A
Jászárokszálláson élő Zoli bácsi azon kevesek közé tartozik, akik
sajnálják, ha nem találnak elég reklámújságot a postaládájukban. Évekkel
ezelőtt ugyanis megismert egy egyedi fűtési módszert, amit azóta is
fejlesztget és tökéletesít saját otthonában.
Boros
Zoltán mindig is fogékony volt a költségtakarékos, környezetbarát
megoldásokra. Úgy öt évvel ezelőtt, a sástói Sörkollektor Találkozón
találkozott először a papírbrikettezéssel, és ez azonnal beindította a
fantáziáját. Mára már egy saját kis „brikettgyártó üzemet” állított fel a
hátsó kertben, ahol folyamatosan készülnek a kerek tüzelőanyagok.
De mi is az a papírbrikett?
Röviden
megfogalmazva összepréselt papírforgács. A fához nagyon hasonlóan ég
el, és hamutartalma is igen alacsony, alig 2-3%. Bármiféle újságból,
papírból előállítható, fűtőértéke pedig alig kevesebb néhány fáénál
(kb.13-15000kcal/kg).
Zoli
bácsi az évek során szinte tökélyre fejlesztette a brikettezést. A
nyugdíjas kőműves legfontosabb eszközeit maga készítette el mindabból,
amit az udvaron talált, így lett például az ősöreg használatlan
disznóvályúból a brikett korongok formája.
Az
összeállítási folyamat hosszú, de megfelelő munkaütemben nagyon rövid
idő alatt elkészül hetekre, hónapkora elég tüzelőanyag.
Az
első lépés a papírtépés. Az egész szomszédság, de még a kilométerekre
élő rokonság is zsákszámra hordja a régi újságokat, prospektusokat,
leveleket és füzeteket, amik máskülönben a szeméttelepen végeznék. Zoli
bácsi régen iratmegsemmisítővel dolgozott, de a gépek nem bírták sokáig a
hatalmas iramot, így maradt a legmegbízhatóbb, kézzel történő megoldás.
Ezután
történik a beáztatás. Körülbelül 25 kiló papír úszik 80 liter vízben
legalább egy napig, mire megfelelő lesz. Első hallásra talán aggódhatunk
a magas vízszámla miatt, de mint kiderült, minden az összegyűjtött
esővízből származik. A beáztatott papírokat még össze is kell zúzni,
erre érdemes elektromos fúrót használni.
A
munka érdekesebb része ezután jött. Az összeállt papírt a formákba
helyezzük, és összepréseljük, ehhez jól jön a korábbi munkákból szerzett
emelő. A kifacsart víz itt sem vész kárba, egy speciálisan erre a célra
a földbe ásott vödör ezt is összegyűjti, így a felhasznált víz kb.
egyharmada visszakerülhet a hordóba.
Az elkészült korongokat minimum egy-két napig szárítani kell, de még jobb, ha egy hetet szánunk rá.
Ha
az előkészületeket nem számítjuk, kevesebb, mint egy óra alatt 10-11
darabot készítettünk el, amik napokon belül már "munkába is állhatnak". A
legnagyobb hidegben úgy 4-5 korong fogy el naponta, tehát most legalább
két napra elegendőt gyártottunk, amik a jövő télig ki is fognak
tartani.
Rengeteg
érvet sorolhatnánk fel a papírbrikett mellett, kezdve a
költséghatékonyságtól, az energiatakarékosságon át a
környezettudatosságig, de semmiképp sem felejthetünk el egyet, ami talán
a legjobban motiválja Zoli bácsit is: a napi elfoglaltság, ami kitölti a
nyarak dologtalan heteinek unalmát.
(pozitivnap.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése