A Fed revíziója rávilágított a globális csalás fontos elemeire

Ben Bernanke, Fed elnök nagy bosszúságára Ron Paul szenátor benyújtotta a 2012. évi Ferederal Reserve Átláthatósági törvényjavaslatot (HR459), amit augusztusban a képviselőház 327 igen szavazattal, 98 nem ellenében, megszavazott.

Paul szenátor, aki a Fed átláthatóságáért harcol, azt mondta, hogy az amerikaiaknak „elege van a mentőakciókból, mert miközben a gazdagokat kimentették, a szegények elvesztették állásaikat és otthonaikat.”

A Fed-átláthatósági törvény lehetővé teszi, hogy az állami számvevőszék amerikai megfelelőjének számító GAO (Government Accountability Office) felügyeletével, ami egy független kongresszusi hivatalként működik, elvégezzék a Fed monetáris politikájának teljes felülvizsgálatát, míg a könyvvizsgálatot a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottságra (Federal Open Market Committee) bíznák.

Az amerikai számvevőszék (GAO) júliusban tette közzé a New York-i Federal Reserve Bank (FRBNY) első auditjáról szóló jelentését. Bernie Sanders szenátor szerint „az audit eredményeként most már tudjuk, hogy a Federal Reserve több mint 16 ezermilliárd dollár értékben nyújtott pénzügyi segítséget az Egyesült Államok és a világ legnagyobb pénzintézeteinek és vállalatainak. Ez egyértelmű szocializmus a gazdagok felé, mindenki másra pedig a „ki-ki-küzdjön-meg-magáért individualizmust” vonatkoztatják.”

2007 és 2010 között a Federal Reserve bankok több ezermilliárd dollár értékben nyújtottak „segítséget” úgynevezett „vészkölcsönök” formájában a pénzrendszer stabilizálására.

Egy forrás a Deutsche Banktól elmagyarázta, hogy 2008-ban a pénz- és monetáris rendszer teljesen összeomlott és azóta a bankkartellek tartják egyben a gépezetet, hogy úgy tűnjön, minden rendben van. A valóságban azonban az értéktőzsde és a monetáris rendszerek már csak mesterségesen tudnak létezni, ami azt jelenti, hogy látszólag stabilizálták őket a tőzsde 5 évvel ezelőtti összeomlása óta.

A Deutsche Banki informátor azt mondja, hogy a bankok kimentésének hátterében egy óriási adósság állt, amit az Egyesült Államoknak sürgősen vissza kellett fizetnie Kínának, aki komoly mennyiségű jelzálogfedezetű értékpapírt vásárolt, amelyek becsődöltek miután a globális csalás kiderült. Amikor a kínaiak rájöttek, hogy értéktelen, értékpapírosított kölcsönöket vettek, követelték a szerződések biztosítékaként megjelölt ingatlanokat. A kínaiak készen álltak, hogy az Egyesült Államokba küldjék saját embereiket a fedezetként szolgáló ingatlanok lefoglalására.

Ennek megakadályozására George W. Bush és pénzügyminisztere, Hank Paulson kikényszerítették az intézkedést, nyomatékosan kijelentve a szenátus előtt, hogy a 700 milliárdos mentőcsomag jóváhagyása nélkül azonnali szükségállapot lesznek kénytelenek kihirdetni. Azt a pénzt a Federal Reserve Bankon keresztül egyenesen Kínának és még néhány azonnali fizetést követelő országnak fizették ki, az értékpapírrá alakított, tisztességtelen jelzálogszerződésekért.

A pénzügyi katasztrófa és további adósság illetve ingatlan lefoglalási fenyegetések elkerülése végett Kína részéről, az eurót kezdték támadni, szakadékba lökve számos európai országot, ahonnan tudták, hogy nem lesznek képesek kimászni.

A pénzt, amit elvileg a bankok kértek a csőd elkerülésére szintén Kínának küldték, tovább növelve az ingatlanpiaci lufi kidurranásakor keletkezett sok ezermilliárdos veszteséget.

A számvevőszéki audit szerint a Fed New York-i leánybankjától a kínai központi banknak küldött pénz egy „rendkívüli és sürgető helyzetre” adott válasznak tekinthető, amihez a New York Fed „vészhelyzet esetére biztosított intézkedési jogosultságára” volt szükség.

Sanders rámutat, hogy a NY Fed óriási összegeket adott külföldi bankoknak és multinacionális társaságoknak. „Megengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok bármelyik hivatala külföldi bankokat vagy cégeket mentsen ki kongresszusi és elnöki felhatalmazás nélkül,” mondta.

„Vészkölcsönök nyújtásának” látszatával a banki alkalmazottak és magáncégek, joglemondásaikért jutalékot kaptak. Jamie Dimon, a JP Morgan Chase elnök-vezérigazgatója és a New York Fed igazgatótanácsának tagja például hozzávetőlegesen 390 milliárd dollár „segélyt” kapott a Fed New York-i bankjától. Hasonlóképpen, a JP Morgan Chase bankot is felhasználták a pénzmosáshoz a jelzálog-fedezetű értékpapír és derivatíva botrány idején.

Jamie Dimont 2007-ben választották be a Fed igazgatótanácsába és pozícióját a saját és más megabankok által elindított pénzügyi válság egész ideje alatt megtarthatta.

A Fed revízióját követelő Bernie Sanders szenátor, a CNN riporterének, Wolf Blitzer-nek nyilatkozva elmondta, „Az összeférhetetlenség annyira nyilvánvaló, hogy az már nevetséges. Itt van egyrészről a Fed, aminek a Wall Street szabályozása lenne a feladata, ugyanakkor a legnagyobb Wall Street-i intézmény elnök-vezérigazgatója ott ül annak a Fed-nek az igazgatótanácsában, aminek az ő bankját felügyelnie kellene. A kecskére bízták a káposztát.”

A JP Morgan számára nyújtott „vészkölcsönök,” különleges kiváltságok és nulla százalékos kamatra kapott dollár milliárdok idején a Morgan Stanley-nek ítéltek egy 108,4 milliárd dolláros szerződést (természetesen pályáztatás nélkül), hogy segédkezzen az AIG kimentésében.

Most azonban a Morgan Stanley áll a csőd szélén, miközben részvényei lassan teljesen elértéktelenednek a New Yorki tőzsdén. Folyamatosan próbálnak megszabadulni fölösleges eszközeiktől, hogy csökkentsék az európai fedezeti alapokban és a jelzálogalapú értékpapírok és derivatívák miatt rogyadozó társaságokban lévő kitettségüket.

Rick Wiles a következőket mondta néhány napja:

„Arról kapok híreket, hogy egy nagy pénzügyi cég össze fog omlani,” mondta a TruNews házigazdája. „A név, amit hallottam, nem más, mint a Morgan Stanley… Úgy tűnik a pénzügyi elit a bank feláldozása mellett döntött.”

Forrás: Infowars.com