2012. március 13., kedd

A tiltakozás tiltása: a szólás szabadságának végnapjai Amerikában

Az új, „birtokháborítási törvényként” emlegetett, HR 347. számú törvényjavaslat, a Védett Szövetségi Épületekről és Területfejlesztésekről, hamarosan beiktatásra kerül, már csak az elnöki aláírás hiányzik hozzá. A törvény büntetendő cselekménynek minősítene számos tiltakozó megmozdulást.
Kimondja például, hogy aki tudatosan, „törvényes felhatalmazás nélkül behatol egy védett épületbe vagy területre, azzal a szándékkal, hogy akadályozza vagy megzavarja a kormány munkáját és a kormányhivatalok működését, illetve rendzavarást követ el a védett épületekben, területeken, illetve azok közelében” vagy „akadályozza vagy megzavarja a kormány munkáját és a kormányhivatalok működését,” pénzbírsággal sújtható illetve „nem több mint 10 évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy mindkettővel büntethető.”
A törvény számos kérdést vet fel, azonkívül nem határozza meg, mit jelent a „kormány és a kormányhivatalok munkájának akadályozása vagy megzavarása,” és azt sem tudni mit ért a „kormány munkája és a kormányhivatalok működése” alatt. A homályos fogalmazás lehetővé teszi, hogy a kormány elfojtsa a tiltakozó megmozdulásokat és korlátozza a szólás szabadságát, mint például a közelgő NATO és G-8-as csúcstalálkozók idejére szervezett tüntetések esetében. Tehát a törvény értelmében az alkotmányban rögzített szabadságjogokat a „kormány munkája” közben nem lehet gyakorolni.
„Ez a törvény lehetővé tenné, hogy a szövetségi rendfenntartó erők a tiltakozó akciók résztvevői ellen vádat emeljenek és büntetőjogi bírságot vagy büntetést, akár 10 évig terjedő szabadságvesztést szabjanak ki rájuk,” írja a Salon.com. „A HR 347 törvény tálcán kínálja a visszaélések lehetőségét. A New yorki rendőrség például minden jel szerint úgy véli, hogy egy tüntetés filmezése illetve fotózása rendbontó magatartásnak minősül.”
Az a tény, hogy mindössze három szenátor szavazott a törvény ellen ékes bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok mindkét politikai pártja ugyanannak az éremnek a két oldalát képviseli.
Ez az újabb törvény szorosan követi a határozatlan idejű fogva tartásról szóló vitát és a legfőbb ügyész legutóbbi felvetését, miszerint az amerikai elnöknek jogában áll elrendelni amerikai állampolgárok kivégzését, bármiféle bizonyíték nélkül.
Ilyen tempóban a szólás szabadsága rövid idő alatt régmúlt idők emlékévé válhat.

Forrás: Global Research

2011. december 1-jén a szenátus 93-7 arányban megszavazta a „határozatlan idejű fogva tartásról” szóló törvényt

A Nemzetvédelemi felhatalmazásról szóló 1867. számú törvény elfogadásával az amerikai szenátus múlt csütörtökön törvénybe iktatta az amerikai hadsereg felhatalmazását arra vonatkozóan, hogy amerikai állampolgárokat vádemelés, tárgyalás és bármilyen felügyelet nélkül határozatlan ideig fogva tarthasson. Bár a Fehérház kilátásba helyezte a törvény megvétózását, az a tény, hogy az Obama kormány jogászai ismételten megerősítették támogatásukat amerikai állampolgárok ellen, állami finanszírozással elkövetett merényletek iránt, ennek az ellenkezőjét sugallja. A kormány számos alkalommal kihangsúlyozta, hogy a törvény nem megszavazása, tehát az alkotmány tiszteletben tartása, „politikai öngyilkosság” lenne.
„A törvény „hatalmi-szteroiddal” látja el a hadsereget, jelentősen megnövelve annak veszélyét, hogy amerikai állampolgárokat vádemelés nélkül börtönbe zárhassanak,” mondja Christopher Anders, az ACLU vezető jogtanácsadója törvényhozási ügyekben. Spencer Ackerman kiemelte, hogy a törvény megsérti az amerikai alkotmány hatodik kiegészítését, mivel lehetővé teszi, hogy amerikai állampolgárokat határozatlan ideig fogva tarthassanak, akár külföldön is, a bűnösségi bizonyításának kényszere nélkül. Nem kell mást tenniük, mint egy utcai ellenőrzés, igaztoltatás során terroristának nyilvánítani valakit és az illetőt akár soha többé nem látják viszont.
A határozatlan idejű fogva tartás körüli vita egyértelművé tette, hogy a kormány szerint az Egyesült Államok területe maga is háborús övezetnek számít. Egyesek azt gondolják, hogy ezzel nincs semmi gond, annak ellenére, hogy egy ilyen döntéssel sárba tiporják az alkotmányt, megsértik a hadsereg és a rendőrség, valamint a kül- és belpolitika szétválasztásának elvét.
Ez egy rendkívül veszélyes döntés, különösen egy olyan országban, ahol terroristának nyilváníthatnak valakit, pusztán azért mert megkérdőjelezi egy háború jogosságát, vagy tüntetni mer, esetleg megkérdőjelezi a környezetszennyezési politikát vagy a Wall Street-i banda tevékenységeit, támogatja Ron Paul-t, szabadságpárti elveket vall, befektetési aranyat vagy 7 napnál több időre elegendő tartalékélelmiszert vásárol.
Forrás: Infowars.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése