A terrorizmus a pénzhatalom eszköze

2013-as év is bővelkedett terrorakciókban, szerte a világon mindenütt. az elkövetett bűncselekmények száma ijesztően magas. A legutóbb az oroszországi Volgográdban az év utolsó napjaira esett. Kirívó esetek is történtek szép számmal, ilyen volt a bostoni maraton elleni terror cselekmény, melyet alapos szereplő válogatás is megelőzött. Bár természetesen tudjuk, hogy nem csak fizikai terror létezik, hanem ennek sok kifinomult formája is van. Mégis a fizikai terror az, mely meg a leginkább szemebe szökő, legelborzasztóbb.
Azonban a többi formája még ennél is károsabb, még ennél is több áldozatot szed. Épp azért mert alattomos, nehezen felismerhető.
Most azonban a terrorizmus fizikai megnyilvánulásával foglalkozunk cikkünkben, épp a volgográdi támadások kapcsán.

A merényleteket célpontjai és célja
A célpont többnyire a védtelen civil lakosság, vagy egy kiválasztott személy, csoport, vagy objektum.
Mégis mindegyik merénylet típusra jellemző a vétlen civil sérültek és halálos áldozatok magas száma.

Lényegében a civilek ellen elkövetett terrorbűncselekmények célja a megfélemlítés. Illetve ezen megfélemlítésen keresztül próbálnak nyomást gyakorolni az emberekre és a politikusokra, továbbá kikényszeríteni a maguk számára kedvező intézkedéseket, valamint a nekik nem tetsző egyéneket likvidálni.

Mindegyik terrortámadást külön-külön is érdemes alaposan megvizsgálni, elemezni, az elkövetők, de főként azok támogatói, az áldozatok, a felhasznált eszközök és háttérszándékok tekintetében.
Most a volgográdi terrormerényletek kapcsán igyekeztünk utána járni, hogy milyen érdekek húzódnak meg a háttérben.

Akik a terrorizmus mögött állnak
A terrorizmus háború – mégpedig annak legaljasabb fajtája – a háborúhoz pedig tudjuk három dolog szükségeltetik: pénz pénz és még több pénz. Nos, ez a tény már önmagában is elég jól behatárolja a kiagyalókat azaz a finanszírozók körét, illetve a velük kapcsolatban álló kivitelezőket.
Lássuk a konkrét esetet.

A volgográdi terror belső háttere
A két terrorista támadás során Oroszország déli városában Volgográdban 24 óra leforgása alatt több mint 30 ember meghalt és közel 70 megsérült.
“Az utálatos bűncselekmény, amit itt Volgográdban követtek el nem igényel külön kommentárt” – mondta Putyin, hozzátéve: “Nem számít, hogy a bűnözők is megindokolják, mert semmi sem indokolja a civilek, különösen a nők és gyermekek ellen elkövetett bűncselekményeket.”
Tényként le kell szögezni, hogy az idén több terrortámadás is történt Oroszországban az Észak-Kaukázus vidéki föderációk területén.

Ahhoz, hogy az alábbiakat megértsük, néhány további tény felidézése is szükséges.
A 1990-es években Oroszországban, az Észak-Kaukázusban szeparatista mozgalmak jelentek meg. A szeparatisták szórványos támadásai különösen az autonóm köztársaságok területén, Dagesztánban és Csecsenföldön fordultak elő.
Az elmúlt 20 évben szinte minden terrorista bombatámadást, mely oroszországi aluljárókban, vagy egyéb nyilvános helyeken történt a szeparatisták követték el. Azonban csak kevés esetben, azonosították az ilyen terrorcselekmények elkövetőit.
Amikor Putyin 2000-ben hatalomra került, igyekezett nyugalomra inteni, rábeszélni Dzhokhar Dudayevet és Aslan Maskhadovot akiknek befolyása volt a csecsen és dagesztani csoportokra, hogy működjenek együtt az orosz kormánnyal, segítsenek maguk is megtisztítani a szeparatista mozgalmakat. Ez a politika nagy mértékben sikeresnek bizonyult, de nem sikerült teljesen felszámolni az elégedetlenség gyökereit.

A legutóbbi robbantások két szempontból jelentősek
1. A robbantásokat néhány nappal a közelgő 2014-es téli olimpiai játékok előtt hajtották végre. Láthatóan az volt a terv, hogy megfélemlítsék a sportolókat, akik részt vesznek a játékon. Már tavaly júliusban, Emirate Doku Umarov a kaukázusi csecsen csoport vezetője  kiadott egy videó nyilatkozatot, amelyben azzal fenyegetőzött, hogy “a maximális erőt” szabadítja fel, hogy megzavarják a szocsi téli olimpiát.
2. A két bombamerénylet azt a Volgográdot sújtotta, amely messze kívül esik az Észak-Kaukázus területén és amelynek muzulmán lakossága nem szélsőséges. Ezért a Putyin-ellenes aktivisták koncepciója arra, irányult, hogy a válsággal sújtsák a Volga folyó muzulmán dominanciájú köztársaságait, mint Tatársztán és Baskíria, amelyek már megtapasztaltak terrorista cselekményeket az elmúlt években és amelyek, főként a muszlimok lakta területek, mégis alig mutatnak hajlandóságot a szeparatizmus iránt, ellentétben a muzulmán többségű észak-kaukázusi autonóm köztársaságokkal.

A volgográdi terror külső háttere
A külpolitikában Oroszország (más országokkal egyetemben) végig kitartott azon álláspontja mellett, hogy Szíria legitim kormánya az Assad kormány, és hogy e kormány megdöntésére az atlantista érdekek mentén szított konfliktust a cionisták által pénzelt lázadó banditák és külföldi zsoldos fegyveresek terrorját meg kell állítani, illetve a külső beavatkozást meg kell szüntetni.

A szaúdi Bandar herceg egy sor ígérettel és fenyegetéssel állt elő a 2013-as látogatásai során, sőt még a megvesztegetéssel is megpróbálkozott, hogy Putyin cserébe visszavonja Moszkva támogatását a szíriai Bashar Al-Assad kormányától.
Például a következő kijelentéseket tette (az augusztusi 4,5 órás találkozó során): “Én garanciát adhatok, hogy (értsd: Putyin) megvédje a jövő évi téli olimpia biztonságát, melyet az irányításunk alatt álló csecsen csoportok veszélyeztetnek”
Ez a “garancia”, hogy nem aktivizálják a csecsen terroristákat a szocsi olimpia elleni támadására, nyilvánvalóan burkolt fenyegetés; ha Oroszország nem hagy fel a szír kormány támogatásával, a terrortámadások zöld utat kapnak. Sőt nyomatékosításként Bandar egyértelművé tette, hogy az ő álláspontját támogatja az amerikai kormány.
Majd Bandar következő (decemberi) látogatása során – mikor kiderült, hogy Oroszország a fenyegetés ellenére, nem csak nem hagyott fel Szíria támogatásával, de döntő hatással volt arra, hogy megakadályozza az Obama-adminisztrációt Szíria bombázásában – már másféle, enyhébb húrokat pengetett meg.
Nem kevesebbel állt elő, mint a következő ötlettel.
Ugyanis Bandar Bush puhább feltételeket “ajánlott”, mégpedig, hogy a tervezett januári  második genfi békekonferencián beleegyezik abba, hogy Bashar Al-Assad megmaradhat elnöknek, de az igazi hatalmat át kell adnia egy ideiglenes “ellenzéki” kormánynak, melynek élén (a Rijád által irányított) “lázadók” állnak. Sőt, Bandar Bush elvárja Oroszországtól, hogy hagyja jóvá az ideiglenes kormányt, és gyakoroljon nyomást Assad-ra, hogy ne induljon a 2014 elnökválasztáson, valamint hozzon tető alá egy új szíriai alkotmányt még a választások előtt. Ha Moszkva betartja, ezen feltételeket, akkor Szaúd-Arábia több, mint hajlandó lesz “hozzájárulni” annak a Szíriának az újjáépítési költségeihez, amelyet segített elpusztítani, az általa is finanszírozott felfegyverzett zsoldosok keresztül.

