Misa brummantott!

Több interkontinentális ballisztikus rakétát is kilőttek az orosz nukleáris elrettentő erők hadgyakorlatán, amelyet Vlagyimir Putyin elnök felügyelete alatt rendeztek – jelentette be szerdán Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.

A hadászati nukleáris erők mellett légvédelmi egységekkel, valamint a légierő és a haditengerészet részvételével hajtották végre a hadgyakorlatot, amelyen két interkontinentális ballisztikus rakétát indítottak szárazföldről. Az északnyugati Arhangelszk közelében lévő pleszecki űrrepülőtérről egy RSZ-12M Topol típusú, az Uráli Katonai Körzetben található Orenburg térségéből pedig egy RSZ-20V Vojevoda típusú rakétát lőttek ki. A védelmi minisztérium közleménye szerint a rakéták sikeresen megsemmisítették kamcsatkai célpontjaikat.

A hadgyakorlat során az Északi-tengeri és a Csendes-óceáni Flotta nukleáris meghajtású tengeralattjáróiról víz alól indított két nagy hatótávolságú rakétát is felbocsátottak.

A dél-oroszországi Asztraháni területen tartott hadgyakorlaton egy feltételezett rakétatámadást kellett elhárítania az arra kijelölt Sz-300-as, valamint a legújabb, Sz-400-as jelű légvédelmi egységeknek. A kilőtt elfogórakéta sikerrel eltalálta kazahsztáni célpontját, amely egy ballisztikus rakéta röppályáját modellezte.

Moszkva korábban meghirdette a hadsereg nagyarányú modernizációját. Az országban egyre gyakrabban rendeznek hadgyakorlatokat, ezzel is demonstrálva az orosz katonai erő újjáéledését.

Júliusban a Szovjetunió szétesése óta eltelt több mint húsz év legnagyobb szabású összevont gyakorlatát tartották. Ebben az orosz hadsereg középső és keleti katonai körzeteinek csapatai, a katonai légierő távolsági szállító egységei vettek részt az orosz hadsereg Csendes-óceáni flottájával együtt, mégpedig mintegy 160 ezer katonával, ötezer harckocsival, több mint száz repülőgéppel és tucatnyi hadihajóval.

(MH)

Utcai harc alakult ki a római parlamentnél

Több órás utcai harccá fajult Róma központjában csütörtökön egy tiltakozó megmozdulás, a tüntetők egy része megkísérelte megrohamozni az olasz képviselőház épületét. Az otthonteremtéshez való jogot követelő tüntetésen elsősorban fiatalok vettek részt. A menet a városközpontot átszelő korzón haladt végig a kormánypalota és a parlament alsóháza közelében. A képviselőház tájékán a tüntetők mintegy 300 fős csoportja megpróbált minél közelebb jutni az épülethez. A tüntetők közül többen sisakot viseltek, eltakarták arcukat vagy az Anonymous nemzetközi hackermozgalom fehér maszkját tették fel.
Tojással, aprópénzzel, üveggel és petárdával vették célba a képviselőházat védő rohamrendőröket, akiknek falát többször megpróbálták áttörni. Erre könnygáz volt a válasz. A tüntetők és rendőrök harca a környező vásárlóutcákban és a Trevi-kútnál folytatódott. Az üzletek lehúzták redőnyeiket, a rendőrség a megriadt turistákat minél gyorsabban igyekezett eltávolítani a helyszínről.
Négy rendőr és két tüntető megsebesült, nyolc személyt őrizetbe vettek. Ezek szabadon engedéséért később újabb tiltakozást rendeztek a képviselőház közelében. A Baloldal Környezet Szabadság (Sel) párt képviselői csatlakoztak a tüntetőkhöz.
“Jelzést vártunk a kormánytól a lakáshelyzet megoldására, helyette gumibotot kaptunk” – nyilatkozta Paolo Di Vetta, a Movimento Abitare (Lakásmozgalom) vezetője. A mozgalom tagjai évek óta üres lakóházakat foglalnak el, melyekbe lakástalanokat költöztetnek be. Elmondta, hogy a tüntetés az október 19-én szintén Rómában rendezett tömegmenet folytatása volt, amelyen a baloldali szervezetek lakást és munkát követeltek. Akkor a tiltakozók a római pénzügyminisztériumot rohamozták meg. Di Vetta hozzátette, hogy ez még csak a kezdet volt, további akciókra készülnek.
(HVG)

Komoly verekedésbe fordult az otthonvédők tüntetése – Rómában

…”A tüntetők azt követelték, hogy a helyi hatóságok szüntessék be a kilakoltatásokat az olasz fővárosban…”

Összecsapások rendőrökkel Rómában az olcsóbb lakhatásért.

A videón látható helyzet, azért alakult ki, mert a tüntetőket nem engedték a parlament elé vonulni, hanem feltartóztatták az embereket és a via del Tritone utcába szorították őket. Körbevéve teljesen a menetet, ki sem engedvén, – sem előre, sem hátra nem mozdulhattak, mialatt a rendőrök könnygázzal árasztották el az utcát.

Többen rosszul lettek, a tömeg meglazult , – ezután a karhatalmi erők szétverték a tüntetést.

Azonban nem hiábavaló a hónapok óta tartó tüntetés sorozatuk, mert sikerült elérniük, hogy a politikusok elkezdjenek foglalkozni a lakásproblémával és Róma komoly pénzeket kapjon, szociális bérlakások építésére és meglévő ingatlanok átalakítására.

Valamint az ENSZ is foglalkozik már az európai lakásproblémákkal és a lakhatási alapjoggal. Rómát pedig úgymond “kilakoltatásmentes” várossá nyilvánították.

A mai tüntetés után, pedig az erre a célra fordítandó 30 millió eurót, megemelték 100 millió euróra.

Video: Sevaster a Russia Today engedélyével

Russia today – Titkolt hírek hogy képbe legyél/Fb – Ajánlja: Szabad Riport

Szabad Riport megjegyzése: Már régóta forszírozzuk: az ENSZ-hez kellene fordulniuk a magyar otthonvédőknek. Nem az Unió hónapokig, évekig toporgó bíróságaihoz, – hanem egy valódi nemzetközi szervezethez.

Vajon van-e elég tudás és nagyrahivatottság bennük ahhoz, – hogy végre eljussanak a magyar családok segélykiáltásai a világ nagy nemzetközi fórumaira is?

SzRTI

A magyar helyesírás négy jellemzője, hogy betűíró, a kiejtésből indul ki, szóelemző és hagyománycentrikus

A világ nyelveinek nyomtatott és internetes formában is elérhető katalógusa, a Summer Institute szerint a Földön létező mintegy 8 ezernyi nyelv közül 3200-at közvetlenül fenyeget a kihalás, bár más források szerint a nyelvek 90 százaléka van veszélyben. A hajdan az embercsoportok izolációja folytán kialakuló és egymástól elváló nyelvek a globalizálódó világ kommunikációs kapcsolatai hatására konvergálódnak, megszűnnek. Egyre több kis nyelvet mind kevesebben beszélnek. Kornai azonban továbbmegy, és becslését nem a nyelvet beszélők száma, hanem a nyelvet az interneten használók száma alapján teszi. A két kategória ugyanis jelentősen elválik egymástól. Itt van például a Szenegálban és Gambiában hivatalosként használt mandinka, mely Alex Haley Gyökerek című regénye, és az abból készült tévésorozat miatt is ismerős lehet. Hiába beszélik több millióan, hiába van ezen a nyelven tévé és rádióadás, a digitális térben a mandinka nincs jelen. Vagyis Kornai András szerint digitálisan halott. Ugyanez mondható el rokon nyelvünkről, a számiról, amelyet Skandinávia északi részén beszélnek a rénszarvasterelő törzsek. Indonéziában és Malajziában ugyanakkor az olcsó számítógépek ottani elterjedése révén, több kis nyelv digitálisan feljövőben van. Sok fejlett országbeli kis nyelv - mint például az izlandi, az észt, vagy a finn -; pedig egyenesen virul az interneten és a közösségi médiában. A kutató úgy véli, azok a nyelvek, melyek kimaradnak a kultúra fő áramlatából, nem vállalják fel a digitális kihívást, rezervátumba kényszerülnek, és bár lehet, hogy még több mint száz év múlva is lesznek, akik beszélik, nem ezek viszik a világot előre és életképtelenségre vannak ítélve.

A PLOS One-ban megjelent cikk egy részletes kutatáson alapul, melynek gyökerei évekre és a számítógépes nyelvészetre nyúlnak vissza. Kornai munkatársaival egy speciális szoftver segítségével először 15 nyelvből kezdett olyan interneten fellelhető szövegeket gyűjteni, melyek az adott nyelv minél szélesebb szókincsét reprezentálták. Matematikai modellekkel 35 paraméter segítségével (bár a tanulóalgoritmusok szerint ebből a halmazból csak 6-8 érték volt a fontos) modellezték az egyes nyelvekből vizsgált szövegeket. Ezután 50, majd 330 nyelvet pásztáztak végig, és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy vészesen kevés a digitális térben jelenlévő nyelv. Tavaly a magyar professzor egy európai nyelvtechnológiai fórumon is beszélt felismeréséről.

Mint Kornai András lapunknak elmondta, a nyelveket négy csoportra osztották: digitálisan mozdulatlan, örökségi, élő és viruló nyelvekre. Az első, harmadik és negyedik kategória könnyen értelmezhető, míg a második csoportba azok a nyelvek tartoznak, mint például a latin vagy az ógörög, amelyeket ugyan megtalálunk a neten, ám e szövegek valamely, spirituszban megőrzött állat maradványaihoz hasonlítanak.


Kornai András
Az amerikai cikkben közölt - már az összes létező nyelvet felölelő - és jelentős gépi erőforrással készült elemzés sokkoló megállapítása szerint a korábban hitt 600-700 nyelv helyett a digitális kort csupán 200-300 élheti túl. A PLOS-cikkben Kornai ugyan 420 nyelvről ír, mint amelyeknek esélyük van az internet világában is, ám ez a kutató szerint csupán - mundérbecsületet védő optimista jóslat-. A legkorszerűbb kommunikációs csatornák egyikén, a twitteren például alig 150 nyelv szólal meg. Az pedig a magyar kutató szerint nagyon rossz jel, ha egy nyelv nincs jelen a közösségi médiában.

A facebookon, twitteren és a blogokon tovább élő nyelvek között szerencsére ott a magyar is, melynek alapszinten nincs félnivalója. (A magyar wikipédia nagyságra jelenleg a 24., vagyis nyelvünk nemhogy az életképes 4-5 százalékban, de a felső 0,5 százalékban is bent van.) Ám az egy dolog, hogy mennyi autópályája van egy országnak, egy másik, hogy ezeken milyen autók közlekednek. És e tekintetben a magyar nem virul, csupán él. A magyar nyelvtechnológia Kornai szerint féloldalas fejlődésű. Beszédszintézisben például nemzetközi szintű eredményekkel rendelkezünk, beszédfelismerésben (gépi fordításban) már nem annyira. Az igazából csupán a magyaroknak életfontosságú szakterület további fejlődéséhez hazai fejlesztésű szoftverek kellenek, ezekhez pedig az eddiginél bőségesebb anyagi háttér. A csupán néhány tízmilliós támogatások csak az örökségi státusz felé vihetik nyelvünket.

Infó: A cikk eredeti változata a 2013.10.31-i Népszabadságban olvasható.
Népszabadság - Reviczky Zsolt

A szülőket korlátozza az oltási rendszer

Jövő évtől nem dönthetnek szabadon a szülők arról, hogy kérik-e a pneumococcus elleni védőoltást, mert a kormány tizenegyedik oltásként kötelezővé tette. Bár kevés család száll szembe a rendszerrel, a gyerekek 99 százaléka megkapja a vakcinát, a felmérések azt mutatják, hogy a szülők nem szívesen „tömik” oltóanyagokkal a csemetéiket. A kötelező jelleg ellen küzdő szervezet szerint széleskörű vizsgálatok hiányában lehetetlen megítélni, milyen negatív hatásai vannak a vakcináknak. A minisztérium viszont büszke arra, hogy a kötelező oltásokkal több betegséget sikerült szinte teljesen kiszorítani Magyarországról.

„A védőnő csupán az oltások nevét sorolta fel és támadó stílusban közölte, ha nem viszem a gyerekemet oltásra, fel fog jelenteni az ANTSZ-nél. Pedig nem mutattam semmilyen ellenállást, jeleztem a védőnőnek, gyerekem meg fogja kapni a szükséges oltást, hiszen eddig is minden gyerekkori oltást megkapott” – ezzel a panasszal fordult tavasszal az oltások kötelező jellege ellen tiltakozó Nebáncsvirág Egyesülethez egy szülő, aki nem értette, miért kell mindenáron beoltani a gyerekét a pneumococcus nevű baktérium ellen.

Pedig a védőnő határozott fellépésének nem volt alapja, ugyanis a középfülgyulladás, a baktérium okozta arcüreggyulladás, a tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás megelőzésére szolgáló oltás beadása jelenleg nem kötelező, csak – ahogy a népegészségügyi szaknyelv fogalmaz – „kötelezően ajánlott”. Azaz az orvosnak, védőnőnek jeleznie kell a két évnél fiatalabb gyerekek szüleinek, hogy az oltás mire jó és ingyenesen megkapható.

Jövő januártól viszont a szülőknek nem lesz választási lehetőségük: az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfőn jelentette be, hogy a Prevenar nevű védőoltást kötelezővé teszik, a méhnyakrák megbetegedésért felelős HPV-vírus elleni oltás pedig kötelezően ajánlott lesz.

Egyik szuri a másik után

Több szülő is azt jelezte a hvg.hu-nak, hogy a „szíve szakadt meg”, amikor a babája bömbölt a tűszúrások miatt. Ráadásul nem mindig kaptak pontos tájékoztatást arról, hogy mit tartalmaz egy-egy ilyen „koktél”, komplex oltás, milyen esetleges utó- vagy mellékhatások várhatók. Ennek ellenére a hvg.hu-nak nyilatkozó, illetve a Nebáncsvirággal kapcsolatban álló szülők többsége azt mondta, nem szegült ellen a kötelező oltásoknak, elismerik a vakcinák fontosságát, még ha nem is örültek neki, hogy különféle szerekkel – ahogy egy anyuka fogalmazott – „tömik” a gyerekeiket.

Szurkapiszka Fotó: Fazekas István

Az ÁNTSZ szerint jelenleg tíz fertőző betegség ellen van életkorhoz kötött kötelező védőoltás. A gyerekek a gümőkór (tbc), a torokgyík (diftéria), a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a gyermekbénulás, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), a mumpsz, a bakteriális agyhártyagyulladás és a hepatitis B ellen kapnak oltást. Magyarországon 99 százalékos az átoltottság – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a hvg.hu-val.

Erre közleményeiben rendszerint büszkén hivatkozik a minisztérium, az ÁNTSZ vagy a járványüggyel, fertőző betegségekkel foglalkozó Országos Epidemiológiai Központ (OEK): az állam ezt olyan „nemzeti értéknek” tartja, amit az oltások kötelező jellegének fenntartásával, újabb oltások kötelezővé tételével „meg kell őrizni”. „Éppen a példaértékű hazai átoltottságnak köszönhető, hogy hazánkban csak néhány, külföldről behurcolt kanyaró megbetegedés fordult elő, és a kórokozó a hazai lakosság körében nem tudott terjedni” – írta a hvg.hu-nak ÁNTSZ, miért van szükség a kanyaró elleni oltás fenntartására annak ellenére, hogy ilyen betegség 2001-ben fordult elő utoljára.

A kötelező oltások ellen tiltakozó vagy éppenséggel a vakcinákat ellenző, az orvostudománnyal is hadban álló, zavaros eszméket valló civilek gyakran azzal támadják az állami intézményeket, hogy a betegségek már nem is veszélyeztetik a lakosságot. Az ÁNTSZ viszont arra hivatkozik, így lehet távol tartani az országtól súlyos betegségeket, melyeket 30-40 évvel ezelőtt csak nagyon hosszú és nehéz küzdelem után lehetett visszaszorítani.

A kényszer nagy úr

„Az egyik gyerekünk részben átoltott, a másik nem kapta meg az oltásokat. Fizetjük is a büntetést” – mondta a hvg.hu-nak Bokány Lajos, a Nebáncsvirág elnökségi tagja. A törvények szerint, ha valaki elutasítja a kötelező oltást, akkor szabálysértési bírság kifizetésére kötelezhető, amely a legsúlyosabb esetben akár az 5 millió forintot is elérheti.

Ugyanakkor a jogszabályok arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a gyermek veszélyeztetettsége miatt a szülők ellen eljárás induljon. 2008-ban komoly médiafigyelmet kapott, hogy a szolnoki bíróság egy apát egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, a feleségét pedig tíz hónapra, mert három kötelező védőoltást nem adattak be gyermeküknek. Egy másik, Pest megyei családnál – miként arról a Magyar Narancs beszámolt – pedig a gyámügy lépett fel, azzal fenyegetve a szülőket, hogy „kiemelik” a kisfiút a családból, és elviszik beoltatni.

Mindkét esetben azért utasították el a szülők az oltást, mert utána olvastak a mellékhatásoknak. A kötelező jelleg, a várható büntetések sok szülőnek elveszik a kedvét az ellenállástól. Miközben 99 százalékos az átoltottság, a TNS közvélemény-kutató cég négy évvel ezelőtti felmérése szerint a férfiak 37, a nők 27 százaléka semmilyen védőoltást nem adatna be gyermekének.

A Nebáncsvirág Egyesület több olyan, anonimizált levelet is megmutatott a hvg.hu-nak, melyekből kiderül, hogy sem a védőnő, sem a háziorvos nem tudott pontos tájékoztatást adni mellékhatásokról, sőt, egyes esetekben még a koktélok összetételével, hatásaival sem voltak képben. A TNS felmérése szerint 2009-ben a szülők jelentős része nem ismerte a bárányhimlő, a méhnyakrák elleni védőoltásokat vagy az ingyenesen hozzáférhető pneumococcus elleni vakcinát, pedig az utóbbiról pont egy évvel korábban jelentette be a kormány, hogy kötelezően ajánlott lesz.

Ugyanakkor a neten mindenféle oldalak, fórumok működnek, amelyek különféle teóriákat, gyakran összeesküvés-elméleteket fogalmaznak meg, gyűjtenek össze az állítólagos mellékhatásokról, s miután az állam nem ad részletes tájékoztatást az ügyben, nagyon nehéz tisztán látni az ügyben. Így viszonylag gyorsan terjednek ezeken a fórumokon az olyan hírek, mint a 2011-es eset, amikor Japánban négy olyan – fél és két év közötti – kisgyermek halt meg, akik nem sokkal korábban kapták meg a Prevenar és a gennyes agyhártyagyulladás elleni ActHIB nevű oltások valamelyikét. Az ÁNTSZ rögtön tisztázta, hogy Magyarországon nem kaphatók a Japánban betiltott oltóanyagok, 2010 márciusától pedig a hatóságok már áttértek a fejlettebb Prevenar 13 használatára.

Mutáns és kiütött bacik

„A statisztikák is azt mutatják, hogy egy egyre betegebb és egyre fiatalabb korban lebetegedő társadalmat építünk. Ennek okai messzire vezetnek, de ami biztos, hogy az egyre növekvő számú oltások ebben a folyamatban komoly szerepet játszanak” – írta az oltások mellékhatásairól feltett kérdésünkre a Nebáncsvirág Egyesület. Az oltások kötelezővé tétele ellen tiltakozó szervezet szerint az a legfőbb gond, hogy Magyarországon nincsenek széleskörű vizsgálatok a mellékhatásokra vonatkozóan, csak azt nézik meg, hogy az adott betegség előfordulása csökken-e a vakcina beadása után.

Nemzetközi kampány a pneumococcus elleni oltásért Fotó: hvg.hu

„Nehéz megállapítani, hogy miért nő az allergia, asztma, a diabétesz előfordulási aránya” – mondta Bokány Lajos. Az egyesület szerint ebben szerepe lehet, hogy egyre több mesterséges beavatkozás történik az oltóanyagok révén az immunrendszerbe. A civil szervezet tagjai szerint a baktériumok többsége a testünk természetes flórájának része, ha az egyiket „kiütjük”, egy agresszívabb, rosszabb léphet a helyére. Az egyesület szerint a védoltások kötelező tételekor azt sem veszik figyelembe, hogy egyes vakcinák legfeljebb 10-13 évig fejtik ki a hatásukat, nem adnak élethosszig tartó védettséget.

A honlapjukon több olyan tanulmányt is idéznek, melyek szerint a kórokozok – így a pneumococcus is – egyre gyorsabban válnak rezisztensé az antibiotikumokkal, oltóanyagokkal szemben azáltal, hogy mutálódnak. „Számos betegség veszélyessége vagy akár előfordulásának esélye függ az életkörülményeinktől, szociális-higiéniás viszonyainktól, egyéni tulajdonosainktól” – írta a kéréseinkre küldött válaszlevelében az egyesület, amely éppen ezért a kötelező jelleg eltörléséért harcol. Szerintük az egyénre szabott oltási rend lenne az ideális, amit az orvos és a páciens közösen dolgozz ki. A szervezet májusban feljelentést tett, mert feltételezése szerint esetenként a szülők megkérdezése nélkül adtak be gyerekeknek pneumococcus elleni oltást. Ezt a Zala megyei kormányhivatal vizsgálta ki, azt állíptva meg, hogy a szülők igenis aláírták a beleegyező nyilatkozatokat.

Ugyanakkor az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGyI) szerint a vakcináknak nagyon szigorú, rendszerint európai szintű engedélyeztetési eljáráson kell átmenniük. Az egyesületnek 2011-ben küldött tájékoztatás szerint a német Paul Ehrilch Intézet több éven keresztül vizsgált 1646 gyermeket figyelt meg 180 napig a kanyaró, mumpsz, rubeola elleni oltás beadása után. A vizsgálat szerint a beadás után azonnal a gyerekek közel 70 százalékánál volt láz, kiütés, fültőmirigy-duzzanat, de súlyos és nagyon súlyos mellékhatást, csak a kölykök 6-7, illetve 2 százalékánál tapasztaltak. Nem várható, fatális mellékhatást nem tapasztaltak.

Jobb félni, mint megijedni

A kabinet most sem magyarázta meg kielégítően, hogy miért kell az ajánlott kategóriából a kötelezőbe átsorolni a pneumococcus elleni védőoltást. „Ma már olyan magas az átoltottsági szint, majdnem 100 százalékos, hogy teljesen indokolt volt” – ezzel indokolta Beneda Attila, az egészségügyért felelős államtitkárság kabinetfőnöke hétfőn, miért szüntetik meg a szülők választási lehetőségét.

Szerettük volna megtudni, milyen kockázatszámítások alapján jutott erre a döntésre a minisztérium, az ÁNTSZ viszont azt közölte, egyedül a gennyes agyhártyagyulladásban (pneumococcus meningitis) meghalt betegekre van adatgyűjtés, az OEK nem tudja, hogy a tüdőgyulladásban, vérmérgezésben hányan haltak meg. A rendelkezésre álló adatok viszont azt mutatják, hogy a vakcina 2009-es bevezetése nem volt hatástalan, az elmúlt 4 évben jelentősen visszaesett a gennyes agyhártyagyulladásban meghaltak száma, 2011-ben egyetlen gyerek halt meg, aki nem kapta meg a vakcinát. Az ÁNTSZ közlése szerint az állam évi 2 milliárd forintot fordít az oltásra, amit közbeszerzés útján szereznek be.

Fotó: ÁNTSZ

Ugyanakkor pneumococcus meningitis a védőoltás bevezetése előtt sem számított népbetegségnek, nem okozott járványt, 2001 és 2008 között mindössze egy alkalommal, 2005-ben közelítette meg a 30-at a halálozások száma. A vakcina hatásos, azt még a volt háziorvos által vezetett Nebáncsvirág is elismeri, hogy a Prevenar beadása után a beoltottak 90-95 százaléka valóban immunissá válik.

A „jobb félni, mint megijedni” elv alapján tart a kötelező kategóriában több olyan oltást is Magyarország, amely más államokban legfeljebb ajánlott vagy csak a veszélyeztetett csoportoknak, elmaradott országokba utazóknak adják be. A 2008-as adatok szerint nemcsak diftéria tűnt el hazánkból: a rubeólát a kilencvenes évek közepén, a diftériát 1983-ban tapasztaltak utoljára, ennek ellenére továbbra is kötelező ellenük beoltani a gyerekeket.

A hazai rendszer bírálói szerint „pártállami hagyaték”, hogy ilyen sok oltás van, illetve, hogy az állam ellentmondást nem tűrően ragaszkodik a kötelező jelleg fenntartásához. Az EU járványügyi online szaklapjának 2010-es nyilvántartása szerint 29 államból 12-ben kötelező a diftéria elleni oltás, ebből 8 volt szocialista ország. A Eurosurveillance szerint három évvel ezelőtt Litvániában adják be a legtöbb oltást, Magyarország a negyedik volt a listán, előtte három egykori szocialista állam áll. A Nebáncsvirág Egyesület szerint figyelemre méltó, hogy az Egészségügyi Világszervezetnek helyet adó Svájcban soha nem is létezett kötelező oltás, az ÁNTSZ szerint viszont azt is figyelembe kell venni, hogy ezekben az országoknak nem engedik közösségbe - óvodába, iskolába - a gyerekeket, ha nincsenek beoltva. „Hazánk védőoltások terén elért eredményeit nem véletlenül irigylik tőlünk keletre és nyugatra fekvő országok egyaránt” – írta válaszlevelében az ÁNTSZ, miért kell a kötelező jelleget fenntartani minél több vakcinánál.

M. László Ferenc

110 milliárd forintba fáj nekünk jövőre Döbrögi médiaajnározása

2013-ban 123,5 milliárd forint jutott a felsőoktatásra, az NMHH és az MTVA jövőre közel ugyanennyi pénzből, mintegy 110 milliárd forintból gazdálkodik. Egyelőre nem tudni, mire megy el ez a rengeteg pénz.

Kedden derült ki, hogy az NMHH és az MTVA jövőre összesen 110 milliárd forintból gazdálkodhat. Az összeg nem új, 2012-ben és 2013-ban is nagyjából ennyi jutott a két szervezetnek. Összehasonlításképp például 2013-ban 123,5 milliárd forintot kapott a teljes felsőoktatás, a két szám között alig 13,5 milliárd forint a különbség.
Az MTVA büdzséje folyamatosan nő, a felsőktatásé harmadára csökkent

Külön említést érdemel a teljesen átláthatatlanul működő MTVA költségvetése. Az MTVA alá tartoznak a köztévék, közrádiók, és az MTI. Az MTVA 2011-ben még csak 58,7 milliárd forintot kapott a központi költségvetésből, jövőre viszont már 71,9 milliárd forintra nő ez az összeg.
Az MTVA költségvetése évről évre folyamatosan duzzad: előbb 6,1 milliárd forinttal, aztán 2012-ről 2013-ra újabb 3,3 milliárd forinttal nőtt, most pedig egy 3,8 milliárd forintos pluszról döntöttek. Itt szintén érdekes összehasonlítani a felsőoktatásra vonatkozó trendeket. Az erre a területre fordított összeg ugyanis nemhogy nőtt, hanem csökkent: 2011-ről 2012-re 31 milliárd forinttal, majd újabb 34,5 milliárd forinttal. Bár a jövő évi költségvetésben némi emelkedés látható – 13,2 milliárddal több jut majd a 2013-as összeghez képest -, ezzel együtt még mindig majdnem a harmadával jut kevesebb pénz az edukációra, mint 2011-ben.
A műsorok összesen 20 milliárdba kerültek

Kérdés az is, hogy mire megy el ez a rengeteg pénz. Az MTVA gazdálkodásáról vajmi keveset tudni, a 2012-es büdzsé kapcsán például csak egy kiszivárogtatott dokumentumra lehet hagyatkozni. Ez a táblázat is a televíziók és az MR műsorainak költségét összegzi.  A táblázat alapján 2012-ben a televíziós csatornák és az MR adásköltsége összesen 21 milliárd forint volt, ebből a legnagyobb tétel, 2,2 milliárd forint a fociközvetítés, a második legdrágább műsor pedig 1,3 milliárd forinttal a Forma 1 közvetítés volt.
2011 felsőoktatás: 189 milliárd forint, MTVA: 58,7 milliárd forint, MTVA+NMHH: 100 milliárd forint
2012 felsőoktatás: 158 milliárd forint, MTVA: 64,8 milliárd forint, MTVA+NMHH: 110 milliárd forint
2013 felsőoktatás: 123,5 milliárd forint, MTVA: 68,1 milliárd forint, MTVA+NMHH: 110 milliárd     forint
2014 felsőoktatás: 136,7 milliárd forint, MTVA: 71,9 milliárd forint, MTVA+NMHH: 110 milliárd      forint
(hir24 )

Százhúszszoros volt már az induló kamat is, – a devizahitelekre

Sok vita folyt már arról, hogy a svájci frank alapúnak mondott devizahitelek, – vajon láttak-e egyáltalán svájci frankot, vagy sem?

Nos, a bankok ebből a kérdésből már sehogyan sem tudnak jól kijönni, – mert alább olvasható a példa arra, hogy mi is történt akkor, – ha valóban svájci frank alapú hitelt adtak:

Százhúszszoros kamatot kértek már az induló részleteknél is

A London InterBank Offered Rate (LIBOR) a svájci frank kamatát 0.05 %/év -ben állapítja meg. Magyarországon a bankok a magyar betétesnek a svájci frankban elhelyezett és egy hónapra lekötött lakossági betétére szintén 0.05 %/év kamatot fizetnek. Tehát teljesen mindegy, hogy a magyar bank a LIBOR-on keresztül szerzett, vagy a magyar betétesek által elhelyezett betéteket adja tovább a svájci frankos deviza hitelt felvevőknek, neki csupán 0.05 %/év a saját maga által beszerzett svájci frankjáért a költsége.

Ha 10 millió forintnak megfelelő svájci frankkal számolunk, akkor a banknak a saját 10 millió forintnak megfelelő, svájci frankban felvett kölcsönére csupán havi 416 (négyszáztizenhat) forintot kell kiadnia.

A magyar bank viszont a 10 millió forintnak megfelelő svájci frank összeg után nem 0.05 %-ot, azaz 416.-Ft/hó-ot kér a lakásvásárlásra svájci frankban felvett hitelfelvevőtől, hanem 6 %-ot számít, ami 50.000.-Ft/hó-nak felel meg. Ez 120-szor több mint amennyit a bank saját maga, a svájci frank kölcsönért fizet.

A 120-szoros kamat uzsorakamatnak tekinthető-e? A Ptk. 209. §, 209/A § és 237. §(3) alkalmazható-e?

Magyarország saját lakosságának a legértékesebb rétegét semmisíti meg a svájci frank jelenlegi törlesztésének a formája. Azok, akik vállalták a kockázatot és építkeztek, lakást vásároltak a magyar gazdaságot élénkítették. Ha ez a réteg – több százezer családról van szó – megsemmisül, nem lesz, aki vásároljon, befektessen. Ha nincs vásárlás, befektetés megáll a gazdaság egy része.

A kormány kilakoltatási moratóriuma következtében a bankok hatalmas profittól estek el. (Ó, a szegények! – a szerk.) Egy 10 millió értékű ingatlant a bankok 3-4 millióért számították be az adósságba és azt is ők határozták meg, hogy ki vehette meg az ingatlanokat. A kormánynak arra kell megoldást találni, hogy a 120 szoros kamatot hogyan lehet egy 5-10 szeres kamatra csökkentetni, amit (havi 2080 –Ft – 4160.-Ft-ot) már bármelyik devizahiteles ki tud fizetni.

A fenti 120 szoros kamatra vonatkozóan érdemes lenne az 1996. évi LVII. Törvény rendelkezéseit alkalmaztatni, mely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról rendelkezik, és amely 2. §-a kimondja, hogy ’’Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni.’’

A bankoktól – az általuk már felajánlott – tőketörlesztési moratóriumot kell kérni és 1–2 év elteltével pániktól és spekulációtól mentesen, a valós helyzetnek megfelelően lehet rendezni a deviza hitelesek ügyeit. Így nem lenne szükség sem kilakoltatásokra, sem a nagyon sok pénzbe kerülő új könnyűszerkezetű lakások építésére.

Dr. Szécsi László
Az OLD ODE elnöke

Az akontroll.hu szerkesztőségének megjegyzése: A felvetett kérdés egyáltalán nem közömbös több tízezer embernek, fogyasztóknak. Készségesen helyt adunk a bankok válaszának, sőt várjuk azt.

A Szabad Riport megjegyzése:

A devizaárfolyamok szándékos manipulálása csak ezután következett. Maga a svájci pénzügyminiszter nyilatkozta a Reutersnak; “A svájci bankok manipulálták a devizaárfolyamokat”. – A magyarországi devizahitelezés akut problémái éppen a devizaárfolyamokat manipuláló svájci bankokig vezethetők vissza. Ekkora, (sokszor kétszeres, háromszoros), kamatösszeg növekedés, – a svájci frank árfolyamának brutális emelkedése nyomán, – bizony nem egyszerűen a válságnak köszönhető, – hanem szándékos és előre megtervezett devizapiaci manipuláció. – Az egyedüli célja pedig nem más, – mint az extra profit. – A bankárok és a befektetők számára.

És mivel ezzel, – többszörösen is, – bebizonyosodott az előre megfontolt aljas szándék, – ezért mi már nem adunk helyt a bankok válaszának. Legfeljebb a nép bírósága előtt tartott tárgyalásokon védekezhetnek a súlyos vádakkal szemben, melyeket nekik szegeznek majd. – A fehér gallérosok által elkövetett bűnök; – csalások, uzsorázások, s az ezeket követő lakáselárverezéseknek nevezett fosztogatások annyira nyilvánvalóak, – hogy a tömegesen elkövetett bűneikért nem tárgyalgatni kell velük, – hanem a főkolomposaikat börtönbe záratni, a többit meg ki kell kergetni az országból.

Mi inkább a nyomozó ügyészségek, a rendőrség, sőt mi több a kormány reagálásának adunk készségesen helyt, sőt el is várjuk azt.

(SzRTI)

Tényleg nő a versenyszféra foglalkoztatottsága?

A versenyszféra alkalmazotti létszáma 2011 év vége óta csökkenő trendet követ, ha az éves változásokat nézzük, miközben a foglalkoztatottság növekszik. A foglalkoztatásért felelős államtitkár szerint a kormányváltáshoz képest 100 ezres a növekmény. Lehet ez? Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár a 21 éves foglalkoztatási csúcs kapcsán úgy fogalmazott a minap, hogy a szeptember végi 3,99 millió dolgozó 235 ezerrel magasabb a kormányváltás időszakához képest. A növekedés pedig 87 ezerrel több közmunkásnak, 50 ezer plusz vendégmunkásnak, illetve 100 ezerrel több foglalkoztatottnak köszönhető a versenyszférában. A számokkal pusztán csak annyi a probléma, hogy ismét tavaszi adatokat vet össze az ősziekkel, márpedig a szezonális munkák miatt igencsak eltérően alakul a munkaerőigény az év különböző szakaszaiban.
Mindenesetre az államtitkár nyilatkozata alapján kicsit mi is a számok mögé néztünk, és arra jutottünk, hogy ha 2010 májusát tekintjük bázis hónapnak, akkor a most szeptemberi foglalkoztatotti létszám 224 ezerrel magasabb csak. Ám ilyen volumennél 9000 ezer fő elhanyagolható különbségnek nevezhető. A közmunkások számának bővülését szintén nem sikerült 87 ezer főre kihozni, csupán 58 ezerre, bár egyelőre még csak az augusztusi adatot ismerjük ebből a statisztikából. Viszont ahhoz, hogy az államtitkár által említett differencia összejöjjön, majdnem 30 ezerrel kellene, hogy megugorjon a közfoglalkoztatottak szeptemberi létszáma. Ekkora havi változás márpedig legfeljebb csak a közmunka-programok év eleji beindulásakor tapasztalható.

A versenyszféra foglalkoztatottsága
Azt, hogy tényleg 100 ezerrel nőtt-e a versenyszféra foglalkoztatottsága, már kicsit nehezebb ellenőrizni, hiszen ebben az esetben az egyik munkaerőpiaci statisztikát kell korrigálni a másikkal, és úgy kaphatunk egy közelítő értéket a változásokról.
A versenyszféra foglalkoztatottságának növekedése azért is érdekes kérdés, mert az intézményi statisztika alapján az alkalmazottak száma 2011 év vége óta folyamatosan csökkenő trendet mutat ha az éves bázison számolt eltéréseket vesszük figyelembe. Emellett azonban gyakran hallani növekvő foglalkoztatottságról. Az eltérő mozgás alapvetően módszertani különbségekre vezethető vissza. No de lássuk, miről is szólnak a statisztikák.

A KSH munkaerő-felmérésében (MEF) közli a foglalkoztatottak számát, ám mivel ez megkérdezésen alapuló statisztika, azt már tudjuk egy ideje, hogy ebben azon munkavállalók is szerepelnek, akik magyar háztartással még rendelkeznek, ám külföldön dolgoznak. Sőt, azok is benne vannak, akik saját bevallásuk szerint az elmúlt időszakban egy órát is dolgoztak. Ez azaz adat, ami most 21 éves csúcsra került a szeptember végi 3,99 millió fővel. A jegybank egy korábbi inflációs jelentésében úgy fogalmazott: a MEF módszertani sajátossága, hogy a közmunkaprogramokban foglalkoztatottak számát csak nagy bizonytalansággal képes megragadni, így azok ágazati besorolása is bizonytalan. A közmunkásokról sokkal pontosabb képet kaphatunk az intézményi statisztikából. Ezt ugyanis a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások bevallásai alapján készítik el.
Ha tehát, a MEF-statisztika foglalkoztatotti számát korrigáljuk az intézményi statisztikában szereplő közmunkások, illetve a közfoglalkoztatottak nélküli közszféra létszámával, akkor megkaphatjuk a korrigált versenyszféra foglalkoztatotti létszámát.
A korrekció elvégzése után azt kaptuk, hogy augusztus végén 3,16 millió volt a versenyszektor foglalkoztatotti létszáma, ami előző évhez képest 11 ezerrel magasabb csupán. Ha pedig megnézzük a kormányváltás idejéhez viszonyított változásokat, akkor 181 ezer fős növekedést kapunk. Ám az összehasonlítás, ahogy korábban is említettük, nem teljesen helyes, az eltérő bázis miatt. A differenciát jól sejteti azt is, hogy ha az augusztusi adatot 2010 augusztusához viszonyítjuk, akkor “mindössze” 138 ezres a bővülés a versenyszférában. Az alábbi grafikonunkon nagyon jól kivehető a közfoglalkoztatás egyre növekvő szerepe is a foglalkoztatási statisztikák szempontjából. A MEF alapján számolt görbe ugyanis az idei évig viszonylag együtt mozgott, a tavalyi év során nagyjából 20 ezer fős különbséget eredményezve, idén azonban 60 ezer fős eltérést jelent a két foglalkoztatottsági adat között.

És, hogy miért csökken a versenyszféra alkalmazotti létszáma miközben növekszik a foglalkoztatottság? A válasz abban rejlik, hogy míg az alkalmazotti létszám szigorúan csak az öt fő feletti vállalkozásokra vonatkozik, addig a foglalkoztatottak számában az önfoglalkoztatók, és, ami különösen fontos, a mikrovállalkozások, vagyis az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatók adatai is szerepelnek. Ez alapján tehát azt a következtetést lehet levonni, hogy utóbbiaknak köszönhetően nő a foglalkoztatottság ezen a nemzetgazdasági területen.
(mfor.hu)

Ötletelés bolondulásig! Éjszakai vizsgálat

Jelenleg majdnem 63 ezer beteget tartanak nyilván a 35 különböző, központilag nyilvántartott várólistán. Az egészségbiztosító szerint azonban a valóságban ennél kevesebben kénytelenek várni az egészségügyi ellátásra, illetve a nyilvántartásban szereplő várakozási időknél rövidebb idő alatt sorra kerülnek a páciensek.

A kórházak nem minden esetben vezetik naprakészen a lajstromokat – véli a szaktárca és a szakállamtitkárság is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár már áprilisban hozzálátott a várólisták „megtisztításához”, amelynek nyomán néhány hónap alatt 68 ezerről 58 ezerre csökkent a várólistás betegek száma. Szeptemberben további szigorítást vezettek be, az óta a várólistán szereplő, illetve a már ellátott betegek adatait havonta összefuttatják. A várólistákat hibásan vezető kórházakat pedig novembertől tételenként már 30 ezer forintra meg is büntetik.
A központi várólistán döntően csak műtétek szerepelnek, a képalkotó diagnosztikai vizsgálatokról, nem vezetnek ilyen módon statisztikát. Pedig a modern képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra, ha nem sürgős az eset, szintén heteket-hónapokat kell várni – derül ki az egyik legnagyobb hazai szolgáltató, a Diagnoscan (a mostanáig Euromedic Diagnosztika néven működött társaság) adataiból. Az országban 11 centrumot működtető cég vezérigazgatója, Kardos Lilla azt mondja, az MR-, CT-, ultrahang-, röntgen-, csontsűrűség-, mammográfia, angiográfiai és izotópdiagnosztikai vizsgálatokból is csak annyit végezhetnek egy-egy hónapban, amennyire az egészségbiztosító finanszírozást biztosít. Emiatt azonban az MR-vizsgálatokra átlagosan 86, CT-vizsgálatokra 66, az ultrahang-vizsgálatokra 60 napot, de még a csontsűrűség-vizsgálatra is csak az előjegyzést követő 20 nap múlva tudják fogadni a pácienseket. Annak ellenére, hogy a sürgős eseteket előre veszik, ez azt jelenti, hogy a betegek állapota a várakozás közben akár rosszabbra is fordulhat.
A Diagnoscan ezért várólista-rövidítési akciót hirdet, ami azt jelenti, hogy november 9-én és 16-án éjjel is végeznek majd MR-vizsgálatokat. Ezekre minden, már időponttal rendelkező páciens jelentkezhet. A kezdeményezés nyomán 250 beteg hamarabb kaphat leletet, míg az így felszabadult időpontokat új pácienseknek adhatják. Az „éjjeli műszakot” az egészségbiztosító által finanszírozott kereten felül vállalja fel a cég, amelynek ez nagyjából tízmillió forintjába kerül.
(vg.hu )

Rosszabbul élünk mint 13 (?) éve, Somogy kicsivel Románia előtt

Tizenhárom év alatt, vagyis 2000 óta négy helyet csúszott vissza Somogy az egy főre jutó vásárlóerőt tekintve, s most a 17. helyen áll. Ezt a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója, Dörnyei Otília mondta lapunk kérdésére, miután megjelent a piackutató legfrissebb tanulmánya a vásárlóerő európai és hazai összevetéséről.

Megyénk 2006-ban még a 13. volt, majd évente csúszott vissza egy helyezést, és 2009 óta foglalja el a hervasztó 17. helyet, 0,2 százalékra az újabb visszacsúszástól. Az okok vizsgálatára a kutatás nem terjed ki, tette hozzá a szakember, ám a beruházások, a közlekedésfejlesztés, illetve azok elmaradása általában befolyásolhatja adott területek lakosságának a vásárlóerejét.
Európában érthetően szélsőségesek a területi különbségek (Svájc és Moldova között 28-szoros az elkölthető jövedelmek különbsége) , s ugyanezek megvannak országos szinten is, de a megyén belüli szakadékok tágulása már nehezebben érthető és elfogadható. Somogyban Siófok a leggazdagabb járás, az országos átlag 93,9 százalékával, Kaposvár térsége a városkörnyék elmaradottabb részeivel nehezülve a megyei átlagot hozza, míg a legszegényebb barcsi járás alig teljesít jobban a sereghajtó Szabolcs (75,2 százalék) átlagánál.
Az elmaradottság hellyel-közzel ismert a hétköznapokból, mégis megrázó a számokkal szembesülni: Magyarország az európai átlag 38,9 százalékán áll a vásárlóerő-index alapján, derül ki a GfK Hungária vásárlóerő-kutatásából. Ha a magyar 38,9 százalékot tekintjük száznak, vagyis a megyék országos átlagának, akkor szűkebb pátriánkat 84,2 százalékkal találjuk a lista 17. helyén. Alulról a harmadikként, csak Szabolcs-Szatmár (75,2 százalék) és Bács-Kiskun (84,0 százalék) összlakossága költhet kevesebbet a somogyiaknál. A Dél-Dunántúl régiós összevetése is kedvezőtlen Somogynak: Tolnában 94,5, Baranyában 92,2 százalékot hoznak az átlagjövedelmek az országos átlaghoz képest. Ezek a legerősebb Balaton-parti és kaposvári városi értékeket mutatják.
Dörnyei Otília ügyfélkapcsolati igazgató elmondta: Somogy megye a 2000 és 2006 közötti időszakban a 13. helyezett volt az egy főre jutó vásárlóerőt tekintve a megyék között. Ezután relatíve romlott a pozíciója és előbb a 14., 15. majd 2009-től a 17. helyre került a 19 megye között. E relatív pozícióromlás betudható annak, hogy a többi megye – mint például Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén – ez idő tájt erősödött.
A 42 európai ország közül Svájc a leggazdagabb, a 12 ezer 890 eurós európai átlag 282 százalékát költheti el, míg a sereghajtó Moldova ennél huszonnyolcszor kevesebbet, 1284 eurót. Magyarország 5009 euróval szerepel a listán, s már nem csak a balti és a visegrádi országok, de balkániak is vannak előttünk, a törökök és a horvátok közvetlenül, s Montenegró követi hazánkat. Kozák Ákos, a GfK piackutató vezetője az Indexnek nyilatkozva mondta: a 2000-es évek elején azt gondoltuk, hogy 2015-re meglesz az európai átlag 75 százaléka, 2020-30-ra pedig sikerül felzárkózni. A jóslat nem jött be, hacsak nem duplázódik meg két év alatt a magyar vásárlóerő, tette hozzá.
Pénzkérdés: csaknem száz százalékos az országos eltérés a jövedelem-különbségben
Az Európa 42 országának 670 millió lakosa összesen 8,6 ezermilliárd eurót kap kézhez fizetésekből, állami transzferekből, vagyis mindenféle juttatás jövedelemnek minősül. Egy európai évente átlagosan 12 ezer 890 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él, ami a spanyol átlaghoz áll a legközelebb. Az összevetés nem vizsgálja a megélhetés költségeit, illetve a régión belüli jövedelemeloszlás különbségeivel sem számol. A 25 leggazdagabb járásból 19 fővárosi kerület, és a hat vidéki járásból is négy a budapesti agglomeráció része, csak Székesfehérvár és Dunaújváros került a leggazdagabbak közé.
A legmódosabb településen 57 százalékkal magasabb az elkölthető jövedelem átlaga, míg a legszegényebb lakói 67 százalékkal kevesebbet költhetnek: az olló nyílik, a megyei átlag 90 százalékos szélsőértékek között összeadódó számokból jön ki. Vagyis a legjobb sorúak csaknem a dupláját költhetik el a legelmaradottabb megyékben élők pénzénél. A magyar átlag az Index számítása szerint havi 112 ezer forint, ez alapján – immár a még szélesebb szakadékokat mutató – járási összevetésben a leggazdagabb XII. kerületieknek átlag 202 ezer, a legszegényebb baktalórántházi járásban 75 ezer jut havonta, míg az átlag Barcson 93 ezer, Siófokon 114 ezer forint.
Kertész Rezső: Mi lesz itt 10-20 év múlva? – Fizessék meg a dolgozókat!
– Irreálisan alacsonyak a somogyi munkabérek, s a költségvetési-pénzintézeti szektort leszámítva átlag nettó 70-110 ezres jövedelmek jelentős részét a megélhetés viszi el, piaci kereslet nemigen lesz belőle. – Ezt mondta a GfK adatsorát értékelve Kertész Rezső, a vendéglátósokat és kiskereskedőket tömörítő Kisosz megyei társelnöke. – De mi lesz itt 10-20 év múlva? Ilyen bérszínvonalon mindenki elmegy a jól fizetőbb hazai városokba vagy külföldre? Ez nem megoldás. A megoldás a magasabb bérfizetés volna, akár differenciált minimálbérrel is. De nem feltétlenül szabályozással lehet ezt orvosolni. Egyenlő munkáért egyenlő munkabért kellene fizetni. Egyes munkáltatók, multinacionális vállalatok 20-30 százalékkal fizetnek kevesebbet Kaposváron is annál, amint amit hasonló nyereségráta mellett gazdagabb régiókban fizetnek. Ez nem tartható.
Kertész Rezső a 2700 körüli vendéglátó- és 5000 fölötti kiskereskedelmi egységet képviselő Kisosz-tagok hangulatát ismerve gyors beavatkozást szorgalmaz. Az egységek harmada billeg a megszűnés peremén, szinte csak családtagokat foglalkoztatva.
– Gazdasági-pénzügyi kerekasztal mellett kellene gyakrabban találkoznia egymással a munkaadók, a munkavállalók, az önkormányzati és a költségvetési szervek képviselőinek, hogy a kiútról beszéljenek – mondta.
Keresztes Péter: Vizsgázik az uniós felzárkóztatás – Magasabb hozzáadott értékű termelést!
Keresztes Péter, a Somogyi Megyei Vállalkozói Központ főigazgatója elmondta: szembeötlő, hogy évekre visszamenően erősen statikus képet mutat e vásárlóerő-lista. Ez az uniós felzárkóztatási alapok hatékonyságának elmélyültebb vizsgálatát is igényli. Szerinte a vidék lakosságmegtartó erejének a növelése kulcskérdés, az oktatás, a kultúra, a közbiztonság fejlesztése alapvető. A mezőgazdasági termelés gépesítése, a szántóföldi gazdálkodás mellett a több élőmunkát kívánó és magasabb hozzáadott értéket eredményező tevékenységekre érdemes összpontosítani. Az elsődleges élelmiszerfeldolgozás, a méhészet, a kertészet említhető a megoldások között. Kitörési pont a vidéki értékekre alapozó foglalkoztatás, közte a turizmus.
– A vidéki vállalkozásoknak nehezebb piaci körülmények között kell helyt állniuk, és ez sosem fog menni támogatások nélkül – mondta Keresztes Péter. – Olyan tevékenységeket kell segítenünk, melyek adott térségekben nagyobb vásárlóerőt eredményeznek. Ehhez a vállalkozói központ folyamatosan igyekszik javaslatokkal támogatni a döntéshozást.
Az SMVKK főigazgatója az adatsorról elmondta: érdemes lenne a torzító tényezőktől megtisztított képet is megrajzolni, mert például a tolnai vásárlóerőt a paksi erőmű, míg a baranyai térséget az ormánsági adottság befolyásolja, míg Somogyot felfelé húzza a Balaton és Kaposvár.
Idejutni együtt lehetett, s a kimászni sem mehet másként – a szerző kommentárja
Az lenne a gond a mindenható állammal, ha lenne ilyen, hogy nem tudna szembe nézni a kedvezőtlen tényekkel. Magyarázkodna, mutogatna, előre és hátra. Hiszen ha elhitette, mindenre tudja a megoldást, akkor felelősséget kellene vállalnia a mélypontokért is. Ki taszította oda Somogyot, ahol van? A kérdésre hamis a válasz, amely megnevezi az elkövetőt. Ilyet nem lehet elkövetni se egyedül, se négy, se nyolc év alatt. Lehetőségeket lehet kihagyni. A közelmúlt-történet igazolta, sok kormánytag sem elég a változáshoz, és a nulla miniszter, sok beszéd is elégtelen.
A kérdés adott, hová csúsztunk volna, ha nincs a felzárkóztatás?
A követelés is adott: lobbi-független azonnali és hathatós döntések kellenek, különben a jövedelemkülönbségek ollója kiegyenesedik. Az meg nem jó semmire, és látványnak is csúnya.
(sonline)

Újabb hisztéria a neten(Annyit tudjatok amíg betegségügy,addig nemcsak egészségetek érdekében tevékenykedik az ágazati ipar)

Még be sem jelentette a kormány, hogy a méhnyakrák megelőzésére kötelezővé teszik a lánygyermekek részére a csecsemőkori védőoltást, máris itt az újabb levél-cunami, miszerint a kormány tömeggyilkosságra készül, álljunk ellen, pereljünk - és hasonló ostobaságok. Mielőtt bedőlnénk ennek, néhány dologra szeretném felhívni a figyelmet:

- Egy friss felmérés szerint hazánk az első helyen áll a rákos halálozások arányában az OECD-országok között.

- Azon országokban, illetve országok bizonyos területein (például az USA bizonyos államaiban), ahol a védőoltások elleni őrült mozgalom megerősödött és a szülők megtiltják a gyermekeik beoltását, régen elfeledett, legyőzöttnek vélt betegségek ütik fel a fejüket: a tbc, a himlő - és ez sajnos statisztikai tény, nem hagymázas fantáziálás a világvégéről

- Nyugodtan gondolja végig mindenki, hogy az életét, a gyermekei életét hogyan védték meg a csecsemőkorban beadott védőoltások a gyermekbénulástól, a himlőtől... hogy őt már nem viszi el a torokgyík (lásd: Kincskereső Kisködmön), hogy nem hét gyerekből kettő marad életben és nő fel (mint nagymamámnak), hanem kettőből kettő...

- Esetleg próbálja meg használni a józan eszét, mielőtt ezeket a végtelen tudatlanságról árulkodó, de hatalmas mellénnyel megírt "népmentő" leveleket terjeszti.

Végül: Igen, az orvostudomány is iparrá vált, igen, azzal is vissza lehet élni. Igen, lehet, hogy olyan orvosságokat, gyógyszereket (és persze táplálék-kiegészítőket, kegyszereket és vegyszereket) is kínálnak nekünk, amelyek fő motivációja nem a gyógyítás, hanem az üzleti érdek. De könyörgöm: lgalább a legalapvetőbb megkülönböztetést végezze már el mindenki!

Ismerjük el, hogy sokat köszönhetünk a modern orvostudománynak. Ismerjük el, hogy egy sok éves vizsgálatsorozattal tesztelt gyógyszer, védőoltás lehet jó is - vagy legalább ugyanolyan, mint kedvenc vitamin-koktélunk...

Akik szembe mertek menni az EU-val: a bolgár föld nem eladó

Bulgária törvényhozása új földtörvényt fogadott el. Magyarországgal ellentétben ők úgy döntöttek, nem akarnak megfelelni a brüsszeli elvárásoknak. A bolgár föld nem eladó a külföldieknek, semmi pénzért.

Bulgária is EU-tag, akár csak Magyarország. Ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak rájuk is, mint hazánkra. Tehát 2014-től fel kellene oldaniuk a külföldiekre vonatkozó földvásárlási moratóriumot. Azonban a derék bolgárok nem teszik meg ezt, kerek-perec megtiltották a külföldieknek a földvásárlást.

A föld és a jövőjük megvédése érdekében Bulgária összefogott. Az a Bulgária, ahol sokkal mélyebb árkok húzódnak jobb és baloldal között, mint nálunk. A jelenlegi szocialista-kormány ellen az elmúlt hónapokban is folyamatosan tüntetett az ellenzék. A megmozdulások következtében Szófia csatatérré változott. Olyan harcok dúltak a bolgár főváros utcáin, melyhez képet a budapesti 2006-os események csupán szüreti mulatságnak tűnnek.

A szinte kibékíthetetlen konfliktusok ellenére a bolgár kormány elfogadta az ellenzék (!) által benyújtott javaslatot, és közösen, 71 százalékos többséggel olyan földtörvényt fogadtak el, amely tiltja a külföldiek földvásárlását. A bolgárok nem lesznek napszámosok saját földjeiken, nem adják, legfontosabb és talán az utolsó nemzeti kincsüket.

Ami pedig az egészben a legmegdöbbentőbb, hogy Brüsszel minden komolyabb akadékoskodás nélkül tudomásul vette ezt, és semmilyen szankcióval nem kíván élni Bulgáriával szemben. Ennyit a hangzatos kifogásokról és a magyar érdekérvényesítésről…

Széljegyző
Szél Jegyzet
(jobbegyenes.blog.hu )

Puskov csalódott, amiért a Nyugat nem reagált a szíriai lázadók vegyi támadásának hírére

Az orosz Állami Duma Külügyi Bizottságának vezetője, Alekszej Puskov felháborodott azon, hogy a nyugati kormányok egyelőre nem reagáltak a lázadók által a szíriai kurdok ellen bevetett vegyi fegyverekről szóló jelentésekre.
A libaoni Al Mayadin televíziós csatorna arról számolt be, hogy a szíriai lázadók vegyi fegyvert használtak a kurd milíciák ellen az ország észak-kelet részén, a török határ közelében.

"Ez azonban sem a nyugati sajtót, sem a kormányokat nem érdekli" írta Puskov a Twitter-oldalán.

Oroszország Hangja

Szíria: a Nyugat hallgat az újabb vegyi támadásról

A több forrásból megerősített hír szerint a lázadónak nevezett terroristák újra vegyi fegyvert használtak Szíriában. A kormányerők még csak a közelben sem voltak, hogy rájuk lehetett volna a fogni a vegyi fegyver használatát. Egy kurd ellenőrzési pontot akartak felszámolni a terroristák, hogy azon keresztül átjutva támadni tudjanak egy viszonylag védett területen fekvő települést. A támadás elszenvedői sárgás füstöt észleltek, majd többük fulladni kezdett, és a kórházba szállításuk után egyértelműen megállapítható volt, hogy vegyi fegyver támadás áldozatai lettek.

A Nyugat egyetlen szóval sem említi meg az esetet, éppen úgy, mint ahogy a fél évvel ezelőtti terroristák által használt vegyi fegyver támadásról sem írtak, pedig az orosz külügyminisztérium hivatalosan is jelentette az esetet, és kivizsgálták az orosz szakértők, melyet az ENSZ asztalára is letettek. De csend honol az eset körül, lapítanak, mint az a bizonyos a fűben.

Ez a látvány fogadta a Sadad keresztény várost felszabadító hadsereget: az utcán kivégzett, megkínzott, megerőszakolt holttestek szanaszét hevernek

A különös kegyetlenséggel elkövetett civilek elleni gyilkosságokat látva sem a Hezbollah, sem a hadsereg nem fog kegyelmezni egyetlen emberevőnek sem.

A kormányerők azokon a terület eken, ahol a Hezbollah gyalogsága segíti a kormány csapatokat, jelentős sikereket értek el. Újabb két várost vontak teljes ellenőrzés alá, és ezek vonzáskörzetéhez tartozó falvakból a banditák elmenekültek. Felszabadítottak egy teljes keresztény városrészt is, ahol különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságokról számoltak be a helybeliek. Homs városába és Damaszkuszba ismét sikerült néhány orgyilkos mesterlövésznek beszivárognia, akik a fővárosban egy teret, Homs városában pedig az autópályát vették tűz alá.

A legjelentősebb offenzíva most a Qalamoon hegységben zajlik. Itt az Al-Nusra front összevont egységei egy kiterjedt támadást indítottak egy javarészt keresztények lakta terület ellen. Becsült létszámuk 17 000 fő. A hadsereg átkaroló műveletbe kezdett az Al-Nusra csapatok ellen. A Hezbollah egységei két napos kemény harcban elfoglalták Ba'albak városát, ezzel teljesen elzárva a nehéz hegyi terepen a terroristák visszavonulását, így a kör bezárult az Al-Nusra csapatok körül. A hadsereg tüzérséggel, légierővel támogatva támadja a bandita hordákat. Az AL-Nusra sorsa megpecsételődik.

Hídfő.net

Cameron döbrögista receptje!

A fiatal brit munkavállalóknak jobb képesítések megszerzésével kell felvenniük a versenyt a brit munkapiacra áramló kelet-európaiakkal – mondta kedden idézett nyilatkozatában a brit miniszterelnök.

David Cameron, aki a népszerű Mini gépkocsi-modelleket gyártó, Oxford közelében működő üzemben tett látogatást a szakmunkásképzés fejlesztését célzó kormányprogram keretében, a The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív napilap keddi beszámolója szerint kijelentette: Nagy-Britanniában vannak olyan gyárak, amelyekben “a munkások fele Lengyelországból, Litvániából vagy Lettországból érkezett”. “Nekik nem lehet szemrehányást tenni, ők csak dolgozni akarnak, látják az állásajánlatokat és idejönnek, hogy betöltsék ezeket az állásokat (…) nekünk mint országnak azonban erre nemet kell mondanunk” – fogalmazott a brit kormányfő.
Cameron szerint a brit oktatási rendszer rendbetételével el kell érni, hogy a hazai szakiskolákból kikerülő fiatalok is be tudják tölteni ezeket az állásokat.
A kormányfő szerint Nagy-Britanniát az a veszély fenyegeti, hogy a gazdaság fellendülésnek indul ugyan, és ez új munkahelyeket teremt, ám nem lesznek olyan hazai munkavállalók, akiknek megfelelő iskolai képesítésük van ezeknek az állásoknak a betöltésére.
Cameron szerint az oktatási rendszer rendbetételének kérdése “teljes mértékben kapcsolódik” a bevándorlás és a szociális ellátórendszer reformjához.
Matthew Hancock üzleti és szakképzési ügyekért felelős helyettes államtitkár, aki a miniszterelnök kíséretében vett részt a rendezvényen, kijelentette: rekordszámú munkahely vár betöltésre a brit gazdaságban, és el kell érni, hogy a munkaadók a “helybéli fiatalok közül válogassanak”, amikor új munkaerőt vesznek fel.
A brit szakpolitikus ezt már korábban is szorgalmazta. Nemrégiben egy lapinterjúban szintén arra szólította fel a brit vállalatok vezetőit, hogy ne külföldi munkavállalókkal töltsék be az üres állásokat, ha helyi jelentkezőket is ki tudnak képezni ugyanazon feladatra. Hancock szerint a brit vállalatoknak “kötelességük” hazai munkaerőt alkalmazni a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók helyett.
A kormányzó brit Konzervatív Párt vezető politikusai részéről az utóbbi hónapokban többször is elhangzott az az igény, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni. A kormány már el is indította ezt a folyamatot, első lépésként a szociális ellátáshoz fűződő jogok szigorítási terveinek felvázolásával.
Az utóbbi hetek brit sajtóbeszámolói szerint ugyanakkor Iain Duncan Smith brit munka- és nyugdíjügyi miniszter az EU-bevándorolók szociális juttatásainak ügyében hosszú ideje vitában áll Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztossal.
Jonathan Todd, Andor László szóvivője a vitát kommentálva a minap kijelentette a BBC televízióban, hogy a brit gazdaság és a költségvetés igen jól jár az EU-társállamokból érkező munkavállalók beáramlásával. Todd szerint ugyanis a betelepülő EU-polgárok “hatalmas többsége” dolgozni megy Nagy-Britanniába, és többet fizet be adó és társadalombiztosítás formájában a brit szociális ellátórendszer költségvetésébe, mint amennyit abból igénybe vesz.
Hivatalos becslések alapján 683 ezer közép- és kelet-európai munkavállaló dolgozik jelenleg Nagy-Britanniában.
(hrportal)

Számháború, feljelentés és külpolitikai csörték a Székely Menet után

A szervezők szerint 120 ezren, a román hatóságok szerint csupán 15 ezren vettek részt vasárnap a Székelyföld autonómiáját követelő Székely Meneten. A román hatóságok számítása szerint tehát három és fél méteres közökkel bandukolt egy-egy ember - az 53 kilométeres menetoszlopban...

A megmozdulást a román média egy része egyszerűen elhallgatta, másik része lekicsinyelte - ennek ellenére azonban a román politikusok az állam egységének megbontásáról beszélnek, feljelentést tesznek. Illetve a vesztésre ítélt román külpolitika jegyében orosz támogatást sejtetnek a székelyek megmozdulása mögött, az amerikai rakétavédelmi pajzsot emlegetve.

Romániát leginkább saját politikusai veszélyeztetik!

Juhász Pál

Devizahiteles akció: a kormány jogerős bírósági döntésekre vár?

Nem biztos, hogy a kormány “azonnali megoldást” tesz le az asztalra, ha lejár a bankok számára adott november 1-i ultimátum a devizahitel-fronton. A kormány nem fogadta el a Bankszövetség kérését, miszerint ha meglesz a megegyezés, utána az ügyfelek ne perelhessék már a hitelszerződést – mondták kormányközeli források.

Devizahiteles tüntetők egy bankfiók előtt

Nem biztos, hogy a csütörtöki kormányülésen eldől, milyen konstrukcióval kísérlik megmenteni a devizahiteleseket. “A bankok számára ultimátum november elseje, a kormányt nem köti a határidő, nem kényszer az azonnali megoldás. Egy-két múlva derülhetnek ki a részletek, és a végleges konstrukció” – prognosztizálja egy kormányközeli forrás.
A végleges döntés elhalasztását annak ellenére valószínűsítik fideszes politikusok is, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Népszabadságnak adott interjúban még úgy fogalmazott, “csalódás, ahogy a bankok ehhez a problémához hozzáállnak. Nem látjuk az elszántságot, hogy házon belül tényleg meg akarnák oldani ezt a problémát. Még az árfolyamrés ügyében hozott Kúria-döntést sem vezették át a szerződéseken. November elejéig várunk, ha nem érkezik javaslat, a kormány pillanatokon belül be fogja nyújtani a saját megoldását”. De pénteken az M1 Ma reggel című műsorában is azt mondta, ha lejár a bankok számára adott haladék, a kormány napokon belül a parlament elé terjeszti a problémára megoldást kínáló törvényjavaslatát.
Nem lesz extrém, azonnali forintosítás
Az már bizonyos, hogy a kormány nem választ extrém megoldást, a lapunknak kormányközeli források megerősítették szerdán is, nem reális verzió az azonnali, “egy lépéses” forintosítás. (E szerint egyszerre forintosítanák a 1800 milliárd forintos deviza lakáshitelt és esetleg a hasonló nagyságrendet kitevő szabad felhasználású deviza jelzáloghitel-állományt. Ez a bankok számára elviselhetetlen terhet jelentene.) A Nemzetgazdasági Minisztérium már tájékoztatta az Európai Központi Bank elnökét, Mario Draghit is, hogy nem ez lesz a megoldás.
A legvalószínűbb forgatókönyv egy “végtelenített” árfolyamgátas modell, illetve – ha a pénzintézetek tárgyalási alapnak tekintik – egy olyan konstrukció, melynek során a törlesztési árfolyam fix lenne a futamidő végéig, az árfolyamkülönbség miatti forinttartozást pedig a végén elengednék. A kormány ugyanis azt szeretné, hogy semmilyen árfolyam-kockázat ne legyen, és 180 forintos frankárfolyamon rögzítenék a svájci frankban felvett hitelek átváltási árfolyamát. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető, de a Bankszövetség elnöke Patai Mihály és főtitkára, Kovács Levente számára is akceptálható az a cél, hogy a törlesztőrészletek 15-20 százalékkal mérséklődjenek, és a 3-5 éves időszak is visszatérő elem a koncepciók szintjén.
Perelhessenek az ügyfelek!
A Népszabadságnak kormányközeli, illetve fideszes források is megerősítették: a kormány és a Bankszövetség közötti megegyezés elmaradásának egyik legfontosabb oka az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem szeretne olyan megoldást, mely elzárná az ügyfeleket attól, hogy perelhessenek. “A parlament nem zárhatja le úgy a kérdéskört, hogy utána ne perelhessenek az adósok” – jegyezte meg forrásunk. Másrészt a kormány egy jogerős bírósági ítéletre vár a devizahiteles fronton, “hogy az adósmentés ne kizárólag politikai, illetve közgazdasági akció legyen, hanem legyen megtámasztva érvényes bírósági ítélettel”. Azaz a kormány a Kúrián, illetve a Pécsi Ítélőtáblán hozott döntésekre hivatkozik az adósmentésre jelentős hatással lehetnek azok az ítéletek is, amelyek sorozatban nyilvánítják semmisnek a devizahitel-szerződéseket, és mondják tisztességtelennek a bankok egyoldalú szerződésmódosításait. A kormány az EKB-nak küldött levelében is hivatkozik rá, hogy egyre több bírósági döntés támasztja alá azt a gyanút, miszerint a hitel-szerződések jelentős részével problémák lehetnek. A Kúria az árfolyamrés mértékéről határozott, a Pécsi Ítélőtábla pedig az egyik perben kimondta: „a szerződés semmilyen mértékben nem rendelkezik arról, hogy a módosításra okot adó tételek (bankközi hitelkamat, fogyasztói árindex, jegybanki alapkamat, állampapírok hozama, lakossági hitelek kockázati tényezői) változását a bankoknak milyen mértékben és arányban kell, illetve lehetséges figyelembe venniük.
Egy kormánypárti forrás azt sem zárta ki, hogy jogegységi döntéssel emelnék törvényerőre a devizahiteles bírósági ítéleteket. Hogy fel lehet-e gyorsítani a pereket, kérdéses – tették hozzá forrásaink, de volt, aki úgy látta, az igazságügy-miniszter “elvileg” megfogalmazhat olyan sürgető kérést a bíróságoknak, hogy soron kívül tárgyaljanak egy kérdést.
Rogán Antal már beszélt az úgynevezett jogi lehetőségről, amikor is a Napi Gazdaságnak a múlt héten adott interjúban azt mondta: “Bár jelenleg mindenki gazdasági megoldásban gondolkodik, miért ne jöhetne szóba egy jogi, amely többek közt az eddigi bírósági döntéseken alapul? Valami ilyesmi történt Horvátországban és Törökországban is, ahol a polgári törvénykönyvben rögzítették, hogy a bíróság köteles felülvizsgálni a szerződéseket.
Még nyáron – amikor ismét felvetődött a devizahiteles mentőcsomag ötlete a kormányoldalon – a szerződésmódosítások törvényi háttéranyagának kidolgozását a Navracsics Tibor által vezetett igazságügyi tárcára bízták. Akkor lapunkhoz az szivárgott ki, hogy a „clausula rebus sic stantibus” („a dolgok jelenlegi állására vonatkozó záradék”) jogelv alapján, a polgári törvénykönyv 124. paragrafusára hivatkozhatnak, ha felvetődik a szerződésmódosítás kérdése. E szerint a bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan változás állt be, amely valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, ezért önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a feltételt. Már akkor emlegették az úgynevezett horvát precedenst: e szerint az ügyfeleknek a felvételkor érvényes árfolyamon kellene törleszteniük frankhitelük tőkeösszegét, azaz fix árfolyamon, s a frankhitelesek például egyéni eljárásban követelhetnék bankjuktól a túlfizetés kompenzációját.
(NOL)

Elmondható tehát, hogy megoldás még csak nem is körvonalazódik. A maffiák-kormány és bankok-csak időhúzásra játszanak!

Kadarkúti Égi Üzenetek 192-254. : Mennyei Atya-Jézus-Szentlélek -Szűzanya: Jézus élete

ÉGI ÜZENETEK

2013.10.08

Mennyei Atya: Jézus élete V. Napkeleti bölcsek

Mennyei Atya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Atyátok, és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok! Már nagyon vártam, hogy újra találkozhassak veletek. Szeretném úgy elmondani nektek kicsi Fiam, a csecsemő Jézus kezdődő földi életének eseményeit, ahogy innen a Mennyből láttam. Ma a napkeleti bölcsek látogatásával foglalkozunk.

Most már egy éves Szent Fiam. Az istengyermekség minden bájával, szépségével megajándékoztam. Nagyon szép piros arcocskájából kiragyog a kék szeme, göndör szőke hajfürtjei úgy csillognak, mint az arany. Az Én atyai akaratom és az Ő akarata, hogy ne fejlődjön gyorsabban, mint kortársai, így aztán csak néhány szót tud kimondani, és édesen gőgicsél, mosolyog, nevet. De bölcsességének ez a rejtettsége csak az emberek felé mutatkozik, mert a lelke mélyén ott rejtőzik az isteni tudás. Titokzatos, benső beszélgetés fűzi Hozzám és Édesanyjához, mely fogantatása pillanatától folyamatosan tart. Amint a múltkori tanításból hallhattátok, ekkor már nem a barlangistállóban lakik a Szentcsalád, hanem egy jószívű betlehemi asszony lakásában.

Ez idő tájt történt, hogy a csillagjósok egy különösen fényes csillagot láttak feltűnni az égen. Megdöbbenve a szokatlan jelenségen, elkezdtek kutatni őseik hagyományában, és isteni sugallattól felvilágosítva fölismerték e csillagban a Júdeának ígért Messiás jelét. Három ilyen mágus fölkerekedik országából, és tevékre ülve elindul Jeruzsálem felé. Mindenkit megkérdeznek: „Hol van, aki született: a zsidók királya? Mert láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk Őt.” Ez a hír fülébe jutott a gonosz és zsarnok Heródesnek, és magához hivatta a 3 bölcset. Ezt megelőzően kikérdezte a zsidó főpapokat és prófétákat, akiktől megtudta, hogy Betlehem az a hely, ahol Krisztusnak, a Messiásnak születnie kell. A bölcsektől ravaszul megtudakolta, hogy mikor jelent meg nekik a csillag, és Betlehembe irányította őket, mivel hogy ott kell megszületnie a Királynak. „-Kérdezősködjetek a gyermek felől, és ha megtaláltátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenvén imádjam őt.” Ezután a mágusok elutaztak. Alig, hogy kiértek Jeruzsálemből, ismét feltűnt ugyanaz a csillag, amit keleten láttak. A csillag vezette őket és megállt a ház fölött, ahol a gyermek volt. Én, Mennyei Atyátok egész útjukon figyelemmel kísértem őket. A ház bejáratához lépcső vezetett. Bekopogtak. József nyitott ajtót, és illendően köszöntötte őket. „Kik vagytok?”- kérdezte. Ők, Gáspár, Menyhért, Boldizsár egyenként bemutatkoztak, elmondták miért jöttek, és hogy egy különös csillag vezérelte ide őket, mert ebben a házban lakik a zsidók Királya, a várva várt Messiás. Nem egyedül jöttek szolgák hozták utánuk ajándékaikat. Ó, Gyermekeim, ha láttátok volna, mekkora hódolattal és alázattal viselkedtek ezek a bölcsek! Tisztes távolságban letérdeltek és onnan imádták az anyja ölében ülő kis Jézust. Mária bátorította őket, hogy jöjjenek közelebb. Engedelmeskedtek, és az isteni Gyermek bájos mosolya és csodálatos fönsége egészen elbűvölte őket. Mindhármuk szívét nagy félelem és hódolat töltötte és egészen leborultak előtte, homlokukat a földhöz érintve. Pogány hitükből egy szempillantás alatt megtértek. Csak akkor mertek felegyenesedni, mikor Legszentebb Leányom felszólította erre őket. Tudjátok, Drága Engesztelőim, ezek a kedves bölcsek nem az eljövendő hódítót imádták a Kisdedben, hanem Emmánuelt, a Szabadítót, az igazi Krisztust. A Szentlélektől fölvilágosítva hisznek Benne és imádják Őt. Leteszik gazdag ajándékaikat a Szűzanya lábaihoz: aranyat, tömjént és mirhát. Ők nem is sejtik, hogy ezek az ajándékok milyen mély értelműek: aranyat ajánlanak föl a jövendő királynak, Jézus Krisztusnak, aki Ég és Föld királya és minden gazdagság Neki jár. Tömjént a főpapnak, aki a keresztség első és legnagyobb főpapja, és mirhát az áldozatnak, aki halálának árán alapítja meg az örök királyságot és főpapságot az emberek közt. Ó, mekkora nagy szeretettel és hálával fogadta mindezt az alig 1 éves kicsi Jézus! Azonnal betért a szívükbe, birtokba vette és soha el nem hagyta őket, bármilyen messze sodorta őket az élet Tőle. Kicsi lábát, kezét nyújtotta nekik, hogy csókolják meg. Közben Hozzám, Atyjához imádkozott, hogy erősítsem meg szívükben friss hitüket, Isten-szeretetüket, és hogy ebben a hitben állhatatosak maradjanak, és bármerre mennek, terjesszék a régóta várt Messiás születésének hírét.

A bölcsek olyan jó érezték magukat a Szent családnál, hogy alig tudtak elszakadni tőlük, mégis el kellett határozniuk, hogy elbúcsúzzanak és hazatérjenek országaikba. A kis Jézus tisztában volt Heródes gonosz terveivel, hogy Őt meg akarja ölni, és ezért ravaszul visszavárja a három mágust, hogy megtudja pontos tartózkodási helyét. Ezért arra kért Engem, az Atyját, hogy akadályozzam meg a király aljas szándékát. Meg is tettem. Egy angyalt küldtem álmukban a bölcseknek, hogy visszafelé kerüljék ki Heródest, más úton térjenek haza. Bizony ez az út sokkal veszélyesebb volt számukra, mint a másik, tele rablókkal és szinte járhatatlan utakkal, de Én az egyetlen igaz Isten átsegítettem őket a nehézségeken. Eleinte várta visszatérésüket Heródes, de ahogy múlt az idő, rá kellett döbbennie, hogy terve nem sikerül. Ezért kiadta a legembertelenebb parancsot, hogy fegyveres katonái lepjék el Betlehemet, és minden 2 éven aluli fiú-gyermeket mészároljanak le. Végignéztem ezt a borzalmat, és ez a nagy emberi gonoszság megrázta atyai Szent Szívemet. Láttam, hogy az egész várost betöltötte az anyák zokogása, hallottam a fölcsukló sírást és jajgatást a frissen ásott sír körül. Ez sok ártatlanul megölt kisgyermek azonnal vértanú és szent lett. Országom fényes kapuját nagyra nyitottam, és egyenként Szent Szívemre ölelve a vértanúknak járó dicsőséges koronát helyeztem a fejükre. Ők azok, akiket ma „aprószentek”-ként tiszteltek, minden év december 28-án.

Mikor a zsarnok, gyilkos Heródes elrendelte ezt az iszonyatot, Józsefnek éjszaka álmában megjelent egy angyal és ezt mondta: „Vedd a gyermeket és anyját, és menekülj velük Egyiptomba.” Azonnal felöltözött és felébresztette az alvó Máriát, aki felfogta és szívében mélyen átérezte a veszélyt, hogy kisfia életéről van szó. Ami csak lehetett összecsomagoltak: élelmiszert, ruhákat, meleg takarókat, ahány zsák csak ráfért a szamarak hátára, azt mind teletömték vigyázva, hogy ne terheljék meg nagyon az állatokat, hogy bírják megtenni a hosszú utat. A bölcsek ajándékait is magukkal vitték. Jézus kedvenc játéka is belekerült a csomagba, egy fából faragott kisbárány. Ha a bölcső nem is fért már a szamár hátára, a kicsi matracát még rákötözték valahogy. Mária fölébresztette mélyen alvó kisfiát, megszoptatta, felöltöztette meleg, puha gyapjúruhájába. Ő maga felvette köpenyét, Jézuskát egy kendőbe burkolta. Felült a szamár hátára a csomagok elé, és József felnyújtotta neki a gyermeket. Elindultak a sötét éjszakába, az Én atyai oltalmamban bízva.

Drága Engesztelő Gyermekeim! Tanításom végéhez értem, és most olyat hallotok Tőlem, amit csak Én, Atyátok láthatok. Hirtelen nagy fényesség támad, mert eltűnik a mennyezet és felülről, az Égből egy ragyogó fénysugár ereszkedik alá, és benne megdicsőült Legszentebb Leányom, karján az 1 éves Szent Fiával. Nem egyedül érkeznek a fényben, hanem bájos, vidám, kicsi 2 éven aluli gyermekek serege kíséri Őket. Hófehér ruhában vannak, fejükön pici aranykorona, csillogó piros rubintokkal kirakva. A Szűzanya most leteszi a földre kisfiát. Sorba állítja a fehérruhás kicsiket. Kezében tart egy mennyei aranykelyhet, tele Jézus Krisztus Szent Vérével. Odatartja a kis Jézus elé, aki belemártja ujjacskáját, és mosolyogva keresztet rajzol vérével az aprószentek homlokára és közben mindegyiket egyenként átöleli, és arcukat megcsókolva így szól: „Köszönöm, Kistestvérem, hogy rövid életed feláldozásával, fájdalmaiddal, félelmeddel és haláloddal lehetővé tetted, hogy Én, a világ Megváltója életben maradhassak, és véghezvihessem Atyám akaratát, az emberiség üdvözítését.” Ezután a vértanúk megfogván egymás kezét kört alkotva körbevesznek benneteket, engesztelőket. Belenyúlnak keblükbe és kicsi szívükből kivesznek egy szép piros rózsát, átadják nektek ajándékba, és közben mondják: „Kedves Testvéreink Jézusban! Úgy fogadjátok el tőlünk e rózsaszálakat, mint az áldozatosság jelképét. Jézus Krisztus mai üzeneteit, mint legtisztább igazságot véssétek örökre szívetekbe és védjétek meg, ha kell, életetek árán is!”

Újra Én szólok hozzátok Mennyei Atyátok. Búcsúzom tőletek, és megáldalak benneteket a szeretet, az áldozatosság és az állhatatosság, a bátorság és igazság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.10.15

Jézus: Jézus élete VI. Menekülés Egyiptomba

Jézus: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Jézus Krisztus, a ti Megváltótok és eszközöm, Éva hangján szólok hozzátok. Mindenekelőtt forró szeretetemben végignézek rajtatok és köszöntelek benneteket, akik távolról és közelről eljöttetek, hogy találkozzatok velünk, Égiekkel. Olyan boldog vagyok, mikor látom, hogy csillogó szemekkel, érdeklődve, mély csendben hallgatjátok tanításomat. A mai témánk: Menekülés Egyiptomba. Erről az eseményről édes keveset ír a Biblia. Nincs egyetlen szó se arról, hogy mik voltak ennek a hosszú útnak eseményei, hol telepedett le a Szentcsalád. Csak azt árulja el nektek a Szentírás, hogy Egyiptomban maradtunk egészen Heródes haláláig.

Annál gazdagabb fantáziával őrizték meg a legenda, az apokrit iratok az Én kora gyermekkorom csodákkal tarkított történeteit: a vadállatok egyetlen tekintetemre kezesbáránnyá szelídültek, amerre járok a pálmafák lehajtják ágaikat, hogy köszöntsenek, az egyiptomi bálványok ledőlnek közeledésemre, a megszállottak megszabadulnak jelenlétemkor. A sok csoda felfedi isteni mivoltomat. Ezeket a legendákat az Egyház sohasem szentesítette.

A legrégibb idők hagyományai szerint, amelyek még ma is élnek az egyiptomi kopt egyházban, a mi kis családunk a Matarea forrás mellett pihent meg és kezdetben a régi Kairóban telepedett le, Memphis kapuja közelében. Ezek az ott élő keresztények sok száz évvel ezelőtt egy templomot építettek az Én kisgyermekkori ott tartózkodásom emlékére.

Drága Gyermekeim! A múlt héten ott hagytuk abba életem történetét, hogy legszentebb Anyám és jegyese József egy szamárral megrakodva elindultak velem a sötét éjszakában, egy fáklyával világítva. Körülbelül 500 km-t kellett gyalog megtenniük. Bizony sok keserves, fárasztó napba telt ez az utazás. Körülbelül ilyen messze van Betlehemtől Kairó. Szeretett Anyám hol a szamár hátán ült Velem, hol karjaiban tartva gyalogolt, hogy kímélje az állatot, amely nehéz csomagjainkat hurcolta. Az úton sokat imádkoztak, hálásan dicsőítették Atyámat, amiért megvédett Engem a gyilkos Heródestől. A fárasztó úton többször megpihentünk. Ilyenkor Édesanyám bármilyen éhes és fáradt volt, először Engem megszoptatott és tisztába tett. Milyen nagy felüdülést jelentett ez nekem! Majd elővette otthonról hozott kis ennivalójukat, két részre osztotta, Józsefnek adta a nagyobbik részt. Elmondták ebéd előtti imájukat és ettek. Engem egy puha, vastag takaróra fektetett, arra, amit még a pásztoroktól kaptam. Sietve folytatták útjukat, karjára vett és tovább mentünk. A válla fölött néztem a pálmafákkal díszített tájat. El akartam búcsúzni a fától, amely alatt pihentünk – és képzeljétek csak – ágai meghajoltak Nekem. Mosolyogva integettem neki. Édesanyám azt hitte valami ember tévedt arra, akit köszöntök. Megfordult, és ámulva látta, hogy a fa hajladozik, pedig szélcsend volt. József is csodálkozott a természet hódolatán. Az úton az éjszakák voltak a legkeményebbek. Lement a Nap, hideg volt. Általában Anyámék a puszta hideg földön aludtak, de felváltva. Az egyik mindig őrködött és ölében tartott Engem. Nem mertek a földre tenni, hogy ott aludjak, mert féltek, hogy megfázom. Vadállatok és rablók támadása leselkedett ránk. Ők nem tudták, hogy állandóan nagy fényes angyalok vigyáznak ránk, csak Én láttam Őket.

Ahogy fogyott az út, az élelem is elfogyott. Már se víz, se kenyér nem volt a tarisznyában. Én, aki most is benső beszélgetésben voltam Atyámmal, kértem, küldjön valami segítséget ebben a pusztaságban. Meghallgatott. Isten angyala láthatatlanul egy szalvétába kötözött csomagot tett le eléjük. Ők ezt sem látták, csak Én. –József, hol rejtegetted eddig ezt az ennivalót?

–Nem én tettem ide, talán te, Mária?

Majd csodálkozva felnéztek az égre, és könnyek között köszönték meg Atyám rendkívüli gondoskodását. Ez a csoda a hosszú utazásuk alatt néhányszor megismétlődött. E nélkül éhen haltunk volna.

Időnként ujjongás fogott el Engem, a kisdedet, mert lelkem nem gyermeki volt, hanem isteni. Eszembe jutott, hogy pogányok, bálványimádók közé megyünk, és hogy az Én ott tartózkodásom miatt közülük majd sokan megismerik az egy-Isten-hitet, és megtérnek. Kértem Atyámat, hogy a jövő hittérítőit erősítse meg és bátorítsa, hogy sok pogány lelket megmentsenek. Nemcsak a pusztában gyalogoltunk, hanem lakott területeken is. Józsefben, nevelőatyámban felcsillant a remény, hogy bekopog az idegenek házába és egy kis kenyeret kér. Hiszen mindketten nagyon éhesek voltak. Újra találkozniuk kellett az emberek fösvénységével és kegyetlenségével, mint Betlehemben az Én születésem előtt. Szinte mindenki elutasította őket, szitkozódva, gorombán. Az Én kicsi Szívem nagyon fájt ennyi gonoszság láttán, de felajánlottam szenvedésünket és megaláztatásainkat Atyámnak az irigy és részvétlen gyermekeim bűntől való szabadulásáért. Ott, ahol élelemmel kisegítettek minket, hálát adtam testvéreim nagylelkűségéért, és kértem Atyámat jutalmazza meg őket.

Több ízben előfordult, hogy Egyiptom földjére érve láttam hatalmas fáraó szobrokat és különböző állatszobrokat, melyeket az emberek Istenként imádnak. Ahogy elvonultunk mellettük, utánunk ledőltek a szobrok és darabokra törtek. Atyám ezzel megmutatta a bálványimádó népnek, hogy nem jó úton jár. Megérkeztünk az idegen városba, és nem volt hová lehajtani a fejünket. Nevelőatyám bárhová bekopogott, elutasították. Végre hosszas próbálkozás után rátaláltak egy üres kunyhóra. Ajtaja nem volt, ablakai betörve, egy szál bútor se volt benne, nem lakott senki se ott. Ennél még a barlang istálló is jobb volt. Mégis beköltöztünk. Mikor beléptünk e kicsi házba, József és Mária azonnal letérdeltek a szoba földjére és leborulva dicsérték Atyámat, hogy van fedél a fejük fölött. Beesteledett. Anyám nagy gyönyörűséggel megszoptatott és ágy híján ők a földre feküdtek, Engem Édesanyám a szívére fektetett, hogy meg ne fázzak.

Drága Engesztelőim! Ez a szegény viskó maga volt a Mennyország, de legalábbis a Paradicsom. Ugyanis rajtunk kívül sok angyal lakott benne. Atyám küldte őket, hogy nagy szegénységemben dicsőítsenek és tiszteljenek Engem. Csodálkoztak a nagy szegénységen, amit Én, Ég és Föld Ura választottam magamnak.

Semmi ennivalónk nem volt, Anyámék nagyon éhesen feküdtek le. A reggeli ima után József járta a házakat, hogy alamizsnát kolduljon. Mindenhonnan elzavarták. Végre megszánta egy jószívű asszony, szelt két vastag szelet kenyeret és egy edénybe tejet töltött. Ez a teremtés néhány alkalommal meglátogatott minket a viskóba, és mindig hozott valamit: kenyeret, gyümölcsöt, tejet. Kicsi gyermeki szívem tele lett hálával és megsimogattam jótevőnk arcát. Elpanaszkodta, hogy azért jár bottal, mert a térde pár éve nagyon fáj. Édesanyámhoz bensőleg így szóltam: -Állíts le eléje a földre, hogy ráhelyezzem kicsi kezemet a térdére. Búcsúzásnál, mikor lépni akart, csodálkozva kiáltott fel: -Mi történt? Nem fáj a lábam. Letérdelt előttem, karjába vett, szívéhez szorított és kérdezte: -Ki vagy te, kicsi gyermek? Meggyógyítottál. Attól kezdve gyakrabban jött hozzánk, és ajándékaival próbálta meghálálni segítségemet. Összebarátkozott Édesanyámmal. Megtudta, hogy szépen tud kézimunkázni. Hozott neki hozzá való anyagokat. Drága Anyám keze alól egyre szebb terítők, kendők hímzett fátylak kerültek ki. Ez a jóságos asszony elvitte a munkáit a piacra és eladta neki. Már volt egy kis pénze a családunknak élelemre. Józsefnek ugyanez az asszony ácsmunkákat szerzett. Megélhetésünk nagyon szerényen, de beindult. Józsefnek lassan sikerült annyi faanyagot venni, hogy készített 2 ágyat, és nekem egy bölcsőt faragott. Rendbehozta az ajtót és az ablakot. Nem győzték sok-sok imával megköszönni Atyámnak a jólelkű asszonyt. Mária elhatározta, hogy ezt a bálványimádó, pogány, de jószándékú lelket megmenti a pokoltól. Elkezdett az igazi Istenről beszélni neki. Ámulva hallgatta, és e tanítás mélyen megérintette a lelkét. Másnap elhozta a legjobb barátnőjét, aztán még egyet és egyre többet. Ott ültek körülötte, és amit hallottak, az megragadta a lelküket. Kisgyermekeket is hoztak magukkal. Ó, de boldog voltam, Engesztelőim! Hiszen erre vártam itt Egyiptomban, hogy mentsem a szegény pogányok lelkét. Édesanyám volt rá az eszközöm. Akiket Ő tanított, azok továbbadták az egy-Isten-hitet másoknak, így terjedt a hit egyre szélesebb körben. A vezető, gazdag emberek felfigyeltek rá, és felkutatták, honnan indul ki ez a „zavarkeltés”. Így aztán üldözésben és zaklatásban is volt része az áldott, szelíd és bátor Édesanyámnak.

Évek teltek el, és Én növekedtem az emberek előtt testben és bölcsességben. Megtanultam járni, folyékonyan beszéltem, térdenállva imádkoztam. Első szavaimmal Atyámhoz szállt dicsőítésem, azután Szűzanyámhoz és nevelőapámhoz intéztem köszöntő szavakat velem való fáradozásaikért. Egyiptomban tartózkodásom mély élménye szomorúsággal töltött el. Láttam, hogy a romlott, gyilkos Heródes megátalkodott lélekkel halt meg. Egy pillanatra se bánta meg a sok ártatlan csecsemő lemészárlását, és a pokol mélységébe zuhant. Nagy fájdalom Nekem, hogy az emberek üdvösségéért jöttem e világra, és mégis látnom kell, hogy sokan elkárhoznak.

Elérkezett a napja annak, hogy Atyám Józsefhez angyalt küldött azzal az üzenettel, hogy családjával visszatérhet hazájába, mert meghalt a tömeggyilkos Heródes, már nem fenyeget veszély, Engem, a Messiást.

Ennyit szerettem volna mondani nektek száműzetésünkről és Egyiptomban tartózkodásunkról. Közben végig itt állt mellettem Atyám és a Szentlélek Úristen emberalakban, fehér ruhában, glóriával körülvéve. Mennyei Atyátok egy szép nagy vekni kenyeret és egy vízzel teli üveget tart a kezében. Így szól hozzátok: Drága Engesztelő Kicsinyeim! Hallottátok, hogyan mentettem meg az éhhaláltól a Szentcsaládot? A közelgő megpróbáltatások a jövőben komoly éhínséget vonnak majd maguk után. De ne féljetek! Bármily kevés tartalékot tudtok félretenni, Én ha szükségetek lesz rá, megsokasítom. De csak akkor, ha nem tagadtok meg Engem, és hűségesen kitartotok Jézus Krisztus igaz üzenetei és a Szentségek mellett. Amint látjátok lelki szemeitekkel, az Én atyai kezeim kifogyhatatlanok ételből és italból. Én táplállak majd benneteket.

És most a Szentlélek nyitja ajkait szólásra: Mária és József nem féltek a hosszú, veszélyes úttól. Gyermeki hitet öntöttem lelkükbe, érezték, hogy semmi baj nem történhet, mert a Magasságbeli oltalma alatt állnak. Ígérem nektek, hogy a Nagyfigyelmeztetés alatt egészen megváltoztatlak benneteket. Eltörlök belőletek minden aggodalmat, félelmet, és akkora bátorsággal, elszántsággal, hittel és forró Isten-szeretettel ajándékozlak meg titeket, hogy nem fogtok magatokra ismerni. Ennek egyetlen feltétele van, hogy ne hallgassatok ellenségem hamis, alázatba és toleranciába burkolt ígéreteire, hanem szilárdan tartsátok be a tízparancsolatot, higgyetek az Egyház tiszta hagyományaiban, még akkor is, ha maradinak, ellenségnek, eretneknek, szektásoknak bélyegeznek meg, és rejtőzésre kényszerítenek. Már most előre megerősítést hoztam. Nyissátok ki kicsi szívetek ajtaját! Tenyeremen magasan lobogó Szeretetlángomat nyújtom felétek, melyből egyenként mindegyiketek szívébe 3 fénycsóvát küldök: a feltétel nélküli hit fényét, az állhatatosság fényét, és a bátorság fényét.

Újra Én állok előttetek, a ti Jézusotok. Búcsúzom tőletek, köszönöm figyelmeteket. Mindhárman felemeljük áldást osztó jobb kezünket, és nagy szeretetünkben megáldunk benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.10.22 Szentlélek:

Jézus élete VII. Názáreti évek

Szentlélek: Drága Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten, és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Kezemben tüzes szeretetlángom lobog, nyissátok ki szívetek ajtaját, mert mindannyiótoknak egy fényes lángcsóvát küldök. Ez a láng, ha befogadjátok, megnöveli bennetek a gyermek-Jézus iránti hódolatotokat és szereteteteket. Szent Szívemből köszöntelek benneteket, kik fáradságot és anyagi kiadásokat nem tekintve eljöttetek a messzeségből, és titeket, Kicsinyeim, akik minden kedden itt vagytok, hogy befogadjátok tanításainkat, és mentsétek a lelkeket.

Ma Jézus Krisztus gyermekkoráról, a názáreti évekről lesz szó. Csak Máté és Lukács evangéliumában olvashattok röviden erről a hosszú időszakról. Máté így szól: „Amikor Heródes meghalt, megjelent Egyiptomban álmában Józsefnek az Úr angyala, és így szólt hozzá: -Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját, és menj Izrael földjére, mert meghaltak, akik a gyermek életére törtek.”(Máté 1, 19-20) József erre az álomra hallgatva, át is lépte az egyiptomi határt családjával, de mikor meghallotta, hogy Archelaus, Júdea új királya tovább folytatja atyjának, Heródesnek zsarnoki politikáját, jobbnak találta Júdea helyett az attól északra fekvő Galileába menni. Ott Heródes másik fia, Antipas uralkodott, jóval szelídebb, humánusabb fejedelem volt. A Szentcsalád így Názáretben telepedett le. Lukács evangélista így szól nektek a kis Jézusról: „A gyermek pedig nőtt és erősödött, bölcsesség töltötte be, és az Isten kegyelme volt rajta.” (Lukács 2,40)

Az isteni gyermek názáreti éveire két egyszerű szó volt a jellemző: növekedett és engedelmes volt. Testileg éppen úgy fejlődött, mint kortársai, szomszédai, és az utcabeli többi gyermek. Évről-évre a korának megfelelő értelmet, erényeket, kedvességet és erőt mutatta. Isteni bölcsességét, teljes tudását mélyen elrejtette magában. Ideális, engedelmes kisfiú volt, a rossz semmiféle formában nem fért hozzá, szüleinek mindig szót fogadott. Egy-két kedves történetet elmesélek nektek, hogy közelebb vigyem szívetekhez Őt. Ezeket a történeteket hiába keresitek a Szentírásban. Vagy szájhagyományként maradt fenn, vagy Én mesélem el eszközeimnek, mint valóságos eseteket a régmúltból.

Jézus 5-6 éves lehetett, mikor gyakran átment játszani a szomszédba. Ott lakott egy nála egy évvel fiatalabb kis barátja, Simon és annak még kisebb húga, Mária. Az udvarban lévő homokból várat építettek. Kis lapátokkal alagutat fúrtak a várba, egymással szembe térdelt a két fiú, addig dolgoztak, míg át lehetett látni a lyukon. A kislány, aki csak 3 éves volt, nagy boldogan felállt a vár tetejére, amely azonnal összeomlott. Simon nagy haragra gerjedt és a kislapáttal nagyot ütött Mária lábacskájára. Mér vérzett is egy kicsit, és a fájdalomtól nagy sírásba tört ki. Jézus kivette barátja kezéből a lapátot és szelíden így szólt: „Simon! Ő még kicsi, nem tudja, hogy a homok ilyen gyenge, puha anyag. Nem akart rosszat. Hajolj le és csókold meg a megsebzett kis lábát.” Erre a kislány megvigasztalódott és Jézus így bíztatta: „Kérj Simontól bocsánatot, és öleld meg. A két kis testvér összeölelkezett és szent volt a béke. Új vár készült, amit már nem rontott szét Mária.

Egy alkalommal, mikor Simon Jézuséknál játszott, agyagból galambokat készítettek. Amelyik elkészült, azt odatették száradni a napra, a ház fala mellé. Volt az utcában egy náluk pár évvel nagyobb, rosszindulatú fiú, aki már sokat bosszantotta, bántotta őket. Nem is sejtették, hogy ma is baj lesz vele. Mikor a 15. agyaggalamb is elkészült, bementek kezet mosni a konyhába. Mária délutáni kézimunkázással volt elfoglalva, de felállt és nagy kedvességgel a fiúk felé fordult: „Bizonyára megéheztetek a nagy munkában. Üljetek asztalhoz, szelek nektek ebből a puha, friss kenyérből, délelőtt sütöttem. Tessék, itt a tej hozzá.” Rövid ima után elfogyasztották az uzsonnát. Már szaladtak is ki az udvarra, de ámulva tapasztalták, hogy valaki széttaposta az agyaggalambokat. Simon sírva fakadt. Jézus kifutott az utcára és látta a sarkon befordulni Jakabot, az ismerős goromba fiút. Letörölte a kis Simon könnyeit és így vigasztalta: „Nézd, csak! Új galambokat csinálok neked és ezekre majd vigyázunk.” Hamarosan elkészült az új madársorozat, ott száradtak a napon. Rövid idő leforgása alatt visszajött a gonosz Jakab, kezében egy vastag bottal. Hangosan kacagva az agyaggalambok felé szaladt. De a kis Jézus hirtelen ennyit mondott: „Madárkáim, hess!” És a játékmadarak megelevenedtek és elröpültek. A rossz gyerek elkerekedett szemekkel, tátott szájjal nézett utánuk és szégyenkezve elkullogott. Simon átölelte kis barátját, és megköszönte a segítségét.

Jézus nemcsak engedelmes volt, hanem segítőkész is. Ott volt a főzésnél Édesanyja mellett és kézre adta az edényeket, szitálta a lisztet, ebéd előtt megterítette az asztalt, megtanult mosogatni, söprögetni, port törölgetni. Ha Mária Józsefhez küldte a műhelyébe, boldogan szaladt. Már 3-4 éves korában a famunka minden fogása a kisujjában volt, de örömet akart szerezni nevelőatyjának és ezt nem árulta el. Hagyta, hogy ő tanítsa meg minden mozdulatra. Alig volt 4 éves, mikor Édesanyja születésnapjára ajándékot készített. Egy zsámolyt a lába alá, mikor leül kézimunkázni. József minden hozzávalót odatett eléje és egy kicsit besegített neki. Már majdnem kész volt vele, mikor Mária benyitott a műhelybe. Ebédelni hívta őket. Gyorsan lekapta magáról kicsi köténykéjét, hogy anyja észre ne vegye a meglepetést. Mekkora öröm volt, mikor eljött a pillanat, hogy első önálló munkáját, mint születésnapi ajándékot édes gyermeki mosolya kíséretében átnyújtotta. Mária könnyes szemmel zárta karjaiba ügyes kisfiát.

Már nagyobbacska volt, mikor atya mellett ácsolt magának egy méretben hozzáillő kicsi keresztet. Józsefet megkérte, vegyen méretet testhosszáról, kitárt karjairól. Csak akkor vette észre nevelőatyja, hogy mire kellenek a méretek, mikor már ácsolta össze kisfia a fadarabokat. Mikor kész volt vele, felemelte a földről, elégedetten nézte, szeretettel megcsókolta és beszaladt vele a szobájába. József mélyen elszomorodott és futott a konyhába Máriához: „Gyere gyorsan, nézd, mit tesz a Fiad.” Benyitottak és akkora már ott feküdt a kicsi kereszt a földön és rajta kinyújtózkodva, kitárt karokkal a 9 éves kis Jézus. Szótlanul álltak szegény szülők, a szomorúságtól és a meghatottságtól egy darabig szólni se tudtak. Majd Mária törte meg a csendet: „Gyermekem, mit művelsz itt?” -közben folyt a könnye. Jegyese gyöngéden átölelte a vállát. Jézus felállt, nagyon komoly volt és ezt mondta: „Meg akartam próbálni, milyen érzés lesz, majd nagy koromban, mikor keresztre feszítenek. Ne aggódjatok, még soká lesz!” Azután mindkettőjüket szeretettel átölelte.

Drága engesztelő Gyermekeim! A kis Jézus tanulásáról és imádkozásáról is szeretnék néhány szót szólni. Míg a mai korban nyilvános iskolákban tanulnak a gyermekek 6 éves koruktól 18 éves korukig, addig Jézus idejében a zsidó gyermekeknek nem volt iskolájuk, ahová járjanak. A nevelés, a tanítás a szülői házban és a zsinagógában történt. Otthon az anya és apa oktatja, a zsinagógában a Tórát tanulja, a műhelyben pedig, a mesterségére készítik. A zsidók házi nevelése kizárólag vallásos és nemzeti volt: csakis a Törvényre, az erkölcsre és a történelemre vonatkozott. A cél az volt, hogy a gyermekekbe belevésődjön a parancsok tisztelte és a hazafiság, a nemzet szeretete. Gyermekeim! Csak olvassátok a Szentírásban a „Példabeszédek”-ben a buzdításokat, melyekben Isten bölcsessége tanítja a gyermeket, hogy hallgassa meg apja oktatásait, és ne vesse meg anyja tanítását.

A názáreti szülői ház volt Jézus igazi iskolája. Atyjától, anyjától tanulta meg olvasni az Írást, az ő szájukból hallotta a Törvény parancsait és népének történetét. Már 6 éves korában folyékonyan olvasott. Nevelőatyja gyakran elvitte a zsinagógába, ahol sokat imádkozott és elmélkedett Isten igéin, amelyek jóformán csak Vele foglalkoztak, s amelyeknek rejtett értelmét egykor majd Ő fogja megmagyarázni. A zsinagógában ülve, ölében a szent tekercsek, olvashatta az Írásban saját sorsát, melyet már régen előre megjósoltak a próféták. Jézus mindig tisztán és világosan hallotta Isten szavát. Ez a hang volt soha el nem apadó örök forrása a benne rejlő bölcsességnek és tudománynak: ez volt az Ő sajátos lángesze.

A 12. év határkő volt Jézus gyermekkorában, ezért ezt új fejezetként tanítjuk nektek a következő alkalommal.

Míg, Én, a Szentlélek ezeket a záró szavakat mondtam, a Mennyei Atya elhatározta, hogy egy szép misztikus ajándékkal lep meg benneteket. Nyissátok ki lelki szemeiteket, és közben hunyjátok be testi szemeteket. Eltűnik a mennyezet, és a ragyogó kék égből egy fehéren világító fényes nagy gömb ereszkedik le. Kinyílik rajta egy ajtó, és kilép rajta Mennyei Édesanyátok, az Üdvösség Anyja, majd az 5 éves kis Jézus és utoljára Szent József. Szembefordulna veletek, a kicsi középen áll. A kis Jézus szeméből könny pereg és nagyon szomorú. Édesanyja látja, és megkérdezi: „Miért sírsz, Kisfiam? Nézd, testvéreid, az engesztelők hogy örülnek Neked!” „Édesanyám, siratom a mai családokat és a mai gyermekeket. Emlékezz, mi milyen szeretetben, boldogságban, békében éltünk itt a földön. A mai családok között alig van hasonló. Rohanás, pénzhajhászás, idegeskedés, türelmetlenség, veszekedés, verekedés, házasságtörés, válás lépten-nyomon. A gyermekek ilyen szörnyű környezetben nevelkednek hit nélkül, Isten nélkül, szeretet nélkül. A bűnös környezet, a sok rossz példa következtében a mai gyermekek többsége már nem olyan ártatlan, mint Én és kortársaink voltunk valamikor itt a földön. Már az 5-6 éves kicsik szívét megtámadja az irigység, a hazugság, a paráznaság, a gorombaság, a trágárság, a hitetlenség gyíkocskája, és ahogy növekszik, úgy halad egyenesen a pokol felé vezető úton.”

Nézzétek, mi történik! Szent József hóna alatt fogva magasra emeli a kis Jézust, aki két kis karját kitárja, és ezt kéri tőletek: „Kistestvéreim! Segítsetek! Imádkozzatok a családok békéjéért, a válások megszűnéséért és a gyermekek buzgó hitre neveléséért. Böjtjeiteket és egyéb áldozataitokat ajánljátok fel értük. Most pedig mondjatok el egy tizedet mellette álló Édesanyámnak a „Szeretetláng” rózsafüzérből!”

Újra Én szólok, a Szentlélek. Míg mondtátok ezeket a fohászokat felszáradtak a Kis Jézus könnyei, mosolyog, mert a rózsafüzér minden egyes szeméből kicsi fényes szív formájában szeretet áradt a családok és a gyermekek iránt a Szűzanya Szent Szívébe. Ezeket a fény szíveket odaadta Szent Fiának, aki kegyelemként szétosztotta a rászoruló családok és gyermekek között. Köszönjük a segítségeteket. Megáldalak benneteket az együttérzés kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK

2013.10.29

Szűzanya: Jézus élete VIII. A 12 éves Jézus

Szűzanya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Édesanyátok, eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma a 12 éves Jézusról szeretnék beszélni nektek. Erre Én vagyok a legalkalmasabb, az Édesanyja, mert előttem cseperedett fel, életének minden mozzanatát és lelkének minden apró rezdülését közvetlen közelről tapasztalhattam.

A 12. év ünnepélyes határkő minden fiatal izraelita életében. Ettől kezdve férfinak tekintik, felszabadul a gyámság alól, tagja Izrael közösségének. A vallásos szertartások alatt homlokán és karjain viseli az imaszíjakat, meg kell tartania a böjtöket és nagy ünnepeken, a pászka és a sátorok ünnepén köteles Jeruzsálembe zarándokolni. Így mikor Szent Fiam betöltötte a 12. évét, Józseffel elvittük a názáreti zsinagógába, ahol fölvették a hit-községbe és megkapta Ő is az imaszíjakat.

Elérkezett a pászka ünnepe, és mint minden jámbor zsidó család, mi is elindultunk Jeruzsálembe. Ennek az ünnepnek az alkalmával zsúfolásig tele volt karavánokkal a városba vezető út. Mielőtt kiléptünk názáreti házunkból, Fiam letérdelt előttem és nevelőatyja előtt a földre és a Mennyei Atya áldását kérte utunkra. Mi is ezt tettük. Végig kettőnk között lépdelt, mert tudta, hogy József és Én egyaránt nagyon örülünk testi közelségének. Mi ketten abból a célból mentünk Jeruzsálembe, hogy eleget tegyünk az előírásoknak és imádjuk a Magasságbelit. Jézusnak magasabb rendű célja volt ezzel az úttal: hogy kinyilatkoztassa Atyja irgalmasságát, és a világgal tudassa eljövetelét. Útközben benső szavakkal arról beszélgetett Istennel, hogy a templomban ezt a célját hogyan fogja megvalósítani. Amerre mentünk, mindenfelé jobb kezét felemelve megáldotta a réteket, a termőföldeket, a legelésző állatokat, a falvakat a benne lakókkal együtt. Kérte az Atyát, hogy termékenyítse meg a vidéket, amit megáldott. Menetközben az emberekre, akik körülöttünk jöttek, mély hatást gyakorolt a 12 éves Szent Fiam személye, mert szépség, báj és szeretet sugárzott belőle. Nem egy asszony odalépett hozzám, és így szólított meg: „Boldog lehetsz, hogy ilyen fiad van!” Viszont egyesek – akik súlyos bűn állapotában voltak – nem merték szemüket Jézusra emelni, lelkiismeretfurdalást éreztek, és mélyen megrendültek.

Megérkeztünk, és beléptünk a templomba. Mindhárman leborultunk, homlokunkat a templom kövéhez érintve, és szívünk mélyéből köszöntöttük és dicsőítettük a Mindenhatót. Körülnéztünk és láttuk, hogy a templom környékét, oszlopcsarnokait és udvarait elözönlötte az ájtatos tömeg. A papok bemutatták az áldozatokat, a tanítók, a farizeusok és írástudók vitatkoztak a törvényről, magyarázták a parancsokat. Azért voltak a viták, mert Jeruzsálemnek, mint az akkori hittudomány székhelyének 2 féle iskolája volt: a Hillel és a Sammai iskola. A Hilleré mérsékeltebb volt, mert a törvény erkölcsi oldalát hangsúlyozta, nem annyira a szertartásokat. A Sammai iskola keményebb volt, szigorúbb, a mózesi törvényeket megnehezítette.

Mikor befejeztük imáinkat, felajánlásainkat, a többi názáreti zarándokkal együtt elhagytuk a templomot és elindultunk hazafelé. Fiam most nem közöttünk jött, hanem a többi fiatallal együtt. Este megdöbbenve tapasztaltuk, hogy elveszett. Az első állomáshelyen végigjártuk a pihenő embereket, kérdezgettük nem láttak-e egy 12 éves fiút. Próbáltunk személyleírást adni róla, de senki nem tudott segíteni. Három napig bolyongtunk rettegve, aggódva, de sehol nem találtuk, enni, aludni se tudtunk. Rémes képek tárultak anyai szemem elé: talán rossz emberek megtámadták, megragadták és valami erőszakot követtek el rajta? Talán ravaszul elcsalták hazug ígéretekkel és követte őket? Vagy gyilkosok kezébe került? Egy ember azt javasolta, forduljunk vissza Jeruzsálembe, talán lassabban jött és lemaradt vagy eltévedt, hiszen még gyermek. Elfogadtuk a tanácsát. Visszamentünk a városba, a templomhoz. Átkutattuk a templomudvar minden zegét-zugát. Minden oszlop mögé benéztünk, nem áll-e ott. Sírva kiáltoztuk: Jézus, Jézuskám, hol vagy? Bentről hangok szűrődtek ki. Mintha gyermekhang is vegyült volna bele. Zaklatott szívvel, reménykedve benyitottunk. Láttuk, hogy tudósok, farizeusok, papok egy oszlop közelében szorosan egymás mellett körben állnak, és kihallatszik közülük a mi Fiunk gyermekhangja. Odafutottam, két kezemmel rést csináltam az embergyűrűn, és láttam Jézust, ahogy egy törött oszlop alján áll, és fennkölt szavakkal, bölcsen, hatalommal eltelve magyarázta az írást az álmélkodó papoknak. Azonnal odaléptem hozzá, miközben ömlött a könnyem: „Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Lásd, apád és én szomorúan kerestünk. Ezt felelte: Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell fáradoznom?”

Kedves Engesztelő Gyermekeim, akkor én még nem tudtam azt, amit most, hogy már a Jeruzsálembe haladó úton Ő benső beszélgetéssel megkérdezte Atyjától, hogyan kerítsen sort arra, hogy kinyilatkoztassa az Ő atyai könyörületességét és a saját Messiási eljövetelét. Akkor utasította Őt a Mennyei Atya, hogy hazamenetel közben szakadjon el tőlünk, szüleitől és a zarándokoktól. Így lesz alkalma a tanításra. Én, Mennyei Édesanyátok elnyert dicsőségemből visszatekintve már tisztán látom Jézus beszélgetését a doktorokkal. Valamennyien feszült figyelemmel hallgatták, bölcs szavai megragadták őket. Elmondta nekik, hogy a Messiás már eljött a világba, már él, hogy megmentse az emberiséget. Ezek a tudós papok azt még elhitték valahogy, hogy már megszületett a várva várt Messiás, de amit a gyermek sejtetett velük, hogy íme Ő az, ezt már gőgjük nem tudta befogadni. Még hogy egy egyszerű ács fia, egy ilyen jelentéktelen, alacsony származású fiú legyen a zsidó nép megmentője, vezére, királya, szabadítója? Azt már nem! Pedig értelmükkel felismerték a bölcs, különös gyermek kinyilatkoztatásait, de szívükbe nem tudták befogadni. Keménységük nagy fájdalmat okozott Jézusnak.

Drága kicsi Fiam e 3 nap alatt, ameddig mi kerestük, megismerhette az éhezést és fázást. Egész nap a templomban tanított, estefelé összebarátkozott szegény kis koldusgyerekekkel és próbált alamizsnát kérni a járókelőktől. Egyszer-egyszer kapott valami kis ételt, de azonnal szétosztotta a szegénygyerekek között. Az éjszakát szabad ég alatt töltötte, még pokróca se volt, hogy betakarózhasson. Nappal a templomban állt tovább tanítva a tudós papokat. Milyen kegyetlenek voltak! Egyiküknek se jutott eszébe, hogy ezt a szegény, éhező gyermeket éjszakára befogadja. Így telt el a három nap és két éjszaka. Mikor rátaláltunk és hazavittük, egy szóval se panaszkodott nekünk. Hogy milyen keservesen telt el ez a pár nap, azt a Mennyben tudtam meg. Hogy nem engedetlenség volt részéről, hogy elszökött tőlünk, azt még a válaszából megsejtettem, hogy „Atyám dolgaiban kell lennem.” Emlékeztetett minket arra, hogy Ő elsősorban a Mennyei Atya Fia és csak utána az Én gyermekem. Ez a válasz nektek is szól, drága Engesztelőim. Számotokra az legyen az első és legfontosabb, amire Isten meghívott benneteket, mert Ő a ti Atyátok, az Ő dolgaiban kell lennetek. Titeket, Kicsinyeim azzal a felemelő feladattal bízott meg, hogy mentsétek a lelkeket, a közömbös, hitetlen és bűnökben megátalkodott felebarátaitokat, és segítsetek a tisztítóhelyen szenvedőknek imáitokkal, böjtjeitekkel, áldozataitokkal, önmegtagadásaitokkal.

Kedves Gyermekeim! Próbáljátok átérezni azt a három rendkívül nehéz napot, amiben részem volt, mikor elveszítettem 12 éves Szent Fiamat. Semmit nem tudtam róla. Rám bízta a Mennyei Atya, hogy szüljem meg, neveljem fel, és ha valami baja lesz, ha nem találom meg, hogyan álljak meg Előtte? Éles tőrként hasított a szívembe, hogy talán már sosem láthatom. Ti, imádságos lelkületű, buzgó Kincseim, valami hasonlót érezhettek, mikor Isten lelki szárazságot bocsát rátok. Úgy élitek ezt meg, hogy ti is elvesztettétek Jézusotokat. Nem tapasztaljátok a szeretetét, mint máskor. Ilyenkor a ti szívetek szeretetlángja is kialszik Iránta. Eltűnik az áhítat, az öröm imádkozásotokból. Viszont hasonló boldogságot éreztek az enyéméhez – ahhoz, mikor a Jeruzsálemi templomban megpillantottam Jézusomat – ha Isten véget vet lelketekben ennek a sivár állapotnak, és újra rátaláltok Szent Fiamra, szívetek Királyára.

Most pedig, drága Kincseim, olyan dolog történik, amit csak Én, Édesanyátok láthatok. A Mennyei Atya az Égből küld nektek egy kedves ajándékot. Egy hatalmas, ember-méretű Szentostya ereszkedik alá, és megáll előttetek a földön. Ti, akik szentmisére jártok, nem egyszer tapasztalhattátok, hogy a nagy Oltáriszentség felületén valami kidombordó kép látható: pl. a jászolos kis Jézus, a feltámadt Jézus, vagy egy feszület. Ezen az óriási Szentostyán a 12 éves gyermek Jézus látható fehéren, az Ostya anyagából. Hirtelen elkezd színesedni, megelevenedik, és kilép elétek. Gyönyörű, szőke fiú, haja göndör fürtökben eltakarja a fülét, kreol bőréből, piros arcából kivilágítanak ragyogó kék szemei. Arcának finom, nemes vonásai, bájos mosolya egészen elbűvölő. Mivel a Szentostyában teljes isteni dicsőségében van jelen, most is gazdagon ontja magából a fényt. Először Felém fordul, nagy szeretettel átölel és így szól hozzám: „Forrón szeretett Édesanyám! Köszönöm, hogy ilyen hitelesen és alapos részletességgel bemutattál Engem, mint 12 éves Jézust kistestvéreimnek. Ezzel a tanítással befejezted előttük gyermekkorom történetét.” Egy gyermeki csókot ad arcomra, és újra veletek szemben áll. Térdig érő, hófehér ruha van rajta, és egy aranyöv fogja össze a redőit. Nyakában egy hosszú láncon aranykereszt feszülettel. Így szólít meg titeket: „Drága engesztelő Kistestvéreim! Nem véletlenül érkeztem Szentostyába rejtőzve közétek. Fel akarom hívni figyelmeteket a veszélyre, ami a közeljövőben fenyegeti Testemet és Véremet. Valóságos Jelenlétemet a templomokban hamarosan megszüntetik. Meg akarják akadályozni, hogy tápláljalak benneteket és erősítselek titeket a megpróbáltatások idejére. De ne féljetek! Mi, a Szentháromság tagjai ott fenn a Mennyben tervezgetjük nektek a szentáldozás lehetőségét. Terveinket e tanításban nyilvánosan nem fedhetjük fel előttetek, de titkunkat meg fogjuk osztani legbátrabb, és legbuzgóbb felszentelt fiainkkal és igaz, választott prófétáinkkal. Mint ahogy földi egyházam megtisztul, de nem vész el, fennmarad az utolsó napig, ugyanúgy az Eucharisztia is élő valóságként, mint megtestesült Ige élni fog köztetek eledelként és italként a világ végéig.” A 12 éves Fiam leveszi nyakából a keresztet, melyen megelevenedik szenvedő Teste. Közétek megy, és egyenként mindnyájatokkal megcsókoltatja. Közben ezt mondja: „Megérintem ajkatokat, hogy szenvedésemről mindenkinek beszéljetek, aki befogadja.”

Én, Édesanyátok egy áldással búcsúzom az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.