„Mégis, kinek az élete?”

Don Csányi az InfoRádióban tegnap kinyilatkoztatta: Magyarország márpedig nem jogállam, nem banánköztársaság, hanem bankárköztársaság! Az alattvalók pedig ne fickándozzanak a hálóban: tessék csendesen és kulturáltan elpusztulni!
Don csányi XXI. századi értelmet ad a genocídium fogalmának: közel négyezer öngyilkos; tízezrekben mérhető földönfutóvá tett magyar család az eredménye EDDIG a hatályos magyar jogrend megcsúfolásának.
Drága hungaro-keresztapám!
Eddig nem érdekelt, mi lesz a bűnözők sorsa – hisz én egy lökött eredmény-érdekelt civil vagyok: nem ítélek, és nem is ítélkezem – de egyre inkább vágyom arra, hogy ezeket az emberszerűeket bilincsben és rabruhában láthassam.

Csányi Sándor!

Egy civil körökben ismert jó ember írta a közelmúltban:
“A szerződés szentsége a becsület és az adott szó szentsége. Ezekben az ügyekben általánosságban becsületről, tisztességről beszélni a pénzügyi intézményeket illetően nem lehet. A pénzügyi intézmények évek óta gyakorolt arrogáns, pöffeszkedő, a társadalom széles rétegeit semmibe vevő viselkedése társadalmi és politikai rendszerünk tünete. Ennek széles társadalmi összefogással és a vezető elit cseréjével lehet gátat szabni. ”
Sajnos, hiába van igaza teljes mértékben, miközben a magyar valóságban az én tisztán jogi apró lépéseim is „radikálisnak” minősülnek.

DE!

Hiába hoz a hatalom olyan jogszabályokat, amelyekkel megpróbálja kifogni a szelet a tiltakozók vitorlájából, mert egy POLGÁR sohasem fogja eltűrni a jogainak sárba tiprását, megszentségtelenítését.
Egy feudális-dzsentri hatalom így hiába „alkot új törvényt”, azzal csak az időt húzhatja, miközben semmit nem old meg.
Az ébredő, alakuló magyar polgárság (mert valljuk be, eddig nem volt, és ma sincs még értékelhető nagyságrendben a polgáraink száma) már nem csupán a kötelességeivel, hanem a JOGAIVAL és a LEHETŐSÉGEIVEL is kezd megismerkedni. Persze, könnyebb lenne a helyzet, ha a magyar értelmiség nem kollaboráns-alattvaló lenne, hanem független, önjáró, a társadalmunk fejlődésének motorja. Ma még sajnos ez a polgári réteg csupán menekülő-emigráns helyzetben van. Nem érzi, de nem is érezheti a társadalmi felelősségét. Visszatérve a mi keresztapánkra, és fehérgalléros bankárbűnözőinkre: lehettek volna belőlük ÚJ társadalmat alkotó POLGÁROK, de nem lettek, mert elszívta őket a mohóság, az „eredeti tőkefelhalmozás”, a mások kárára meggazdagodás varázsa. Ezek a csaló bankárok – Csányi Sándor, Felcsuti Péter, Patai Mihály, Gyuris Dániel, Török László, Papp Edit, Erdei Tamás, Csicsáky Péter, továbbá minden további FEL NEM SOROLT, de bizonyíthatóan ÉRINTETT, deviza alapú jogügylettel foglalkozó pénzügyi szolgáltató szervezet BŰNÖZŐ egyszemélyi felelős vezetője – nem éltek, hanem csúful visszaéltek a ziccerhelyzettel. Beírhatták volna a nevüket a magyarság történelmébe, mint akik megalkották a magyar pénzügyi jogállamiságot, ami valljuk be még sohasem volt! Ők azonban „aprópénzre” váltották a lehetőséget, és megírták a mai magyar jogszabályokat. Mielőtt bárki azt vetné a szememre, hogy nem ők, hanem a parlament, kérem higgadjon le, és gondolkozzon.
Nem csak a devizás sirámainkról van szó, hanem az egyoldalú banki előnyre épített pénzügyi jogrendünkre; a bajbajutottak segítése helyett a sárba tiprásukra, a mindenkit érintő közpénz herdálásra.

Civilként nem ítélkezem, csak kérdéseket fogalmazok meg.

Létezik-e Magyarországon hatékony bankfelügyelet?
Létezik-e Magyarországon pénzügyi fogyasztóvédelem?
Létezik-e Magyarországon gátja a hatalmi bankárlobbinak?
Lehet-e Magyarországon megvédeni a polgárok tulajdonát, egzisztenciáját?
Normális-e az az állapot, hogy az ügyészség a magyar polgár és a magyar állam védelme helyett, a bűnözök kimosdatásán fáradozik?
Normális-e az az állapot, hogy a magyar kormányzat a „devizaadósok megsegítése” címén, a közpénzből a banki extraprofitot támogatja, az igazságszolgáltatás helyett,
Normális-e az az állapot, hogy a bankok nem hajlandóak senkinek sem elszámolni a befizetett pénzével?
Normális-e az az állapot, hogy a bankok soha nem adtak számlát a devizahiteleseknek?

(A deviza egyenleg kimutatás, amit „számlaként” kibocsátottak, csak valótlan fiktív számla lehet, hiszen mi sohasem fizettünk devizában!)
Normális-e az az állapot, hogy a NAV egy cca. 2-3 EZER MILLIÁRDOS adócsalás sorozatot nem is akar kivizsgálni?
Normális-e az az állapot, hogy a bankárok, közjegyzők, végrehajtók évek alatt folyamatosan megszeghetik büntetlenül a hatályos magyar polgári, büntető, és adó törvényeket?
Én tudom a választ e kérdésekre, és bárkivel kiállnék egy nyilvános vitára!
Sajnos, ...az országos orgánumok „elhallgató- titkoló” tevékenysége tökéletesen működik.
MÉG. Még, mert az internet még szabad. 

Menyhért Péter 2014. április 30.