A Humanae vitae miatt az egész világ szembefordult VI. Pállal, ugyanakkor kivívta többek közt Szent Pio atya és az életvédő mozgalmakat alapító Paul Marx OSB elismerését. Steve Mosher nemzetközileg elismert életvédőnek, a Population Research Institute elnökének gondolatait ismertetjük.
Nem sokan emlegették, hogy július 25-én volt a Humanae vitae enciklika megjelenésének 44. évfordulója. Ugyan ki emlegette volna? A világi média bizonyosan nem; hiszen még a gondolatot is nevetségesnek tartja, hogy az ember önfegyelmet gyakorolhat a szexualitás terén. Szót nem ejtenének VI. Pál bátor kiállásáról, amellyel elutasította a sterilizációt és a fogamzásgátlást, mint amelyek ellentétesek a természeti törvénnyel és Istennek a házasságra vonatkozó, szerető elgondolásával. De még a katolikusok között is sok a bizonytalanság afelől, hogy miért is tiltja az Egyház a fogamzásgátlást.Pedig VI. Pál gyönyörű, prófétikus és a világ kultúrájával olyannyira ellentétes enciklikája nem hagy kétséget afelől, hogy a mesterséges fogamzásgátlás és az általa kirobbantott szexuális forradalom szét fogja választani a házastársakat, mert meggyengíti a házasság egyesítő hatását és termékenységét.
A Humanae vitae miatt az egész világ – és sajnos sok katolikus is – szembefordult VI. Pállal, aki ugyanakkor kivívta a szentek és a szentéletű hívők elismerését. Szent Pio atya utolsó levelét, amelyet röviddel halála előtt írt, VI. Pálnak címezte.
1968. szeptember 12.
Szentséged,
...Tudom, hogy szíve sokat szenved ezekben a napokban … amiért sokan, még a katolikusok közül is, nem engedelmeskednek a magasztos tanításnak, amelyet Ön a Szentlélektől ihletve, Isten nevében ad számunkra. Imáimat és mindennapi szenvedéseimet ajánlom fel Önnek mint legkisebb fia apró, de szívből jövő hozzájárulását, hogy Isten vigasztaló kegyelme segítségével folytassa az egyenes, ugyanakkor fájdalmas utat az örök igazság védelmében, amely nem változik az évek múlásával. Lelki gyermekeim és az imacsoportok nevében köszönöm Önnek egyértelmű, határozott szavait, amelyeket különösen legutóbbi enciklikájában, a Humanae vitaeben fogalmazott meg; és újra megerősítem hitemet és feltétlen engedelmességemet az Ön világos iránymutatása iránt. Isten adjon az igazságnak győzelmet, Egyházának békét, a világnak nyugalmat, Szentségednek pedig egészséget és jólétet, hogy miután ezek az átmeneti kétségek eloszlanak, Isten Országa győzedelmeskedjék minden szívben, Önnek mint az egész kereszténység legfőbb Pásztorának vezetésével.
Alázatos tisztelettel,
Padre Pio kapucinus,
San Giovanni Rotondo
Paul Marx OSB (1920–2010), a Human Life Center, a Human Life International (jelenleg a világ legnagyobb életvédő szervezete) és a Population Research Institute alapítója ugyancsak röviddel halála előtt írt levelében szintén e nagy és sokak által félreértett tanítással foglalkozik – írja a levél címzettje, Steve Mosher, a Population Research Institute elnöke.
Kedves Steve,1968. július 25-én VI. Pál pápa Humanae vitae enciklikája megerősítette a katolikus tanítást az életről, a szerelemről és az emberi szexualitásról. E dokumentumban a pápa felsorolta, milyen következményekkel jár a katolikus tanítás elhagyása. Előre megmondta a következőket:
1. A fogamzásgátlás miatt több lesz a házasságtörés.
2. A fogamzásgátlás gyakorlata az „erkölcsiség általános romlásához” fog vezetni.
3. A fogamzásgátlás hatására a férfiak nem fogják többé tisztelni a nők egész lényét, hanem „önző élvezetük puszta eszközeinek” tekintik majd őket, nem pedig szeretett társuknak.
4. Végül pedig, ha a házaspárok által széles körben elfogadottá válik a fogamzásgátlás, gátlástalan kormányok nyomásgyakorlással fogják ráerőltetni az emberekre.
Vagyis VI. Pál megjövendölte, hogy a fogamzásgátlás „választott életformából” tömegpusztító fegyverré fogja kinőni magát. Milyen hátborzongatóan igazolják e próféciát a népességszabályozó és kötelező sterilizációs programok, a termékenységkorlátozó kvóták és az abortusz terjesztése gyakorlatilag a világ minden táján!
A fogamzásgátlás rombolja az egyesítő és termékeny házastársi aktus integritását, s ez társadalmilag és lelkileg egyaránt tragikus következményekkel jár. Más szóval a fogamzásgátlás Isten valóságképének elutasítása. Ék a legmeghittebb szeretetközösség szférájában, amit ember – az Eucharisztia szentségén kívül – egyáltalán ismer. Lealacsonyító méreg, mely elsorvasztja az életet és a szeretetet a házasságban és a társadalomban.
A pápa látta, hogy a szexualitás és a szaporodás közti természetes, Isten által rendelt kapcsolat elszakításával a nők és a férfiak – de főleg a férfiak – számára a szexualitás kínálta élvezet lehetősége kerül a középpontba, és az emberek nem úgy tekintenek majd a szexualitásra, mint az új élettől és a házasság szentségétől elválaszthatatlan valóságra.
Kétségbe vonja-e bárki, hogy ma itt tartunk?
Üdvözlettel,
Krisztusban,
Paul Marx OSB
Szent János Apátság
A fogamzásgátlás rombolja az egyesítő és termékeny házastársi aktus integritását, s ez társadalmilag és lelkileg egyaránt tragikus következményekkel jár. Más szóval a fogamzásgátlás Isten valóságképének elutasítása. Ék a legmeghittebb szeretetközösség szférájában, amit ember – az Eucharisztia szentségén kívül – egyáltalán ismer. Lealacsonyító méreg, mely elsorvasztja az életet és a szeretetet a házasságban és a társadalomban.
A pápa látta, hogy a szexualitás és a szaporodás közti természetes, Isten által rendelt kapcsolat elszakításával a nők és a férfiak – de főleg a férfiak – számára a szexualitás kínálta élvezet lehetősége kerül a középpontba, és az emberek nem úgy tekintenek majd a szexualitásra, mint az új élettől és a házasság szentségétől elválaszthatatlan valóságra.
Kétségbe vonja-e bárki, hogy ma itt tartunk?
Üdvözlettel,
Krisztusban,
Paul Marx OSB
Szent János Apátság
*
A fogamzásgátlást elutasító asszonyok rejtett élete
A mai világ úgy véli, nincs épeszű nő, aki ne élne a modern technológia „áldásával”, a mesterséges fogamzásgátlással. Jennifer Fulwiler, a felnőttként megtért családanya tapasztalata épp ellenkező.
Az ötgyermekes, népszerű katolikus blogszerző egy jellegzetesen „mai” cikket idéz, mely szerint a mesterséges fogamzásgátlók megjelenése előtt a nők az otthon és a gyermekszülés rabjai voltak. A cikk – írja Fulwiler – jól megrajzolja a fogamzásgátlással nem élő nő képét, aki saját biológiájának foglyaként sínylődik otthona börtönfalai között. „Magunk előtt látjuk a nyúzott, beesett szemű szerencsétlent, aki egy tucat rongyos, nyafogó gyerektől körülvéve verejtékezik a forró tűzhely mellett, s közben arról álmodozik, milyen is lenne az élete, ha galád termékenysége ki nem játssza; majd ökölbe szorított kézzel kiáltja az égre: ó, bárcsak létezne fogamzásgátlás!” De vajon tényleg ez az igazság?
Egy nemrég megjelent könyvben – melynek Jennifer Fulwiler is társszerzője – tíz katolikus nő vall az életéről. „A tízből kilencen házasságban élünk, valamennyien természetes családtervezéssel. A kötet tehát betekintést enged ama titokzatos asszonyok életébe, akik elutasítják a mesterséges fogamzásgátlást.” Fulwiler érdekesnek, üdítőnek találja a társszerzők írásait. A legerősebb benyomása azonban az, hogy ezek az asszonyok boldogok.
„Mindez a katolikus vallással való ismerkedésem kezdetét juttatja eszembe. Akkoriban időm egyik felében világi nők ateista/agnosztikus szemléletű blogjait, a másik felében katolikus nők blogjait olvasgattam az interneten. Valamennyien értelmesen, szellemesen, művelten, frappánsan írtak. A katolikus nőkben azonban volt valami, ami senki másban. Valami, ami kézzelfoghatóvá vált, valahányszor egy katolikus blog helyett véletlenül világi blogra kattintottam: ezek a nők derűsek voltak. Öröm és béke sugárzott belőlük. Úgy éreztem, boldogabbak, mint mi, többiek.”
Természetesen ez nem jelenti azt – folytatja Fulwiler –, hogy a katolikus aszonyok mindig vidámak lettek volna; a vidámság más, mint a boldogság. Az örömük olyasféle volt, mint az utazóé, aki izgalmas, feltérképezetlen tájon jár. „Nem voltak tökéletesek, és sokszor nem tükrözték Krisztust. Ám az életükben olyan teljességet érzékeltem, mint korábban senkinél. Mintha birtokolták volna az emberi lélek titkos útmutatóját, amit én nem.”
A mai társadalom „igazságai” alapján az említett, vallomásokat tartalmazó könyv minden lapjának kétségbeesett szorongásról és a jobb élet utáni vágyról kellene tanúskodnia – csakhogy ez egyszerűen nincs így. „A szerkesztő külön kérte, hogy legyünk őszinték, és azok is voltunk. Mindannyian valós képet adtunk a gyakorló katolikus mindennapi életének örömeiről és nehézségeiről. S az olvasóban így is megszületik a talán meglepő, mégis biztos felismerés: így élni jó!”
A mai társadalom „igazságai” alapján az említett, vallomásokat tartalmazó könyv minden lapjának kétségbeesett szorongásról és a jobb élet utáni vágyról kellene tanúskodnia – csakhogy ez egyszerűen nincs így. „A szerkesztő külön kérte, hogy legyünk őszinték, és azok is voltunk. Mindannyian valós képet adtunk a gyakorló katolikus mindennapi életének örömeiről és nehézségeiről. S az olvasóban így is megszületik a talán meglepő, mégis biztos felismerés: így élni jó!”
Hogy lehet – kérdi végül a szerző –, hogy a nagyobb boltokban úgy elkapkodták a könyvet, hogy a kiadó alig győzi postázni a közvetlenül megrendelt példányokat? „Azt hiszem, úgy, hogy az emberek cenzúrázatlanul betekinthettek olyan nők életébe, akik elutasítják a fogamzásgátlást, amit a feministák a boldogság legfőbb feltételeként állítanak be – és ebben az életformában igazi, nagy boldogságra leltek.”
Forrás: ncregister.com (képünk illusztráció)Kapcsolódó:
A természetes családtervezés módszeréről bővebben
További cikkek a szerzőtől
Magyar Kurír
Új dokumentumok kerültek elő a fogamzásgátlás egyházi tilalmának előzményeiről
Egy neves erkölcsteológus eddig ismeretlen dokumentumokat tett közzé az interneten a Humanae vitae enciklika előkészítésében közreműködő bizottság munkájáról. „A testület munkájáról kialakult véleményt a mesterséges fogamzásgátlás hívei alakították. Éveken át az ő beszámolóik terjedtek a történtekről” – mondta Germain Grisez, a marylandi Mount St. Mary's College filozófia- és erkölcsteológia-tanára. A professzor a teljes tárgyilagosság érdekében néhány olyan dokumentumot közöl, amelyeket az egyházban mindeddig nem sokan ismerhettek meg.
Grisez, aki az 1963 és 1966 között a fogamzásgátlás kérdését vizsgáló bizottság munkáját segítette, elmondta: a testület tevékenységével kapcsolatos félreértések 1967-re nyúlnak vissza, amikor egyesek olyan bizottsági dokumentumokat szivárogtattak ki a sajtónak, amelyek a mesterséges fogamzásgátlást támogatták. Ebből fakadt az a széles körben elterjedt tévhit, hogy VI. Pál pápa a mesterséges fogamzásgátlást elítélő 1968-as Humanae vitae enciklikájával egyszerűen „felülbírálta” a bizottságot (noha a testületnek nem volt döntési jogköre). A hagyományos tanítás hívei viszonzásul kiszivárogtathatták volna a saját anyagaikat, de nem tették, mert úgy vélték, a bizottsági munka bizalmas jellegű, kötelesek diszkréten kezelni, és meg kell várniuk a pápa döntését. „Nem fecsegtek róla” – fogalmazott Grisez, aki szerint a testület munkájáról ily módon kialakult egyoldalú vélemény miatt tűnt úgy, mintha VI. Pál pápa egyszerűen figyelmen kívül hagyta volna a többség álláspontját.
A most közölt dokumentumokból azonban kiderül, hogy a pápa mindkét oldalt komolyan vette, és minden esélyt megadott a mesterséges fogamzásgátlás híveinek, hogy kifejtsék álláspontjukat. Az is látszik, milyen erősen tudta befolyásolni a testületet a mesterséges fogamzásgátlás elfogadásának irányában Henri de Riedmatten, a bizottság főtitkára, annak ellenére, hogy az elnök, Alfredo Ottaviani bíboros ellentétes álláspontot képviselt.
Grisez megjegyezte: nem igaz, hogy VI. Pál lesöpörte a mesterséges fogamzásgátlás mellett szóló érveket; tényleg érdekelték az új fogamzásgátló módszerek által felvetett kérdések. „Nagyon örült, hogy a bizottságban sokan lehetőséget látnak a változásra. Tudni akarta, mivel tudják alátámasztani álláspontjukat.” Ugyanakkor – tette hozzá – nem kívánta tanító hatalmát átruházni a bizottságra. „Meg sem fordult a fejében, hogy átadja egy bizottságnak az egyház leendő tanítása feletti döntési hatalmat.”
A változást sürgetők eleinte azzal érveltek, hogy a fogamzásgátló tabletta eltér a korábbi módszerektől, ezért elfogadása nem mond ellent az 1930-as Casti connubii enciklikában megfogalmazott – a mesterséges fogamzásgátlást elutasító – egyházi tanításnak. VI. Pál támogatta, hogy a bizottság vizsgálja ki ezt a kérdést – ám arra nem számított, hogy a vizsgálat részleteit kiszivárogtatják. „A bizottságot nem nyilvános testületnek szánta, és nem akarta, hogy anyagaik nyomtatásban megjelenjenek. Úgy gondolta, a téma tanulmányozása után neki számolnak majd be, hogy jobban megértse és át tudja gondolni a kérdést. Amikor 1967-ben kiszivárogtak a dokumentumok, a pápa rendkívül fel volt háborodva. A bizottságban részt vevő valamennyi püspöknek és bíborosnak levelet írt az ügyről. Egyáltalán nem ez volt a szándéka” – mondta Grisez.
A bizottsági tagok zöme végül letett arról, hogy a fogamzásgátló tabletta használatát megpróbálja összeegyeztetni az egyházi tanítással. „A végén már szinte senki nem próbált azzal érvelni, hogy a tabletta más. A bizottsági iratokban ilyesmi már szinte sehol sem szerepel, pedig ezzel indult az egész.”
VI. Pál pápa figyelembe vette a bizottság munkáját, de egyre határozottabb meggyőződésévé vált, hogy a többségi álláspont téves. „Kristálytisztán látta, hogy a tabletta rossz. Ez vezetett a Humanae vitae-ben foglalt megnyilatkozáshoz.” A kiszivárogtatott dokumentumok azonban – amelyek a bizottság fogamzásgátlást támogató többségének álláspontját tükrözték – addigra már széles körben jól megalapozták az enciklika rendkívül ellenséges fogadtatását.
Grisez reméli, hogy a most közzétett dokumentumok valamelyest csökkentik az akkor elszenvedett kárt, és sokakat nyitottabbá tesznek az egyház szexualitásról szóló tanításának befogadására. „Jót tenne a mai egyháznak, ha az emberek jobban értenék, mi történt valójában; milyen volt VI. Pál tényleges hozzáállása, amellyel tanulmányozni akarta a kérdést, de nem kívánta átruházni a hatalmát” – idézi a teológusprofesszort a CNA.
A dokumentumok több nyelven olvashatóak itt.
Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése