax.ruFerenci Csaba
Maguk alatt vágták a fát: a British Petroleum máris nyafog a bevételkiesés miatt
Még csak egy napja szavazták meg az iráni olajimport leállítását, a British Petroleum máris győzködi az amerikai törvényhozókat, hogy a BP által vezetett projekteket mentesítsék a most javasolt Irán elleni szankciók alól. Ez világosan jelzi: a Nyugat úgy akar nagyobb nyomást gyakorolni az iráni vezetésre, hogy azzal saját gazdaságát ne károsítsa. Márpedig vagy károsítani fogja, vagy nem fog nyomást gyakorolni.
Az amerikai szenátorok ugyanis olyan rendelkezéseket hoztak, ami az olyan vállalatokat mint a BP eltiltja az Iráni Nemzeti Olajvállalattal való együttműködéstől. Ez kivégezne több olyan projektet is, mint a Shah Deniz néven ismert 20 milliárd dolláros befektetés a Kaszpi-tengeren Azerbajdzsán partjainál, amiben a Naftiran Intertrade Co. iráni állami olajvállalatnak 10%-os részesedése van.
Ebben a helyzetben kiütközik a nyugati mentalitás: az állam hoz egy döntést (vagyis hozna) ami alól aki csak tud, azonnal kibúvót keres. A British Petroleum esete egyben el is fogja dönteni, mekkora hatása lesz az olajembargónak Iránra és az európai gazdaságra nézve.
Ha engedélyezik a kivételeket, a háttérben azonnal megindul a lobbizás, minden nagyobb olajvállalat mentesülni akar majd, vagyis a politikai vezetés által meghozott döntés értelmetlen és hatástalan marad.
Ha nem engednek egy kivételt sem, a British Petroleum kidobott projektje csak az út kezdete lesz, a nagyobb olajérdekeltségek könnyen a politikai döntéshozók ellen fordulhatnak.
A nyugati politikai vezetés döntés előtt áll: vagy példát állítanak, és véghezviszik a gazdasági nyomásgyakorlást, vagy végleg hiteltelenné válnak nemcsak azok előtt, akik eddig is megvetették őket, hanem saját hátországukban. Dönthetnek úgy is, hogy a kivonulás helyett a NATO-csapatok megszállják az iráni résztulajdonú létesítményeket - ez azonban az Irán elleni háború kezdetét jelentené és szintén nem maradna következmények nélkül...
Molnár IstvánAmerikai különleges erők Irán határai mentén
Az USA-székhelyű Wired magazin szerint Washington különleges erőket állomásoztat Irán határai mellett, készülvén egy esetleges szabotázsakcióra. A cikk írója szerint nemzetközi különleges erők jelen vannak a térségben (Joint Special Operations Task Force), a helyi erők eligazítását az amerikai "Gulf Coordinating Council" végzi. A jelen lévő csoportok "nem várt helyzetek" kezelése végett vannak jelen. Ez az első alkalom, hogy amerikai oldalról elismerik az egység létezését, ami 2009 óta folyamatosan jelen van a térségben. Az egység elsődleges feladata, hogy felügyelje olyan, szövetséges arab államok katonai egységeinek felkészülését, akik Irán létezését elsődleges problémának tartják.
A cikkben megszólal Rob Bockholt, a közel-keleti térségben működő amerikai egységek szóvivője, ő úgy fogalmazott, hogy "magasak képzett egység, ami nem várt veszélyek kezelésére készül". Az írás szerint az egység 2009-ben jött létre, abban az időszakban, mikor Irán elutasította Obama felajánlását a problémák "diplomatikus rendezésére". Az egység és a térségben működő terrorista műveletek közötti kapcsolatra vonatkozó kérdés hallatán Bockholt csak annyit mondott, "nem lenne célszerű a tervezett vagy a folyamatban lévő bevetésekről nyilatkozni".
Az amerikai különleges erők parancsnokságának vezető szóvivője, Tim Nye azt mondta, az egység a különleges erők képzéséért felelős, összhangban az Öböl Együttműködési Tanács elvárásaival. "Ezen nemzetek különleges alakulatai számottevő javulást értek el az elmúlt években. Kadhafi bukásával katari kommandók utaztak Líbiába, hogy kiképezzék a líbiai lázadókat Tripoli elfoglalására. Az Egyesült Arab Emírségek szintén elsődleges fontosságúnk ítélte a különleges erőket, még a Blackwater csoportok telepítésébe is beleegyeztek."
A szóvivő a bevont személyzet biztonságára hivatkozva nem nyilatkozott az egységek jelenlegi bevetéseiről, a vezetésükről, vagy a parancsnokságokról, viszont megjegyezte, hogy a jelen lévő amerikai erők főleg kiképző egységek, a helyzet rosszabbodása esetén további átcsoportosításokkal kell számolni. "Ha az irániak lezárják a Hormuzi-szorost, az amerikai vezérkar úgy fog dönteni, hogy nekünk kell azt megnyitni és biztonságossá tenni. Egy ilyen helyzetre készülve vannak jelen a térségben az amerikai kommandók."
Molnár István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése