Több mint 500 évvel ezelőtt zsidók tízezrei
menekültek el Spanyolországból, mert üldözték őket. Az ok: a tűrhetetlen
uzsoráskodás, melynek következtében spanyolok tömegei veszítették el
vagyonukat, és süllyedtek kilátástalan nyomorba. Fél évezred elteltével
leszármazottaikat vissza kívánják hívni a nagyokos spanyolok. (Vagy
inkább a cionbérenc madridi kormány.)
Mielőtt a 15. században működésbe lépett volna a
spanyolországi inkvizíció, hozzávetőleg 300 ezer zsidó élt Hispániában. A
világ egyik legjelentősebb zsidó közössége volt a spanyolországi.
Napjainkban 40 és 50 ezer közé tehető a számuk – amely azonban rövidesen
jelentős mértékben növekedni fog.
 Régi-új honfoglalók szemelték ki Spanyolországot is |
Novemberben Alberto Ruiz-Gallardon, a madridi
kormány igazságügyi minisztere vázolta azokat a terveket, melyeknek
értelmében az egykori spanyolországi szefárd zsidó közösség
leszármazottai gyorsított eljárással spanyol útlevélhez és
állampolgársághoz juthatnak. A lehetőség világszerte mozgósította a
szefárd zsidókat. A Spanyol Zsidó Közösségek Szövetsége elnevezésű
szervezet közlése szerint a bejelentést követő egy hónapon belül 6 ezer
állampolgársági kérelem érkezett – az egyik közülük az USA
kongresszusának egy meg nem nevezett tagjától.
"Az első reakcióm az volt, hogy ez egy félelmetes
pillanat, és nem az igazság órája” – fejezte ki „érzéseit” Doreen
Carvajal, a New York Times Párizsban dolgozó riportere. Ő egyébként
amerikai állampolgár, de mint mondta, „romantikus gondolatok” ébredtek
benne, ezért úgy döntött, megszerzi a spanyol útlevelet, hogy „ezzel
bezáruljon a kör”. „Mindez nagyon poétikus” – jelentette ki az
újságírónő, akinek az „érzései” nyilván mindennél fontosabbak. Carvajalt
katolikusnak nevelték, néhány évvel ezelőtt azonban felfedezte „szefárd
zsidó gyökereit”.
 Propagandakép a szent inkvizícióról |
Miután a „nagy felfedezés” megtörtént, Carvajal
kutakodni kezdett, és sikerült visszavezetnie a családfáját a 15.
századig. Azt is kiderítette, hogy az ősei a Madridtól északra található
Segovia városában éldegéltek. A családja minden bizonnyal
lebilincselően izgalmas történetét Carvajal könyvben is megírta, melynek
címe: Az elfelejtett folyam: a túlélés, az identitás és az inkvizíció
modern története.
Az újságírónő felvette a kapcsolatot Spanyol Zsidó
Közösségek Szövetségével, azonban azt közölték vele, hogy nem jogosult
az állampolgárságra. Legalábbis egyelőre. Carvajal nem is tett le
szándékáról. Az elutasítás egyik oka lehet, hogy a hölgy családja a
spanyol zsidók azon egyharmadához tartozik, akik eléggé el nem ítélhető
módon megtértek a katolicizmushoz annak érdekében, hogy elkerüljék az
inkvizíciót. (De egyes történészek szerint még megtérésük után is
megfigyelték, és üldözték őket, mivel nem hagytak fel bizonyos „zsidó
szokásokkal”, és legfőképpen az uzsoráskodással.) Mindennek tetejébe
Carvajal a zsidó vallását sem gyakorolja. Előbb meg kell térnie a
judaizmushoz, és azután folyamodhat a spanyol állampolgárságért –
közölték vele a Spanyol Zsidó Közösségek Szövetségének illetékesei.
(Agyrém: ma már tehát ahhoz, hogy megkaphassa valaki a spanyol
állampolgárságot, meg kell térnie a judaizmushoz. De ugye el kellene
hinnünk, hogy nincsen zsidó világuralom, és a zsidók nem kiváltságos
népcsoport a nyugati világban.) Mindennek ellenére az újságíró hölgy
jogtalanságot és kényszert szimatol. „Úgy érzem, hogy megint rám akarnak
erőszakolni valamit. Itt vannak az egykoron erőszakkal katolicizmusra
térített emberek leszármazottai, és most megint azt mondják nekik, ezt
tegyétek, azt tegyétek, és térjetek át egy bizonyos vallásra. És mi van
akkor, ha valaki történetesen egy szekuláris zsidó?”
Az állampolgárság megszerzésének pontos szabályait
egyelőre még nem rögzítették le. Ezért aztán nagyon is elképzelhető,
hogy a zsidóság köreiből érkező kritikák hatására módosítanak a
tervezeten. Nehogy valami apró jogsérelem érje a sokat szenvedett és
mindig üldözött „szegény zsidó embereket”.
 A Carvajal család |
Mauricio Toledano, a Spanyol Zsidó Közösségek
Szövetségének főtitkára a BBC számára adott nyilatkozatában közölte: a
kormányzat még dolgozik a törvénytervezet részletein. Véleménye szerint a
jogszabály végső változata alapján a spanyolországi szefárd ősökkel
rendelkező minden egyes személy jogosult lesz az állampolgárságra –
függetlenül attól, az illető zsidónak vallja-e magát, vagy sem.
Összességében hozzávetőleg 100 ezer zsidó menekült
el Spanyolországból a 15. században. Voltak, akik közülük
Észak-Afrikába mentek, de a többség az akkor még virágzó Oszmán
Birodalom területén telepedett le. Abban az időben a Török Birodalom
Magyarországgal volt határos, és uralma alatt tartotta a Balkánt,
Anatóliát és a Közel-Kelet jelentős részét.
Napjainkban a Törökországban élő zsidók 90%-a
szefárd zsidó. Közülük való Roni Rodrigue, az 55 esztendős isztambuli
autókereskedő is, aki már régebben benyújtotta folyamodványát a spanyol
állampolgárság megszerzése érdekében. "Arra gondoltam, ha jogom van
benyújtani a kérvényt, miért ne tegyem meg” – magyarázta magasröptű
motívumait a zsidó kereskedő, aki egy hasonló kezdeményezésen
felbuzdulva már négy esztendővel korábban kérte a spanyol állampolgárság
megadását. 11 hónap elteltével ügyét kedvezően el is bírálták, azonban
állítólag több üldözött barátja évekig is várakozni kényszerült.
Rodrigue egyelőre nem kíván Hispániában letelepedni, és még csak kétszer
járt ott, de egyfajta „kapcsolat” azért persze már Spanyolországhoz
köti.
Rodrigue még egy kicsit tud beszélni a szefárd
zsidók ősi nyelvén, a ladinón, mely a régi spanyol nyelven alapszik, de
igen sok héber jövevényszó is van benne. Szülei még egymással is ezen a
nyelven érintkeztek, de az újabb generációknak már nem tanítják meg.
Márpedig nem fordulhat elő, hogy a zsidósághoz kötődő valamilyen
hagyomány kihaljon.
A szefárd zsidók állítólag mindig is meleg
érzelmekkel tekintettek Spanyolországra. „Lelkem és szívem mélyén még
most is spanyol vagyok” – jelenti ki például egy neve elhallgatását
kérő, Nagy-Britanniában élő szefárd zsidó. Mint meséli, földet vásárolt
Spanyolországban, ahol most egy házat is épít. Sőt, már arról is
gondoskodott, hogy halála után spanyol földbe temessék el. Ő is
igazságtalannak érzi az állampolgárság megszerzésére vonatkozó törvény
nyilvánosságra került szabályait, és szeretné, ha azokon változtatnának.
Korábban már folyamodott spanyol állampolgárságért, azonban végül
visszavonta kérelmét, mivel a kedvező elbírálás érdekében a gaz
antiszemiták meg akarták fosztani brit útlevelétől. Márpedig ilyesfajta
rasszista megkülönböztetést nem lehet elviselni. A jogszabálytervezet
várható módosítása nyomán azonban megmaradhat a brit állampolgársága is,
miközben felveheti majd a spanyolt is. Mindez ugyanis neki (faji
alapon) „jár”.
Hinnünk kellene abban a mítoszban is, mely úgy
szól, hogy a zsidók kiűzése nyomán tönkrement a spanyol gazdaság.
(Ellenkezőleg: a zsidók távozását követően kezdődött meg Amerika
gyarmatosítása és a spanyol világbirodalom kialakulása. Az 1492 utáni
két évszázad Spanyolország legdicsőségesebb korszaka.) Maria Josep
Estanyol, a Barcelonai Egyetem tanára, a következőképpen igyekezett
hódolni a többnyire uzsoráskodásból élő hispániai zsidóság mai utódai
előtt: "Az Oszmán Birodalom idején a szultán állítólag azt mondta, hogy
nem érti, hogy olyan nagy király, mint a spanyol Ferdinánd, hogyan képes
meglenni a zsidók nélkül, akiknek gazdagság, a vagyon köszönhető volt.”
A „történész” szerint „a szultán nagyon örült annak, hogy a Hispániából
elüldözött zsidó családok Törökországban telepedtek le, mert
gazdagították a birodalmat”. Nem világos azonban, hogy ha a zsidók
tömeges betelepítése révén lehetett felvirágoztatni országokat és
birodalmakat, akkor miért üldözték el őket például 1290-ben Angliából
(az 1650-es évekig nem is engedték vissza őket), Franciaországból és
időnként majd mindegyik európai országból? Ennyire képtelenek voltak
megérteni az ostoba középkori uralkodók a gazdagodás és a fellendülés
titkát?
Az egykor Spanyolországban élő szefárd zsidók
hazatelepülése évtizedek óta napirenden van. Hogy azonban miért éppen
most született törvény a kérdés végleges rendezését illetően, azzal
kapcsolatban csak találgathatunk. A válasz, amit majd gyakran hallani
fogunk, az lesz, hogy a zsidók betelepülésére azért van szükség, mert
„fellendítik majd a válságban lévő spanyol gazdaságot”. Vannak olyan
feltételezések, melyek szerint a spanyol kormány ily módon akarja
kiengesztelni Izraelt azért, amiért Madrid tavaly ősszel támogatni
merészelte Palesztina „nem állami megfigyelői” státuszának megadását az
ENSZ-ben.
Ha azonban az egykori spanyolországi szefárd
zsidók leszármazottainak feltétel nélkül megítélik a spanyol
állampolgárságot, akkor az faji megkülönböztetést jelent a muzulmánokra
nézve. Több muszlim vezető is felhívta a figyelmet ugyanis arra, hogy a
15. században, az inkvizíció üldözései elől muzulmánok tömegei is
elmenekültek Spanyolországból. Valamilyen rejtélyes oknál fogva azonban
az ő leszármazottaik számára nem készült az állampolgárság gyorsított
megadását biztosító törvény.
Perge Ottó - BBC nyomán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése