Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2013. július 8., hétfő
“Hirtelen halál” Eddig bírták, a fuvarozók az e-útdíj átmeneti leállítását kérik
A fuvarozók a használatarányos útdíjfizetési rendszer átmeneti leállítását kérik, mert az, tapasztalataik szerint rosszul számláz és ezzel megkárosítja a vállalkozókat – jelentette be Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára. Kész ráfizetés
Éhség és szomjúság: a két legfontosabb globalista fegyver
A jelenkor eseményeit tisztán
látó emberek fejében nem kétséges, hogy a globalista elit úgy az
emberiség 90 százalékától szeretne megszabadulni, amiről számos egyéb megnyilatkozás
mellett a Georgia államban található kőtáblák is tanúbizonyságot
tesznek. Könnyen lehet, hogy ezt egyáltalán nem egy hatalmas,
kataklizmikus esemény által egy csapásra kívánják elérni. Sokkal inkább a
már most is folyamatban lévő, lassú, de biztos módszerekkel.
Ezek
az események, mint például az élelmiszer- és vízhiány, nemcsak a
harmadik világban tapasztalhatóak, de az Egyesült Államokban is
elindultak.
John
F. Kennedy megpróbálta figyelmeztetni a népet és tudjuk mi lett az
eredménye. Mára igen híressé vált „titkos társaságok” beszédében a
globalisták által elindított, manapság tapasztalt veszélyekre
figyelmeztette az amerikai sajtót és népet. A több mint 50 éve
elhangzott szavak, ma nagyobb jelentőséggel bírnak, mint valaha:
„A „titkosság” már önmagában összeegyeztethetetlen egy szabad és nyitott társadalommal. Mi, a nép, természetünknél fogva és történelmileg is ellenezzük a titkos társaságokat, a titkos esküket és titkos eljárásokat.
Ma egyetlen hadüzenet sem történik a hagyományos módon, legyen bármily kemény és ádáz a küzdelem. Az életvitelünket támadták meg.
Egy monolitikus és kegyetlen összeesküvés állt össze ellenünk, ami elsősorban titkos eszközökkel próbálja kiterjeszteni befolyását. Megszállás helyett beszivárgással, választások helyett felforgatással, szabad választások helyett megfélemlítéssel, nappal bevetett hadsereg helyett éjszakai gerillatámadásokkal.
Ez a rendszer hatalmas emberi és anyagi forrásokat sorakoztatott fel, egy szorosan felügyelt és rendkívül hatékony gépezet felépítésére, ami elegyíti a katonai, diplomáciai, titkosszolgálati, gazdasági, tudományos és politikai műveleteket.”
John F. Kennedy
Annakidején,
a 60-as években, valószínűleg nem túl sokan értették, hogy kikről is
beszél Kennedy. Ma viszont egyre több ember számára egyértelmű, hogy
azokra a bennfentes nemzetközi bankár családokra utalt, akik a világ
nagy részét irányításuk alatt tartják.
Gyengéd halál
A
globalista elit két elsőszámú tömegpusztító fegyvere manapság az éhség
és a szomjúság. Vajon a globális élelmiszer- és vízhiányok szándékosak
vagy egyszerűen a fél világnak nincs szerencséje? A legpozitívabb
szemlélet szerint a globalistákat egyszerűen nem érdekli, hogy mi
történik az emberiséggel, a legrosszabb és egyben a legvalószínűbb
forgatókönyv szerint viszont tényleg meg akarnak szabadulni a világ
lakosságának nagyobbik felétől.
A vagyon újraelosztásának következményei
Az elmúlt 20 év során a felső 1 százalék 60 százalékkal növelte bevételeit.
Ezzel szemben a globális szegénység mindenkori mélyponton van. Az elit
azt próbálja elhitetni a világgal, hogy hihetetlen vagyona a közjavát
szolgálja, mivel a tömegekhez is csurog belőle valami munkahelyek
formájában. A globális gazdasági adatok nem ezt mutatják. (A gazdagok
nem teremtenek munkahelyeket: videó)
A föld lakosságának csaknem fele, több mint 3 milliárd ember kevesebb, mint napi 2,5 dollárból (550 Ft) él, 1,1 milliárd ember pedig nem jut tiszta vízhez.
Naponta 22.000 gyerek hal meg a víz által terjesztett betegségek vagy
az alultápláltság miatt. A média úgy állítja be mindezt, mintha bizonyos
területeken ez lenne a dolgok rendje.
Az
év elején az Oxfam International felháborodottan írt a világ 100
leggazdagabb milliárdosának nettó 240 milliárd dolláros bevételéről
2012-ben. A szervezet kiadványában leírta, hogy ez a bevétel négyszer több, mint amennyiből a szegénységet fel lehetne számolni a világon.
„Nem
színlelhetjük többé, hogy néhány ember vagyonának növelése a tömegek
javát szolgálja. Túlságosan sokszor éppen az ellenkezője igaz.” – Jeremy
Hobbs, az Oxfam International ügyvezetője
Mesterséges hiányok a bolygó irányítására
Al
Gore, Soros György, Barack Obama és a globális elit többi talpnyalója
azt hirdetik, hogy bolygónk túlnépesedett, aminek egyenes következménye a
tömeges éhezés. A globalisták éppen ezért a népességcsökkentést
javasolják megoldásként az éhezés felszámolására. Vajon mennyi alapja
van ennek a megközelítésnek? Valóban túlnépesedett a föld? Az igazság
az, hogy ez korunk egyik legnagyobb hazugsága, amit kitartóan próbálnak elhitetni minél szélesebb körben.
A
világ elegendő ételt termel minden ember ellátására. Ma 17 százalékkal
több kalória jut minden emberre, mint 30 évvel ezelőtt, pedig a népesség
azóta 70 százalékkal emelkedett. A legfrissebb becslések
szerint minden emberre napi 2720 kcal jut. Az egyik legnagyobb probléma
jelenleg, hogy sok ember nem rendelkezik annyi földdel, amin
megtermelhetné saját szükségleteit és esetleg bevételt is termelhetne,
illetve több milliárd embernek nincs elég pénze arra, hogy mindennapi
betevőjét megvehesse. Más szóval, a globalista agytrösztök szójárásával
élve „a jelenlegi vagyonkülönbségek és a vagyon helytelen elosztása
fenntarthatatlan”.
Mesterséges hiányok
A
földnek nem a túlnépesedés vagy az élelmiszerhiány a problémája, hanem a
túlzásba vitt felhalmozás. A bajt sok esetben szándékosan idézik elő,
máskor pedig a vagyon átrendezésének eredményeként jön létre. Nem az
étel az egyetlen kritikus fontosságú forrás, amit visszatartanak, pedig
szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre állhatna minden embernek.
Elegendő vízhez is mindenki hozzájuthatna. Ez egy másik alapvető forrás,
amit visszatartanak.
Létezik már olyan technológia (Egy példa: ivóvíztermelő óriásplakát),
amelynek segítségével véget lehetne vetni a tisztavíz hiánynak, ezeket a
technológiákat azonban szándékosan visszatartják azoktól, akiknek
leginkább szüksége lenne rá.
A vízhiány, mint fegyver
Vízből
is elegendő mennyiség áll rendelkezésre az egész emberiség számára és
az új technológiáknak köszönhetően ez tiszta vizet jelenthetne.
A Texasi és a Marburgi Egyetem kémikusai például egy olyan apró elektromos eszközt fejlesztettek ki,
amivel egyszerűen ki lehet vonni a sót a tengervízből. A módszerhez egy
közönséges, mindenhol kapható elemen kívül másra nincs szükség. Az
eljárás olcsó, hatékony és mindenki számára elérhető lehetne. A
globalisták gyorsan rájöttek a találmány jelentőségére és felvásárolták a
szabadalmat, majd az IMF irányítása alá helyezték.
A víztisztítási és sóeltávolítási eljárások használata a Világbankon és
a Valutaalapon keresztül bevált eladósítási módszerré váltak.
A
technológia több gazdaságilag leigázott országban is Damoklész
kardjaként lóg a kormány és a nép felett a hihetetlenül magas költségek
miatt. Amikor például Bolívia
megállapodást kötött a Világbank közvetítői szerepét betöltő Bechtel
céggel az ország ivóvízellátásának javítására, az eredmény
katasztrofális lett. A folyamat részeként a Világbank számos
uzsorakölcsönt nyújtott a bolíviai kormánynak a vízellátási
infrastruktúra modernizálására. Amikor kiderült, hogy a kormány nem
tudja visszafizetni a kölcsönöket (ahogyan azt nyilván előre látni
lehetett), követelték a drákói biztosíték záradékok életbe léptetését. A
bolíviai nép, amely napi átlag 6 dollárból él, kénytelen volt a korábbi
négyszeresét fizetni a vízért. A Világbankkal kötött szerződés
megtiltja a bolíviai állampolgároknak az esővíz gyűjtését vagy az
irrigációra használt víz újrahasznosítását a földek ismételt
irrigálására. Meglepődünk, hogy ezek a lépések víz és élelmiszerhiányhoz
vezettek?
Miért fontos?
Sajnos
sok emberben él az „itt ilyen nem történhet” mentalitás. Sajnos azonban
ugyanezek a törekvések az Egyesült Államokban [Magyarországon és számos
nyugati államban is] megfigyelhetőek. Colorado államban például hasonló, rendkívül káros, az ENSZ Agenda 21 elveit követő törvényi változtatások történtek. Az esővíz gyűjtése például már tilos. Ezeknek a törvényeknek az elfogadása óta számos másik állam indult el hasonló irányba. (Az esővízgyűjtésért elítélt férfi)
A
végeredmény pedig az élelmiszerárak és a víz árának emelkedése, ami
egyre több ember számára teszi megfizethetetlenné az alapvető
szükségleteket.
Az
Egyesült Államokban gőzerővel folyik a víz privatizációja, hogy
eredményeképpen a harmadik világhoz hasonló mesterséges víz és
élelmiszerhiányt teremtsenek, és ezáltal elpusztítsák az ország
gazdaságát.
Forrás: Activist Post
http://idokjelei.hu/2013/07/ehseg-es-szomjusag-a-ket-legfontosabb-globalista-fegyver/ Forrás: Activist Post
A devizahiteles adósok a végrehajtás felfüggesztését kérhetik
A Magyar Bírósági
Végrehajtói Kamara arra hívja fel a devizahiteles adósok figyelmét, hogy
keresettel élhetnek az ügyükben eljáró bíróságoknál, végrehajtási
eljárásuk felfüggesztésére. A kereset benyújtására az adhat jogi alapot,
hogy a Kúria csütörtöki döntése értelmében a követelések pontos összege
jelenleg nem megállapítható. A végrehajtási eljárások felfüggesztésére
csak a foganatosító bíróságok rendelkeznek hatáskörrel.
Érvényesnek
mondta ki csütörtök délután a Kúria az OTP-nek azt a
devizahitel-szerződését, amelyet tavaly decemberben a Fővárosi
Törvényszék semmissé nyilvánított. A Kúria döntése értelmében ugyanakkor
az alkalmazható árfolyamrés legfeljebb 1 százalék lehet. Ha ettől a
bank az elmúlt évek során eltért, az ebből adódó különbséget az ügyfél
visszakapja.
A
Kúria semmisnek érzi a hitelszerződést, az mégis érvényben marad, de
ehhez korrigálni kell és szűkebbre kell venni az árfolyamrést. Az
ügyfélnek visszajárhat pénz. Ez az eredménye annak a devizahitel-pernek,
amely az OTP és egy adósa között folyt, és amelyet óriási érdeklődés
követett.
A
végrehajtási eljárások felfüggesztésére csak a foganatosító bíróságok
rendelkeznek hatáskörrel. A keresetet az ügyben érintett devizaadósok
terjeszthetik elő a végrehajtás korlátozása iránti kereset formájában.
A
kereset benyújtására az adhat jogi alapot, hogy a Kúria döntése
értelmében a követelések pontos összege jelenleg nem megállapítható. A
felfüggesztés esetén további anyagi kár nem érheti a devizaadóst, hiszen
a végrehajtási eljárás költségei tovább nem emelkednek.
A
kormány, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az utóbbi
időben számos, a devizaadósok helyzetét rendezni kívánó intézkedése
mellett a devizahiteles ügyekben folytatott végrehajtási eljárások
költségeit is szabályozta.
A
devizaadósoknak nem kell attól tartaniuk, hogy további költségek
kerülnek felszámításra, abban az esetben, ha az eljáró bíróság
felfüggeszti az ügyet, hiszen az eljárási díj a július 1-jével hatályos
rendelkezés értelmében megegyezik azzal az összeggel, amelyet a
végrehajtás megindításakor megállapított az eljáró önálló bírósági
végrehajtó.
A
kamara azzal az ajánlással él tagjai, az önálló bírósági végrehajtók és
az ügyekben érintett állampolgárok felé, hogy a Kúria ítéletének
értelmében kérdéses esetekben a végrehajtást elrendelő illetékes
bírósághoz forduljanak, annak érdekében, hogy az adósok érdekei ne
sérüljenek, és a végrehajtást kérők megkapják jogos követeléseiket.
(Origó)
Ritkán
szoktam egy az egyben átvenni híreket, de ez az eset is azon kevés
kivétel közé tartozik, amelyet érdemes itt is megosztani:
"Bár a Kúria 2013. július 4-én kihirdetett ítéletét követően - jó néhány internetes "kiváló" portálnak köszönhetően az a hír járta be a sajtót, hogy a bank nyert, az adós vesztett, de ez ebben a formájában nem igaz. Sőt! Ha az ítéletet (az ítélet hangfelvétele) és annak következményeit megvizsgáljuk, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hitelezők nagyobb bajban vannak, mint az ítélethirdetést megelőzően.
Amiről szó van, az nem más, mint az árfolyamrés meghatározása. A bankok korábban az ügyfelek kérdéseire számos kreatív választ szolgáltattak. Volt, aki ezt csak egy elszámolási metodikának jellemezte, voltak olyanok is, akik csak a "nem költség" kifejezést használták - ilyen volt a fogyasztói jogviták peren kívüli megállapodást elősegíteni hivatott, de ebben csúfosan megbukott Pénzügyi Békéltető Testület is-, azonban az egyik kereskedelmi bank ment a legmesszebb, aki "pénzügyileg nem értelmezhető" fogalomnak gondolta. (Megjegyezzük: ennek a pénzügyi szolgáltatónak még van működési engedélye)
A Kúria azonban kimondta, hogy az árfolyamrés költség, ennek százalékos értéke pedig kötelezően feltüntetendő egy ilyen típusú szerződésben. A perbeli szerződésben ez nem volt feltüntetve, és aligha nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy szinte egyetlen szerződés sem tartalmazza. Ismereteink szerint egyetlen egy pénzügyi vállalkozás szerepeltette hirdetményében, de annak tulajdonosa - egy kereskedelmi bank - még ott sem.
A semmiség jogkövetkezményével, az azt kiváltó döntéssel már nem kell foglalkozni, hiszen az egy konkrét keresethez való kötöttségből adódott. A lényegen azonban ez mit sem változtat, nevezetesen azt, hogy az árfolyamrés hiányossága felveti szinte valamennyi szerződés semmisségét.
A döntés azonban tartalmaz még egy fontos elemet, nevezetesen azt, hogy annak változtatását a Kúria észrevette, és ennek mértékét a szerződéskötés időpontjára visszaállította. Nem vizsgálta azonban azt, hogy a változtatás lehetőségére a szerződésben szerepelt-e bármiféle lehetőség, utalt-e egyáltalán erre bármilyen módon a hitelező. Mivel a szerződés érvényessé került nyilvánítva, visszakerül majd az első fokú bíróságra, ahol az elszámolás mellett akár ezt a megváltozott árfolyamrés kérdését is megvizsgálhatja, akár a korábban hatályos Hpt. 213. §. 1) d. pontja alapján. Mivel nem szerepel a szerződésben a változtatás lehetősége - hogyan is szerepelne, hiszen az árfolyamrés sem szerepelt-, annak változtatása más tisztességtelen. Azt pedig már nem lehet visszamenőleg érvényessé tenni. Miért is? Ehhez segítségül hívjuk az Európai Bíróságot, aki egy ítéletében a következőket fogalmazza meg:
"Az Európai Bíróság a 2012. június 14-én hozott Banco Espanol-ügyben (C-618. sz. ügy) úgy foglalt állást, hogy "a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, [...] amely a nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegének a megállapítása esetén az említett szerződést e feltétel tartalmának a módosítása útján kiegészítse. " Az Európai Bíróság ezt azzal indokolta, hogy "ha a nemzeti bíróság jogosult lenne arra, hogy az ilyen szerződésekben foglalt tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, e lehetőség sérthetné a 93/13 irányelv 7.cikke által elérni kívánt hosszú távú célt."
A döntés tehát szépen beterelte a bankot egy zsákutcába, és lehetőséget ad a változtatásra történő hivatkozással arra, hogy immáron visszafordíthatatlanul lerendezze ezt a kérdést az adós javára. Addig azonban -éppen az árfolyamrés kötségként történő elfogadásával, de annak hiányából adódó semmisséggel kapcsolatosan szinte azt kell mondani, hogy érvényesen nem lehetne ma felmondani egy kölcsönszerződést sem, mert az nem tartalmazza az árfolyamrés százalékos mértékét, akkor az már eleve semmis. Mivel ez szemmel is könnyen megállapítható, a rés megváltoztatásából adódóan az elszámolás már nem lehet pontos. A Magyar Bírósági Végrehajtók Kamarája nem véletlenül adta hírül közleményében, hogy az adósok a végrehajtási eljárás megindulását követően azonnal forduljanak a bírósághoz, és kérjék a végrehajtás felfüggesztését, mert a követelés összege vitatható. Magunk részéről úgy gondoljuk, hogy akár a megszüntetés is kérhető azonnal, tekintettel arra, hogy semmis a szerződés. Ebben az esetben viszont - amennyiben ez jogerőssé válna -, a végrehajtást kérő hitelezőnek kell kifizetni a teljes végrehajtási költséget csak azért, mert egy semmis szerződésből adódó követelést akart végrehajtatni.
"A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara arra hívja fel a devizahiteles adósok figyelmét, hogy keresettel élhetnek az ügyükben eljáró bíróságoknál, végrehajtási eljárásuk felfüggesztésére - értesült az Origó. A kereset benyújtására az adhat jogi alapot, hogy a Kúria csütörtöki döntése értelmében a követelések pontos összege jelenleg nem megállapítható. A végrehajtási eljárások felfüggesztésére csak a foganatosító bíróságok rendelkeznek hatáskörrel."
Így járhatnak a követelést megvásárló cégek is, akinek a nyakán fog maradni az összes követelés, hiszen miért kockáztatnák meg, hogy elindítsanak egy végrehajtási eljárást úgy, hogy nyilvánvaló, hogy a szerződés nem tartalmazza az árfolyamrést. Éppen ezért nem is fognak már vásárolni ilyet, hiszen egy semmis szerződést nem is lehet engedményezni. Ha megteszik, akkor sokat fognak veszíteni.
A folyamatban lévő kilakoltatások is megrekedhetnek, de már a közjegyzők is elgondolkodhatnak azon, hogyan állítsák ki ezek után a végrehajtási záradékot.
Az pedig nem kivitelezhető, hogy a bankok egyesével szaladgáljanak a bíróságra a 6% perilleték befizetése mellett azért, hogy az általuk készített szerződést semmissé nyilvánítsák úgy, hogy részükre kedvező elszámolást találjanak ezek után. Megjegyezzük, hogy a semmiségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni, ez pedig minden, csak nem a fogyasztó érdeke.
Ha tehát ezek után bárki azt mondja, hogy az ítélettel a bankok nyertek, és az adósok vesztettek, annak fogalma sincs, mit jelent az, hogy patthelyzet. Mert ezt történt a Kúria ítéletét követően. Egészen addig, amíg el nem kezdődik ennek a pernek az újabb fejezete. Akkor már nem patthelyzet lesz, hanem egy kivégzéssel egyenértékű ítélet a bank részére. Addig pedig a felek nézhetik egymást, lényegében más nem is nagyon történhet, ami megint csak a semmittevő állam malmára hajtja a vizet azzal, hogy megengedi neki a cselekvés helyett a szlogenek gyártását."
hitelszovetseg.hu
Komoly bajban a hitelezők! A Kúria ítélete kivégezte a bankokat?
"Bár a Kúria 2013. július 4-én kihirdetett ítéletét követően - jó néhány internetes "kiváló" portálnak köszönhetően az a hír járta be a sajtót, hogy a bank nyert, az adós vesztett, de ez ebben a formájában nem igaz. Sőt! Ha az ítéletet (az ítélet hangfelvétele) és annak következményeit megvizsgáljuk, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hitelezők nagyobb bajban vannak, mint az ítélethirdetést megelőzően.
Amiről szó van, az nem más, mint az árfolyamrés meghatározása. A bankok korábban az ügyfelek kérdéseire számos kreatív választ szolgáltattak. Volt, aki ezt csak egy elszámolási metodikának jellemezte, voltak olyanok is, akik csak a "nem költség" kifejezést használták - ilyen volt a fogyasztói jogviták peren kívüli megállapodást elősegíteni hivatott, de ebben csúfosan megbukott Pénzügyi Békéltető Testület is-, azonban az egyik kereskedelmi bank ment a legmesszebb, aki "pénzügyileg nem értelmezhető" fogalomnak gondolta. (Megjegyezzük: ennek a pénzügyi szolgáltatónak még van működési engedélye)
A Kúria azonban kimondta, hogy az árfolyamrés költség, ennek százalékos értéke pedig kötelezően feltüntetendő egy ilyen típusú szerződésben. A perbeli szerződésben ez nem volt feltüntetve, és aligha nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy szinte egyetlen szerződés sem tartalmazza. Ismereteink szerint egyetlen egy pénzügyi vállalkozás szerepeltette hirdetményében, de annak tulajdonosa - egy kereskedelmi bank - még ott sem.
A semmiség jogkövetkezményével, az azt kiváltó döntéssel már nem kell foglalkozni, hiszen az egy konkrét keresethez való kötöttségből adódott. A lényegen azonban ez mit sem változtat, nevezetesen azt, hogy az árfolyamrés hiányossága felveti szinte valamennyi szerződés semmisségét.
A döntés azonban tartalmaz még egy fontos elemet, nevezetesen azt, hogy annak változtatását a Kúria észrevette, és ennek mértékét a szerződéskötés időpontjára visszaállította. Nem vizsgálta azonban azt, hogy a változtatás lehetőségére a szerződésben szerepelt-e bármiféle lehetőség, utalt-e egyáltalán erre bármilyen módon a hitelező. Mivel a szerződés érvényessé került nyilvánítva, visszakerül majd az első fokú bíróságra, ahol az elszámolás mellett akár ezt a megváltozott árfolyamrés kérdését is megvizsgálhatja, akár a korábban hatályos Hpt. 213. §. 1) d. pontja alapján. Mivel nem szerepel a szerződésben a változtatás lehetősége - hogyan is szerepelne, hiszen az árfolyamrés sem szerepelt-, annak változtatása más tisztességtelen. Azt pedig már nem lehet visszamenőleg érvényessé tenni. Miért is? Ehhez segítségül hívjuk az Európai Bíróságot, aki egy ítéletében a következőket fogalmazza meg:
"Az Európai Bíróság a 2012. június 14-én hozott Banco Espanol-ügyben (C-618. sz. ügy) úgy foglalt állást, hogy "a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, [...] amely a nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegének a megállapítása esetén az említett szerződést e feltétel tartalmának a módosítása útján kiegészítse. " Az Európai Bíróság ezt azzal indokolta, hogy "ha a nemzeti bíróság jogosult lenne arra, hogy az ilyen szerződésekben foglalt tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, e lehetőség sérthetné a 93/13 irányelv 7.cikke által elérni kívánt hosszú távú célt."
A döntés tehát szépen beterelte a bankot egy zsákutcába, és lehetőséget ad a változtatásra történő hivatkozással arra, hogy immáron visszafordíthatatlanul lerendezze ezt a kérdést az adós javára. Addig azonban -éppen az árfolyamrés kötségként történő elfogadásával, de annak hiányából adódó semmisséggel kapcsolatosan szinte azt kell mondani, hogy érvényesen nem lehetne ma felmondani egy kölcsönszerződést sem, mert az nem tartalmazza az árfolyamrés százalékos mértékét, akkor az már eleve semmis. Mivel ez szemmel is könnyen megállapítható, a rés megváltoztatásából adódóan az elszámolás már nem lehet pontos. A Magyar Bírósági Végrehajtók Kamarája nem véletlenül adta hírül közleményében, hogy az adósok a végrehajtási eljárás megindulását követően azonnal forduljanak a bírósághoz, és kérjék a végrehajtás felfüggesztését, mert a követelés összege vitatható. Magunk részéről úgy gondoljuk, hogy akár a megszüntetés is kérhető azonnal, tekintettel arra, hogy semmis a szerződés. Ebben az esetben viszont - amennyiben ez jogerőssé válna -, a végrehajtást kérő hitelezőnek kell kifizetni a teljes végrehajtási költséget csak azért, mert egy semmis szerződésből adódó követelést akart végrehajtatni.
"A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara arra hívja fel a devizahiteles adósok figyelmét, hogy keresettel élhetnek az ügyükben eljáró bíróságoknál, végrehajtási eljárásuk felfüggesztésére - értesült az Origó. A kereset benyújtására az adhat jogi alapot, hogy a Kúria csütörtöki döntése értelmében a követelések pontos összege jelenleg nem megállapítható. A végrehajtási eljárások felfüggesztésére csak a foganatosító bíróságok rendelkeznek hatáskörrel."
Így járhatnak a követelést megvásárló cégek is, akinek a nyakán fog maradni az összes követelés, hiszen miért kockáztatnák meg, hogy elindítsanak egy végrehajtási eljárást úgy, hogy nyilvánvaló, hogy a szerződés nem tartalmazza az árfolyamrést. Éppen ezért nem is fognak már vásárolni ilyet, hiszen egy semmis szerződést nem is lehet engedményezni. Ha megteszik, akkor sokat fognak veszíteni.
A folyamatban lévő kilakoltatások is megrekedhetnek, de már a közjegyzők is elgondolkodhatnak azon, hogyan állítsák ki ezek után a végrehajtási záradékot.
Az pedig nem kivitelezhető, hogy a bankok egyesével szaladgáljanak a bíróságra a 6% perilleték befizetése mellett azért, hogy az általuk készített szerződést semmissé nyilvánítsák úgy, hogy részükre kedvező elszámolást találjanak ezek után. Megjegyezzük, hogy a semmiségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni, ez pedig minden, csak nem a fogyasztó érdeke.
Ha tehát ezek után bárki azt mondja, hogy az ítélettel a bankok nyertek, és az adósok vesztettek, annak fogalma sincs, mit jelent az, hogy patthelyzet. Mert ezt történt a Kúria ítéletét követően. Egészen addig, amíg el nem kezdődik ennek a pernek az újabb fejezete. Akkor már nem patthelyzet lesz, hanem egy kivégzéssel egyenértékű ítélet a bank részére. Addig pedig a felek nézhetik egymást, lényegében más nem is nagyon történhet, ami megint csak a semmittevő állam malmára hajtja a vizet azzal, hogy megengedi neki a cselekvés helyett a szlogenek gyártását."
hitelszovetseg.hu
PITEE: A Kúria ítélete a fogyasztók jogfosztása
- Sajtóközlemény -
Budapest, 2013. július 08.
A
Kúria 2013. július 4. napján kelt ítélete kimondja, hogy semmis az a
deviza-alapú hitelszerződés, amelyikben nincs az árfolyamrés értéke
feltüntetve.
A Kúria ítélete ezzel pontot tett arra a majdnem két éve tartó huzavonára, amelyik az árfolyamrés szerepéről szólt. A
Kúria ítélete alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a bankok az elmúlt 10
évben törvénytelenül működtek. A felügyeleti szervek pedig 10 éven
keresztül tétlenül nézték a bankok jogsértéseit.
A
Kúria ugyanakkor ítéletével visszamenőleg érvényessé tette a semmis
szerződést. A Kúriának ez a döntése a fogyasztók jogfosztását és a
bankok érdekeinek a védelmét eredményezi. A Kúria ugyanis rákényszeríti a
fogyasztókat arra, hogy a törvénytelen szerződések fogságában
maradjanak. A Kúria döntése azt az üzenetet hordozza a
bankoknak, hogy nekik nem kell betartaniuk Magyarország törvényeit, mert
ha kiderül, hogy törvénytelen szerződéseket kötnek, akkor azokat a
szerződéseket majd az igazságszolgáltatás kijavítja.
Egy normális országban a jogrendszer nem adhat védelmet annak a banknak, amelyik semmis szerződéseket köt. Tévúton jár az a bíró, amelyik azt képzeli, hogy az igazságszolgáltatás feladata rendbe rakni egy bank semmis szerződéseit.
A bankoknak vannak saját jogászaik, akiket a bank azért fizet, hogy
jogszerű szerződéseket kössenek. Ha ezek a jogászok hibás szerződéseket
kötnek, akkor annak a következményeit a banknak kell viselnie. A
Kúria ítélete alapján a magyar bankok megszüntethetnék a jogi
osztályaikat, mert a bankok szerződéseinek az érvényességét nem a bankok
jogászai, hanem a közpénzen fenntartott Kúria biztosítja.
A
Kúria ítélete ezért összességében nem a fogyasztóvédelem sikere, hanem
annak a jele, hogy Magyarországon nincs független igazságszolgáltatás.
