Az iráni elnök konzervatív riválisai több mint kétharmados többséggel nyertek irányítást a parlament felett. Az eredmény több mindennek is köszönhető: egyrészt, bár Ahmadinedzsád a nyugati médiában ellenségképként van bemutatva Izrael ellenes kijelentései miatt, a nyugati szövetségesek mégis egyedül Ahmadinedzsád támogatóinak győzelmében reménykedhettek, mert még mindig az elnök képviseli a nyugati államok számára leginkább elfogadható lehetőséget. Bár Ahmadinedzsád kijelentésein sokszor felháborodik a nyugati média, nem árt emlékezni arra, hogy Iránban az elnök képviseli a "liberálisabb" irányvonalat, szemben az ország irányvonalát adó, a nyugatiak által csak "keményvonalasnak" nevezett vallási vezetéssel.
A másik fő ok, amiért Ahmadinedzsád ellenfelei abszolút többséget kaptak, szintén ezen alapszik: a szavazati eredmények Ahmadinedzsád politikájának megbélyegzése, amiért szembement a vallási vezetéssel, és megkérdőjelezte Khamenei ajatollah hatalmát olyan alapvető kormányzati ügyek, mint a külpolitika és hírszerzés felett. Mivel ez a vallási és a világi vezetés szétválasztására tett kísérletnek tekinthető, ezt se a vallási vezetés, se a nép nem nézte tétlenül, és a nép úgy értékelte, hogy Ahmadinedzsád végképp letért a forradalom által kijelölt útról. Többször elhangzott, hogy Ahmadinedzsád politikailag elgyengült az utóbbi 18 hónapban, és most ő lehet az első iráni elnök az iszlám forradalom 1979-es győzelme óta, akit ellenséges parlament von kérdőre tetteiért.
Bár a 290 tagú parlamentnek kevés ellenőrzése van olyan politikai ügyek, mint például az atomprogram felett, az elnök közvetlenül a parlamentnek kell elszámoljon, és a parlament többsége nem fog párbeszédbe kezdeni a Nyugattal az urándúsítási program kapcsán.
A szavazatok számlálása még folyamatban van, de a konzervatívok elsöprő győzelme már biztosra vehető. A tegnap kihirdetett 216 győzelemből 112 olyan politikusé, aki azonnal Ahmadinedzsád ellen fordult, mikor az megkérdőjelezte az ajatollah fennhatóságát. Hat független jelöltet is megválasztottak, a többi helyet Ahmadinedzsád támogatói és centristák kapták. (A reformpártiaknak nem jutott hely.)
Ahmadinedzsád az ajatollah közeli szövetségeseként kezdte pályafutását, az ellentétek akkor kezdtek megjelenni, mikor az elnök nyilvánvalóvá tette, hogy igényt tart olyan kormányzati pozíciókra, ami felett tradicionálisan a vallási vezetésnek van teljes ellenőrzése. A komolyabb problémák akkor kezdődtek, mikor áprilisban az elnök több mint egy hétig nem jelent meg a kormányzati gyűléseken, amiért az ajatollah visszaállította pozíciójába az Ahmadinedzsád által lemondatott hírszerzési minisztert.
A jelenlegi parlament májusig folytatja tevékenységét az új vezetés beiktatásáig. Addig Ahmadinedzsádnak az országgyűlés előtt nyilvános kihallgatáson kell megjelennie több vád kapcsán is, beleértve a helytelen gazdasági igazgatást, ami kritikus lehet az ország számára pont abban az időszakban, mikor a nyugati szankciókat kiterjesztették. Ahmadinedzsád várhatóan az ajatollah hatalma elleni fellépésért is nyilvános kihallgatáson fog felelni.
A szavazás végleges eredménye keddig nem várható, de a részeredmények is elegendőek voltak ahhoz, hogy Ahmadinedzsád ellenfelei elsöprő győzelmet tudhassanak magukénak.
Mohammad Reza Bahonar, Ahmadinedzsád korábbi szövetségese szerint az elnök ellenfelei több mint 80%-os eredményre számíthatnak. Ahmadinedzsád ellenfelei közül Gholam Ali Haddad Adel tudhat magáénak elsöprő támogatottságot. Az ő lánya Khamenei ajatollah fiának felesége. Ahmadinedzsád húga viszont saját szülővárosában vereséget szenvedett, ami nagyon jól mutatja, hogy a nép megvonta a bizalmat az elnöktől és szövetségeseitől, így családjától is.
Bárhogy végződjék is, az iráni nép számára az iszlám forradalom eszmeisége kövezte ki az utat Irán sikeréhez, ami igazolja, hogy az ország jövője szempontjából ez a járható út. Irán egyben példát is állított a világ országainak a forradalom után kiépülő államigazgatással, hiszen a nyugati világban lezajló szabadkőműves forradalmakat követően - mely az egyház világi hatalmának megvonásával járt - az iráni példa megmutathatja a hitetlenné nevelt nyugati embernek, hogy a tiszta szellemiségű vallási vezetés a modern világban is képes egy ország felvirágoztatására. Iránnak emiatt hatalmas lehetősége van a felemelkedésre, és emiatt a végsőkig ragaszkodnia kell a forradalom eszmeiségéhez. A jelenlegi részeredmények alapján van lehetőség a forradalom által kijelölt út megtartására, és a belső megújulásra.
Fenyvesi Áron
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése