2012. január 9., hétfő

Jön a 450 ezres szabálysértési bírság: Mobilozás öv nélkül? 225 ezer!

Április 15-től rossz világ jön a szabálysértőkre: bizonyos esetekben csaknem félmilliós pénzbüntetés vagy kilencven nap elzárás is kiszabható. Szinte jobban jár, aki kisebb bűncselekmény miatt bíróság elé kerül, mert ott sok mindent meg lehet úszni felfüggesztett börtönnel is.
Aki a szálló helyett az utcát választja, 225 ezret fizet. A hajléktalanok már 2011 novemberében is demonstráltak az új szabálysértési előírások ellen.
Akár kilencven napra rács mögé kerülhet, illetve 450 ezer forintnyi pénzbírsággal sújtható az a személy, akit egyszerre egynél több, elzárással is sújtható szabálysértés miatt vonnak felelősségre. Az új, április közepétől hatályos szabálysértési törvény a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg.
Ez minden eddiginél súlyosabb szankció, és a majdnem félmilliós büntetésért vagy három havi „börtönért” nem is kell túl nagy balhét csinálni: elég, ha valakit két alkalommal kisebb, akár pár száz forintos kárt okozó bolti lopáson érnek. De két kocsmai balhé következménye szintén könnyen ez lehet, és kilencven napra fogdába kerülhetnek azok az örömlányok is, akiket többször rajtakapnak azon, hogy tiltott helyen árulják magukat.
Amúgy nincs az a bíróság, amelyik ötvenezer forintos lopás miatt – ez lesz a bűncselekményi értékhatár áprilistól – végrehajtható szabadságvesztést szabna ki. De még azt sem nagyon szokták becsukni, aki egy kocsmai verekedés során betöri a cimborája orrát.
Olcsóbban megússza, aki nagyobbat üt, és bíróság elé kerül?
Az öv nélkül mobilozás 225 ezer forintba fáj a sofőrnek
Valamivel jobban járnak azok, akik elzárással nem fenyegetett szabálysértéseket követnek el „halmazatban”: esetükben csak a pénzbírság felső határa emelkedik másfélszeresére. Egy nem túl életszerűtlen példa: egy autós nem csatolja be a biztonsági övét, ráadásul kézben tartott mobilon beszélget. A büntetése 225 ezer forint lehet.
De nézzük a büntetési tételeket sorban. A helyszíni bírság maximuma a jelenlegi húszezerről ötvenezerre nő, még szerencse, hogy az új törvény szerint a büntetést kártyáról is ki lehet fizetni – feltéve, hogy a rendőr zsebében ott lapul egy banki terminál.
Az elzárással nem sújtható szabálysértéseknél, amennyiben nem sikerül az ügyet a helyszínen lezárni, maximum 150 ezer forintos pénzbírságot szabhatnak ki. Háromszázezer viszont a határ, ha az elkövetőt elzárással is sújthatnák. Ilyenkor alapesetben a fogdabüntetés legfeljebb hatvan, fiatalkorú esetén harminc nap lehet.
Ez utóbbi körbe tartozik egyebek mellett a kis értékű lopás, csalás és rongálás, a magánlaksértés, az önkényes beköltözés, a rendzavarás, a garázdaság. De ugyanennyit kaphat az is, aki polgárőrnek adja ki magát, gárdistaként masírozik, esetleg úgy ül volán mögé, hogy korábban eltiltották a vezetéstől.
A visszaesők retteghetnek: nő a büntetés, javul az adatbázis
Amennyiben egyszerre több szabálysértés miatt is eljárás indul, a büntetési tételek emelkednek. Így lesz a 150 ezerből 225 ezer, a háromszázezerből 450 ezer, a hatvan napos elzárásból meg kilencven nap. De a „visszaesők” is retteghetnek. Akit hat hónapon belül másodjára sújtanak helyszíni bírsággal, az ötvenezer helyett hetvenezres büntetésre számíthat. Annak érdekében, hogy ez a gyakorlatban is működjék, igen részletes nyilvántartás jön létre.
Még rosszabbul járhat, akit két éven belül legalább három szabálysértési eljárásban marasztalnak el. Amennyiben a harmadik ügyben elzárásnak van helye, a fogdabüntetés felső határa 75 napra nő, ám a notórius szabályszegőt akkor is hatvan napra rács mögé dughatják, ha kizárólag pénzbüntetés lenne kiszabható.
Vagyis: amennyiben valakit két esztendő alatt három jelentéktelen közlekedési szabálysértésen érnek, elvileg mehet a rács mögé. Könnyen lehet, hogy a gyakorlatban is.
Naponta ötezer forintért választható az elzárás
A pénzbírságot egyébként érdemes lesz komolyan venni, mert aki nem fizet, azt szinte automatikusan becsukják. Minden ötezer forint egy napot jelent, tehát egy százezres bírság húsz nap fogdát „ér”. A büntetést azonban közérdekű munkával is meg lehet váltani, és ekkor ötezer forintonként hat órát kell teljesíteni. Erről a lehetőségről a hatóságnak kötelező tájékoztatást adnia, és az állami foglalkoztatási szervnek megfelelő munkát is kell biztosítania, ha valaki inkább ezt vállalja.
Akit elzárással büntethető szabálysértés elkövetésén tetten érnek – illetve két napon belül elfogják –, azt a bírósági határozat megszületéséig, de legfeljebb 72 órányi időre őrizetbe vehetik. De ha az első fokon hozott verdikt – például az elkövető fellebbezése miatt – nem lép hatályba, az ilyen őrizet még további tíz napig tarthat.
A szabálysértési eljárást általában harminc – kivételesen, a bonyolultabb ügyekben hatvan – nap alatt kell majd lefolytatni. A szoros határidő betarthatóságát szolgálja, hogy aki nem fizeti ki a helyszíni bírságot, annak azonnal átadják a szabálysértési hatóság legkésőbb öt napon belüli időpontra szóló idézését. Az invitálásnak pedig érdemes lesz eleget tenni, mert ha valaki nem megy önként, a saját költségén elővezetik. Ennél a taxi is olcsóbb. Amúgy mindenkinek fel kell készülnie arra is, hogy a büntetés mellé kiszámlázzák az eljárás költségeit.
A megyei kormányhivatalok veszik át a feladatokat
Áprilistól változik az eljáró hatóságok köre is: általános szabálysértési hatóság az önkormányzati jegyző helyett a megyei kormányhivatal lesz. Lehet tehát majd jó messzire utazni. Amikor viszont elzárás kiszabásának van helye, mindig a helyi bíróság jár el, az esetleges fellebbezésekről pedig a megyei bíróságok – új elnevezéssel törvényszékek – döntenek.
Egyes ügyekben – ilyen többek között a tulajdon elleni szabálysértés – a rendőrség jár el, míg például vámszabálysértés esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az illetékes. Helyszíni bírságot viszont az állami szervezetek ennél lényegesen nagyobb köre szabhat ki, így a katasztrófavédelem, a közlekedési hatóság, a közterület-felügyelet, sőt a természetvédelmi őr, a halőr, az erdő- és mezőőr is.
Jó hír viszont, hogy májusig valamennyi önkormányzatnak vissza kell vonnia a helyi szabálysértésekre vonatkozó rendeletét. Így biztosan nem fordulhat elő, hogy valaki azért fut bele valamilyen szabálytalanságba, mert nincs tisztában a helyi viszonyokkal, hiszen minden jogellenes cselekményt egyetlen törvény tartalmaz. Másfelől a helyhatóságokat megfosztják attól a lehetőségtől, hogy a körülményeket ismerve maguk alkossanak szabálysértési tényállást.
Büntetlenül lehet viszont nemesi címet hazudni
Az elsősorban a hajléktalanokat érinti, hogy az életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt nem lehet bírságot kiszabni, ha az önkormányzat nem teremti meg a hajléktalanellátás szervezeti feltételeit. Ha azonban van a településen valamilyen szálláslehetőség, a „visszaesőket” akár 225 ezer forintra is megbüntethetik, vagy mehetnek hatvan napra a rács mögé.
Érdekes ugyanakkor, hogy miközben az új törvény látványosan „bekeményít”, néhány szabálysértés kimaradt a jogszabályból. Lehetséges persze, hogy ezeket másutt majd visszahozzák, de egyelőre úgy tűnik, nem lesz büntethető, aki megsérti a fellobogózás vagy a nemzeti gyász szabályait, aki letépi a hatóság hirdetményét, jogosulatlanul nemesi címet használ, tiltott helyen fürdik, kontárkodik, szabálytalan marhalevelet állít ki vagy nem tesz eleget polgári védelmi kötelezettségének.

(NOL/TMRSZ)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése