Évek óta tapasztalom, hogy a liberálisok mennyire sematikusan állnak
hozzá bizonyos kérdésekhez. A jobboldalt rendre korlátoltnak nevezik,
miközben szellemi értelemben épp ők azok, akik korlátolttá teszik saját
magukat. Az 1945-ös budapesti véderő kitörésének megítélésénél is ez a
helyzet.
Mielőtt egyeseket a zsigeri védekező mechanizmus most szellemi
kirekesztővé tenne és a felületes „béke, szabadság és humanizmus”
címszavak mögé bújtatna, egy kérdésen gondolkozzunk el: Amikor Savoyai
Jenő az egyesített keresztes seregekkel 1686-ban visszafoglalta Budát a
töröktől, miért hajtott fejet Abdurrahmán, az utolsó budai pasa harcban
elesett teste előtt? Holott keresztény vallási értelemben ott a „gonosz
pogány török” uralma feletti győzelemről is szó volt. Az előtt az emberi
nagyság előtt való tisztelgés ez, amit a hetvenediken túl lévő pasa
felmutatott a harc során. Teljesen függetlenül attól, hogy korábban
mennyire volt úgymond „zsarnok” ez a pasa, avagy sem. A hősiesség
eszménye ugyanis minden ideológia és vallás felett áll. Amikor egy
harcos az utolsó leheletéig teljesíti a kötelességét egy olyan
helyzetben, ahol tudja, az emberi méltóság alapján már nincs visszaút,
az a legmagasabb emberi érték felmutatása: az önként vállalt áldozaté.
Egy olyan helytállás, mely előtt épp a liberálisok által annyira
hangoztatott emberség alapján is fejet kellene hajtanunk. Nem vallás és
nem ideológia előtti tisztelet ez, hanem az emberi nagyság előtt. A
liberalizmus azonban, ahogy a kommunizmus ezt a kettőt úgy látszik, nem
tudja különválasztani. Ez a kérdés független attól, hogy a budai pasa a
hitért küzdött, vagy, csak azért mert tudta, hogy hazatérve a
selyemzsinór várt volna rá. Egy harcos számára a legmagasabb eszményt
testesítette meg: a helytállást. A helytállást, mely tudatos áldozattá
lett. Az, hogy miért áldozza, teljesen egyéni, de bármely ügyről is van
szó, maga a tett megnemesül.
Budapest védőiről sok mindent el lehet mondani. Tagjai közt voltak
sorozott és önkéntes Wehrmacht és SS katonák, magyar honvédek, önkéntes
egyetemisták és nyilasok. Ténykérdés persze, hogy a nyilasok egy része
ideológiai harcot is folytatott. A hősiesség kérdésétől azonban ez a
kérdés teljesen független. Egy valóban elszánt, megalkuvás nélküli
küzdelem ugyanis mindig eléri azt a szintet, amikor a külső ideológiai
mázak és színek lefoszlanak és a valódi emberi kvalitások
megmutatkoznak. Egyesek ilyen helyzetekben megfutamodnak, vagy a
gyávaságot árulással leplezve a túlélésre játszanak. Paradox módon ez
utóbbiakat mégis hősöknek tekinthetik, függetlenül emberi kvalitásuktól,
csak azért mert ezzel vagy azzal az ideológiával szembefordultak. A
védőket pedig vagy a bolond fanatikus, vagy a megvezetett fiatal és a
szerencsétlen áldozat bélyegével degradálhatják le. Csak azért, mert az
adott ideológiai kurzus ezt így kívánja. A Budai Várból 1945. február
11.-én kitörő védősereg tagjai ugyanis nem lehetnek hősök. Ezzel azonban
maga a liberalizmus és az egész politikai korrektség leplezi le önmagát
s mutat rá arra, hogy az emberi értéket mennyire nem az egyetemesség
szemszögéből kezeli. Erre még az ádáz vallásháborúk idején sem került
sor, hisz egy harcos az ellenfél nemes önfeláldozó harci áldozata előtt,
mint az emberi nagyság egy megnyilvánulása előtt mindig meghajolt. Ma
viszont e szavak valódi nemes jelentése kereskedelmi árucikké
degradálódott. Ideológiák és érdekek adásvételi eszközévé lettek az
olyan fogalmak is, mint tisztesség, becsület, hűség és hősiesség.
A Budai Várban ma is áll a Bécsi kapu közelében az, az emlékmű, ahol
Adurrahmán pasa egy szál karddal a kezében esett el. Helytállása, hűsége
és becsülete az önként vállalt áldozaton keresztül hőssé tette őt. És
nemcsak a törökök, az albánok, vagy a muszlim vallás szemében.
Hősiességét, nemes harcosi mivoltát senki nem kérdőjelezi meg. Buda
1945-ös védőit viszont - akik a kitöréssel szintén egy önzetlen
áldozatot vállaltak -, amiért hűséggel és becsülettel helytálltak, ma
hivatalosan csak a megvetés, a lesajnálás, vagy az elhallgatás illetheti
meg.
polgarportal.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése