A magyar ipar egyik zászlóshajójaként emlegetett kecskeméti Mercedes
gyár vendége volt nemrégiben Orbán Viktor. Ahogy az ilyenkor lenni
szokott, evett-ivott, körülnézett, mindent nagyon szépnek talált,
mindennel meg volt elégedve. A fotósok gyönyörűségére szerszámot is
fogott a kezébe, hogy lássa ország-világ, nem akármilyen vezetője van ám
a magyarnak, hanem dolgos, egyszerű nép gyermeke, aki - lám - a gyárban
is megállja a helyét, ha a sors úgy hozza. Majd a néhány órás kiszállás
után furikázott még egyet egy újonnan legördült CLA Mercedessel, majd,
mint aki jól végezte a dolgát, ahogy jött, el is távozott.
Csak
ez az egész sztori jellegzetes tünete, vagy kórképe egy összetett
problémának, ami az egész társadalmat jellemzi. Nincs pénz a
munkabérekre, nincs pénz semmire, de ugyanakkor a propagandára, a kéz
kezet mos elvre, a sunyiságokra és a burkolt korrupcióra számolatlan...
Tudom,
hogy sokaknak nem fog tetszeni, mert a kormány és a Mercedes emberei
mindent megtesznek azért, hogy a problémák ne kerüljenek ki a gyár
kapuin túl. Napi szinten fenyegetik az embereket a Facebookon vagy egyéb
internetes fórumokon megjelent beírásaik miatt.
Amikor
az embertől megkérdik, hol dolgozik, és azt válaszolja, hogy
Kecskeméten, a Mercedes gyárban, általában az következik, hogy „az jó
hely, már sokat hallottam róla”. Igaz, mostanában már egyre többen azt
felelik ehelyett, hogy „úgy hallom, nem fizetik agyon a dolgozókat”.
Vagyis a hírek előbb-utóbb kiszivárognak a külvilágba. Persze ez nehéz
dolog, mert az újságokban csak a Mercedes vezetősége által jóváhagyott,
sokszor általuk fogalmazott hírek jelennek meg. Nyilván ez a
versenytársaknak is szól, hiszen ezekben a hírekben rendre megemlítik,
hogy óriási a kereslet „a világ legjobb autói” iránt, az emberek sorba
állnak érte, és féléveket kell várni egy-egy B vagy C osztályos autóra.
Nos, valóban ennyi a várakozási idő, mert egy-egy megrendelés után
fognak csak hozzá az autó elkészítéséhez, vagyis nem azért, mert
szétkapkodnák az emberek a raktáron levő autókat. Sőt sokáig azt sem
értettük, hogyan lehetséges az, hogy a tervezett darabszámtól jelentősen
elmaradó termelés hogyan lesz egyik pillanatról a másikra plusz. Nos,
egyszerű a megoldás: sokan visszamondják az autót, és így változik az
aktuális darabszám pozitív irányba...
A
„világ legjobb autóival” kapcsolatban annyit, hogy a gyár kifelé ezt
kommunikálja, de bent, a gyárban a munkásgyűlésen olyan táblázatokat
mutatnak, hogy a Mercedes jelentősen el van maradva a legnagyobb
versenytársaitól, az Auditól és a BMW-től. Olyannyira, hogy az idén
jelentős megszorítást terveznek, ami milliárd eurókról szól. Ezt a gyár
vezetése jelentette be a tavalyi év végén a munkásgyűlésen. Hogy aztán
ezt a pénzt melyik gyárakból és hogyan vonják ki, arról nem szólt a
fáma, de így utólag visszagondolva, lehet egy sejtésünk...
Hogy
ez ránk, magyarokra miért is tartozik? Mindjárt... mert a gyár
magyarországi vezetője, Frank Klein a legutóbbi, botrányosan véget ért
munkásgyűlésen kijelentette, hogy minden forintot kétszer is
meggondolnak, mielőtt kiadnák... Gondolom, ez főleg a munkabérekre
vonatkozott...
A
Mercedes gyárban, ha magyar az ember, kétféleképp lehet dolgozni.
Saját, tehát Mercedes-alkalmazottként, illetve kölcsönzött munkaerőként.
A kölcsönző cégek - Adecco, Workforce - jellemtelenségeiről szintén
lesz szó.
Az
alább következők az összeszerelő üzemben - Montage - érvényesek, de
hasonlóak a Rohrbauban - fényező - illetve más, termelésben résztvevő
üzemekben is a tapasztalatok.
Az
ember belép a Mercedeshez mint Mercedes-alkalmazott. Közbevetőleg
jegyzem meg, hogy ez a Mercedes nem az a Mercedes. Ez „csak” a Daimler
csoport tagja, amint a neve is elárulja - Mercedes Magyarország Kft.
Nagy különbség! Mert amit a német munkaerő vagy bármilyen más
nemzetiségű is megkap, arról a magyar dolgozó legfeljebb álmodozhat.
Az
átverés rögtön a belépésnél megindult. Az első néhány száz
munkavállalót mindenféle igéretekkel csalták lépre. A hr-esek minden
szépet és jót megígértek a leendő dolgozóknak, akiket nem ritkán az
ország másik feléből csábítottak Kecskemétre. Ilyen ígéret volt a
letelepedési támogatás - milliós összegekről beszéltek -, az átköltözési
támogatás vagy éppen a lakbértámogatás. Ezekből egyedül az átköltözési
támogatás valósult meg, nettó 180 ezer Ft értékben. Voltak, akiket a
fizetési trükkökkel édesgettek magukhoz. Örömmel értesítették a
dolgozót, hogy az általa kért bért biztosítani tudják, majd miután az
ember kilépett az előző munkahelyéről és belépett a Mercedeshez,
kiderült, hogy az összeg nem a kért nettó, hanem bruttó, de az munkába
járási térítéssel és bónusszal együtt annyi... Ilyenkor mit tehet az
ember: csikorgatja a fogait és tűr. Legalábbis amíg nem talál jobbat...
Sok emberrel beszéltem, akik ilyen csalás áldozatai lettek és azt kell
hogy mondjam, ezek nem egyedi esetek, hanem aljas módon, tömegével
alkalmazott fogások voltak. Amikor Frank Kleint erről kérdezték,
cinikusan megrántotta a vállát, és annyit mondott, itt egyelőre még ő a
főnök, és az lesz, amit ő akar. Majd még hozzátette, hogy a hr-esek,
akik ezeket ígérték, ki lettek rúgva... ami ordas nagy hazugság. Klein
úr amúgy is elég ambivalens módon viszonyul a magyarokhoz. Amikor
megemlítették neki, hogy hétről hétre rengeteg magyar megy el, azt
mondta, hogy szarik rá, majd jönnek helyettük mások. Ennyit a
megbecsülésről stb.
Az
új munkavállaló, főleg ha az összeszerelőbe kerül, úgy érezheti elsőre,
hogy megfogta az Isten lábát. Ugyanis 3 hónapra kiküldik Németországba
tanulni, anélkül, hogy az itteni viszonyokat megismerné. Ezért van az,
hogy visszatérve, amint megismeri a magyarországi valóságot, óriásit
koppan, ahogy mondani szokás.
Erre
a 3 hónapra megkapja az itteni alapbérét (bruttó 138 ezer Ft) valamint a
kinti költségtérítést. Mindösszesen 300-350 ezer forint így a havi
nettó keresete, az első 3 hónapban, ami egy magyar munkavállalónak maga a
csoda. Igaz, az az apró betűs rész rendszerint elkerüli a figyelmét,
hogy aláíratnak vele egy 3 éves szerződést, és ha ezen időszak alatt ki
akarna lépni, vissza kell fizetnie az alapbérén felül eső részt. Ezt tán
egy munkajogásznak is meg kéne piszkálni...
Ez
így együtt még mindig töredéke a kinti munkások keresetének, akik
hatalmasakat szoktak röhögni odakint, ha meghallják, hogy mennyi pénzért
dolgozunk itthon. Nem is egészen értik, a 400 eurós keresetre
megkérdezték: „hetente?” Aztán fejcsóválva csak annyit mondott egyikük,
ennyit tankolt most a kocsijába...
Az
összeszerelő gépeit máshol már évek óta raktárban álló gépekből
állították össze. Ha valaki csúcstechnológiára gondol, nagyon messze jár
az igazságtól... Jellemzően: amit Németországban már robotok csinálnak,
azt itt az emberek. A Rohrbau robotjainak egyharmada el sem indult a
próbaüzemnél... a szórásuk irtózatosan nagy, nem lehet minőségi munkát
csinálni velük. Hozzáteszem: más üzemekben is így van.
S
fizetése persze rögtön visszaesik a bruttó 138 ezerre és a
műszakpótlékkal, bónusszal együtt sem lesz magasabb 110-120 ezer
forintnál. De sokan még ezt sem érik el.
Ezért
röhögte körbe mindenki az egyik műszakgyűlésen Fabio Belá urat, az
összeszerelő vezetőjét, aki kijelentette, hogy „Magyarországon könnyebb a
megélhetés, mint Németországban”, amikor a bérek nevetségesen alacsony
voltát firtatták. Persze Belá úr, aki eddig a felvétellel kapcsolatos
ügyeket intézte, nem éppen az éles eszéért van tartva, hanem mert -
finoman szólva - bizalmas viszonyt ápolt az egyik nagykutya leányával.
Így lehetséges az, hogy egy teljesen műveletlen, elemi iskolát
éppen-hogy elvégzett ember a Mercedesnél E4-es kategóriájú vezető lehet.
Ez a sógorság-komaság egyébként is érvényes a vezető kiválasztásnál. A
művezetők, vagy Maisterek több mint 50%-a így került a poziciójába, és
teljességgel alkalmatlan arra, amit csinál. Pedig hát ugye lenne egy
Daimler-szabály, ami elég szigorúan szabályozza, hogy kikből válhat
vezető... A Maisterek ilyen silány állománya - tisztelet a kivételnek -
azt eredményezi, hogy napi szinten konfliktusok robbannak ki a dolgozók
és a középvezetés közt. A Maister úr nem tudja, hogy mit csinálnak a
munkásai, nincs tisztában a gyártási folyamatokkal, néha nem is ismeri
az embereit, azt hiszi, hogy más csoportokba tartoznak. De hát
csodáljuk? Van a Maisterek közt lakatos, fodrász, asztalos... csak éppen
szakmabeli alig. El lehet képzelni, ők milyen érdemek alapján jutottak
odáig.
A
Mercedesről mindenkinek a csúcsminőség jut eszébe. Azt gondolnánk, maga
a gyár is megfelel ennek a képnek. Ezzel szemben: elavult a technika,
amit idehoztak. Jórészt Brazíliából kerültek ide porosodó gépsorok, de
mondhatni, összekukáztak mindent, amit lehetett. Persze, ezeken a régi
gépeken és gépsorokon gyártson az ember csúcstechnológiát és előírt
darabszámot! Természetesen ez nagyon sokszor nem sikerül, és ilyenkor
jönnek a retorziók. Van erre egy jó magyar kifejezés, ami hűen kifejezi a
viszonyokat, méghozzá a szarból várat építés sikertelenségére
vonatkozóan.
Pár
újságban, pl. HVG-ben megjelent, hogy a Mercedes magyarországi gyárában
bevezetik a szombati munkanapokat is. De az már nem, hogy a gyár
vezetése igen aljas módon tette ezt. Méghozzá úgy, hogy a leendő és
ledolgozandó 6 szombat közül csak a 24 óra feletti munkaidőt fizetnék
ki, de azt sem a szabadnapra járó 100%-os túlórapótlékkal, hanem csak
50%-kal. A többi ún. munkaidő-számlára menne, amit szabadnapként kapna
meg az ember, ha áll a termelés. Ha erre valaki azt mondja, hogy egy
szombati, 100%-os pótlékkal díjazott munkanap elcserélése mondjuk egy
szerdai munkanapra neki nem nagy üzlet, akkor igazat adok neki. Persze a
két szombatot is csak a negyedév végén fizetné ki a gyár, ha ugyan
kifizetné... mert lehetősége van csúsztatni a dolgot szinte a
végtelenségig. Tehát bemegy az ember dolgozni szombatonként, de pénzt
ebből nemigen lát. És akkor rögtön itt álljunk is meg egy szóra: a gyár
szerint a vadonatúj CLA típusú autóra óriási a kereslet, nem tudnánk
annyit gyártani, amennyi kell. Ennek ellenére az új munkaidőkeretet
azért így állították össze, mert már előre látják - saját elmondásuk
szerint -, hogy nem lesz mindig ilyen nagy a kereslet, és le fog állni a
gyár. Mondjuk augusztusban. Egy felfutóban levő modellnél…Több mint
érdekes.
Ebben
a gyárban dupla munkát végeztetni a német munkásokkal, irtózatos
pénzekért lehet, sőt kívánatos. Elszórni a pénzt mindenféle propagandára
és újságcikkre, hogy kedvező színben tüntessük fel a gyárat, azt is
lehet, de kifizetni a ledolgozott szombatot a magyar munkásnak, aki
töredékéért dolgozik a németnek, azt már nem.
A
szakszervezet által szervezett, igen erőtlen tiltakozás lényege az
volt, hogy amikor Klein úr bejelenti a dolgot, akkor aki ezzel nem ért
egyet, sípszóra feláll, és a fal felé néz balra. Jött tehát Klein úr,
aki félórás önfényezés után, illetve az után, hogy közölte, milyen
nyereséges a Mercedes, előrukkolt ezzel a tervvel. Felhangzott a sípszó a
szakszervezeti vezető szájából, és a munkások nagy része felállt, és a
fal felé nézett. Persze azok, akik az irodákban meresztik a seggüket
egész nap, nem értették, mi a probléma, elvégre nekik nem kell
dolgozniuk ingyen szombatonként...
Ezt
a felállást Klein úr úgy vette, hogy hátat fordítanak neki a dolgozók,
és iszonyatosan felhúzta magát. Persze a délutáni műszak egy picit
karakánabb volt, és kerek-perec elküldték a kurva anyukájába, valamint
több tucat autókarosszériát tettek tönkre. Ez persze elítélendő dolog,
de felvetődik a kérdés: mi vezetett idáig? Hogyan lehetséges az, hogy a
dolgozók semmi más tiltakozási formát nem tudnak találni?
A
Munka törvénykönyve erre a munkaidőkeretre lehetőséget ad. Sőt egyéb
más aljasságokra is. A dolgozónak gyakorlatilag nincsenek jogai, a
munkáltató rendelkezik pl. a szabadságának a 3/4-ével is. Valamint
gyakorlatilag korlátlan túlóra is elrendelhető. Na ez volt a másik, ami
kiverte a biztosítékot az embereknél. Vagyis ha az aznapi darabszám nem
készül el, meghosszabbítják a munkaidőt. Ezzel csak az a probléma, hogy
nem tudnak hazajutni az emberek a gyárból - már persze aki nem autóval
van -, mert a Mercedes gyárhoz külön járatok vezetnek, és ha ezeket nem
rendeli oda a vezetés - márpedig nem rendeli -, akkor nem tud az ember
hazajutni. Főleg egy éjszakás műszak után, hajnali kettőkor, ugyan kinek
van kedve bolyongani? Erre az volt a válasz Klein részéről, hogy a
vonatig elviszik az embereket. Egyrészt 3-kor nincs vonat hajnalban,
másrészt a dolgozók legnagyobb része busszal jár be. De ez nem zavarja
őt.
Ha
erre valaki azt mondja, hogy azt a szarházi törököt miért nem
kalapáltuk el ilyenek miatt, azt kell hogy mondjam, ami késik, nem
múlik. Viszont vegye figyelembe, hogy a kormány ilyen esetben bízvást
nem a magyar munkavállalók mellett állna...
Visszatérve
a lényeges részre: mi az alapvető probléma, ami miatt a Mercedes
kecskeméti gyára nem képes az előírt darabszámot és minőséget
teljesíteni?
Még
egyszer: az adott idő alatt lehetetlen megcsinálni a kitűzött
feladatokat, legalábbis azokban az üzemekben, amiket ismerek. Fokozottan
érvényes ez az összeszerelőre. Nehogy valaki azt higgye, ez csak olyan
költői túlzás. Tényleg a teljesítőképesség határain túl vannak szabva a
feladatok.
A
problémákat hosszú idők óta ismeri a gyár. Hittünk annak a német
szlogennek, hogy a hibáinkból tanulunk. Nos, érdemi intézkedés
egyszerűen nincs. Nyáron szó szerint 40 fok van a csarnokban, mert
légkondicionáló természetesen csak az irodákba jutott. Télen sem jobb a
helyzet, mert akkor hideg van. Szintén csak az irodákban van kellemes
hőmérséklet.
Azok,
akik egyáltalán képesek volnának összefoglalni a problémákat, fent
ülnek az irodákban és eszük ágában sincs az állásukat kockáztatni. Én
írom le a nagyközönség számára először azt a tényt, hogy a magyarországi
Mercedes gyárban az emberek kiszipolyozása, kizsákmányolása folyik, a
létező legaljasabb módon. Bent a gyárban naponta felhívják a figyelmet
arra, hogy semmiféle, gyárral összefüggő negatív dolog nem kerülhet
napvilágra, mert ez lesz, meg az lesz. A cégvezetés nem felejt, és nem
tanul semmiből. Az egyik munkást, aki kicsit indulatosabban szólalt fel
az egyik munkásgyűlésen, másnap négytagú „delegáció” kereste meg a
munkahelyén, hogy felelősségre vonják a szavai miatt. A
szakszervezetist, aki a sípos - fal felé fordulós akciót szervezte,
röviddel később a biztonsági őrök megfosztották belépőkártyájától, sőt
még a sípjától is... Azokat, akik a pl. a török művezető elleni levelet
aláírták, és eljuttatták annak feletteséhez, egyenként hallgatta meg -
az a török művezető, aki ellen a levél szólt. Nonszensz? Az.
A
Facebookot figyelik, az ottani kommentek is szigorú vizsgálatok
tárgyai. Azt tudják, hogy a kormányközeli újságok nem fognak írni a
visszásságokról. De persze a Kuruc.infóval nem számoltak...
Kétségeim
ez ügyben nincsenek. Hamarosan megjelenik majd egy tiltakozó beírás is,
az általam írt „valótlanságok” ügyében is. A Mercedes, mint valami nagy
testvér, mindent figyel, mindent megjegyez, és alkalmasint megtorol.
A
gyár büszke arra, hogy hány főt foglalkoztat. Nos, ennek csak egy része
Mercedes-dolgozó bár - mint kiderült az előbbiekből - ők sem teljesen
azok. Van két munkaerő-kölcsönző cég, az Adecco, illetve a Workforce,
akik még a maguk sápját is leveszik az amúgy sem magas fizetésekből.
Tudnék róluk is seregnyi negatív dolgot, írni, de azt hiszem, ez elég is
a tevékenységükről.
Mint
már említettem, rengetegen otthagyják a céget. Volt olyan csütörtök,
amikor 84-en adták be a felmondásukat. De egyáltalán nem könnyű
bármiféle munkát találni. Ha az embernek elege lesz a kizsigerelésből és
a megaláztatásból, naponta elküldheti X helyre az önéletrajzát, aztán
vár, hogy történjék valami. A gyárvezetés most éppen borsodi hátrányos
helyzetű munkavállalókat akar Kecskemétre telepíteni. Csak hogy,
kecskemétiek, erről is tudjatok. El lehet képzelni, kifélék-mifélék
ezek... Ha nekem nem hisztek, nézzetek utána. Már folynak az
egyeztetések a város vezetőivel a munkásszállásról. Tudják azt, kedves
kecskemétiek, hogy hamarosan több száz, nagyrészt cigány érkezhet
Borsodból a városukba? Mit szólnak hozzá? A polgármestert meg kéne
kérdezni ez ügyben is...
Jelenleg
a munkások szervezkednek és keresik az amúgy nagyon kisszámú ellenállás
lehetőségét. Úgy tűnik, csak a sztrájk vezethet eredményre, de ez a
jelenlegi magyar jogszabályok alapján nehéz. De nem lehetetlen.
Az
biztos, hogy a jelenlegi felállás nem tartható. Nem engedhetjük meg,
hogy külföldiek a saját hazánkban a fejünkre csináljanak. Nektek üzenem,
munkatársaimnak ott az összeszerelőben, hogy amikor egy halálosan
fárasztó, kétségbeesett nap után azon gondolkodtok, hogyan is lehetne
mindezt visszaadni a gyötrőiteknek - legyen az török, német, vagy azok
magyar seggnyalója -, hogy igenis van lehetőség arra, hogy lényegesen
javítsunk a körülményeinken, de ahhoz - és ez nem újdonság - össze kell
fogni. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy akár egyetlen brigád
is képes megbénítani napokra a gyárat, ha majd úgy adódik.
A
vezetőségnek pedig, akik azt mondták röhögve, hogy nem lesz itt semmi,
mert a magyarok nem ismerik az összetartás fogalmát - ez így igaz, ahogy
leírom - és a Daimler-kultúráról papolnak fizetés helyett, azt üzenem,
hogy várjuk ki a végét.
http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/hatterhatalom/politikai-hirek/2618-qorban-mercedeseq
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése