Putyin: végig az USA mozgatta az ukrán eseményeket

Vlagyimir Putyin orosz államfő kijelentette, hogy mindvégig az Egyesült Államok állt az ukrán események mögött, de mostanra rádöbbentek, hogy a művelet sikertelen volt és már visszavonulnának. "Ami most történik, az mutatja, ki tervezte a folyamatokat már a kezdetektől Ukrajnában. De a kezdetekkor az Egyesült Államok még a háttérben maradt." Putyin elmondása szerint az USA mindvégig a háttérből szervezve lázította az ukrán ellenzéket. Erre legjobb példa, hogy a tüntetések kezdetekor máris amerikai politikusok jelentek meg Kijevben, beszédeket tartottak a tüntetőknek, "tárgyaltak" az ellenzékkel.

Putyin elmondta, ha az USA tovább folytatja az általa csak szankcióknak nevezett intézkedéseket, Oroszország fontolóra fogja venni, kinek milyen részesedése lehet az orosz gazdaság stratégiai ágazataiban. Az államfő kijelentése nem csak az olajszektorra vonatkozik, bár a szankciók miatt nyilvánvalóan azt fogja érinteni először. A nyugati cégeknek számos területen kisebbségi részesedésük van az orosz energetikában. Bár a nyugati szankciók mindeddig hatástalanok voltak, több nagy nyugati céget is bedönthetne, ha Oroszország államosítja a részesedéseiket. Putyin szerint sorra fogják venni, milyen nagy cégek milyen szerepet játszanak az egyes szektorokban, és ha arra a következtetésre jutnak, hogy egy a szankciókat irányelvnek tartó nyugati cégnek túl nagy részesedése van, azt ki fogják venni a kezükből.

Több nagy amerikai cég is szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, ilyen például az Exxon Mobil és a Chevron Corp. Az Exxon Mobil Szahalinban tulajdonol 85000 hektár területet, a Rosznyeft olajvállalat területeiből pedig 11,3 millió hektárt tulajdonol. A Chevron Corp-nak 15%-os részesedése van a Kaszpi Vezetékhálózat konzorciumában, ami Kazahsztánból szállít olajat Oroszországon keresztül a Fekete-tengerre.

Hétfőn az USA a szankciók újabb lépcsőfokát hirdette meg, ami Putyinnal kapcsolatban lévő orosz üzletembereket vett célba. Igaz, ez valós gondot nem okoz az orosz gazdaság számára (sem pedig Vlagyimir Putyinnak), éppen itt az ideje, hogy valaki rádöbbentse az Egyesült Államokat, hogy egy hanyatló nagyhatalom jobb, ha nem akar erőpozícióból tárgyalni a felemelkedő nagyhatalmakkal. Az Egyesült Államok nem hajlandó feladni világuralmi törekvéseit, bár erre már se katonai, se gazdasági alapjai nincsenek. Egyetlen következménye ezeknek a szankcióknak annyi lesz, hogy Moszkva válaszként csődbe visz néhány amerikai vállalatot, ha az USA továbbra is a világpolitika középpontjának képzeli magát.

Putyin elmondása szerint a nyugati szankciók nem elsősorban Oroszországot célozzák, hiszen mind az európai, mind pedig az amerikai vezetők tisztában vannak vele, hogy Oroszországra nem tudnak hatni erő alkalmazásával. Az államfő szerint ezek a szankciók kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a posztszovjet térség államait elriasszák az Eurázsiai Uniótól és a vámunióba csatlakozástól. Pedig erre szintén nincs a nyugatnak lehetősége. Oroszországban a nyugati cégek helyét nagyon hamar át fogják venni az új gazdasági és politikai unió nagyvállalatai, ami épp ellenkezőleg hat az Eurázsiai Unió felépítését övező munkálatokra, mint azt a nyugat akarta. A nyugati szankciók ahelyett, hogy lassítanák, fel fogják gyorsítani az integrációs folyamatot, és a posztszovjet térség Oroszországgal együtt egymásra utaltságban tud majd elszakadni a nyugattól.

http://www.hidfo.net/2014/04/30/putyin-vegig-az-usa-mozgatta-az-ukran-esemenyeket