Fizetés tenyérleolvasással elsőként az UniCredit ügyfeleinek Európában

A Fujitsu Technolgy Solutions bejelentette, hogy az európai UniCredit bank lesz az első komoly ügyfél, amelyik használatba állítja a cég tenyérleolvasásos személyazonosító technológiáját, amit az érdeklődők a múlt héten tekinthettek meg a Hanoveri CEBIT kiállításon.

Az UniCredit a rendszert a digitális fizetések alkalmával szükséges személyazonosításhoz fogja használni Olaszországban. A rendszerbe regisztrált felhasználók a POS terminálok leolvasója fölé helyezik a tenyerüket és a tranzakcióhoz egyáltalán nem lesz szükség kártyára vagy PIN-kódra, nyilatkozta a bank. A rendszer már a próbaüzemnél tart és Papillon-nak, azaz pillangónak hívják. Federico Ghizzoni, a bank elnök-vezérigazgatója volt az első vásárló, aki az új rendszeren keresztül fizetett a Kiko luxuskozmetikumokat forgalmazó olaszországi bolthálózat egyik üzletében, még december közepén.

A Japánban már kipróbált PalmSecure („tenyérbiztos”) rendszer infravörös érzékelőt használ a tenyérben futó erek mintázatának 5 centiméterről történő leolvasására, majd a kapott képet digitális kóddá alakítja. A rendszer az ereken áthaladó vért is érzékeli, megakadályozva az ujjlenyomat leolvasó rendszerek kijátszására képes „hamis-ujj” módszer alkalmazását, így a tolvajoknak értelmetlen levágni egy testrészt a hozzáférés megszerzéséhez, nyilatkozta Joseph Reger, a Fujitsu Technology Solutions technikai igazgatója.

Az érzékelőket nem szükséges megérinteni, így olyan környezetben is alkalmazhatók, ahol a higiénia elsődleges fontosságú.
A PalmSecure sokkal pontosabb, mint az ujjlenyomat-leolvasó rendszerek, állítja Reger.

Az ujjlenyomat leolvasók esetében minden százezer leolvasásra jut egy hiba, amikor a rendszer tévesen állapítja meg a jogos hozzáférést, az 1,25 millióból egy tévedéshez képest a PalmSecure esetében. A téves hozzáférés megtagadás, amikor a hozzáférést a jogos felhasználónak tagadja meg a rendszer, körülbelül ezerből egy az ujjlenyomat és tízezerből egy a tenyér-érleolvasók esetében.

A nagyobb pontosságnak azonban ára van. A leolvasó komponens ára jelenleg 100 dollár, míg egy csatlakoztatható leolvasó 200 dollárba kerül. A kereslet növekedésével azonban a gyártó szerint 20 dollárra (4400 forint) csökkenthetik a vételárat.

A próbaüzemet több ezer különböző korú, nemű és etnikumú felhasználó segítségével végzik. A cég szerint a tenyérben futó erek minden ember esetében egyediek, így kicsi a tévedés kockázata.

Bizonyos területeken azonban, mint például a bankoknál, az egyfaktoros azonosítás nem elegendő. A Fujitsu is a kétfaktoros azonosítást pártolja, azonkívül számos európai országban, mint például Németországban ez eleve kötelező.

A PalmSecure leolvasókat hozzá lehet kapcsolni egy külön regisztrációs rendszerrel működő központi back-end adatbázishoz, ami inkább megfelel egy banki környezetnek, vagy a regisztrációs és azonosítási funkciókat be lehet ágyazni. A Fujitsu azt tervezi, hogy a jövőben a rendszert akár autókban is használhatják a slusszkulcs vagy RFID chipes védelem helyett.

 Forrás: computerworlduk.com

Oroszország a BRICS befolyásának növelését javasolja

Oroszország azt javasolja, hogy erősítsék meg a BRICS informális klub globális befolyását, amelyhez rajta kívül tartozik Brazília, India, Kína és Dél-Afrika. A kezdeményezést az orosz szakértők beszámolójában fogalmazták meg, amelyet a BRICS csúcstalálkozójára készítettek. A csúcsértekezletre március 26-án – 27-én kerül sor a dél-afrikai Durban-ban.

A szakértők szükségesnek tartják a BRICS állandó titkárságának létrehozását. Először az virtuális lehet, majd pedig teljes formátumú. Tavaly India javasolta a Fejlesztési Bank létrehozását. A beszámoló továbbfejleszti a kezdeményezést, és javasolja, hogy a bank székhelye Moszkvában legyen, alaptőkéje 50 milliárd dollár.

Tavaly tavasszal a New Delhi-ben megtartott csúcstalálkozón úgy döntöttek, hogy a partnerek közötti kereskedelmi és egyéb elszámolásokat nem dollárban, hanem nemzeti valutában végeznek majd. Ehhez az orosz szakértők javasolják a Nemzetközi Elszámolási Bank létrehozását, hogy megvédjék a BRICS-tagok gazdaságát a dollár éles ingadozásától és a „deviza háborúktól”. Megfogalmaztak egy másik kezdeményezést is: a 240 milliárd dolláros válságkezelő alap létrehozását.

Az orosz kezdeményezések lényege: az integráció megerősítése, vélik a szakértők. Az is javasolják, hogy a gazdasági integrációt bővítsék a biztonsági problémák közös megoldásával. Ide tartozik, többek között, tömegpusztító fegyverek elterjedése, a számítógépes bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a kalózkodás elleni küzdelem.

A szakértői beszámoló felhívja a figyelmet a BRICS-en belüli ellentmondásokra. A beszámoló szerzői késleltetett aknáknak nevezik Kína és India közötti területi vitákat, a nyersanyagok-forrásokért folytatott versenyt, kereskedelmi konfliktusokat, és azokat a különbségeket, amelyek az éghajlatváltozás problémája terén tapasztalhatók. A beszámoló szerzői azonban nem kételkednek benne, hogy Moszkva képes „semlegesíteni” ezeket az aknákat. Tekintélyének köszönhetően Oroszország ösztönözheti a BRICS-beli partnereit arra, hogy számolják fel a súrlódásokat, véli Joszif Gyiszkin politológus:

Oroszország partnerei kívánják, hogy az aktív állást foglaljon a gazdasági és külpolitikai kérdésekben. A kérdés most az, hogy milyen mértékben felelnek meg Oroszország javaslatai ezeknek az igényeknek.
Szakértők rámutatnak, hogy a Nyugat geopolitikai riválisát látja a BRICS-országokban. Ezért mindent megtesz, hogy az ötök ne erősítsék meg pozícióikat a nemzetközi porondon. Az orosz szakértők dokumentuma javasolja, hogy akadályozzuk meg ezt a helyzetet. A beszámoló Oroszország nemzeti stratégiája alapját képezi majd a BRICS keretein belül.

Oroszország Hangja

Modern hadviselés eszközei (orosz)

Szépen fel van sorolva a klímafegyver mellett a földrengés, az infra-hang és persze a kíber-fegyber is.

Natanjahu rémálma...

Izrael további háborúját és az ezzel kapcsolatos konzultáció döntéseit a demokraták, köztük a zsidó választmány , és a miniszterek, valamint a Külügyi Minisztérium John "Kohn" Kerry vezetésével, elsősorban gazdasági megfontolások alapján hozzák meg. Izrael terjeszkedése az amerikai biztonság rovására, és a gazdasági életképesség nem olyan kérdés amelyben az AIPAC lobby érdekek érvényesülhetnek amerikai politikusok megfélemlítésével és zsarolásával. Natanjahu megpróbálta szabotálni Obama újraválasztását, amivel csúfos kudarcot vallott, és most nem képes a legutóbbi izraeli választások után irányadó koalíciót összerakni. Az "amerikai fókusz" kettős középpontjában a távol-keleti és afrikai külpolitika áll, míg a palesztin probléma orvosolható. Az Iránnal fenntartott kapcsolatok már stabilizálódtak, és a szankciókat Irán ellen megszüntetik.

Az ENSZ közgyűlése 2012. december 4-én kelt állásfoglalásában, amely arra szólított fel 176:6 szavazati aránnyal, hogy ellenőrizni kell Izrael nukleáris arzenálját, az USA által is tarthatatlan minősülő helyzet. Egyrészt Iránt vádolják "lehetséges jogsértésekkel", másfelöl megerősítik nem csak az "új tudást" Izrael illegális nukleáris arzenáljáról, hanem Natanjahu személyes részvételének hatásait is a kémhálózatban. A World Tribune izraeli forrásokat idézve érdekes kérdéseket feszeget, miszerint "Az emberek szeretnének egy lakmusz tesztet a Natanjahu vezetésről és hitelességéről, de Natanjahu is hasonló üzenetet küldött..."

Natanjahu lehetőségei között szerepel a legkeményebb politikai csata pályafutása során. Annak ellenére, hogy Simon Peresz elnök is elismerte, Natanjahu két hét alatt, egészen mostanáig, nem tudott összeállítani minden tekintetben működő kormánykoalíciót. A legnagyobb akadályt az jelenti, hogy találjon egy partnert, aki megkezdi a zsidó települések evakuálását Ciszjordániában, ahol fél millió zsidó rendezkedett be illegálisan a megszállt területeken. Az a feladat, hogy Natanjahu meggyőzze erről az izraelieket, de nehezen védhetők a periférián elhelyezkedő lerombolásra váró települések is, miközben reménykedik még egy "villámcsapásban", mi meg abban, hogy a félmillió zsidót nem Magyarországra exportálják.

A 9/11-es esemény is egyfajta ilyen "villámcsapás" volt, egy boldog "terrorista támadás", amely lehetővé tette a globális iszlám elleni háborút. A háborút, ami miatt számos regionális vezetőt felakasztathatott Izrael, vagy lemészárolhatott az amerikai agresszió, mert "sokknak és félelemnek" kell lennie. Még soha senki nem tett nyilvánosan megjegyzést, hogy csak Izrael húzott hasznot a 9/11-ből. Kanada megerősítette, hogy egy ilyen kijelentés már magában is "terrorcselekménynek" minősül, de szerte a világon csend van.

Obama küldetésének történetéről elsőként számolt be a World Tribune, mindazonáltal a hitelesség alapjához még mindig túl gyenge, hogy Izrael a történetet saját maga tette közzé, http://translate.googleusercontent.com/translate_c?hl=hu&prev=/search%3Fq%3DKommunikation%2Bchemtrails%2BDeutschland%26hl%3Dhu%26biw%3D1024%26bih%3D653%26prmd%3Dimvnsfd&rurl=translate.google.hu&sl=de&twu=1&u=http://www.ynetnews.com/articles/0,7340,L-4351970,00.html&usg=ALkJrhg-9y7UUXoRImZspIRNNR7v904Wyg mert a Washington Post és a New York Times még azt ismerteti, hogy a soron következő amerikai elnöki látogatás témája Izraelben az iráni biztonsági fenyegetésről szól majd.

A brit újságokban sem jelent meg még semmi Obama közelgő látogatásáról Izraelben, sem a védelmi költségvetés vágásáról, vagy a ciszjordániai illegális települések felszámolásáról.

Összhangban ezzel, 46 milliárd dolláros megtakarítást jelent a Pentagon számára az izraeli, jordániai, egyiptomi katonai támogatás "kizárása". Válaszul Ehud Barak izraeli védelmi miniszter Washingtonba repült, hogy beszéljen az amerikai hadügyminiszterrel, akinek a szenátusi megerősítését próbálta megakadályozni. Pedig az amerikai haditengerészeti erő is megfeleződik a Perzsa-öbölben. Hegel hadügyminiszter bejelentette, hogy a USS Harry Trueman-t nem küldik az öbölbe az eredeti tervtől eltérve. Továbbra is csak egy repülőgép-hordozó marad a térségben. Az amerikai politika változásáról nem tudni, hogy mennyire valódi. A kérdés igen jelentős, mivel az iráni nukleáris program is egy héttel ezelőtt még katonai volt, most orvosi célú. Feltehető a kérdés: ha egyes szankciókat elfogadhatatlannak tartva hatályon kívül helyeznek, akkor mások miért maradnak aktívak?

 

 

Tulok

Chavezt megmérgezték?

Bár az USA tagadja a Venezuela elleni összeesküvést, az orosz kommunista párt vezetője Gennady Zyuganov nemzetközi vizsgálatot követel Hugo Chavez halála ügyében, mert felettébb gyanús, hogy öt latin-amerikai politikus esetében, akik bírálták ez Egyesült Álllamokat, rákbetegség alakult ki. Hogy történhet meg, hogy öt szuverén, szövetségben álló latin-amerikai állam vezetője ugyanakkor szenved ugyanabban a betegségben? - kérdezte Zyuganov az orosz állami televízióban. Brazilia jelenlegi elnöke, Dilma Rousseff, a paraguyai elnök, Fernando Lugo, és a korábbi brazil elnök, Luiz Inacio Lula da Silva is beteg lett az elmúlt néhány évben, és mind rákos. 2006-ban azt jelentették, hogy a volt kubai vezető Fidel Castro is rákban szenved. Zyuganov nyilatkozatát egy hasonló követte a venezuelai alelnök, Madurs részéről aki kijelentette a hivatalos bejelentés után, hogy Chavez elnök halálát okozó rákért "történelmi hazánk ellenségei" felelősek, miközben Jasszer Arafatot is említette a "beoltott" betegségekkel kapcsolatban.

Hugo Chavez maga is feltételezte egyszer, hogy az USA-ban rák fegyvertechnológiát fejlesztettek ki, amikor 2011-ben diagnosztizlták a betegséget. Az a tény, hogy a Chavez céltáblája volt több CIA-merényletnek, néhány ember véleményét is megerősíti, hogy a rákja indukált volt, törekedve arra, hogy eltávolítsa őt a hatalomból a 2002-ben sikertelen puccs után. Korábban az argentin elnök, Cristina Fernandez de Kirchner esetében is pajzsmirigy rákot diagnosztizáltak 2012-ben, de a későbbi elemzés kimutatta, hogy ő nem rákos.


Ugyanezt mondta el szombati beszédében a bolíviai elnök, Evo Morales is Hugó Chavez halálával kapcsolatban: "gyakorlatilag biztos, hogy megmérgezték". "Az Empire az összes lehetséges arzenált tervezni bevetni a kormányok megdöntésére, top politikusok és a társadalmi mozgalmak kiiktatására, amelyek a kapitalizmus ellen irányulnak". Morales beszédét közvetítette a latin-amerikai TV-csatorna, a Telesur. Ha nem sikerül az országokat legyőzni, elteszik láb alól a vezető politikusaikat."


Tulok

Erőszakos "védőoltások" Csádban

Az afrikai nemzet, Csád, egyike azon afrikai országoknak, amelyekben ismert, hogy az ott élő embereknél diagnosztizáltak leggyakrabban agyhártyagyulladást (meningitist). A betegség előfordulásának fő oka elsősorban a higiéniai körülmények, és a napi vízellátás hiánya, ami sok embert öl meg. Az észak-csádi faluban bekövetkezett Guoro 1 katasztrófa legalább 50 gyermekeket és serdülőt érintett 7-18 éves között, a speciálisan kifejlesztett Afrika "népi AfriVac" vakcina miatt. A "mellékhatás" bénulás. A speciális vakcina agyhártyagyulladás ellen készült a tesztelési fázisban, és még nincs hivatalosan jóváhagyva, engedélyezve. A gyerekeket erőszakkal vakcinázták, az iskolából kiutasítással és letartóztatással fenyegetve.

24 órán belül az oltás után, a gyermekeken kifejlődtek a súlyos mellékhatások: fejfájás, hallucinációk, hányás, görcsök ellenőrizhetetlen nyálképzés. Ezután jelentkezik a bénulás.

Két bénult gyermek édesapja nyilvánosan felháborodott, hogy kormányzati tisztviselők pénzt kínáltak ezen gyermekek szüleinek, így továbbra is hallgatnak az eseményekről. A nagy szervezetek, mint a WHO és a Bill & Melinda Gates Alapítvány, beleértve a 571 millió dollár "befektetést", miért egy ilyen ellentmondásos vakcinázási projektbe pumpálja? Nem lehetne ezt a pénzt felhasználni tiszta vizű kutak létrehozására? Régóta ismert, hogy a magas higiéniai előírások általános visszaesést eredményeznek a fertőző betegségeknél. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága becslése szerint, kevesebb mint 3.000 dollárba kerül egy kút. Az 571 millió dollár több mint 19.000 kút kialakítására lenne elegendő

a csádi lakosság számára! Vajon ez nem egy radikális kérdés az összes szervezet számára, hogy már bűnrészesek gyilkosság elkövetésében?

Tulok

Fokozódó őrület: a spanyol kormány állampolgárságot ad az inkvizíció idején elűzött zsidók leszármazottainak

Több mint 500 évvel ezelőtt zsidók tízezrei menekültek el Spanyolországból, mert üldözték őket. Az ok: a tűrhetetlen uzsoráskodás, melynek következtében spanyolok tömegei veszítették el vagyonukat, és süllyedtek kilátástalan nyomorba. Fél évezred elteltével leszármazottaikat vissza kívánják hívni a nagyokos spanyolok. (Vagy inkább a cionbérenc madridi kormány.)

Mielőtt a 15. században működésbe lépett volna a spanyolországi inkvizíció, hozzávetőleg 300 ezer zsidó élt Hispániában. A világ egyik legjelentősebb zsidó közössége volt a spanyolországi. Napjainkban 40 és 50 ezer közé tehető a számuk – amely azonban rövidesen jelentős mértékben növekedni fog.

Régi-új honfoglalók szemelték ki Spanyolországot is

Novemberben Alberto Ruiz-Gallardon, a madridi kormány igazságügyi minisztere vázolta azokat a terveket, melyeknek értelmében az egykori spanyolországi szefárd zsidó közösség leszármazottai gyorsított eljárással spanyol útlevélhez és állampolgársághoz juthatnak. A lehetőség világszerte mozgósította a szefárd zsidókat. A Spanyol Zsidó Közösségek Szövetsége elnevezésű szervezet közlése szerint a bejelentést követő egy hónapon belül 6 ezer állampolgársági kérelem érkezett – az egyik közülük az USA kongresszusának egy meg nem nevezett tagjától.

"Az első reakcióm az volt, hogy ez egy félelmetes pillanat, és nem az igazság órája” – fejezte ki „érzéseit” Doreen Carvajal, a New York Times Párizsban dolgozó riportere. Ő egyébként amerikai állampolgár, de mint mondta, „romantikus gondolatok” ébredtek benne, ezért úgy döntött, megszerzi a spanyol útlevelet, hogy „ezzel bezáruljon a kör”. „Mindez nagyon poétikus” – jelentette ki az újságírónő, akinek az „érzései” nyilván mindennél fontosabbak. Carvajalt katolikusnak nevelték, néhány évvel ezelőtt azonban felfedezte „szefárd zsidó gyökereit”.

Propagandakép a szent inkvizícióról

Miután a „nagy felfedezés” megtörtént, Carvajal kutakodni kezdett, és sikerült visszavezetnie a családfáját a 15. századig. Azt is kiderítette, hogy az ősei a Madridtól északra található Segovia városában éldegéltek. A családja minden bizonnyal lebilincselően izgalmas történetét Carvajal könyvben is megírta, melynek címe: Az elfelejtett folyam: a túlélés, az identitás és az inkvizíció modern története.

Az újságírónő felvette a kapcsolatot Spanyol Zsidó Közösségek Szövetségével, azonban azt közölték vele, hogy nem jogosult az állampolgárságra. Legalábbis egyelőre. Carvajal nem is tett le szándékáról. Az elutasítás egyik oka lehet, hogy a hölgy családja a spanyol zsidók azon egyharmadához tartozik, akik eléggé el nem ítélhető módon megtértek a katolicizmushoz annak érdekében, hogy elkerüljék az inkvizíciót. (De egyes történészek szerint még megtérésük után is megfigyelték, és üldözték őket, mivel nem hagytak fel bizonyos „zsidó szokásokkal”, és legfőképpen az uzsoráskodással.) Mindennek tetejébe Carvajal a zsidó vallását sem gyakorolja. Előbb meg kell térnie a judaizmushoz, és azután folyamodhat a spanyol állampolgárságért – közölték vele a Spanyol Zsidó Közösségek Szövetségének illetékesei. (Agyrém: ma már tehát ahhoz, hogy megkaphassa valaki a spanyol állampolgárságot, meg kell térnie a judaizmushoz. De ugye el kellene hinnünk, hogy nincsen zsidó világuralom, és a zsidók nem kiváltságos népcsoport a nyugati világban.) Mindennek ellenére az újságíró hölgy jogtalanságot és kényszert szimatol. „Úgy érzem, hogy megint rám akarnak erőszakolni valamit. Itt vannak az egykoron erőszakkal katolicizmusra térített emberek leszármazottai, és most megint azt mondják nekik, ezt tegyétek, azt tegyétek, és térjetek át egy bizonyos vallásra. És mi van akkor, ha valaki történetesen egy szekuláris zsidó?”

Az állampolgárság megszerzésének pontos szabályait egyelőre még nem rögzítették le. Ezért aztán nagyon is elképzelhető, hogy a zsidóság köreiből érkező kritikák hatására módosítanak a tervezeten. Nehogy valami apró jogsérelem érje a sokat szenvedett és mindig üldözött „szegény zsidó embereket”.

A Carvajal család

Mauricio Toledano, a Spanyol Zsidó Közösségek Szövetségének főtitkára a BBC számára adott nyilatkozatában közölte: a kormányzat még dolgozik a törvénytervezet részletein. Véleménye szerint a jogszabály végső változata alapján a spanyolországi szefárd ősökkel rendelkező minden egyes személy jogosult lesz az állampolgárságra – függetlenül attól, az illető zsidónak vallja-e magát, vagy sem.

Összességében hozzávetőleg 100 ezer zsidó menekült el Spanyolországból a 15. században. Voltak, akik közülük Észak-Afrikába mentek, de a többség az akkor még virágzó Oszmán Birodalom területén telepedett le. Abban az időben a Török Birodalom Magyarországgal volt határos, és uralma alatt tartotta a Balkánt, Anatóliát és a Közel-Kelet jelentős részét.

Napjainkban a Törökországban élő zsidók 90%-a szefárd zsidó. Közülük való Roni Rodrigue, az 55 esztendős isztambuli autókereskedő is, aki már régebben benyújtotta folyamodványát a spanyol állampolgárság megszerzése érdekében. "Arra gondoltam, ha jogom van benyújtani a kérvényt, miért ne tegyem meg” – magyarázta magasröptű motívumait a zsidó kereskedő, aki egy hasonló kezdeményezésen felbuzdulva már négy esztendővel korábban kérte a spanyol állampolgárság megadását. 11 hónap elteltével ügyét kedvezően el is bírálták, azonban állítólag több üldözött barátja évekig is várakozni kényszerült. Rodrigue egyelőre nem kíván Hispániában letelepedni, és még csak kétszer járt ott, de egyfajta „kapcsolat” azért persze már Spanyolországhoz köti.

Rodrigue még egy kicsit tud beszélni a szefárd zsidók ősi nyelvén, a ladinón, mely a régi spanyol nyelven alapszik, de igen sok héber jövevényszó is van benne. Szülei még egymással is ezen a nyelven érintkeztek, de az újabb generációknak már nem tanítják meg. Márpedig nem fordulhat elő, hogy a zsidósághoz kötődő valamilyen hagyomány kihaljon.

A szefárd zsidók állítólag mindig is meleg érzelmekkel tekintettek Spanyolországra. „Lelkem és szívem mélyén még most is spanyol vagyok” – jelenti ki például egy neve elhallgatását kérő, Nagy-Britanniában élő szefárd zsidó. Mint meséli, földet vásárolt Spanyolországban, ahol most egy házat is épít. Sőt, már arról is gondoskodott, hogy halála után spanyol földbe temessék el. Ő is igazságtalannak érzi az állampolgárság megszerzésére vonatkozó törvény nyilvánosságra került szabályait, és szeretné, ha azokon változtatnának. Korábban már folyamodott spanyol állampolgárságért, azonban végül visszavonta kérelmét, mivel a kedvező elbírálás érdekében a gaz antiszemiták meg akarták fosztani brit útlevelétől. Márpedig ilyesfajta rasszista megkülönböztetést nem lehet elviselni. A jogszabálytervezet várható módosítása nyomán azonban megmaradhat a brit állampolgársága is, miközben felveheti majd a spanyolt is. Mindez ugyanis neki (faji alapon) „jár”.

Hinnünk kellene abban a mítoszban is, mely úgy szól, hogy a zsidók kiűzése nyomán tönkrement a spanyol gazdaság. (Ellenkezőleg: a zsidók távozását követően kezdődött meg Amerika gyarmatosítása és a spanyol világbirodalom kialakulása. Az 1492 utáni két évszázad Spanyolország legdicsőségesebb korszaka.) Maria Josep Estanyol, a Barcelonai Egyetem tanára, a következőképpen igyekezett hódolni a többnyire uzsoráskodásból élő hispániai zsidóság mai utódai előtt: "Az Oszmán Birodalom idején a szultán állítólag azt mondta, hogy nem érti, hogy olyan nagy király, mint a spanyol Ferdinánd, hogyan képes meglenni a zsidók nélkül, akiknek gazdagság, a vagyon köszönhető volt.” A „történész” szerint „a szultán nagyon örült annak, hogy a Hispániából elüldözött zsidó családok Törökországban telepedtek le, mert gazdagították a birodalmat”. Nem világos azonban, hogy ha a zsidók tömeges betelepítése révén lehetett felvirágoztatni országokat és birodalmakat, akkor miért üldözték el őket például 1290-ben Angliából (az 1650-es évekig nem is engedték vissza őket), Franciaországból és időnként majd mindegyik európai országból? Ennyire képtelenek voltak megérteni az ostoba középkori uralkodók a gazdagodás és a fellendülés titkát?

Az egykor Spanyolországban élő szefárd zsidók hazatelepülése évtizedek óta napirenden van. Hogy azonban miért éppen most született törvény a kérdés végleges rendezését illetően, azzal kapcsolatban csak találgathatunk. A válasz, amit majd gyakran hallani fogunk, az lesz, hogy a zsidók betelepülésére azért van szükség, mert „fellendítik majd a válságban lévő spanyol gazdaságot”. Vannak olyan feltételezések, melyek szerint a spanyol kormány ily módon akarja kiengesztelni Izraelt azért, amiért Madrid tavaly ősszel támogatni merészelte Palesztina „nem állami megfigyelői” státuszának megadását az ENSZ-ben.

Ha azonban az egykori spanyolországi szefárd zsidók leszármazottainak feltétel nélkül megítélik a spanyol állampolgárságot, akkor az faji megkülönböztetést jelent a muzulmánokra nézve. Több muszlim vezető is felhívta a figyelmet ugyanis arra, hogy a 15. században, az inkvizíció üldözései elől muzulmánok tömegei is elmenekültek Spanyolországból. Valamilyen rejtélyes oknál fogva azonban az ő leszármazottaik számára nem készült az állampolgárság gyorsított megadását biztosító törvény.

Perge Ottó - BBC nyomán

Kapcsolódó: XVI. Benedek lemondása és az egyházellenes támadások margójára

További részletek: http://kuruc.info/r/6/109102/#ixzz2NDSfpNUc