Tanúk meghallgatásával folytatódott csütörtökön a
Nyíregyházi Törvényszéken a Hajdúdorogi Egyházmegye és az Esélyt a
Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF) közötti polgári peres
eljárás, amelyben a jogvédő szervezet a nyíregyházi Huszár-telepen
működő görög katolikus iskola bezárását szeretné elérni.
A
CFCF (Chance for Children Foundation) álláspontja szerint az
egyházmegye a többségében romák által lakott telepen lévő Szent Miklós
Görögkatolikus Általános Iskolában szegregált oktatást folytat, illetve
„akadályozza az ott élő emberek integrációját, illetve társadalomba való
beilleszkedését”.
Az egyházmegyét perbe hívó alapítvány a
jogsértő tevékenység megszüntetését és az iskola bezárását szeretné
elérni, keresetükben emellett azt is kérték, hogy a bíróság tiltsa meg
az egyháznak az új elsős osztály elindítását az iskolában. Az indítványt
a legutóbbi, júniusi tárgyaláson elutasította a törvényszék, a CFCF
azonban élt fellebbezési jogával. A csütörtöki tárgyaláson ismertetett
iratok szerint a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla is a
törvényszéknek adott igazat, így a Hajdúdorogi Egyházmegye szeptemberben
elindíthatta az új elsős osztályt az iskolában. A Mohácsi Erzsébet
vezette CFCF egyébként a helyi romák ellenében hadakozik a bezárásért.
A
csütörtöki tárgyaláson az alperes egyházmegye jogi képviselője
bejelentette, hogy a Szent Miklós Huszár-telepi telephelye megszűnt, az
iskola a helyi Dália utcai óvodával önálló intézményként, Sója Miklós
Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola néven folytatja működését. Az
alapítvány ügyvédje szerint viszont az iskola státusának
megváltoztatásával az egyházmegye kész helyzet elé állította a CFCF-et,
amelynek így valószínűleg módosítania kell keresetét. A tárgyaláson
tanúkat is meghallgatott a bíróság.
A jogvédő szervezetnek
2008-ban már sikerült elérnie az akkor önkormányzati fenntartásban lévő
telepi iskola bezárását. A görög katolikus egyház 2011 őszén indította
újra az intézményt, amelyben jelenleg 34 gyermek tanul, 12 első és 22
második osztályos.
Az alapítványnak több hasonló pere van
folyamatban, például Tiszavasváriban, Egerben és Jászladányban. Korábban
Győrben és Hajdúhadházon is szembekerültek azokkal a cigányokkal is,
akiknek az érdekében a saját felfogásuk szerint fellépnek. A győri
önkormányzatot 2008 őszén jelentették fel, mert szerintük a Kossuth
Lajos Általános Iskolában megkülönböztették a cigány és halmozottan
hátrányos helyzetű gyerekeket.
Az iskola bezárása ellen az oda
járó roma gyermekek szülei aláírásgyűjtést folytattak. Horváth Attila, a
Győr-Moson-Sopron megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnöke írásban
nyilatkozott a bíróságnak arról, hogy nem szeretnék megszüntetni a
Kossuth iskolát, hiszen nem tapasztaltak szegregációt, és az iskolában
hozzáértő tanárok foglalkoztak a cigány gyermekekkel.
Végül
2010-ben már nem indult új osztály az iskolában, a bíróság „spontán
szegregációt” állapított meg, amit nem az önkormányzat idézett elő, de
kötelezte annak megszüntetésére. A gyerekeket szétszórták a város
iskoláiban, de nem érezték jól magukat, visszavágytak a Kossuthba. A
perben az alapítvány ügyvédje azzal érvelt: „a cigány kisebbség
véleménye nem releváns az ügyben”.
Kapcsolódó:A helyi romák ellenére akarja bezáratni a nyíregyházi görögkatolikus iskolát a roma jogvédő alapítvány
MTI/Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése