Közép-Afrika végnapjai

Mali is a globalisták célkeresztben került. Ha nem vettétek volna észre, az új ENSZ- doktrínát, a "védelmezés felelősségét is lehet alkalmazni"(?). Ki találta fel ezt a tant? Nem, nem a svájciak, a CIA és Kofi Annan. Az akkori ENSZ- főtitkár, beszédében az 1999. szeptember 20-i közgyűlésen, az úgynevezett " Annan Tan "előtt támaszkodva saját impotenciájára Ruandában és Boszniában, ahol 800.000 ember öltek meg, azt mondta, hogy az ilyen esetekben a tagállamok azon kötelezettsége, hogy megvédje a polgárokat nem teljesülnek. Arra a következtetésre jutott, hogy az államok szuverenitását, a központi elv szerint, az ENSZ Alapokmánya határozza meg, amely megakadályozza az "emberi jogok" érvényesítését. Ez a "látásmód" jó a Rockefellereknek, a hangzatos megnevezés alatt, mint a " védelem felelőssége "( R2p ). Az Afrikai Unió haladéktalanul elfogadta az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2005-ös csúcstalálkozóján. Az Annan-doktrína nem más, mint a beavatkozási jog, amelyet a britek az Oszmán Birodalom elleni háborúban "feltaláltak". A felülvizsgált megközelítést első alkalommal 2011-ben használták fel a gyarmati műveleteknél Líbiában, hogy legalizálják, és jelenleg Szíriában is alkalmazzák.

Akár Líbiában, Szíriában, Szudánban, Nigériában, Ugandában, a Száhel-övezetben és az egész közép-afrikai régióban, a bérgyilkosok bandája nagy üzletként hatol a tagállamokba és fordít fel mindent. A vezető szervezete ennek a tragédiának a Pentagon, amelynek saját hajtása az AFRICOM csak hídfőállása az afrikai állami struktúrák teljes megsemmisítésébe, építve a Nemzetközi Valutaalapra, amelyet vonz az áldozatok eladósodása, és egyengetni az utat az ellenőrizetlenül tomboló globalisták előtt. A CIA ellátja a szükséges eszközökkel a terroristákat vagy "iszlamista lázadókat", akik a világ minden tájáról sereglenek ide.
A trükköket az IMF szállította le. Most Nyugat Afrikába utazott. Lagarde - autodidakta jogász - kormányai Nigéria, Guinea, Kamerun, Ghána és Csád (Lagardère egy francia székhelyű multinacionális konglomerátum). A létfontosságú üzemanyag támogatások hatályon kívül helyezése nagy bánat a ottani világnak. Az üzemanyag-és közlekedési árak emelkednek. Nigéria tőkéjének Abuja és a kereskedelmének központja Lagos erőszak áldozatává vált. Pontosan úgy, mint azoknál az IMF okozta zavargásoknál, mint Indonéziában az 1997-es ázsiai pénzügyi válság alatt. Az elégedetlenség fokozódik Nigériában, az inkompetens és magát önállósító hazai elit iránt, amelyeket csalárd "külföldi intézmények" pénzelnek.


Mali majd négyszer akkora területű, mint az NSZK, de területének 60%-át a Szahara foglalja el. Az "IMF programoknak köszönhetően" folyamatos az elnéptelenedés, amelyhez egy gyakorlott, évtizedek óta tartó agresszív neoliberális szabad kereskedelmi politka járul, ami már régen átvette az irányítást. Az IMF módszere ezekben a tagállamokkal is ugyanaz mint máshol, vagy akár Magyarországon. A független gazdasági és szociálpolitikának köszönhetően nincs több vita. Megállapodások jönnek létre az Európai Unióval arra kényszerítve az érintett afrikai országokat, hogy liberalizálják a befektetési környezetet, és az európai vállalkozások hozzáférjenek a helyi piacokhoz. A mesterségesen generált pénzügyi válság hatására a gabona behozatal az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint, az utóbbi években 50%-kal drágult. Ez alapján már sokan megértik, hogy miért van aszály, és hamarosan exporttilalom Oroszországban és az USA-ban, és miért permetezik folyamatosan Európa országait.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió évtizedek óta erőszakolja ki politikáját olyan nemzetközi intézmények segítségével, mint a Világbank és az IMF, rákényszerítve afrikai országokra, hogy töröljék el a mezőgazdasági állami támogatásokat és integrálják a helyi mezőgazdaságot a globális gazdaságba. Ennek eredményeként növekedik a gabona kivitele, lebomlanak a regionális piacok, erősödött a vidékről való elvándorlás. A kirívó környezeti szennyeződés, a külföldi vállalatok urán és aranybányászata súlyosbítja a problémákat. Január közepe óta eszkalálódnak erőszakos összecsapások a lázadó tuaregek és a fegyveres erők között Maliban. A konfliktusok közvetlen oka a ezer tuareg visszatérése Líbiából, ahol évek óta Kadhafi szolgálatában álltak. Különösen észak Maliban tömeges a társadalmi elégedetlenség, hiszen 2009-ben a rögtönzött pacifikálás eredményeként fellángolt a konfliktus a kormány és a harcoló, nagyobb önállóságú tuaregek között. Észak Mali most már polgárháború kiindulási pontja. A konfliktusok növekedése, az ENSZ szerint már több mint 170.000 embert érint. A következő érintettek Mali után Niger és Mauritánia.

A nyugati sajtó már sikolyokról és véres gyilkosságról cikkezik, miután előkészítették a terepet és a terveket a globalisták. Micsoda véletlen egybeesés, hogy ahol intervenciós fellépéssel jelentkezik a nemközi közösség, ott "véletlenül" megjelenik a CIA terrorista hálózata, az al-Kaida. Az "iszlám szélsőségesek" a világörökség részét képező műemlékeket, mauzóleumokat rombolnak le, ami Irak kifosztásához és lerombolásához hasonlítható, de nem kétséges, hogy Afrika Afganisztánja Mali lesz. Természetesen a Mali-hunta nemzetközi segítséget kért az iszlamista terroristák és tuaregek ellen, akik elvesztik ezt a csatát, bár még uralják AYAWAD régiót.

És még egy fontos, bár nem Afrikához kapcsolódó hír: Hamarosan lesz pofon, nem kevés de jó nagy! Ugyanis a portugáliai híradásokból rendre kimaradt, hogy a szeptember 29-i tüntetéseken három rendőrszakszervezet, és a katonaság egy része is képviseltette magát. Egy szövetségi tiszt kijelentette: "az alkotmány megköveteli tőlünk, hogy sohasem legyünk eszközei a polgártársaink elleni elnyomásnak"! . Azt mondták: "arra esküdtünk fel, hogy megvédjük őket"! Az elmúlt 2 évben több szakszervezet, katonák és tisztek már tiltakozásukat fejezték ki, hogy a megszorító intézkedések őket is közvetlenül érintik és hangot adnak tiltakozásuknak. Megjelentettek egy éles hangú nyilatkozatot az AOFA (Katonatisztek Országos Szövetsége) részéről, a tüntetések támogatásáról szeptember 15-én, és figyelmeztettek arra, hogy "ha rajtuk múlik, a hadsereg soha, soha ... nem lesz eszköz az elnyomáshoz saját polgáraival szemben"!

Hogy miért érdekes ez a hozzáállás? Nekünk, ahogy ez a portugál rendőröknek, és katonáknak is természetes, az kellene, hogy legyen minden ország hadserege számára is!

Tulok