Egyre nagyobb számban harcolnak
Szíriában olyan muzulmánok, akik nyugati útlevéllel érkeztek az országba
és ezután az iszlamista erőkhöz csatlakoztak. Amikor azonban egyszer
vége lesz a polgárháborúnak, akkor ezek az emberek jórészt hazatérnek és
komoly fejtörést okoznak majd az amerikai és az európai
titkosszolgálatoknak és más szerveknek.
Egyes
szakértők már arról beszélnek, hogy Szíria egy valódi dzsihadista
csatatérré vált. A gond ott kezdődik, hogy az otthon vallásilag
fanatizáltak Szíriába mentek, ahol katonai kiképzést kapnak, harcolnak,
tovább radikalizálódnak egyszer hazatérnek és majd ezután kezdődnek a
nagy problémák. Potenciális veszélyforrásokká válnak az amerikai és az
európai emberek számára. A hírszerző szolgálatok szerint 2011 óta
Amerikából, Ausztráliából és Európából mintegy 600 harcos érkezett
Szíriába. Ez azt jelenti, hogy a külföldi (afrikai, ázsiai) harcosok
mellett a nyugatiak részaránya 10 százalék, hiszen most körülbelül 6000
idegen harcos van az országban és harcol az iszlamista oldalon. Sokkal
több nyugati harcol Szíriában, mint amennyi korábban Irakban,
Afganisztánban vagy Jemenben volt. És ha ezek az emberek majd hazatérnek
lelkesedve, kitanulva a korszerű fegyverek és robbanószerek használatát
könnyen vállnak majd az Al-Kaida és más terrorszervezetek végrehajtóivá
és irányítóivá. És most sok ország kezdhet izgulni, mert egy tanulmány
szerint az alábbi létszámban vannak jelen iszlamisták nyugati
államokból, amik becslések, de viszonylag pontosak.
Mintegy
140 francia, 100 brit, 75 spanyol, 60 német, néhány tucat kanadai és
ausztrál. Vannak még Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Írország,
Olaszország, Norvégia, Svédország és Hollandia területéről is harcosok,
akik közül sokan már biztos gondolkodnak a hazatérés utáni otthoni
harcukon.
Ungvári Bertalan
A
konfliktus fokozódik Szíria északkeleti részén a kurd félkatonai erők
és az iszlamisták között, akik egy iszlám emirátust akarnak kialakítani
Szíriában. Harmadik napja folynak az összecsapások a török határ
közelében. Az iszlamisták aknavetőket is bevetettek. A lakosság
elmenekült. Házakat égettek fel és fosztogatások is voltak. Az
iszlamisták és az arab törzsek a kurdok ellen fordultak, ami súlyosbítja
az etnikai feszültségeket a térségben. Az iszlamisták azzal vádolják a
kurdokat, hogy együttműködnek a damaszkuszi kormányzattal és segítik
őket. A kurd vezetők kijelentették, hogy harcolni fognak a szélsőségesek
térnyerése ellen. Az északkeleti területen a kurdok 25 ellenőrző pontot
alakítottak ki az utak mentén, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a
területet. Míg az iszlamisták erre válaszul kurd laktanyák és politikai
irodák mellett robbantottak fel bombákat. Az iraki határ mentén is
folyamatos összecsapások vannak. A kormány és a szíriai hadsereg nem
avatkozik be az összecsapásokba. A légierő azonban már csapásokat mért
az iszlamisták bázisaira az Eufrátesz térségében. A kurdok nem akarnak
elszakadni Szíriától ezt ki is jelentették, de megmarad a kurd
adminisztráció és irányítás addig, amíg a helyzet nem stabilizálódik. A
törökök azonban aggódnak a miatt, hogy kurdok ellenőrzik a török-szír
határ egy részét. A török kormány a légierőt folyamatosan beveti a határ
megfigyelésének céljából és parancsot adtak a katonáknak a
határkörzetben, hogy ha szükséges, akkor nyissanak tüzet a
határterületek biztonságának biztosítása miatt.
Ungvári Bertalan
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése