Egy disztópikus társadalom két
leghíresebb példáját George Orwell 1984 és Aldous Huxley Szép új világ
című könyvében olvashatjuk. Vajon melyik író járt közelebb az
igazsághoz? Orwell szerint a világot egy mindent elnyomó, mindenkit
megfigyelő rendőrállam irányítja majd, ami semmilyen kegyetlenségtől nem
riad vissza a hatalom megőrzése érdekében.
Huxley
olyan világot látott, ahol az embereket a szórakozás, a látványosságok
és a technika vívmányai tartják rabságban és bűvöletben. Ma úgy tűnik,
mindkét szerzőnek igaza volt. Huxley igába hajtásunk első fázisát
jelenítette meg, míg Orwell megmutatta a másodikat.
Orwell
óva intett minket egy olyan világtól, ahol a könyveket betiltják.
Huxley egy olyan világ ellen szólt, ahol már senki nem akar olvasni.
Orwell óva intett minket a vég nélküli háborúktól és állandó félelemtől.
Huxley az észnélküli örömök ellen szólt. Orwell óva intett minket egy
olyan államtól, ahol minden párbeszédet és gondolatot megfigyelnek és az
ellenállás minden formáját kegyetlenül megbüntetik. Huxley egy olyan
állam ellen szólt, ahol az embereket annyira lekötik a hétköznapi
események és pletykák, hogy már nem érdekli őket az igazság. Orwell azt
látta, hogy az embereket megfélemlítéssel engedelmessé tehetik. Huxley
szerint az embereket engedelmességre lehet csábítani.
Huxley megértette milyen folyamaton keresztül fogadjuk el saját elnyomásunkat. Orwell megértette magát az elnyomást.
Ez
egy fontos történet. A fővonalas hírek alternatív reakcióiból
táplálkozva valószínűleg nem hallottál még róla, mert a nagy médiumok
ritkán hozzák szóba. Az ENSZ Agenda 21 (Feladatok a XIX. századra)
programjának mottója a „világ egyesítése” (magában foglalva a fővonalas
és alternatív köröket) és a jelenlegi rendszer felszámolása, hogy
ezáltal egy új, igazságos hangzatú, zöld és gondoskodó világrendet
vezethessen be.
Az
Occupy mozgalmat is számos alkalommal próbálták ezen, sajnos se nem
zöld, se nem gondoskodó célok előbbre vitelére használni. Az igazi szándék ugyanis a természet és az ember legteljesebb mértékű kihasználása.
Ezért
fontos leleplezni ezt az agendát. Nehogy legközelebb, ha netán tüntetni
támad kedved, az ENSZ egyik „boldogság angyala” molesztáljon, mert azt
akarja, hogy még boldogabb legyél…
A történet címszavakban a következő:
1. Új közgazdaság (különösen a Soros György féle) – természeti tőke plusz összetettség;
2. Az ENSZ boldogság szektája, amihez hozzátartozik, hogy a fenntarthatóság segítségével felelősek vagyunk mindenki boldogáért;
3. Azonosítás szolgáltatók… bizalom programvezetők;
4. Mobil pénzügyek;
5. Mobil minden, TELEegészség, elektronikus nyilvántartások;
6. Számszerűsített „én” – biopecsét – transzhumanizmus – a társadalmi és emberi tőke metrikája;
7. Globálistól a helyi valutáig – minden nyomon követhető;
8. Komplex Adaptív Rendszerek (CAS), mint a Purdue Egyetem Társadalmi Szimulációi – Elemzés és kontroll;
9. Narratív tudomány – a párbeszéd irányítása, lásd Hollywood vagy az „egészség és társadalom” mémek;
10. Kommunitarizmus – Agenda 21 – Ideológia, globális korszellem.
A
jelenlegi rendszert egy új gazdasági modellre cserélik, azt is
mondhatjuk, hogy egy új, karbonadósságon és társadalmi hitelen alapuló
életstílusra. Az új rendszert az ENSZ, az EU, a Világbank, a
Világgazdasági Fórum, Római Klub, stb. rendszereibe tökéletesen
integrált új közgazdászok vezetik be. A természeti tőke minden
aspektusát beárazzák és a jutalomrendszer részévé teszik, jóváírást vagy
levonást könyvelve el, attól függően, hogy hozzátesz vagy elvesz a
globális ökoszisztémához.
Ezeket
a méréseket a mi hozzájárulásunkkal vagy anélkül is elvégezhetik a
mindenütt jelenlévő érzékelők segítségével, amik lehetnek
mikro-elektromechanikusrendszerek, okostelefonok, önkövető kütyük, mint a
testen viselhető és beültethető biopecsétek más néven elektromos
tetoválások, amelyek sokak szerint a jövő tele-egészségrendszerének
betegkövetési módszerévé válhat. Az új egészségrendszerben a diagnózist
is mesterséges intelligenciák segítségével állíthatják fel, a betegségek
előrejelzése és megakadályozása és persze a megfigyelés érdekében.
A
hitelrendszer is szép fokozatosan alakul át a virtuális, egymással
váltható valuták rendszerévé, ahol minden valuta egy Agenda 21 értéket
képvisel: a földi erőforrások emberi hozzájárulásának gazdasági értékét
képviselve. A rendszer természetesen egyetemes lesz.
Különböző történetek és mémek segítségével terelgetik az emberiséget a konformizmus felé,
a folyamat pedig már az iskolában kezdődik. A mögöttes ideológia a
kommunitarizmus vagy a „harmadik út”, amit az Agenda 21 hivatott
bevezetni. A fő üzenet, hogy most már mindenki „jogokkal és
kötelezettségekkel” rendelkezik a föld és egymás iránt, mert csak így
győzedelmeskedhet a (nem létező) közjó.
A
Fortune 500 cégek által irányított Millenniumi Fejlesztési Célokat
(MDG) felváltják a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG). A terv a
hatékonyság maximalizálása, leginkább a fejlődő világ átalakításával,
rájuk is kiterjesztve a kapitalizmust, elsősorban biomassza és GMO
élelmiszerek előállítása érdekében.
Ez
a vagyon észrevétlen újrafelosztása, amit részben a büntetőadókból,
nagyrészt pedig a „megfelelő” viselkedés (társadalmi jótettek, alacsony
karbon lábnyom, „boldogság és egészség”) jutalmazásával finanszíroznak. A
folyamat már elkezdődött: a „helyes” viselkedést jutalmazzák és mindent
mérnek. Amint elegendő mennyiségű kredit kerül forgalomba, lehetségessé
válik, hogy valutaként funkcionáljon. A közösségi valuták is jól
illenek a képbe, a Bitcon viszont nem. Így vagy úgy, de mi álljuk majd a
fejlődő országok fejlődésének számláját, nem a globális kormányzók. Itt
visszafejlődés van (Római Klub ideológia), hogy ők fejlődhessenek.
Az
„új közgazdászok” a jólétünket is mérik, majd a kapott értéket
beszámítják az egyes országok mérlegébe vagy teljes nemzeti
össztermékébe, hogy „pontosabban” mérhessék a fejlődést. A jólétet vagy
„boldogság indexet” rendszeresen felmérik, kilenc alapvető értéket véve
figyelembe: 1) a jó kormányzás, 2) pszichológiai jólét, 3)
időkihasználás, 4) a közösség vitalitása, 5) egészség, 6) oktatás, 7)
kultúra, 8) életkörülmények, 9) ökológiai diverzifikáció és rugalmasság.
Az
ENSZ 2012 nyarán nyilvánította március 20-át a Boldogság Napjának.
Egyre több kezdeményezés indul a „globális boldogság” javítása
érdekében, a politika szükségességének felszámolásával illetve „mélyebb”
filozófiai értelmezés segítségével. Azt mondják, hogy a boldogságra
való hajlam 50%-ban genetikai adottság, így most már rajtunk múlik, hogy
őrült módon boldogok leszünk-e.
Folyik a pelyva és a búza globális szétválasztása.
„Békességet
hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a
mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!” –
János 14:27
Forrás: Activist Post
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése