ÉBRESZTŐ MAGYAR !
Magyarország hivatalos pénzneme a forint. Ezt ne felejtsük el!!! Nem Chf, nem euro és nem japán yen !!! Amiről 12 éve hallgat a politika és a Bankszövetség. … Nem fárasztjuk a tisztelt olvasókat a banki könyvelés egyszerű halandó számára érthetetlen műveleteivel, néhány gondolat a teljesség igénye nélkül:
2000.évi C. törvény a számvitelről 15. § (3) A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve).
A nyilvántartásban devizában rögzített tételek megsértik a valódiság elvét, hiszen a magánjogi szerződés keretein belül csak forintösszeg mozog mind a hitelnyújtáskor, mind a törlesztéskor, nincs valóságos devizamozgás, egy képzett, számított, virtuális devizaösszeg szerepel benne.
A hitel teljesítéskor a forintértéket a deviza árfolyammal osztották, a maradvány devizaértéket viszont a devizaárfolyammal szorozzák. Ebből eredően mind a tartozás devizaértéke, mind a tartozás forintértéke valótlanná válik. Ez jelenik meg abban az ellentmondásban, hogy a törlesztés ellenére, a kezdeti értéknél magasabb a fizetendő maradék tartozás értéke.
Minthogy a forintban történő folyósítást egyszerűen devizakövetelésként veszik nyilvántartásba, és ezzel jön létre a devizában nyilvántartott, tehát a deviza alapú hitel. Ha azonban e mögött nincs valódi devizafelvétel, valódi átváltás a hitelnyújtás kezdetétől kezdve, akkor pusztán a devizában való nyilvántartásba vétel polgári jogi értelemben nem teremt jogalapot arra, hogy fiktív kockázatok költségeit követelni lehessen az adóstól.
Ezzel dupla hasznot tudnak realizálni.
A bankoké a kamatkülönbözet, a teljes árfolyamkockázatot pedig áthárítja és megfizetteti az adóssal. Ez a CHF és HUF közötti holtbiztos kamatkülönbözet az utóbbi években 7-8% extra kamatnyereséget hozott a bankoknak.
És ez csak egy spekuláció eredményéből adódott, a betétesek pénzének kihasználásával. A spekuláció negatív hatását (időközbeni árfolyamkockázat) pedig az adós kénytelen fizetni. Szakmai nyelven ezt derivatív swap ügyletnek nevezik.
„Devizában történő nyilvántartás” nem más, mint a jogalap nélküli átváltási marzsok beszedése.
Kérnénk, jelentkezzen az az adós,- akár lakás, gépkocsi,- vagy szabad felhasználású hitelt vett fel-akivel egyedileg megtárgyalta prudens pénzintézete, hogy felvett hitelét fiktív számla ügyletekből kívánják finanszírozni, illetve biztosítékként használják fel ezen ügyletekhez!!! Kérnénk, jelentkezzen az, aki kifejezetten és visszavonhatatlanul ehhez közjegyzői okiratban egyoldalú kötelezettség vállalással hozzájárult!
Felkérnénk a Bankszövetség munkatársait, kormánypárti és ellenzéki politikusokat pártállástól függetlenül-valaki válaszoljon egyértelműen mellébeszélés nélkül az alábbi kérdéseinkre akár személyes találkozó keretében, akár a médián keresztül:
-Önök szerint valóban megáll az-az állításuk , hogy a szerződéskötés előtt, és alatt a laikus ügyfélnek, kívülről kellett volna fújni a Hpt.-t, a Ptk.-t, a 250/2000.(XII.24.)kormányrendeletet, a Számviteli törvényt, PSZÁF ajánlásokat, PSZÁF és MNB elemzéseket, GVH jelentéseket, Bankszövetségi hírleveleket, PSZÁF vezetői körleveleket?
Mennyire tartozik a prudens hitelezés tárgykörébe az olyan ügylet, amelyben:
- az összegszerűség folyamatosan növekvő és irreális volta miatt a hitel visszafizethetetlen, nem beszélve arról, ha az adós kényszerből a pénzintézet „fizetési könnyítéseit” igénybe veszi
- nem tájékoztatnak a ténylegesen fizetendő összegekről, még becslés szintjén sem,
- a hitel tárgyának értékét rövid idő alatt meghaladja a még fennálló hitel összege, a virtuális, ellenszolgáltatás nélküli többletkövetelésnek köszönhetően,
- a virtuális, nem létező és indokolatlan árfolyam különbségből adódó többletköltség nem fizetése esetén, az adós nemcsak az addig befizetett összegeket és a fedezetet veszíti el, hanem a jogügyletben nem szereplő egyéb értékei és ingóságaira is igényt tart a bank és a végrehajtó,
- az adós a szerződés lényeges részleteiben semmilyen módosítást nem eszközölhet, kizárólag a bank által diktált feltételek szerint
- maga a részletes szerződés egy átlagembernek értelmezhetetlen és érthetetlen,
a fentiek miatt a hitelezőnek már a jogügylet megkötésekor tudomással kellett bírnia arról, hogy a cél csak az adós bankhoz való kötése hitelezői extra profit folyamatos megszerzése mellett.
-a szerződés nem tartalmazza azt az összeget sem, amelynek elérése esetén az adós a szerződéstől hátrányos következmények nélkül elállhat.
A konkrét termék ismerettel rendelkező professzionális pénzügyi intézménynek lehetősége volt a jövőbeni kockázatok elemzésére, különös tekintettel arra, hogy összevesse azt a hiteladós kockázattűrő képességével, és meghatározza a kívánatos kockázat mértékét úgy, hogy a hitel kihelyezését követően is igazolni tudja, hogy a betétesek pénzét a törvényeknek megfelelő módon, gondos gazda módjára kezelte.
Amennyiben feltett kérdéseinkre nem kívánnak egyértelmű és világos érthető válaszokat adni, úgy kell tekintenünk, hogy Önök a „deviza alapú” hitelekkel rendelkező, több százezer állampolgárt prédának dobták oda a kereskedelmi bankoknak. Feltevésünket sajnos igazolni látszanak a rendőri kommandós sereggel történő jogtalan kilakoltatások, vonatkozik ez természetesen a rezsi és díjhátralékosokra is.
Az Önök hozzáállását bizonyítja a 2012.02.28.-án készült szégyenletes jegyzőkönyv.
Sajnos meg kell ismételni a svájci jegybank elnök 2004 nyarán feltett kérdését: Tudják Önök, hogy mit csinálnak?
További kérdések:
Milyen jogon játszanak magyar családok, gyermekek, idősek százezreinek az életével?
Mit csinálnának Önök, amikor szüleik, gyermekeik néznének farkasszemet az arany ékszerekkel felcicomázott végrehajtóval és a hozzájuk hivatalosan kirendelt jogszabályokat nem ismerő rend őreivel?
Melyik jogszabály jogosítja fel Önöket arra, hogy virtuális soha fel nem vett összegekért üldözzék a bankok és a végrehajtók rendőri segédlettel életük végéig a magyar családok százezreit?
Erre vonatkozó utalást nem találtunk sem a Szent Korona Tanban, sem az Alkotmányban sem az Önök által megalkotott Nemzeti Hitvallásban sem az Alaptörvényben.
Fentiek alapján utoljára kérjük Önöket, hozzák meg azokat az intézkedéseket, melyek megállítják a társadalmi katasztrófát Magyarországon. Első lépésként azonnal állítsák le a bármilyen okból történő jogtalan kilakoltatásokat!
Ismételten feltesszük a kérdést Önök nem látják, vagy nem akarják látni, hogy időzített társadalmi bombán ülnek, ami előbb-utóbb robbanni fog?
Amennyiben nem teszik meg a szükséges lépéseket, reméljük lesz aki vállalja a felelősséget érte, nem úgy mint a családokat és az országot romba döntő „deviza alapú” hitelezésért!!
Végrehajtók, közjegyzők: “2004. január 1-sejétől az önálló bírósági végrehajtó és a végrehajtói iroda főtevékenysége tekintetében az 1992. évi LXXIV. Törvény 4/a. § alapján nem minősül adóalanynak.”
A közjegyző szolgáltatásaink SZJ száma: 74.11.15.0, azonban a közjegyző az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. Törvény 4/a. § (2).bek. értelmében nem minősül adóalanynak, vagyis ÁFA körön kívüli (ÁKK) szolgáltató. A közjegyző az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. Tv. 178.§ 29.pontja értelmében olyan vállalkozó, aki törvény felhatalmazással és igazságügyi miniszteri kinevezés alapján működik, így egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezik.
Kérdezzük mi, amíg egy tisztességes magyar állampolgár a verejtékkel megszerzett munkája után adót és járulékot fizet / lehet, hogy nettó 47 ezerből kecsketartással/ addig törvényhozóink milyen jogon merik megkülönböztetni a végrehajtókat, közjegyzőket/ akik nem 47 ezer forintból és kecsketartásból élnek, / a tisztes állampolgároktól, akik adót fizetnek.
Milyen jogon van ez a csendben elhallgatott privilégium?
Megszoktuk már, hogy kérdéseinkre választ nem kapunk, drága idejüket válaszadásra ne pazarolják!
Tisztelt Döntés Hozók, igaz lassan, de mára már felébredt a magyar, jogainkat kitanultuk, a folyamatos, tudatos megtévesztésekre, átvágásokra rájöttünk .
Hisszük, hogy társadalmi összefogással ezt a féktelen, jogtalan, minden törvény felett álló kizsákmányolást meg lehet állítani.
Teszi ezt mindenki azért, hogy szüleink, gyermekeink szemébe tudjunk nézni és egy normális, emberhez méltó életet tudjunk élni. Reméljük, aki eddig nem ébredt fel, ezek után felébred és megteszi azt, ami kötelessége a családjával, saját magával, ezáltal másokkal szemben is.
ÉBRESZTŐ!!!
Tisztelettel: Jakus Mariann, Kirchner Gézáné
Magyarország hivatalos pénzneme a forint. Ezt ne felejtsük el!!! Nem Chf, nem euro és nem japán yen !!! Amiről 12 éve hallgat a politika és a Bankszövetség. … Nem fárasztjuk a tisztelt olvasókat a banki könyvelés egyszerű halandó számára érthetetlen műveleteivel, néhány gondolat a teljesség igénye nélkül:
2000.évi C. törvény a számvitelről 15. § (3) A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve).
A nyilvántartásban devizában rögzített tételek megsértik a valódiság elvét, hiszen a magánjogi szerződés keretein belül csak forintösszeg mozog mind a hitelnyújtáskor, mind a törlesztéskor, nincs valóságos devizamozgás, egy képzett, számított, virtuális devizaösszeg szerepel benne.
A hitel teljesítéskor a forintértéket a deviza árfolyammal osztották, a maradvány devizaértéket viszont a devizaárfolyammal szorozzák. Ebből eredően mind a tartozás devizaértéke, mind a tartozás forintértéke valótlanná válik. Ez jelenik meg abban az ellentmondásban, hogy a törlesztés ellenére, a kezdeti értéknél magasabb a fizetendő maradék tartozás értéke.
Minthogy a forintban történő folyósítást egyszerűen devizakövetelésként veszik nyilvántartásba, és ezzel jön létre a devizában nyilvántartott, tehát a deviza alapú hitel. Ha azonban e mögött nincs valódi devizafelvétel, valódi átváltás a hitelnyújtás kezdetétől kezdve, akkor pusztán a devizában való nyilvántartásba vétel polgári jogi értelemben nem teremt jogalapot arra, hogy fiktív kockázatok költségeit követelni lehessen az adóstól.
Ezzel dupla hasznot tudnak realizálni.
A bankoké a kamatkülönbözet, a teljes árfolyamkockázatot pedig áthárítja és megfizetteti az adóssal. Ez a CHF és HUF közötti holtbiztos kamatkülönbözet az utóbbi években 7-8% extra kamatnyereséget hozott a bankoknak.
És ez csak egy spekuláció eredményéből adódott, a betétesek pénzének kihasználásával. A spekuláció negatív hatását (időközbeni árfolyamkockázat) pedig az adós kénytelen fizetni. Szakmai nyelven ezt derivatív swap ügyletnek nevezik.
„Devizában történő nyilvántartás” nem más, mint a jogalap nélküli átváltási marzsok beszedése.
Kérnénk, jelentkezzen az az adós,- akár lakás, gépkocsi,- vagy szabad felhasználású hitelt vett fel-akivel egyedileg megtárgyalta prudens pénzintézete, hogy felvett hitelét fiktív számla ügyletekből kívánják finanszírozni, illetve biztosítékként használják fel ezen ügyletekhez!!! Kérnénk, jelentkezzen az, aki kifejezetten és visszavonhatatlanul ehhez közjegyzői okiratban egyoldalú kötelezettség vállalással hozzájárult!
Felkérnénk a Bankszövetség munkatársait, kormánypárti és ellenzéki politikusokat pártállástól függetlenül-valaki válaszoljon egyértelműen mellébeszélés nélkül az alábbi kérdéseinkre akár személyes találkozó keretében, akár a médián keresztül:
-Önök szerint valóban megáll az-az állításuk , hogy a szerződéskötés előtt, és alatt a laikus ügyfélnek, kívülről kellett volna fújni a Hpt.-t, a Ptk.-t, a 250/2000.(XII.24.)kormányrendeletet, a Számviteli törvényt, PSZÁF ajánlásokat, PSZÁF és MNB elemzéseket, GVH jelentéseket, Bankszövetségi hírleveleket, PSZÁF vezetői körleveleket?
Mennyire tartozik a prudens hitelezés tárgykörébe az olyan ügylet, amelyben:
- az összegszerűség folyamatosan növekvő és irreális volta miatt a hitel visszafizethetetlen, nem beszélve arról, ha az adós kényszerből a pénzintézet „fizetési könnyítéseit” igénybe veszi
- nem tájékoztatnak a ténylegesen fizetendő összegekről, még becslés szintjén sem,
- a hitel tárgyának értékét rövid idő alatt meghaladja a még fennálló hitel összege, a virtuális, ellenszolgáltatás nélküli többletkövetelésnek köszönhetően,
- a virtuális, nem létező és indokolatlan árfolyam különbségből adódó többletköltség nem fizetése esetén, az adós nemcsak az addig befizetett összegeket és a fedezetet veszíti el, hanem a jogügyletben nem szereplő egyéb értékei és ingóságaira is igényt tart a bank és a végrehajtó,
- az adós a szerződés lényeges részleteiben semmilyen módosítást nem eszközölhet, kizárólag a bank által diktált feltételek szerint
- maga a részletes szerződés egy átlagembernek értelmezhetetlen és érthetetlen,
a fentiek miatt a hitelezőnek már a jogügylet megkötésekor tudomással kellett bírnia arról, hogy a cél csak az adós bankhoz való kötése hitelezői extra profit folyamatos megszerzése mellett.
-a szerződés nem tartalmazza azt az összeget sem, amelynek elérése esetén az adós a szerződéstől hátrányos következmények nélkül elállhat.
A konkrét termék ismerettel rendelkező professzionális pénzügyi intézménynek lehetősége volt a jövőbeni kockázatok elemzésére, különös tekintettel arra, hogy összevesse azt a hiteladós kockázattűrő képességével, és meghatározza a kívánatos kockázat mértékét úgy, hogy a hitel kihelyezését követően is igazolni tudja, hogy a betétesek pénzét a törvényeknek megfelelő módon, gondos gazda módjára kezelte.
Amennyiben feltett kérdéseinkre nem kívánnak egyértelmű és világos érthető válaszokat adni, úgy kell tekintenünk, hogy Önök a „deviza alapú” hitelekkel rendelkező, több százezer állampolgárt prédának dobták oda a kereskedelmi bankoknak. Feltevésünket sajnos igazolni látszanak a rendőri kommandós sereggel történő jogtalan kilakoltatások, vonatkozik ez természetesen a rezsi és díjhátralékosokra is.
Az Önök hozzáállását bizonyítja a 2012.02.28.-án készült szégyenletes jegyzőkönyv.
Sajnos meg kell ismételni a svájci jegybank elnök 2004 nyarán feltett kérdését: Tudják Önök, hogy mit csinálnak?
További kérdések:
Milyen jogon játszanak magyar családok, gyermekek, idősek százezreinek az életével?
Mit csinálnának Önök, amikor szüleik, gyermekeik néznének farkasszemet az arany ékszerekkel felcicomázott végrehajtóval és a hozzájuk hivatalosan kirendelt jogszabályokat nem ismerő rend őreivel?
Melyik jogszabály jogosítja fel Önöket arra, hogy virtuális soha fel nem vett összegekért üldözzék a bankok és a végrehajtók rendőri segédlettel életük végéig a magyar családok százezreit?
Erre vonatkozó utalást nem találtunk sem a Szent Korona Tanban, sem az Alkotmányban sem az Önök által megalkotott Nemzeti Hitvallásban sem az Alaptörvényben.
Fentiek alapján utoljára kérjük Önöket, hozzák meg azokat az intézkedéseket, melyek megállítják a társadalmi katasztrófát Magyarországon. Első lépésként azonnal állítsák le a bármilyen okból történő jogtalan kilakoltatásokat!
Ismételten feltesszük a kérdést Önök nem látják, vagy nem akarják látni, hogy időzített társadalmi bombán ülnek, ami előbb-utóbb robbanni fog?
Amennyiben nem teszik meg a szükséges lépéseket, reméljük lesz aki vállalja a felelősséget érte, nem úgy mint a családokat és az országot romba döntő „deviza alapú” hitelezésért!!
Végrehajtók, közjegyzők: “2004. január 1-sejétől az önálló bírósági végrehajtó és a végrehajtói iroda főtevékenysége tekintetében az 1992. évi LXXIV. Törvény 4/a. § alapján nem minősül adóalanynak.”
A közjegyző szolgáltatásaink SZJ száma: 74.11.15.0, azonban a közjegyző az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. Törvény 4/a. § (2).bek. értelmében nem minősül adóalanynak, vagyis ÁFA körön kívüli (ÁKK) szolgáltató. A közjegyző az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. Tv. 178.§ 29.pontja értelmében olyan vállalkozó, aki törvény felhatalmazással és igazságügyi miniszteri kinevezés alapján működik, így egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezik.
Kérdezzük mi, amíg egy tisztességes magyar állampolgár a verejtékkel megszerzett munkája után adót és járulékot fizet / lehet, hogy nettó 47 ezerből kecsketartással/ addig törvényhozóink milyen jogon merik megkülönböztetni a végrehajtókat, közjegyzőket/ akik nem 47 ezer forintból és kecsketartásból élnek, / a tisztes állampolgároktól, akik adót fizetnek.
Milyen jogon van ez a csendben elhallgatott privilégium?
Megszoktuk már, hogy kérdéseinkre választ nem kapunk, drága idejüket válaszadásra ne pazarolják!
Tisztelt Döntés Hozók, igaz lassan, de mára már felébredt a magyar, jogainkat kitanultuk, a folyamatos, tudatos megtévesztésekre, átvágásokra rájöttünk .
Hisszük, hogy társadalmi összefogással ezt a féktelen, jogtalan, minden törvény felett álló kizsákmányolást meg lehet állítani.
Teszi ezt mindenki azért, hogy szüleink, gyermekeink szemébe tudjunk nézni és egy normális, emberhez méltó életet tudjunk élni. Reméljük, aki eddig nem ébredt fel, ezek után felébred és megteszi azt, ami kötelessége a családjával, saját magával, ezáltal másokkal szemben is.
ÉBRESZTŐ!!!
Tisztelettel: Jakus Mariann, Kirchner Gézáné
Mozgalom a Hitelesek Törvényes Jogaiért
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése