A honfoglalást
megelőző korai magyar történelem témakörében tartanak konferenciát a
napokban Oroszországban - tájékoztatta Csáji László Koppány
néprajzkutató-etnológus, a rendezvény egyik magyar előadója az MTI-t.
Elmondta, hogy a rendezvényt az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Régészeti Intézetének cseljabinszki részlege és a Déluráli Állami Egyetem szervezte. Kiemelte, hogy ilyen témában ez az első nemzetközi tudományos konferencia Oroszországban.
A rendezvény három helyszínen zajlik: kedden Sadrinszkban az Urálon túli vaskori és kora-népvándorlás kori lelőhelyek megismerésével kezdődött a szimpózium, ezt követően a Cseljabinszktól száz kilométerre északra lévő, magyar szempontból kiemelkedő jelentőségű Uelgi lelőhelyen folytatódik a tanácskozás, majd Cseljabinszkban záródik. Uelgiben a résztvevők a helyszínen fogják megvitatni a feltárt leletanyag jelentőségét.
Az eszmecserére négy országból érkeztek résztvevők: Oroszországból, Ukrajnából, Magyarországról és Kazahsztánból.
Magyar részről a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékének hallgatói és oktatói, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Magyar Őstörténeti Témacsoportja és Régészeti Intézetének munkatársai vesznek részt a konferencián - közölte Csáji László Koppány.
A rendezvény főszervezője a magyar kultúrát kiválóan ismerő Szergej Botalov, az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Régészeti Intézete cseljabinszki részlegének vezető régésze. Részt vesz a rendezvényen orosz részről Dmitrij Szasenkov Szamarából, Jevgenyij Kazakov Kazányból, Natalja Matvejeva Tyumenyből, Vlagyimir Ivanov és Nyijaz Mazsitov Ufából, Nyikolaj Jegorov Csebokszáriból, illetve Andrej Belavin és Natalja Krilaszova Permből. Ukrán részről Olekszij Komar, kazak részről Ajbolat Kuskumbajev képviseli hazáját.
A konferencián Csáji László Koppány mellett előadást tartanak Türk Attila, Langó Péter és Merva Szabina régészek is.
A konferencia résztvevői megvitatják az elmúlt években előkerült, a honfoglalás kori anyagi kultúrával kapcsolatot mutató új régészeti leleteket és számos, a témához kapcsolódó történettudományi, nyelvészeti, néprajzi, valamint szociálantropológiai kérdést.
http://www.mixonl...x?id=87758
Finnugorok helyett szarmaták
A mai Oroszország déli részén, közel a kazak határhoz, az Urál-folyó partján előkerült egy gazdag 2500 éves szarmata női sír.
A sztyeppe urai
Az orosz szakemberek szerint a sztyeppe ókori urai, a szarmaták hagyták hátra ezt a páratlan emléket, akik megközelítően a Kr. e. 500-Kr. u. 400-ig uralták a sztyeppe nagy részét. A szarmaták történetének bizonyos részei jól ismertek, hiszen a görög leírásokban gyakran szerepelnek, tudjuk például azt, hogy a szkíták rokonai voltak. Az egész eurázsiai térségben, Kazahsztántól a Kárpát-medencéig pazar sírokat hagytak hátra, amely tele volt arannyal és ezüsttel. A most megtalált sír Orenburg közelében Filippkova mellett tárult fel, ahol már korábban is találtak szarmata kurágnokat. Az ásatások már az 1980-as évektől megkezdődtek és folyamatosan tárulnak fel újabbnál újabb leletek, a szakemberek szerint 25 kurgánsír van a körzetben, ami azt jelenti, hogy jelentős központról lehet szó.
Óvatos meghatározás
Az nem meglepő, hogy az Urál-folyó mentén, közel a hipotetikus finnugor őshazához nem találtak úgynevezett uráli vagy finnugor leleteket, hiszen ilyen népek a valóságban sohasem léteztek, helyettük szkíták és szarmaták népesítették be a térséget, itthagyva nyelvi nyomaikat és páratlan kultúrájukat. Az orosz szakemberek eleinte még óvatosan fogalmaztak, a 2004-2007-es ásatáson előkerült leletekre még csak azt mondták, hogy elképzelhető, hogy sztyeppei eredetűek a tárgyak, és csak lehetőségként vetették fel a szarmatákhoz való tartozást, tíz év után a kutatók bátran állítják, hogy a jelenlegi filippkovai kurgánsírban szarmatákat temettek el. Az oroszok úgy vélik, hogy a szarmaták nem tűntek el a történelemben, hanem továbbélnek a kaukázusi oszétokban.
Gazdag leletek
A most feltárt sírban két hatalmas bronz kancsót, ékszereket, ezüst tükröt és kozmetikumat tároló edényeket találtak a régészek. Az Ufa-i Egyetem kutatója Gulnara Obüdennova a sajtónak elmondta, hogy szerencsére a sírhoz vezető 4 méter mély kamrát nem találták meg a sírrablók, azt teljesen érintetlen volt. Az elhunytat gazdagon felékszerezve temették el, bal kezéhez közel egy olyan tükröt tartott, amely bronzból készült, nyelét azonban aranyból készítették.
http://alfahir.hu..._szarmatak
Elmondta, hogy a rendezvényt az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Régészeti Intézetének cseljabinszki részlege és a Déluráli Állami Egyetem szervezte. Kiemelte, hogy ilyen témában ez az első nemzetközi tudományos konferencia Oroszországban.
A rendezvény három helyszínen zajlik: kedden Sadrinszkban az Urálon túli vaskori és kora-népvándorlás kori lelőhelyek megismerésével kezdődött a szimpózium, ezt követően a Cseljabinszktól száz kilométerre északra lévő, magyar szempontból kiemelkedő jelentőségű Uelgi lelőhelyen folytatódik a tanácskozás, majd Cseljabinszkban záródik. Uelgiben a résztvevők a helyszínen fogják megvitatni a feltárt leletanyag jelentőségét.
Az eszmecserére négy országból érkeztek résztvevők: Oroszországból, Ukrajnából, Magyarországról és Kazahsztánból.
Magyar részről a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékének hallgatói és oktatói, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Magyar Őstörténeti Témacsoportja és Régészeti Intézetének munkatársai vesznek részt a konferencián - közölte Csáji László Koppány.
A rendezvény főszervezője a magyar kultúrát kiválóan ismerő Szergej Botalov, az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Régészeti Intézete cseljabinszki részlegének vezető régésze. Részt vesz a rendezvényen orosz részről Dmitrij Szasenkov Szamarából, Jevgenyij Kazakov Kazányból, Natalja Matvejeva Tyumenyből, Vlagyimir Ivanov és Nyijaz Mazsitov Ufából, Nyikolaj Jegorov Csebokszáriból, illetve Andrej Belavin és Natalja Krilaszova Permből. Ukrán részről Olekszij Komar, kazak részről Ajbolat Kuskumbajev képviseli hazáját.
A konferencián Csáji László Koppány mellett előadást tartanak Türk Attila, Langó Péter és Merva Szabina régészek is.
A konferencia résztvevői megvitatják az elmúlt években előkerült, a honfoglalás kori anyagi kultúrával kapcsolatot mutató új régészeti leleteket és számos, a témához kapcsolódó történettudományi, nyelvészeti, néprajzi, valamint szociálantropológiai kérdést.
http://www.mixonl...x?id=87758
Finnugorok helyett szarmaták
A mai Oroszország déli részén, közel a kazak határhoz, az Urál-folyó partján előkerült egy gazdag 2500 éves szarmata női sír.
A sztyeppe urai
Az orosz szakemberek szerint a sztyeppe ókori urai, a szarmaták hagyták hátra ezt a páratlan emléket, akik megközelítően a Kr. e. 500-Kr. u. 400-ig uralták a sztyeppe nagy részét. A szarmaták történetének bizonyos részei jól ismertek, hiszen a görög leírásokban gyakran szerepelnek, tudjuk például azt, hogy a szkíták rokonai voltak. Az egész eurázsiai térségben, Kazahsztántól a Kárpát-medencéig pazar sírokat hagytak hátra, amely tele volt arannyal és ezüsttel. A most megtalált sír Orenburg közelében Filippkova mellett tárult fel, ahol már korábban is találtak szarmata kurágnokat. Az ásatások már az 1980-as évektől megkezdődtek és folyamatosan tárulnak fel újabbnál újabb leletek, a szakemberek szerint 25 kurgánsír van a körzetben, ami azt jelenti, hogy jelentős központról lehet szó.
Óvatos meghatározás
Az nem meglepő, hogy az Urál-folyó mentén, közel a hipotetikus finnugor őshazához nem találtak úgynevezett uráli vagy finnugor leleteket, hiszen ilyen népek a valóságban sohasem léteztek, helyettük szkíták és szarmaták népesítették be a térséget, itthagyva nyelvi nyomaikat és páratlan kultúrájukat. Az orosz szakemberek eleinte még óvatosan fogalmaztak, a 2004-2007-es ásatáson előkerült leletekre még csak azt mondták, hogy elképzelhető, hogy sztyeppei eredetűek a tárgyak, és csak lehetőségként vetették fel a szarmatákhoz való tartozást, tíz év után a kutatók bátran állítják, hogy a jelenlegi filippkovai kurgánsírban szarmatákat temettek el. Az oroszok úgy vélik, hogy a szarmaták nem tűntek el a történelemben, hanem továbbélnek a kaukázusi oszétokban.
Gazdag leletek
A most feltárt sírban két hatalmas bronz kancsót, ékszereket, ezüst tükröt és kozmetikumat tároló edényeket találtak a régészek. Az Ufa-i Egyetem kutatója Gulnara Obüdennova a sajtónak elmondta, hogy szerencsére a sírhoz vezető 4 méter mély kamrát nem találták meg a sírrablók, azt teljesen érintetlen volt. Az elhunytat gazdagon felékszerezve temették el, bal kezéhez közel egy olyan tükröt tartott, amely bronzból készült, nyelét azonban aranyból készítették.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése