A pénzügyi válság a baloldalt erősíti

Die Welt

Az utóbbi évtizedek legnagyobb pénzügyi válsága nemcsak a pénzintézetek gyakorlatát módosítja majd jelentős mértékben, hanem a politikai paletta összetételét is felforgathatja, - állítja Willi Sträuchele, Baden-Württenberg tartomány pénzügyminisztere. Sträuchele szerint a válság a baloldali pártok befolyásának óriási növekedését eredményezheti a következő években.

Azt mindenesetre meg kell akadályozni, mondja a tartományi pénzügyminiszter, hogy a pénzügyi válság a szociális piacgazdaság elveinek megrendüléséhez, és az állami irányítás újabb erősödéséhez vezessen. A jobboldali CDU által delegált politikus attól tart, hogy a baloldali pártok népszerűsége lényegesen növekedhet, és a szociális biztonság jelenlegi rendszere nem lesz elegendő e „veszély" elhárításához.

Sträuchele freiburgi sajtókonferenciáján azt is követelte, hogy a szociális piacgazdaság sikeres német modelljének megismertetése váljon a német külpolitika és a külföldi német kulturális offenziva részévé. A miniszter továbbá azt szeretné, hogy a személyes anyagi felelősség keretében a bankmenedzsereket a jövőben pénzügyileg is el lehessen számoltatni. „Ha a menedzserek részesülnek a bankok nyereségből, akkor úgy lenne méltányos, ha a veszteségből is kivennék részüket."

Sträuchele sürgeti továbbá, hogy a pénzpiacokat átláthatóbbá kell tenni, és ezzel is alkalmazni kell rájuk a tőkepiac és a bankfelügyelet előírásait, továbbá erősíteni kell a pénzintézetek és a felügyeleti hatóságok nemzetközi együttműködését. A pénzgazdaság nem a piac alapelvei miatt omlott össze, hanem az elégtelen jogszabályok és a hiányzó transzparencia miatt - véli a baden-württenbergi pénzügyminiszter.

http://www.welt.de/politik/article2642661/Nach-Finanzkrise-droht-ein-politischer-Linksruck.html

A válság a kormányt erősíti

The Telegraph

A nyári történelmi mélypont után az elmúlt hetekben jelentősen nőtt a brit Munkáspárt népszerűsége. Bár a kormány támogatottsága emelkedett a pénzügyi válságban, a kialakult helyzetért sokan a miniszterelnököt okolják - ismerteti a londoni lap legfrissebb közvélemény-kutatását.

A pénzügyi válság kirobbanása előtt az ellenzéki toryk 24 százalékkal is vezettek, a munkáspárti kormány és a miniszterelnök megítélése történelmi mélypontra zuhant: a második világháború óta egyetlen kormányfő sem volt olyan népszerűtlen, mint Gordon Brown. A trend a múlt hónapban azonban megfordult: a konzervatívok előnye 20 százalékra csökkent. Október elején már csak 14 százalékkal vezettek, és a legfrissebb mérések szerint mindössze 9 százalékkal többen szavaznának a torykra, mint a kormánypártra. A megkérdezettek 42 százaléka a Konzervatív Pártot, 33 százaléka a Munkáspártot támogatná. A kormány és az ellenzék megítélése között nyolc hónapja nem volt ilyen kicsi a különbség.

„A pénzügyi válság a kormányt erősíti, legalábbis politikai értelemben." A közvélemény-kutatásban megkérdezettek szerint inkább a Munkáspárttól lehet remélni a válság megfékezését. 33 százalék úgy vélte, hogy a Munkáspárt viseli inkább a szívén az egyszerű emberek gondjait, míg az ellenzéki konzervatívokról 28 százalék gondolta ugyanezt.

A miniszterelnököt azonban felelősnek tartják a kialakult helyzetért. A megkérdezettek háromnegyede Gordon Brownt okolja a nyaklótlan hitelezésért, amely a válságot kirobbantotta.

http://www.telegraph.co.uk/finance/financetopics/financialcrisis/3288080/Credit-crunch-slashes-Tory-poll-lead.html

Spanyolországban is komoly kihívásokkal számolnak

El País

A jelenlegi gazdasági problémák Spanyolország számára nem valaminek a kezdetét jelentik, hanem a folytatását egy tizenkét hónapja folyamatosnak mondható válságnak – írja a Madridban megjelenő El País. Két és félmillió a munkanélküliek száma, vagyis 11,33 százalék, aminek durván egyharmada (800 000 személy) az elmúlt hónapokban veszítette el munkáját. Tizennégy éve ez a legrosszabb adat.

A jelenséget Brüsszelben kommentáló spanyol gazdasági államtitkár, David Vegara elmondta: a negatív folyamatok még középtávon sem mutatkoznak orvosolhatónak, nem hogy rövidtávon. A pénzügyi és hitelválság tovább rontja majd a képet, 2009-ben a munkanélküliek száma minden bizonnyal eléri a 12,5 százalékot.

A visszaesés ugyanakkor nem egyformán sújtja a különböző gazdasági szektorokat. A szolgáltatói ágazatokban az elmúlt évben 260 000 alkalmazott talált állásra, de az is igaz, hogy ez a bővülés nem volt elég ahhoz, hogy kompenzálja a teljesen padlóra került építőiparban és a mezőgazdaságban végbement leépítéseket. Ez alól egyedül Madrid jelentett kivételt, ahol több mint 26 000 új munkahely jött létre az elmúlt hónapokban, ennek megfelelően a munkanélküliek száma is jelentősen csökkent.

Mindeközben a Pekingben vendégeskedő José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök szorgalmazza, hogy a november 15-én, Washingtonban megtartandó – a válság következményeivel foglalkozó – nemzetközi csúcson Spanyolország is jelen lehessen, írja egy másik cikkében az El País. Az úgynevezett G20-as találkozóra ugyanis Madrid nem kapott meghívót, aminek oka a Zapatero és a George W. Bush közötti rendkívül feszült, már-már ellenséges viszony.

http://www.abc.es/20081025/economia-laboral/numero-parados-aumenta-ultimo-20081025.html

Alkotmányossági panasz a német bankok megsegítése miatt

Die Tageszeitung

Egy német vállalkozó panasszal élt az Alkotmánybíróságnál, a kormány által a bankok és biztosítók megsegítésére létrehozott alap miatt. A támogatás törvénybe iktatásához még két hétre sem volt szükség, és – mint a berlini lap egy másik cikkéből is megtudhatjuk – az érintettek némi habozás után most kezdik igénybe venni a lehetséges juttatásokat.

A 21 éves jénai kisvállalkozó hatalmas igazságtalanságnak tartja a támogatási csomagot. „Miért csak a bankok és a biztosítók markolhatnak bele a pénzeszsákba, miért nem minden vállalat?” – fakadt ki telefonon a Die Tageszeitung érdeklődésére. Szerinte ez ellentmond az egyenlőség alapelvének, de szemben áll magával az alkotmánnyal is, amennyiben torzítja a versenyt, és ezen keresztül megsérti a költségvetési fegyelem elvét. Mégsem járja, hogy a költségvetés többszörösét csak úgy egyszerűen a gazdaság rendelkezésére bocsássák.

A fiatalembert saját bevallása szerint meglepte, milyen gyorsan ismertté vált a beadványa miatt. Állandóan cseng a mobilja, mindenki kitartást kíván neki – mondja. Hevesen elhárítja a feltevést, hogy valójában csak PR-célokat szolgálna az akciója.

Az, hogy az alkotmánybírák egyáltalán napirendre tűzik-e a beadványát, a hét folyamán derül ki. Ő maga mindenesetre bizakodik, és jó esélyt lát a győzelemre. Ebben az esetben a törvényt felül kellene vizsgálnia a szövetségi törvényhozásnak.

http://www.taz.de/1/politik/deutschland/artikel/1/unternehmer-gegen-finanzspritze/

Abu Nidál, a hírhedt palesztin terrorista amerikai ügynök volt

Pont a történet végén

Robert Fisk a londoni The Independent című napilap október 25-i számában azt állítja, hogy a rettegett gyilkost az Egyesült Államok, valamint Egyiptom és Kuvait azzal bízta meg, találjon kapcsolatot Szaddám Huszein és az al-Kaida között. Ezt az információt az iraki titkosrendőrség szedte ki belőle bagdadi kihallgatásakor, nem sokkal Irak angol-amerikai inváziója előtt. A szigorúan titkos iratok nemrég kerültek a The Independent birtokába.

Bush elnök a 2003-i támadást többek között éppen azzal indokolta, hogy az iraki rezsim szoros kapcsolatokat ápol az al-Kaidával. A nyugati sajtó kétkedve fogadta 2002 augusztusában a hírt, hogy Abu Nidál Bagdadban öngyilkosságot követett el, s azt sugallta, Szaddám Huszein titkosszolgálata végzett a számára már teherré vált terroristával. A titkos dokumentumok alapján viszont tényleg úgy tűnik, hogy öngyilkos lett, miután fény derült az „árulására".

Abu Nidál húsz országban követett el gyilkosságokat és véres merényleteket, amelyek során több mint 900 civil halt vagy sebesült meg. Az egykori iraki elnök asztalára került jelentésekben az szerepel, hogy egyiptomi és kuvaiti ügynökök „az amerikai partnerek tudtával" arra kérték Abu Nidált, eredeti nevén Szabri Halíl el-Bannát, hogy kémkedjen a számukra. A halála után öt nappal az iraki titkosszolgálat vezetője sajtókonferencián jelentette be, hogy Abu Nidál öngyilkos lett, amikor bagdadi lakásán ügynökök jelentek meg, ezt megelőzően azonban több alkalommal is kihallgatták. A kihallgatási jegyzőkönyvek név szerint említenek egy kuvaiti őrnagyot, az uralkodó család, az esz-Szabáh família tagját, aki a „tartótisztje" volt, s aki „terrorista akciók végrehajtására utasította Irakon belül és kívül". Az országban való jelenléte „elhiteti az amerikaiakkal azt, hogy Irak befogadja a terrorista szervezeteket", írja a jelentés.

Abu Nidál nem volt idegen Irak számára. Korábban Bagdadból, Damaszkuszból és a líbiai Tripoliból kiindulva hajtotta végre különböző közel-keleti rezsimek megrendelésére a merényleteit, fegyveres támadásait. Bebizonyosodott, hogy Irak bérelte fel a Slómó Argov londoni izraeli nagykövet elleni 1982-i merényletre, amellyel Tel-Aviv Jasszer Arafatot vádolta, s ürügyként használta fel a katasztrofális libanoni invázió megindításához. Később Kadhafi ezredes épített ki Abu Nidállal szoros kapcsolatokat. Emberei 1985-ben a római és a bécsi repülőtéren izraeli utasokat támadtak meg, összesen 18-an vesztették életüket.

Az iraki jelentés többek között azzal vádolja, hogy 14 álcázott bombát akart felrobbantani az amerikaiak által támogatott iraki Kurdisztán területén, és újabb tagokat akart toborozni szervezete, a Fatah Forradalmi Tanács soraiba. A szövegben számos érdekesség és megválaszolatlan kérdés található. Úgy tűnik például, hogy Abu Nidál Iránból hamis jemeni útlevéllel lépett Irak területére. Abu Nidál a kihallgatása során azt állította, hogy Kuvaittal kódolt üzenetek formájában kommunikált, amelyek Libanonon és Dubajon keresztül jutottak célba. A papírokból kitűnik, hogy 1984-ben Líbiában tartózkodott, de „a líbiai hatóságokhoz semmi köze sem volt". Azt is vallotta, hogy egy alkalommal az egyiptomi titkosszolgálat két hónapra bebörtönözte.

Fisk felteszi a kérdést: vajon valóban Irán területéről lépett be Abu Nidál Irakba, s ha igen, az irániak kihallgatták-e? Élhetett-e titokban a baaszista Irakban a titkosszolgálatok tudta nélkül? Mennyi ideig tartott a kihallgatása? A dokumentumok ezekre a kérdésekre nem adnak választ. De azt legalább megtudjuk, mi lett a holttestével: „El-Banna holttestét 2002. augusztus 29-én a bagdadi iszlám temetőben elhamvasztották. Az eseményt videóra rögzítették." A hamvak végső nyughelyét azonban máig nem ismerjük.

http://www.independent.co.uk/news/world/middle-east/abu-nidal-notorious-palestinian-mercenary-was-a-us-spy-972812.html

Vigyázó szemetek Pekingre vessétek!

The Times

A brit miniszterelnök arra kéri az elmúlt években jelentős devizatartalékot felhalmozó közel-keleti és távol-keleti államokat, hogy töltsék fel az IMF kasszáját. Valószínű ugyanis, hogy Izland, Ukrajna és Magyarország után újabb államok kérnek majd segítséget a Nemzetközi Valutaalaptól, és elképzelhető, hogy az IMF 250 milliárd dollárnyi vésztartaléka nem lesz elég a bajba került országok megmentésére - írja a londoni lap.

A legnagyobb segítség Kínából érkezhet: Peking közel 2000 milliárd dollár külföldi devizát halmozott fel az elmúlt évek során. Ez közel tízszerese az eurozóna tartalékainak. A konzervatív lap értesülései szerint Gordon Brown a napokban telefonon kezdeményez tárgyalásokat Wen Jiabao kínai miniszterelnökkel. A brit miniszterelnök négy napos ázsiai körútján pedig a közel-keleti olajállamok vezetőivel is egyeztet a kérdésről.

„A Kelet segítségének azonban nagy ára lesz - figyelmeztet a The Times. - Kína, Japán és az Öböl-államok a segítségért cserébe nagyobb befolyást akarnak majd a jelenleg Amerika és Európa befolyása alatt álló Nemzetközi Valutaalap és a Világbank irányításában."

http://business.timesonline.co.uk/tol/business/economics/article5034215.ece

Bernd Senf - A világ pénzválságának MÉLY okai