A mali helyzet fokozódik

Franciaország volt az első, amely a nyugati országok közül katonai akciót indított, hogy megállítsa az Al-Kaida csoportok előrenyomulását Maliban. Azonban jelenleg már több más nyugati ország is bejelentette azt, hogy segít Franciaországnak a konfliktus megoldásában.

Az USA is bejelentette szombaton, hogy drónokat küld Maliba. A francia katonai művelet pénteken kezdődött annak hatására, hogy csütörtökön a lázadók elfoglalták Konna városát. A Der Spiegel szerint a német kormány konkrétan felajánlotta Párizsnak hétfőn, hogy katonai szállításban venne részt, illetve orvosi segédletet küldene, azonban harci szerepet nem vállalna. A francia miniszterelnök François Hollande gyors döntésének megfelelően aktív szerepet vállalt abban, hogy megakadályozza az iszlamista miliciák Dél-mali fele való nyomulását.Berlin bejelentette, hogy hajlandó teherszállító repülőgépeket küldeni, valamint orvosi személyzetet. A német külügyminisztérium szóvivője Andreas Peschke elmondta, hogy Németország nem akarja egyedül hagyni ezekben a nehéz órákban. Vasárnap a francia külügyminiszter Laurent Fabius azt mondta, hogy Dánia és más európai országok is felajánlottak segítséget, de senki sem hajlandó harcoló erőket küldeni.

Az USA kommunikációs, szállítási és hírszerzési támogatást ajánlott fel. A francia külügyminiszter is bejelentette a rádióban azt, hogy amerikai támogatást kaptak, de részleteket nem mondott el. A DPA német hírügynökség hétfőn azt jelentette, hogy Dánia hatékony támogatást nyújtott. Ezen kívül számos afrikai ország is közölte, hogy csapatokat küld Maliba.

Videó:

Ungvári Bertalan

MALI: DEMOKRÁCIA HADJÁRAT ÚJRATÖLTVE

A turisták örömére: dogon gólyalábas táncosok Maliban

Malit is utólérte a demokrácia. Franciaország több ezer elitkatonát készül küldeni az "iszlamista terroristák" ellen, akik ki akarják zavarni a multinacionális cégeket Maliból. A francia légierő folyamatosan szórja a bombákat, de eddig nem sikerült megállítania az iszlamisták haladását a főváros Bamako felé. Azok pedig immár azzal fenyegetik Franciaországot, hogy merényletek sorozatát indítják el a francia nagyvárosokban, ha folytatódnak a bombázások. A francia kormány válasza erre: "Csupán az a célunk, hogy amikor majd elhagyjuk Malit, az ország biztonságos legyen egy legitim kormánnyal és ne legyenek többé terrorista fenyegetések". Ismert nóta ez már, amióta "fel lettek szabadítva" az utóbbi években Irak, Afganisztán és Líbia néhány más kissebb országgal együtt. Minő véletlen, mind ezekben akad bőven kőolaj, földgáz és egyéb kincsek amelyekre nagy szüksége van a "felszabadítóknak", lehetőleg ingyen (leszámítva persze a "felszabadító" háború költségeit, ha bár azokat úgyis az adófizető amerikai és európai pórnépek állják, a fegyvergyártók nagy örömére). Malinak például sok kőolaja van az 1970 óta végzett felmérések szerint, ráadásul eddig még be sem indult a termelés. Ezen kívül, a felmérések több ezer tonnára becslik az uránium tartalékot, valamint több millió tonnára a vasércet, bauxitot, foszfátot (az egyik legértékesebb és ritkább ásványi anyag), lithiumot, szént, ólmot, cinket és egyebet. Ezek az ásványkincsek gyakorlatilag mind kitermelés előtt állnak, azaz igazi eldórádó lehet Mali az új konkvisztádoroknak, akik egyébként már hét bányából viszik az aranyat, ugyanis az afrikai kontinens harmadik aranytermelője az ország.

Timbuktu, a legendás régi főváros falai

Ennyi kinccsel Mali nagyon gazdag lehetne, főleg a viszonylag kicsi, 15 milliós lakosságot tekintve. Az ország azonban, egy fél évszázaddal miután "független" lett (a 19. század vége óta 1960-ig francia gyarmat volt), a világ egyik legszegényebbje, ahol a lakosság fele még az afrikai mérce szerint is a szegénységi küszöb alatt él. Mali az a tipikus eset, amikor egy országnak van sok ásványkincse, de nincs pénze ahhoz, hogy megszerezze a kitermeléshez szükséges technológiát, hiszen ehhez természetesen soha nem ad hitelt a nemzetközi bankrendszer. Ezek az ásványkincsek egyébként nem csak a nyugati multinacionális cégeket érdeklik, hanem Kínát is, aki 2010-ben hívatalos kapcsolatot hozott létre Malival.

A valódi Mali: nyomor

Kína komoly veszélyt jelent a nyugati gyarmatosítóknak Afrikában, mivel jóval kedvezőbb feltételeket szokott kínálni a "fejlődő" országoknak annak cserében, hogy hozzáférjen ilyen-olyan nyersanyaghoz, kőolajhoz vagy földgázhoz. Most pedig már nem csak Kína áll a gyarmatosítás útjában, hanem az utóbbi években létrejött iszlamista seregek is. Ha azt nézzük, hogy miután Afganisztánban a szovjet és a NATO seregek egymás után szépen pofára estek és most Kína készül nyugodtan, egy lövés nélkül kitermelni az afgán ásványkincseket, látszólag jóval több esélye van a kínai játékosnak az ilyen sakkjátszmákban. Igaz, a sakkjátékot Keleten találták fel, csak úgy mint az annál is rafkósabb kínai "go" sakkjátékot. Ha a gallok hadjárata belesüllyed a mali homokba, vélhetően nem fognak sietni a többi NATO szövetségesek, hogy onnan kirángassák s ezért a magyar kormány is óvatosan vár még mielőtt esetleg odaküldene néhány bakát. Ha viszont "sikeres" a francia hadjárat, bizonyára sokan fognak indulni a győztes segítségére. Ha...

Szélvéső

Oroszország miért értett egyet a Maliban lévő hadművelettel?

Hogy Oroszország miért támogatja a békefenntartó műveleteket Mali-ban? A Kaukázuson, és Oroszország körül mindig romboló erőket támogatta a nyugat, és nem az oroszokat. Putyin tudja, hogy Mali-ban az oroszoknak nincs semmi keresnivalójuk, mert az nem az ő háborújuk. A szóbeli támogatáson kívül, felajánlotta a segítségét a francia katonák szállításában, járműveket is adna, még katonákat is küldene a franciák segítségére...

A nyugat egyfolytában azzal vádolja Oroszországot, hogy nem támogatja a nemzetközi "béke műveletet" Szíriában. De most így nehéz azzal vádolni az orosz vezetést, hogy nem támogatják az építő jellegű megoldásokat.

Malahi László

Véget ért az algériai hadművelet

A Szaharában levő Sonatrach algériai olaj- és gázipari vállalat elleni támadásnak az volt a célja, hogy belevonják Algériát a Mali-konfliktusba, destabilizálják a helyzetet az országban és tönkretegyék a nemzetgazdaságot, mondta az algériai információs miniszter. 

A támadók követelték, hogy Algéria zárja légterét a Maliba tartó franciaországi gépek számára, ahol francia kontingens hadműveletet folytat iszlamisták ellen, Franciaországtól viszont követelték, hogy szüntesse meg hadműveletét és helyezze szabadlábra társaikat. 

A biztonsági erők adatai szerint több mint 10 fegyveres támadót semmisítettek meg, a túszok felét kiszabadították, 30 ember életét vesztette, köztük hét külföldi. 

(Oroszország Hangja)