Putyin válasza igen egyértelmű volt ennek a hatalmi tébolyban szenvedő középkori kényúr eszement durva beavatkozást tükröző diktátumára.
Leszögezte a tényt, hogy a Szaúd-Arábia és Katar által finanszírozott ellenzéknek nevezett fegyveres banditák (sorozatosan) vesztettek. Putyin egyértelműen kijelentette azt is, hogy a szaúdi-támogatású “ellenzék”-nek semmi köze a demokráciához, ezek a “lázadók” valójában terroristák.
Sem Damaszkusz sem Moszkva nem tart igényt a szaúdi forrásokra Szíria újjáépítésében, mert Oroszország, Irán és Kína fogja ezt a munkát elvégezni. Sőt, Oroszország és az Egyesült Államok megegyezett, hogy a takfiri* terrorizmus veszélye nem csak az amerikai biztonságot, de az orosz és a globális biztonságot is veszélyezteti, és ezzel az európaiak is egyetértenek.
Putyin azt javasolta, hogy Bandar Bush, hogy hagyjon fel “szektás uszítással és a terrorizmus támogatásával, mert ez egy kétélű kard, Szaúd-Arábián belül is visszaüthet olyan lendülettel, melyet nem lesz képes ellenőrizni.”

The chief of staff of the so-called Free Syrian Army (FSA) is to meet the commanders of foreign-backed militants fighting against Syrian troops in the Turkish city of Istanbul.

Ugyanakkor tény az is, pár nappal a Putyin-Bandar Bush találkozó után – mikor Salim Idris, a Washington által támogatott szabad szíriai hadsereg, az SMC (Supreme Military Council-Legfelsőbb katonai Tanács) vezérkari főnöke (aki a szíriai hadseregből dezertált) menekülni kényszerült, miután központját, kulcsfontosságú ellátási raktárait átadta a Bandar Bush brigádoknak, és a szaúdi támogatású úgynevezett Iszlám Frontnak Washington bejelentette, hogy befagyasztja a támogatást. De azért a raktárakból eltűnt fegyver arzenál megszerzésére zöld utat adott a szaúdi, a katari és az emirátus béli zsoldosoknak. Valamint a CIA-n keresztül továbbra is szoros kapcsolatban maradt banditákkal, a két főbb Al-Kaida*** csoportot is magába foglaló Bandar Bush brigádokkal és talpnyalójával az Iszlám Fronttal, valamint az ISIL**-el. Így aztán a Bandar Bush brigádoknak lényegében mindenhez hozzáférése van Washingtonban, ami számít. És mellesleg az amerikai “támogatás” ugyan nem nyíltan, de továbbra is folytatódik Jordánián keresztül, míg Törökország “diszkréten” nem csinál semmit, hogy megakadályozza ISIL bevetését, szétterjedését mind Szíriában, mind Irakban.

The file photo shows the funeral procession for the border guards killed in a terror attack in southeastern Iran on October 25, 2013.

2013 decemberben több terrorista műveletet hajtottak végre Irán délkeleti Sistan-Beludzsisztán tartományban is. Majd a Moszkvába érkező Bandar bin Sultan, a hírszerzési főnök értésére adta vendéglátójának, hogy céljuk Iránt és Oroszországot megosztani Szíria támogatásának kérdésében, valamint a költségeiket növelni, így kikényszeríthetnek szigorúbb biztonsági intézkedéseket és korlátozásokat a hétköznapi emberekre, különösen a muszlimokra nézve.
Más kérdés, hogy az elvakult terrorista műveletek és ártatlanok megölése, azokkal szemben okoz több gyűlöletet, akik nem követtek el ilyen cselekményeket, de mégis ők fizetik meg az árát, mert az elkövetők velük azonos vallás követőinek hazudják magukat.

Tekintettel a fenti tényekre, nem csoda, hogy Oroszország nem hagyja magára az Assad kormányt és a szír népet, nagy bosszúságára a Szaúd-Arábiának, amely az elsődleges szállítója az Assad-ellenes lázadó dzsihádistáknak, azt kell gondolnunk, hogy, a volgográdi merényletek (is) bizonyítják Szaúd-Arábia, közvetlenül a Bandar klán részességét a terror támadásokban.

Mint látható a terrorcsoportokat a szemforgató szaúdi, katari, usa és emirátus béli vezetők és pénzmágnások finanszírozzák, illetve támogatják közvetlenül is.
Ráadásul Oroszország most szerződést kötött Szíriával a szír olaj kitermelésére, mely ez esetben szintén ellenérdekű úgy Rijád, mint Washington érdekeivel. Vagyis a pénz, az üzleti érdekek állnak elsősorban a terror cselekmények hátterében. Az erővonalak pedig igen jól kivehetők. egyik oldalon az atlantista szemléletű cionista kamat vezérelt pénzvilág (arab és más csatlósaival együtt) a másik oldalon pedig az eurázsiai szemléletű blokk áll egymással szemben. Valójában két jól elkülöníthető értékrendet képviselő irányzat.
Előbbiek kezében a terrorizmus csupán fegyver. Igaz, olyan fegyver, mely mindkét oldalra is elsülhet. Erre az egyik legeklatánsabb példa éppen maga az al-Kaida, mely a kezdeti nagy összeborulás után esküdt ellensége lett az USA-nak. De ugye az al-Kaidánál is van az a pénz amiért …

Egy dolgot azonban kimondhatunk, bár a fizikai terror fenyegetettségre való hivatkozással kordában, de legalábbis félelemben tarthatóak egy ideig az emberek. Azonban ez nem az a módszer, ami hosszabb távon hatékony eredményt hozhat. Sőt egy idő után a megtámadottak összefogása és elszánt harca várható. Mert a terrorcselekményeket minden egészséges erkölcsű ember és nemzet elutasítja, sőt harcol ellene, ha kell.
Amint most Putyin is háborút indított a terrorizmus ellen.
A bomba nem válogat, megöl bárkit, akit ér, vallásra, nemzetiségre, nemre, korra, vagy erőnlétre tekintet nélkül, jót, rosszat, okosat és butát.
Ezért óriási felelőtlenség iszlám- vagy keresztény- netán nemzetellenességet szítani. A gonoszság és a bűn ellen kell harcolni. A terrorizmus pedig minden formájában bűn, mégpedig megbocsájthatatlan bűn.

Audie – Szabad Riport Tudósító Iroda

források: RT/PressTV/The Truth Seeker/USA Today/

* takfiri – hitehagyott, tisztátalan szunnita muszlim, mely a Salafi mozgalomhoz köthető. A szalafizmus egyfajta “iszlám fundamentalizmus”-nak tekinthető, amely megengedi a terrorizmust, az erőszakos cselekményeket legitim alkalmazott módszereknek tekinti vallási vagy politikai célok megvalósításához.
**ISIL – Iszlám Állam Irakban Szíriában és a Levante-ban. Betű szó Irak Siria és Levant nevek kezdőbetűje, lényegében takfiri szunniták. Levant ma áll Ciprus, Libanon, Szíria, Palesztina, Jordánia, Izrael, és része a Dél- Törökország (volt Aleppo vilajet )
*** al-Kaida (al-QA “IDA) – Oszama bin Laden által 1988-89-ben (Peshawar, Pakisztán) alapított globális militáns iszlamista és takfiri radikális szunnita muzulmán mozgalom. A hontalan hadsereg úgy működik, mint egy multinacionális hálózat. A sharia törvény szigorú értelmezésével globális dzsihádot hirdet. Al-Kaida egyik közvetlen partnere az Iszlám Állam Irakban és a levantei