Büntetést fizethet, ha elkésik, vagy felmondáskor akár elbukhatja végkielégítését, ha nem viselkedett jól. Ezután jobban jár, ha azonnal bejelenti munkahelyén terhességét, és ha vasárnap dolgozik, kevesebb pótlékot kap. Ha kárt okoz, azt munkaadója teljes egészében megfizettetheti. Az új Munka törvénykönyve július 1-től lép életbe.
Vasárnaptól lép életbe az új Munka törvénykönyve (Mt.), számos változást hozva munkavállalóknak és munkaadóknak egyaránt. A szabályok rugalmasabbak, ám emiatt jobban oda kell is kell figyelni a dolgozóknak, ha nem akarnak hátrányba kerülni. Mivel július 1-től gyakorlatilag minden szabály életbe lép, és az új törvény előírásai nemcsak a jövőbeli, hanem a jelenleg meglévő munkaszerződésekre is kötelezőek, ezért előfordulhat, hogy jövő hétfőn sokakat új szerződéssel várhatják munkahelyükön.
A szakemberek szerint a változások összességében a munkaadóknak kedveznek. Egyrészt olyan szabályok születtek, amelyek szűkítik a dolgozók eddigi lehetőségeit, másrészt az eddigi szabályok lazábbak lettek a felek közötti megállapodás lehetősége miatt. A munkáltatói szerződés megkötésekor azonban mindig a munkaadó van előnyben, így szigorúbb feltételeket szabhat a munkára jelentkezőknek. Az új Mt. lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyedi munkaszerződésben eltérjen a törvénytől. Ez a lehetőség - a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakör-megosztás, illetve a több munkáltató által létesített munkaviszony fogalmának bevezetésével - olyan problémákra is megoldást ad, amiket eddig nem lehetett hivatalosan elintézni.
A változásokat pénztárcánk is megérzi: módosulnak többek közt a végkielégítés, a túlórák és a műszakok után járó juttatások is, de kaucióra és a borravalóra is kiterjed az új szabályozás.
Végkielégítés: A rendes felmondás utáni végkielégítések kiszámításánál ugyanazt a szabályt kell alkalmazni ezentúl is, változik viszont az, hogy a munkáltató nem köteles fizetni, ha a dolgozó magatartása indokolta az elbocsátást, vagy valamilyen nem egészségügyi képesség hiánya az indok (például a nyelvtudás).
Túlóra és műszakpótlék: Nem változnak a vasárnapi munkavégzés feltételei, vagyis a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, továbbá havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. A vasárnapi rendes munkaidőben végzett munka után mostantól 50 százalék bérpótlék jár. A műszakpótlékok rendszere is megváltozik, nem lesz külön délutáni (14-22 óra) és éjszakai műszak (22-06 óra). A műszakpótlék egységesen 30 százalék lesz, viszont ez csak este 18 és reggel 6 óra között jár.
Kaució: Változás, hogy míg eddig nem volt szükséges semmiféle munkakörben pénzügyi biztosítékot adni - vagyis a munkába álláshoz nem kellett külön pénzt letétbe helyezni -, addig mostantól az a munkavállaló, aki pénzzel dolgozik, vagy értéket kezel, a munkaadó kérésére egyhavi fizetését köteles kaucióként a munkaadó letéti számlájára befizetni.
Törvénybe foglalták a borravalót és a hálapénzt is, eszerint a munkavállaló munkaviszonya teljesítése kapcsán csak akkor fogadhat el díjazást a munkáltatón kívüli, harmadik féltől, ha ehhez a munkáltató hozzájárul.
Kártérítés: Ha a dolgozó gondatlanságból kárt okoz, úgy az eddigi félhavi átlagkeresete helyett 4 havi távolléti díjával (átlagfizetés körüli összeg) felel ezért, de súlyos gondatlanság esetén akár a teljes kár megtérítésére is kötelezhető.
Terhes és visszatérő kismamák: Fontos változás, hogy várandósság esetén változik a védelem feltétele - eddig, ha a munkavállaló a felmondás közlésekor várandós volt, úgy a védelem fennállt abban az esetben is, ha arról sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem tudott. Az új rendelkezés szerint felmondási védelem csak akkor illeti meg a munkavállalót, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
Ugyancsak új rendelkezés, hogy a munkáltató a munkavállaló kérésére a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő legfeljebb felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Tehát ha egy kisgyermekes munkavállaló a gyermek hároméves kora előtt visszatér dolgozni, úgy kérésre a munkáltató köteles napi négy vagy hatórás munkakört felajánlani a részére. Változás viszont, hogy míg jelenleg a gyermek hároméves koráig a szülési szabadságról visszatérő anyukát nem lehet beosztásából elküldeni, mostantól ez megszűnik. A védettség csak addig érvényes az anyukára, ameddig gyesen van, ha három év előtt visszatér, bármikor el lehet bocsátani (kivétel ez alól a gyermekét egyedül nevelő szülő).
Szabadságok: A szabadságok számítását csak jövő év január 1-étől érintik a változások: az alapszabadság 20 nap marad, ugyanúgy az életkor és a gyermekek száma alapján jár a pótszabadság is, viszont ez utóbbit a kollektív szerződésben csökkentheti a munkaadó. Örvendetes viszont, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot már nem megosztja egymással a két szülő, hanem mindkettőjüknek jár.
http://www.stop.hu/belfold/holnaptol-nagyon-durva-valtozas-elony-a-munkaadonal/1058869/
Vasárnaptól lép életbe az új Munka törvénykönyve (Mt.), számos változást hozva munkavállalóknak és munkaadóknak egyaránt. A szabályok rugalmasabbak, ám emiatt jobban oda kell is kell figyelni a dolgozóknak, ha nem akarnak hátrányba kerülni. Mivel július 1-től gyakorlatilag minden szabály életbe lép, és az új törvény előírásai nemcsak a jövőbeli, hanem a jelenleg meglévő munkaszerződésekre is kötelezőek, ezért előfordulhat, hogy jövő hétfőn sokakat új szerződéssel várhatják munkahelyükön.
A szakemberek szerint a változások összességében a munkaadóknak kedveznek. Egyrészt olyan szabályok születtek, amelyek szűkítik a dolgozók eddigi lehetőségeit, másrészt az eddigi szabályok lazábbak lettek a felek közötti megállapodás lehetősége miatt. A munkáltatói szerződés megkötésekor azonban mindig a munkaadó van előnyben, így szigorúbb feltételeket szabhat a munkára jelentkezőknek. Az új Mt. lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyedi munkaszerződésben eltérjen a törvénytől. Ez a lehetőség - a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakör-megosztás, illetve a több munkáltató által létesített munkaviszony fogalmának bevezetésével - olyan problémákra is megoldást ad, amiket eddig nem lehetett hivatalosan elintézni.
A változásokat pénztárcánk is megérzi: módosulnak többek közt a végkielégítés, a túlórák és a műszakok után járó juttatások is, de kaucióra és a borravalóra is kiterjed az új szabályozás.
Végkielégítés: A rendes felmondás utáni végkielégítések kiszámításánál ugyanazt a szabályt kell alkalmazni ezentúl is, változik viszont az, hogy a munkáltató nem köteles fizetni, ha a dolgozó magatartása indokolta az elbocsátást, vagy valamilyen nem egészségügyi képesség hiánya az indok (például a nyelvtudás).
Túlóra és műszakpótlék: Nem változnak a vasárnapi munkavégzés feltételei, vagyis a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, továbbá havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. A vasárnapi rendes munkaidőben végzett munka után mostantól 50 százalék bérpótlék jár. A műszakpótlékok rendszere is megváltozik, nem lesz külön délutáni (14-22 óra) és éjszakai műszak (22-06 óra). A műszakpótlék egységesen 30 százalék lesz, viszont ez csak este 18 és reggel 6 óra között jár.
Kaució: Változás, hogy míg eddig nem volt szükséges semmiféle munkakörben pénzügyi biztosítékot adni - vagyis a munkába álláshoz nem kellett külön pénzt letétbe helyezni -, addig mostantól az a munkavállaló, aki pénzzel dolgozik, vagy értéket kezel, a munkaadó kérésére egyhavi fizetését köteles kaucióként a munkaadó letéti számlájára befizetni.
Törvénybe foglalták a borravalót és a hálapénzt is, eszerint a munkavállaló munkaviszonya teljesítése kapcsán csak akkor fogadhat el díjazást a munkáltatón kívüli, harmadik féltől, ha ehhez a munkáltató hozzájárul.
Kártérítés: Ha a dolgozó gondatlanságból kárt okoz, úgy az eddigi félhavi átlagkeresete helyett 4 havi távolléti díjával (átlagfizetés körüli összeg) felel ezért, de súlyos gondatlanság esetén akár a teljes kár megtérítésére is kötelezhető.
Terhes és visszatérő kismamák: Fontos változás, hogy várandósság esetén változik a védelem feltétele - eddig, ha a munkavállaló a felmondás közlésekor várandós volt, úgy a védelem fennállt abban az esetben is, ha arról sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem tudott. Az új rendelkezés szerint felmondási védelem csak akkor illeti meg a munkavállalót, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
Ugyancsak új rendelkezés, hogy a munkáltató a munkavállaló kérésére a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő legfeljebb felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Tehát ha egy kisgyermekes munkavállaló a gyermek hároméves kora előtt visszatér dolgozni, úgy kérésre a munkáltató köteles napi négy vagy hatórás munkakört felajánlani a részére. Változás viszont, hogy míg jelenleg a gyermek hároméves koráig a szülési szabadságról visszatérő anyukát nem lehet beosztásából elküldeni, mostantól ez megszűnik. A védettség csak addig érvényes az anyukára, ameddig gyesen van, ha három év előtt visszatér, bármikor el lehet bocsátani (kivétel ez alól a gyermekét egyedül nevelő szülő).
Szabadságok: A szabadságok számítását csak jövő év január 1-étől érintik a változások: az alapszabadság 20 nap marad, ugyanúgy az életkor és a gyermekek száma alapján jár a pótszabadság is, viszont ez utóbbit a kollektív szerződésben csökkentheti a munkaadó. Örvendetes viszont, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot már nem megosztja egymással a két szülő, hanem mindkettőjüknek jár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése