A technológia
fejlődésével egyre könnyebb jó vételeket találni az interneten és a
fizikai világban egyaránt, ugyanakkor az ember, már aki belegondol abba,
hogy mindez hová vezethet, mégsem tud igazán örülni.
A
marketing szakemberek és mobil alkalmazás fejlesztők újabb és újabb
módszerekkel állnak elő, hogy a keresett terméket segítsenek a lehető
legalacsonyabb áron megtalálni. Ezek az ösztönző módszerek ugyanakkor a
vásárlók egyre agresszívabb nyomonkövetését
teszik lehetővé, függetlenül attól, hogy valaki a céges számítógépről, a
mobiltelefonja segítségével vagy egy bolt sorai között sétálva
keresgél.
Ma
már minden információt képesek összekötni egy adott ember személyes
adataival, legyen az a hivatalos jövedelme, irányítószáma vagy gépjármű
felelősségbiztosításának lejárati dátuma.
A
folyamatos online és offline nyomonkövetés célja elvileg, hogy
mindenkiről meg tudják állapítani mit szeretne vásárolni és ezért
mennyit hajlandó fizetni. A kiskereskedők szerint ezek a módszerek
segítenek személyre szabni a vásárlást és az ügyfél számára pénzt
takarítanak meg. A fogyasztóvédők szerint ugyanakkor az agresszív
nyomonkövetés és profilkészítés eredményeként egy új jelenség is
feltűnt: az árdiszkrimináció, ami azt jelenti, hogy egy cég akár többet
is elkérhet egy adott vásárlótól, az illető anyagi helyzete, az online
boltba történő látogatásainak gyakorisága és egyéb szempontok alapján.
„Ma
már nincs karácsony tömegadatok és marketing nélkül,” mondja Jeff
Chester, a Digitális Demokrácia Központ ügyvezetője. „Mint a Mikulásról
szóló dal: Tudja, hogy mikor alszol és tudja, hogy mikor vagy ébren.
Szerintem ő is így szerzi az információit.”
A
fogyasztók nyomonkövetése régóta része a fogyasztói társadalomnak. Az
áruházláncok megpróbálnak minél több vásárlót rávenni a pontgyűjtő-,
hűség- vagy klubkártyák kiváltására, a gyártók pedig azt akarják, hogy a
megvásárolt terméket regisztráljuk. Az online boltok úgynevezett
sütiket, azaz apró információtartalmat hordozó fájlokat használnak a
látogatók netes tevékenységének nyomonkövetésére, hogy személyre szabott
reklámokat jeleníthessenek meg számára.
Így
történhetett meg a következő eset Minneapolisban. Egy dühös apa panaszt
tett a helyi Target áruházban, mert a cég több alkalommal is kuponokat
küldött gimnazista lánya számára mindenféle csecsemők számára készült
termékre, például kiságyakra, pelenkákra és hasonlókra. Mégis mit
képzelnek, arra próbálják bátorítani a lányát, hogy essen teherbe? Az
áruház természetesen bocsánatot kért, azonban néhány nap múlva egy újabb
megkeresés során kiderült, hogy az apa nem tudott mindenről, ami a
házában folyik. Például arról sem, hogy a lánya kisbabát vár. A Target
saját algoritmusai segítségével elemez minden vásárlást. A lány újabban
olyan termékeket választott, például vitaminokat vagy illatmentes
szappant, amelyek alapján a program úgy ítélte meg, hogy terhes lehet,
ezért küldték a kuponokat. És igazuk volt. A Target előbb tudott a
terhességről, mint a lány apja. Azóta a Target kifinomultabb módszereket
használ, és inkább személyre szabott kuponfüzeteket küld a
törzsvásárlóknak, amibe sokféle népszerű termék közé helyezik el a
szerintük keresett termékek kuponjait.
A
legújabb technológiák már ötvözik az online és offline adatokat és
minden regisztrált vásárlóról részletes profilt készítenek. A
helymeghatározó technológiák tökéletesítése és bevonása is folyik,
amelyekkel megpróbálják a fizikai boltokban barangoló vásárlók
termékválasztásait is befolyásolni.
Az
egyik legújabb módszernél például a vásárlók engedélyét kérik, hogy
bizonyos árengedményekért cserébe követhessék őket. Míg korábban
rászóltak azokra a vásárlókra, akik okostelefonjaikkal
összehasonlították az adott bolt árait a riválisokéval, ma a Target és
hasonló láncok saját mobilalkalmazásukat és ingyen Wi-Fit kínálnak a
vevőknek. A mobilalkalmazás mindenféle kuponakciókkal és reklámokkal
próbálja vásárlásra bírni a boltban bolyongó vevőket, ugyanakkor a Wi-Fi
hálózaton keresztül figyelik, hogy milyen útvonalat jár be.
A vásárlók még sikeresebb behálózásához a Macy’s, a Best Buy és a JCPenney együttműködésre lépett a Shopkick
mobil alkalmazással. Ha a vásárló bekapcsolja az alkalmazást miközben a
boltban tartózkodik, egy adott ruha felpróbálásáért, egy vonalkód
leolvasásáért és persze bizonyos vásárlásokért különféle árengedményeket
vagy például ingyenes zeneletöltést kap.
Egy
másik alkalmazás, a Snapette az emberek közösségi oldal-függőségét és a
helymeghatározó technológiákat használja ki a vásárlások növelésére. A
divatrajongó hölgyeket célzó program segítségével a vásárló láthatja,
hogy melyek a legnépszerűbb termékek a környéken, míg a bolt lehetőséget
kap, hogy célzott kuponokkal és reklámokkal bombázza a vásárlót.
A
boltok által bevetett legújabb nyomkövető technológiák közül akadnak
olyanok is jócskán, amelyekhez nem kérik a vásárlók engedélyét. Egyes
cégek például hőérzékelők vagy a mobiltelefonok által leadott jelek
segítségével figyelik, hogy melyik sorok keltik a legnagyobb
érdeklődést.
A Shopperception
(jelentése körülbelül: vásárló érzékelő) nevű program az Xbox
Connectben is használt mozgásérzékelő technológiát alkalmazva figyeli a
vásárlók mozgását és tevékenységét, olyan részletekre is kitérve, hogy
valaki a polcról levett árut a kosárba vagy a polcra teszi-e vissza. A
vásárlók viselkedésének elemzése mellett a program a közelben
elhelyezett digitális kijelzőkön célzott kuponajánlatokat jelentet meg
vagy konkrét termékekhez vezeti a vásárlót.
A
magyarországi pontgyűjtő és egyéb hűségkártyákról már 2007-ben tudni
lehetett, hogy az árengedmények mellé nem kívánt funkciókat is kap az
óvatlan vásárló:
Nem csak a hűségpontgyűjtő kártyák forgalmáról, de például a repülőjegy-vásárlásokról, a telefonszámlákról, víz- és gázszámlákról vagy épp a névre szóló fitneszbérletre költött pénzről is bekérhet információkat az APEH [NAV], ha vizsgálatot indít valaki ellen – tudta meg az [origo]. Az üzleteknek minden olyan információt ki kell adniuk az adóhatóság számára, amely a vizsgált személy konkrét költekezéséről szól. Így tehát akárhányszor regisztrált ügyfélként fizetünk valahol, vagy akárhányszor elkérik és rögzítik a nevünket egy vásárlásnál, kiadásunk elvben az APEH [NAV] által is lekérdezhető lesz.
A kereskedelmi láncok vásárlócsalogató pontgyűjtő kártyáiról csütörtökön írta meg a Magyar Nemzet, hogy elárulhatják a valódinál kisebb jövedelmet bevalló, a bevallottnál pedig jóval több pénzt költő vásárlókat.
Ezek
a technológiák szép fokozatosan egyetlen globális mátrixszá állnak
össze, míg végül minden funkció (legyen az pontgyűjtés, fizetés vagy
személyazonosítás) és információ egyetlen adathordozóra kerül. A kártyák
és egyéb azonosítók számát minden fejlett országban csökkenteni és
egységesíteni akarják. Magyarországon például Nemzeti Egységes Kártyarendszer
néven fut a kezdeményezés. Mivel az átállás fokozatos és minden esetben
a kényelmet, a biztonságot és persze a gazdaságosságot állítja
előtérbe, hamarosan azon vesszük észre magunkat, hogy a végtermékkel már
csak egyetlen gond lehet: elveszíthetjük vagy ellophatják, tehát
biztonságos tároló helyet kell találni számára…
Források:news.yahoo.co.uk
nytimes.com
origo.hu
http://idokjelei.hu/2013/12/a-vasarlok-nyomonkovetese-merre-es-miert/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése