Döbbenetes emlékeztető az egészségügy eugenista álláspontjára

Az Orvosi Etika folyóiratban megjelent tanulmány szerint az abortuszt ki kellene terjeszteni az újszülöttekre is, akkor is lehetővé téve a gyakorlatot, ha a csecsemő teljesen egészséges. A tanulmány állításai döbbenetes példái annak, hogy az egészségügyben mennyire eugenista gondolkodásmód dominál.

A tanulmány szerzői Alberto Giubilini, a melbourne-i Monash Egyetemről és Francesca Minerva, a Melbourne Egyetem Alkalmazott Filozófia és Etika Központjától.

A szerzők azzal érvelnek, hogy „a magzat és az újszülött nem rendelkezik ugyanazzal a morális státusszal, mint egy igazi személy,” és mivel az abortusz engedélyezett olyan esetekben is, amikor a magzat teljesen egészséges, „az egészséges újszülöttek megölését is engedélyezni kellene minden olyan esetben, ahol a közönséges abortusz lehetséges, akkor is, ha a csecsemőnek nincs fogyatékossága.”

„Teljes mértékben irreleváns, hogy mindkettő rendelkezik a személlyé válás potenciájával,” állítják a szerzők, azzal érvelve, hogy az örökbefogadás nem elegendő ellenérv, mivel a folyamat pszichológiai és anyagi terhet jelenthet az anyának és emiatt „pszichológiai gyötrelem  érheti.” Arra nem tér ki a tanulmány, hogyan kerülheti el az anya a „pszichológiai gyötrelmet” ha engedélyezi saját gyereke megölését.

„Önmagában az a tény, hogy valaki ember, nem garantálja az élethez való jogot. Sok olyan ember van, aki számára az élethez való jog nem biztosított: a fölösleges embriók, azokban az esetekben, ahol az őssejt kutatás engedélyezett, azok a magzatok, amelyeknél az abortusz engedélyezett, vagy azok a bűnözők, akikre halálbüntetés vár,” írják a szerzők.

A csecsemőgyilkosság barbár eredetű, ősi gyakorlat, de sajnos a világ számos pontján ma is gyakorolják, mint például Kínában, ahol a fiúk előnyben részesítése miatti társadalmi nyomás hatására a nemek egyensúlya felborult. Több tanulmány szerint 40 millió lány „hiányzik” a kínai társadalomból a nem szerinti abortuszok és csecsemőgyilkosságok miatt. Indiában 50 millió nővel van kevesebb a kelleténél hasonló okból.

Pakisztánban évente 1000 csecsemő esik áldozatul csecsemőgyilkosságnak, legtöbbször büntetlenül.

Matthew Archbold, az Országos Katolikus Nyilvántartási hivataltól elmondta, hogy a csecsemőgyilkosság, vagy más szóval az újszülöttek megölésének legalizálása a tanulmány alapjául szolgáló feltevés – vagyis, hogy a magzat nem ember, ezért nincs joga az élethez – logikus végkövetkeztetése.

„Abban a pillanatban, hogy felhatalmazzuk magunkat annak eldöntésére, hogy ki számít embernek és ki nem, saját szerencsétlen, de elkerülhetetlen sorsunkat pecsételjük meg. Amint kimondjuk, hogy az emberi élet nem szent, minden egyéb felvetés össze-vissza vonallá, homokba rajzolt álláspontok kuszaságává válik,” írja.

Wesley J. Smith, neves bioetikus megjegyzi, hogy „a huzamos ideig öntudatlan állapotban lévő emberek dehidratálásához való jog” körüli viták, mint Terri Schiavo esete, szintén bioetikai és orvosi folyóiratokban megjelent, a fentihez hasonló cikkek eredményei.

„Az ókori Rómában a nem kívánt csecsemőket kitették a domboldalra. A tanulmány szerzői vajon vissza akarnak térni ezekhez a durva „értékekhez”? Feltételezem, ők gyorsabb halált akarnának,” írja.

Forrás: Infowars.com

Döbbenet: újszülöttek megölését engedélyezné két bioetikus

A brit Journal of Medical Ethics cikkének szerzői szerint az újszülött hasonló erkölcsi kategóriába esik, mint a magzat, ezért minden olyan esetben, amikor az abortusz engedélyezett, engedélyezni kellene a „szülés utáni abortuszt” is.

A cikk szerzői, Alberto Giubilini és Francesca Minerva azzal érvelnek, hogy az újszülött, akárcsak a magzat, „nem tényleges személy”, és morális értelemben nincs joga az élethez; az, hogy ember lehet belőle, „erkölcsileg irreleváns”; továbbá, hogy „az örökbefogadás nem mindig szolgálja az emberek tényleges legjobb érdekét”. Mindezek alapján – vélik – engedélyezni kellene a 'szülés utáni abortuszt', azaz az újszülött megölését „minden olyan esetben, amikor az abortusz is megengedett.”

Ilyen esetnek minősül, ha a születés után derül ki, hogy a csecsemő rendellenességgel született. Ám az egészséges újszülött megölését is indokoltnak tartják, ha miatta „veszélybe kerülne a család jóléte”, vagy például az anyát elhagyja a társa, s így a gyermekvállalás „elviselhetetlen terhet jelentene a nő egészsége szempontjából”.

Giubilini és Minerva javasolja, hogy „az eljárást ne csecsemőgyilkosságnak, hanem szülés utáni abortusznak nevezzék, hangsúlyozva ezzel, hogy a megölt egyed nem annyira csecsemőhöz, mint inkább magzathoz hasonló.”

A neves orvosetikai folyóiratban február 22-én megjelent cikk világszerte hatalmas felháborodást keltett. A kiadó, Julian Savulescu professzor, az Oxfordi Uehiro Gyakorlati Etikai Centrum igazgatója azt mondta, hogy a szerzők a cikk közzététele óta halálos fenyegetéseket is kaptak. Savulescu szerint a felháborodott üzenetek küldői „fanatikusok, akik a liberális társadalom alapvető értékeit tagadják” - írja a The Telegraph.

A tanulmányt március 4. után eltávolították az internetről.

Magyar Kurír