Több mint 600 millióba került a jobban teljesít-kampány

Nettó 623,8 millió – áfával csaknem 800 millió – forintba került a „Magyarország jobban teljesít” kampány – közölte egy képviselő írásbeli kérdésére válaszul Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.

A megbízás az IMG és a Lounge Design kapták. A kampány március 25-től november 10-ig futott televízióban, rádióban, közterületen, sajtóban és online felületeken. A miniszter tájékoztatása szerint a felületek darabára átlagosan nettó 64 892 forint plusz áfa volt, összesen 8 830 felületet vásároltak meg.

(vg.hu )

Bal-Rad komm : Több alkalommal leírtuk már, hogy a haveri közbeszerzésekkel az a baj, hogy a haverok nem feltétlenül a mesterei az adott területnek.

A magyar közbeszerzési világbajnok érdekeltségébe tartozó Inter Média Group Kft-ről már joggal feltételezhetnénk, hogy a sorozatos döbrögista megbízások következtében javult a teljesítmény. (Persze az udvari munkák elnyerésének biztos tudata, nem sarkall kimagasló teljesítményre.)
Erre kiszúrják a szemünket ezzel a gagyi Magyarország jobban teljesít kampánnyal, ráadásul nem is baráti áron.
Az alapgondolat annyi, hogy ha az átlagpolgárnak egyfolytában azt tolják a képébe, hogy Magyarország jobban teljesit, akkor a végén ezt el is hiszi, még akkor is, ha saját tapasztalatai ellentétben állnak a feltételezéssel.
De senki sem tudja ezt szebben megfogalmazni az egykori náci propagandaminiszternél:
Az ismétlés rábeszélő erejét Goebbels, a náci propagandaminiszter is érzékelte. A náci propaganda axiómája így hangzott, a tömegek azt tartják igazságnak, ami a legismerősebben hangzik. Goebbels így fogalmazott:

“Az emberek általában sokkal primitívebben értékelik a dolgokat, mint hinnők. A propaganda, épp ezért legyen végletesen egyszerű és folytonosan ismétlődő. Hosszabb távon az a rábeszélő győz, akinek sikerül kifejeznie a problémát a legközönségesebb szavakkal, és akinek van mersze örökké hajtogatni ezeket a szavakat, fittyet hányván az értelmiségiek ellenvetéseire…”
Ez már akkoriban sem számított kifinomult módszernek. Hogy a sánta ördög mennyit költött a hülyeségeire?-azt nem tudjuk! De azt tudjuk, hogy ez a döbrögista mantrahadjárat eddig majdnem 624 millióba került. Nettoban! Ami rengeteg pénz!

Holott hazugság terjesztésére egy forint is sok! Kiváltképp közpénzből!

Politikai akciók: Eddig több mint hárommilliárdba kerültek a kormányzati kérdőívek

Orbán Viktor megérkezik az egyik fórumra

Várhatóan újabb nemzeti konzultációt indít – akár még a választások előtt – a kormány, a kérdőíves akció témája azonban egyelőre nem végleges – értesült megbízható forrásokból a Népszabadság.

Az bizonyos, hogy az idei költségvetésben valamivel több mint másfél milliárd forintot különítettek el erre a célra. Lapunk úgy tudja: a kormányzat egyik első szándéka szerint a kismamákkal, a gyermekvállalásra készülőkkel kívánnának konzultálni, a célcsoport és a téma sincs azonban még állítólag véglegesítve. Az ügyben megkerestük a Miniszterelnökséget is, ahol azonban csak jövő hétre ígértek részletes tájékoztatást. Orbán Viktor először 2010 szeptemberében fordult levélben a választókhoz. Minden nyugdíjasnak írt, arra kérve őket, hogy válaszlevélben osszák meg vele gondjaikat, és írják meg, szerintük mi lenne a kormány legfontosabb teendője az ország akkori helyzetében. A közel kétmillió háztartásba kiküldött levél költségeit akkor – hivatalos közlés szerint – a Fidesz pártkasszájából finanszírozták. Ezt követően előbb az új alkotmányról, pontosabban alaptörvényről kérték ki a választópolgárok véleményét.
A kormány nem akart népszavazást kiírni az alkotmány elfogadásáról, ehelyett egy tizenkét kérdéses (számos szakértő szerint irányított és szakmaiatlan) kérdőívet küldött ki közel nyolcmillió választópolgárnak. Az íveket körülbelül egymillióan küldték csak vissza, a konzultáció költsége pedig 705 millió forintot tett ki. Még szintén 2011-ben került sor egy újabb nemzeti konzultációra: a szociális témájú kérdéseket (például azt, hogy a munkanélkülieknek inkább segélyt vagy munkát kell-e biztosítani) összesen majdnem nyolcszázmillió forintért küldték ki és dolgozták fel.
A tíz kérdést tartalmazó íveket – amelyben szó volt már többek között a közműcégek extraprofitjának korlátozásáról is – valamivel több mint egymillióan küldték vissza. Egy évvel később, 2012 májusában került sor az eddigi legdrágább nemzeti konzultációs fordulóra: a gazdasági témájú kérdések, két levélben, összesen majdnem egymilliárdba kerültek a költségvetésnek. Ráadásul ez foglalkoztatta legkevésbé az embereket, az íveket alig több mint hatszázezren küldték csak vissza a kormánynak. A kabinet ezzel együtt sikerként értékelte az akciót, mondván, az emberek közül sokan kifejtették a véleményüket, a költségek pedig nem voltak kiugróak, hiszen egy személy megszólítása arányosan alig került többe száz forintnál.
A következő konzultációra 2012 szeptemberében került sor az úgynevezett munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban. A tizenhat kérdést tartalmazó ívek és kiküldött tájékoztatófüzetek mellett látványos óriásplakát-kampány is társult a sorozathoz. Az eddigi utolsó konzultációs politikai akciót is maga a miniszterelnök jelentette be. Orbán Viktor a parlamentben hirdette meg még 2012 decemberében, hogy a megyei jogú városokban nemzeti konzultációt indít a hajléktalankérdésről, miután az Alkotmánybíróság (AB) pár nappal korábban megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a „közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát”.
A kormányfő ésszerűtlennek nevezte az AB döntését és inkább a választókhoz fordult az ügyben. Illetve fordult volna, mert mint később – a Népszabadság híradásából – kiderült: a hajléktalanokkal kapcsolatos konzultáció végül csak „polgármesteri konzultációként” zajlott le, vagyis Orbán néhány megyei jogú fideszes városvezető véleményét hallgatta meg az ügyben, „amelyek teljességgel egybevágtak”. Érdekesség, hogy például Botka Lászlót, Szeged szocialista polgármesterét már kihagyták a körkérdésből.
A nemzeti konzultációk idővel a határon túlra is kiterjedtek: tavaly a Magyarországon kívül élő magyar állampolgároknak küldött levelet a kormányfő. A Miniszterelnökség összesen százhatvanezer levelet postázott, a küldemények előállítása és kézbesítése mintegy negyvenhatmillió forintba került. A levélben Orbán üdvözölte az új állampolgárokat és közölte: a jövőben rendszeresen konzultál velük, hogy ők is bekapcsolódhassanak az ország sorsának alakításába.
„Orbán Viktor és kormányának tevékenysége az emberekkel való folyamatos kapcsolattartáson alapul, egyfajta együttkormányzásról van szó. A nemzeti konzultációk ezért folyamatosan zajlanak, több akcióra lebontva, és ebbe a folyamatba most a határon túli magyarokat is bevonjuk” – érvelt korábban Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Most legutóbb pedig a rezsicsökkentés eredményeinek megvédésére szólított fel egy levélben a miniszterelnök és a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal.
A Népszava erről szóló cikke szerint a küldeményben a kormánypárti politikusok arról írnak: „Magyar Csapat” néven közösséget szerveznek a rezsicsökkentés megvédésére, az erről szóló konkrét terveket az év eleji rezsifórumokon egyeztetik majd. A „Magyar Csapat”-ba azokat várják, akik szerint a „magyarok nem másodrendű polgárok Európában, ezért nem igazságos, hogy többet kell fizetniük a közszolgáltatásért, mint más európai polgároknak.”
Orbán Viktor a konzultációk mellett miniszterelnöki levelet is gyakran küld a választóknak, legutóbb a túlzottdeficit-eljárás lezárásáról adott ily módon tájékoztatást: ez az akció hétszázötvenmillió forintba került. A nemzeti konzultációkat korábban Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő felügyelte kormánybiztosként. A politikus, aki most a Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatójaként dolgozik, lapunk kérdésére azt mondta: a Fidesz mindig is a párbeszédre építette a politikáját, ellenzékben is konzultáltak, és nincsen ez másképp kormányon sem.
„Ez egy jó eszköz arra, hogy a polgárok, különböző társadalmi csoportok két választás között is elmondhassák a véleményüket, amit a döntéseinknél figyelembe veszünk. A konzultáció egyben egy jó alkalom arra is, hogy megtiszteljük a nyugdíjasokat, a nőket vagy éppen a gazdákat azzal, hogy jelezzük: az ő véleményük fontos a számunkra” – fogalmazott Nyitrai, hozzátéve: a konzultációs eszközöket nemzetközi porondon is használják, így például Franciaországban vagy épp Németországban.
(NOL)