Zsákutca a magyarországi polgári légiközlekedésben

A magyarországi polgári légiközlekedés helyzete katasztrofális és lassan minden reményt elveszít az ország arra, hogy egy hatékony légiközlekedés jöjjön létre. A helyzet pontról-pontra a következő.

Malév

A MALÉV, mint nemzeti légitársaság helyzete már a csőd előtt mondhatjuk, hogy tíz évvel is kérdéses volt. A csőd biztos volt és a vállalatot az egymást követő kormányok pénzeszsáknak használták, de a zsák alja lyukas volt. Öntötték bele a működés fenntartása miatt az összegeket, az meg csepegett ki a másik oldalon. A flotta bérelt volt, vagyona így csekélynek volt mondható. Egy erőtlen, tőkeszegény és deficites társaság volt. Nemcsak, hogy nem tartott lépést a korral, de lassan reagált a piac mozgásaira is. Útvonalhálózatát csak az utóbbi években kezdte kiterjeszteni a szomszédos országok magyar lakta területeire. Így került be a menetrendbe Temesvár, Kolozsvár és Marosvásárhely is. De nem volt soha járat Kassára, illetve Kárpátaljára. A közeli országok nagyobb városait is későn céloztuk meg, mint például Krakkót. a Szovjetunió összeomlása után nem koncentrált a jól ismert orosz és volt szovjet területekre. Az Austrian Airlines megtette ezt, amely az ukrán térségbe, Fehéroroszországba és Oroszország több pontjára indított járatokat, mi meg csak néztük ezt a 90-es években. Az arab országokkal volt összeköttetés, habár a járatok száma csökkent egy idő után az arab térségbe. A tengerentúli járatokat is kiirtották, habár volt igény rájuk. Ilyen volt a New York-ba, illetve a Torontóba üzemelő járat is. A távol-keleti kapocs is megszakadt, amikor is megszüntették a bangkoki járatot. A tengerentúli és a messzi ázsiai célpontokra a legnagyobb gépével Boeing-767-200 ER géppel repültek, ami megbízható és gazdaságos típus volt.

A MALÉV New York-ban

A gépparkban a Boeing, illetve Fokker típusok voltak, de kerültek a flottába légcsavaros, rövid távon használt gépek is. A MALÉV elvesztése és a nemzeti légitársaság megszűnése komoly hatást gyakorol a nemzetgazdaságra, hiszen az országba érkezők száma is csökken, ami súlyosan érinti a szállodákat és turizmust is.

Az egykori büszkeség a Boeing-767-200 ER

Ennyi maradt a flottából

Ferihegy

Ki kellene írni rá, hogy zsákutca, pontosabban zsákrepülőtér. A MALÉV csődje megpecsételte a repülőtér sorsát is, de Ferihegy (Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér), mint repülőtér nem volt színvonalasnak mondható. Elmaradtak a fejlesztések, amik igazán naggyá tehették volna. A 90-es években földrajzi helyzeténél fogva esélye volt a repülőtérnek, hogy piacvezető legyen és versenyre kelljen Béccsel és Prágával. A versenyben azonban alul maradt. Nem épült szálloda, korszerű konferencia központ a repülőtér környékén. Nem volt gyors összeköttetés a főváros és Ferihegy között. Nem épült ki gyorsvasút, így az utazó döcögős BKV járattal, taxival, transzferrel vagy magánautóval jutott ki. Nem volt megfelelő az összeköttetés a vidékkel sem. A ferihegyi fejlesztések lassan haladtak, ami megépült az is hiányos volt. Nem épültek elegendő számban utas hidak sem, amely lelassította a forgalmat is. Nem épült ki korszerű Cargo (teherszállító) központ sem. A repülőtér ezer sebből vérzett. Közben privatizálták és ez ebben az országban a lopást jelenti, ami gazdasági szempontból szintén hátrányos volt. Milyen repülőteret adtak el? Ami a leírtak ellenére nyereséges volt, de mégis dobra verték a tolvajok. A MALÉV csődje azonban végképp lesodorta a színről. Kihasználták ezt a fapados légitársaságok (EasyJet, WizzAir, Ryanair) és így a repülőtérből egy csapásra fapados repülőtér lett jórészt.

 A WizzAir is nagy számban gyorsan megjelent a MALÉV csődje után

A fapadosok azonban nagyrészt a nagy és komoly átszállást biztosító repülőterektől messzebbi repülőtereken, olcsóbb repülőtereken szállnak le és így nem biztosítanak komoly összeköttetést Európa, illetve a Föld nagyobb repülőtereivel. Nézzünk egy példát! A Londonba induló fapadosok Lutonra közlekednek. Ha valaki Budapestről akar eljutni Los Angelesbe és egy fapadost választ a megfizethetőbb ár miatt, akkor elmegy Lutonra. Leszáll és még onnan 50 kilométer légvonalban a Heathrow, ahonnan a nemzetközi és tengerentúli járatok üzemelnek nagyrészt, ami azt jelenti, hogy ez szinte reménytelen vállalkozás az utazó számára. Az országba érkező komolyabb és központi repülőterekről üzemelő légitársaságok (British Airways, KLM, Air France, Lufthansa, Austrian Airlines) Budapestet zsákutcának tartják, hiszen innen nem lehet tovább utazni, egy végpont. A nagyobb tengerentúli és ázsiai légitársaságok is leléptek, mint az American Airlines, amely New York-ba, illetve a Hainan Airlines, amely Pekingbe közlekedtetett járatokat. Ők is reménytelennek látták a magyarországi helyzetet, amely kialakult a légiközlekedésben.

A Hainan is elszállt

Vidéki repülőterek

Nagy részük helyzete kilátástalan. Pécs, Győr, Debrecen, Sármellék. Mindegyikükre közlekedett külföldi járat, sőt Debrecenbe még belföldi járat is repült Budapestről, de mindennek vége lett. Sármellék elvesztette a fapadosok számára is a vonzerejét, néha főleg nyáron jönnek elsősorban gépek németországi repülőterekről és az utasok a Balatonra és Hévízre mennek tovább. Pécsre szintén járt állandó járat Bécsből az Austrian, de veszteséges volt és kivonult. Győr főleg az Audira épít és amúgy is reménytelen, hiszen félúton van Budapest és Bécs között. Debrecen viszont kihasználhatja Ferihegy gyengélkedését és ennek jele az, hogy megindult a WizzAir fapados járata heti háromszor Debrecenből London-Lutonba, magyarán, ha jól csinálják, akkor Debrecen életképessé válhat a jövőben. Belföldi járatok indítása, azonban reménytelen egyenlőre.

Az első járat Debrecenben, amely a London-Lutonra közlekedik

És mindez kinek jó, ez a helyzet kinek előnyös?

A versenytársaknak a repülőtereknek, Bécs-Scwechat-nak, Prágának és Bukarestnek. Illetve minden külföldi légitársaságnak, amely ide közlekedik, hiszen a MALÉV, mint versenytárs kiesése jól jött nekik, ami a piac bővülését jelenti számukra. Nagyobb gépeket indítanak és több utast szállítanak. Persze ez a magyar államnak nem jó, hiszen a repülőtér szellemváros lett, munkanélküli MALÉV dolgozók és magasan képzett pilóták nézik az eget, hogy mikor jelenik meg egy halvány remény csillag, ami újra elindíthatna egy új magyar légitársaságot.

Makkai Péter