Drónok és az USA új háborús politikája

Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Leon Panetta korábban a Wall Strett Journalnak adott interjúban megemlítette, hogy az Obama kormányzat kiszélesíti a drónok által alkotott globális hálózatot. Ez a politika részét képezi annak a tervezetnek, ami a hagyományos haderő arányának csökkentését irányozza az elmúlt évek kiegyensúlyozatlan pénzügyi háttere miatt. A tervek szerint a következő öt évben az Egyesült Államok csökkenteni fogja a katonai személyzetet 92000 fővel, ami a Pentagon vezetője szerint több milliós megtakarítást jelent. A katonák számát tovább csökkentik a jelenlegi 562000-ről 490000-re, a tengerészgyalogság létszáma 202000-ről 182000-re csökken.

A Washington Postnak nyilatkozó tisztviselők szerint az ideji költségvetés tartalmazza az Egyesült Államok drón flottájának 30%-os növelését, ezzel fogják ellensúlyozni a személyi állomány csökkentéséből adódó hátrányokat. Az újság szerint a Pentagon tervei szerint a világ minden országában ezeket az egységeket fogják elsőre mozgósítani más nemzetek ellen a "távoli háborúkban". Vállalati források szerint a következő öt évben a költségvetésből több mint 30 milliárd dollárt szánnak a drón haderő fejlesztésére. Pakisztán, Jemen, Irak, Afganisztán, Venezuela, Mexikó, Kolumbia, Palesztina, Szomália, Líbia, Szíria, Libanon, Törökország és számos más állam területén észlelnek időről-időre vagy amerikai távvezérlésű kémrepülőgépet, vagy agresszív amerikai beavatkozás áldozatává az ország helyi vezetők meggyilkolásával és rengeteg civil áldozattal.

A technológia használata a múlt századra vezethető vissza, és Afganisztán amerikai megszállása idején kapott szélesebb nyilvánosságot. Az első, a nemzetközi diplomácia szintjén is megjelenő eset egy Pakisztán területén végrehajtott merénylet volt, mikor is az amerikai vezetés a több száz civil áldozatot "járulékos veszteségnek" nevezte. Azóta a CIA egyre rendszeresebben hajt végre hasonló jellegű bevetéseket Amerika, Ázsia és Afrika területén. Míg a drón afganisztáni és iraki bevetéseit a Pentagon ellenőrzi, a CIA irányítja a műveleteket minden olyan országban, ahol nincs háború. Egyes felvetések szerint Obama megtartott pozíciójában minden olyan személyt, akivel kapcsolatban George W. Bush tájékoztatta, hogy a CIA "terrorizmus elleni" bevetéseinek részét képezi és így felhatalmazása van az Al-Kaida szövetségeseivel szemben a világon bárhol a drón haderő használatát elrendelni. (a kongresszus jóváhagyásával)

Jelenleg Izrael a legfőbb exportőr a drón haderő terén, de Washington gyártókapacitása növelésével törekszik az első helyre. Mikor Bush meghirdette a "terrorizmus elleni háborút", az országnak mindösszesen 50 ilyen gép állt rendelkezésére. Jelenleg több mint hétezer drón áll az amerikai haderő szolgálatában. A General Atomics Aeronautical Systems, a Predator és a Reaper típusú drónok gyártója nemrég 25 milliárd dollár értékű szerződéseke kötött a megrendelőkkel. Más cégek, mint például a Lockheed Martin és a General Dynamics szintén erre a piacra törekszik, és a legnagyobb gyártó- és fejlesztő központok Arizona területén találhatók. Törökország, Etiópia, Kolumbia, Dél-Korea és Kirgizisztán területén is vannak ilyen központok, de ezeket mind a kaliforniai Beale Légierő Központból, az Ohio-béli Wright Patterson, az észak-dakotai Grand Folksból vagy Nevadából irányítják.

Az elmúlt öt évben a drón haderő a CIA egyik legfontosabb eszköze lett, és teljesen törvényesen gyakorlatilag bárkit meggyilkolhat ilyen gépekkel, akit előzetesen terroristának minősítenek. Temetésen részt vevő gyászoló tömeget mészároltak le ilyen módon, és mindezt azzal igazolták, hogy gyanújuk szerint egy tálib vezető volt az emberek közt. Az USA törvényi szabályozásával ma gyakorlatilag bárki megölését igazolhatják utólag - mondván, hogy értesüléseik szerint terveztek, elrendeltek, vagy akár csak kigondoltak egy 'terrorista támadást' - még saját állampolgáraik esetében is.

Molnár István

A NATO 4 milliárd dollárt költ amerikai drónokra

A NATO közel 4 milliárd dollárt az Egyesült Államok által épített drónokra a következő öt évben, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy ellensúlyozzák a légierő a líbiai beavatkozás során tapasztalt gyengeségeit. A Northrop Grumman védelmi technológiai cégnek legalább 1 milliárd dollárt fizetnek a Global Hawk típusú drónokért, az ár tartalmazza a földi irányító központokat, képelemző technológiát és az irányítók kiképzését. Az irányító központ a NATO egy szicíliai létesítményében lesz, és az üzemeltetés költsége további 2,5 milliárd dollárt jelent a következő két évtizedben.

A hivatalos indoklás szerint "Líbiában nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van ilyen lehetőségre is". A névtelenül nyilatkozó tisztviselő kijelentése arra enged következtetni, hogy a NATO vezérkara a jövőre nézve is fokozott biztonsági kockázatként tekint a parancsmegtagadásra, ami Líbia lerombolása során különösen magas arányban fordult elő. Az európai légierő által végrehajtott bombázások során több pilóta is megtagadta a parancsot, mikor sűrűn lakott városok, civil célpontok, vagy épp az ivóvíz- és áramellátás központjai voltak a célpontok. Egy robotrepülőgép használata során nyilvánvalóan nem merül fel az ilyesmi, és a NATO feltehetőleg a közeljövőben is civil célpontok sokaságát akarja kiiktatni, különösen, mikor az Európai Unió területi egysége felbomlik. Rengeteg pilóta nem lenne hajlandó ellőni azt a rakétát esetleg egy budapesti lakótelep panelházának harmadik emeletére - a CIA robotrepülőgépe viszont kérdés nélkül belezuhan, majd be lehet jelenteni a sajnálatos balesetet, mondván hogy a gép felett elvesztették az irányítást. 

Emiatt is alakult úgy a líbiai hadművelet, hogy az európai légierő többnyire az amerikai drón haderőre támaszkodott a célpontok megsemmisítése során. A NATO védelmi miniszterei két évtized után megegyeztek a "felderítés" költségeinek elosztásáról. A drónokat 13 NATO tagállam rendeli a gyártótól: Németország, Olaszország, Luxemburg, Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Norvégia, és az Egyesült Államok.

Valamilyen rejtélyes oknál fogva a balti államok és Norvégia kapják meg elsőként a megrendelt drónokat. Később a robothaderő elérhető lesz mind a 28 tagállam számára, és a költségeken is osztozni fognak. Franciaország és Belgium saját fejlesztésű robotgépekkel vesz részt a programban.

A nemzetközi emberjogi csoportok lassan kezdenek aktivizálódni az ügy kapcsán, és főleg azt a pontot kritizálják, ami a NATO részéről elsődleges oka volt a drón haderő használatának: a robotrepülőgépek vezérlése egy elzárt teremből, akár egy bögre kávé mellől zajlik. Emiatt az irányítók gyakran nem éreznek semmiféle felelősséget a tetteik miatt, az észlelés módjánál fogva gyakorlatilag egy videojáték során érzett felelősségérzet jelenik meg, a vezérlőteremben esetleg még jó hangulat is uralkodhat, miközben száz kilométerekkel odébb civilek halnak meg. Erre az afganisztáni és pakisztáni bombázások szolgálnak élő bizonyítékként. Több tucatnyi civil áldozat miatt az Egyesült Államokban még senki nem került bíróság elé emberölés okán, mivel parancsot teljesít, és mivel nem közvetlenül követi el a gyilkosságot, sokakban erkölcsi aggályok sem merülnek fel.

Molnár István