Az ítélet annyira átgondolatlan, hogy annak egy jogállamban teljesen
abszurd következményei lennének.
A
Kúria bírái egy történelmi lehetőséget szalasztottak el. A Kúria
ítéletével le- és megbuktathatta volna az aktuális pénzügyi és politikai
elitet. Magyarországra az egész világ tisztelettel és megbecsüléssel
tekintene, ha a Kúria bátran kiállt volna a jogállami értékek mellett. E
helyett most a világ továbbra is úgy tekint Magyarországra, mint egy
korrupt, elmaradott országra, ahol a bírói elit kiszolgálja a politikai
vezetés érdekeit.
A Kúria döntése nem csak a devizahitelesek számára hordoz üzenetet, hanem az egész magyar társadalom számára. A
bírósági eljárások kimenetele ugyanis Magyarországon nem attól függ,
hogy mint mond a törvény, hanem attól, hogy melyik félnek van nagyobb
befolyása az igazságszolgáltatásra. Egy jogállam nem így működik, ezt a szakirodalom jogi önkénynek nevezi.
Ilyen
állapotban a magyar igazságszolgáltatás alkalmatlan arra, hogy
biztosítsa Magyarország demokratikus berendezkedését. Mindaddig, amíg az
igazságszolgáltatás ilyen módon működik, az ország lakossága ki lesz
szolgáltatva az aktuális pénzügyi és politikai elit kénye kedvének.
Magyarország csak akkor fog egy sikeres és erős országgá válni, ha az
igazságszolgáltatás működése alapjaiban megváltozik.
A
következő napokban közzétesszük weboldalunkon a Kúria ítéletéről szóló
álláspontunkat; aztán bemutatjuk, hogy milyen abszurd következményei
lennének a Kúria ítéletének, ha azt a bankok, a PSZÁF és a közjegyzők
komolyan vennék; végül pedig megmutatjuk, hogyan lehet(ne) a
végrehajtási eljárásokat leállítani kereset indítása nélkül is.
SzRTI megjegyzés:
Figyelem,
bár a fenti linken ugyan nem, de az oldal más felületeiről, – néhány
perc szörfözés után, rosszindulatú kód érkezhet gépünkre. (Feltehetően
az oldalra történt ellenséges behatolás miatt).
Úgy látszik a PITEE valamit nagyon jól csinál, ha ennyire támadják.
V, a gerilla közgazdász tudósítása
Micsoda hétvége! Miközben idén július 4-én szomorú szívvel emlékeztem
meg szeretett hazám haláláról és a világ egyik legnagyszerűbb
gazdaságának elpusztításáról, elképesztett, hogy milyen sebességgel
rohan vesztébe az amerikai és tulajdonképpen az egész tőzsde.
Hihetetlen mértékű kötvényeladásokat tapasztalunk és erre már
hónapokkal ezelőtt figyelmeztettem olvasóimat. A ravaszt az alapkezelők
húzták meg, miközben a dollár nevű adósságbombától próbáltak
megszabadulni.
Az elmúlt hónapban közel 100 milliárd dollár értékben adtak el
kötvényeket a nagyfiúk, a PIMCO-val az élen. A bukáshoz túl nagy bankok
alapkezelői idegesen figyelik a fejleményeket. Érzik, hogy süllyed egy
hajó, miközben a cápák már gyülekeznek, hogy az árutőzsde jelentette
part biztonsága felé úszókra lecsaphassanak. Egyesek talán arra
számítanak, hogy a Fed a megmentésükre siet egy újabb kötvényvásárlási
szteroiddal. A kötvénypiacot egyetlen hajszál választja el a teljes
összeomlástól és jelen esetben a Japán zsenik az elsőszámú vesztes
jelöltek.
Könnyen lehet, hogy a központi bankok közötti legújabb együttműködés
eredményeként mind elkezdenek őrült tempóban amerikai kötvényeket
vásárolni. Végtére is a tőzsde kétszeresét képviselő kötvénypiac
összeomlása az egész világgazdaság összeomlását hozná.
Érdekes jelenség a fennálló ezüst és aranyhiány is. Bár a
papírnemesfémek piacát mesterségesen lenyomták, a fizikai piacok
továbbra is jól teljesítenek. Már senki sem hisz a nyugati bankok
színjátékának, bűneik egyre nyilvánvalóbban látszanak. Olyan hírek is
érkeztek az utóbbi napokban, hogy a Londoni Aranyrúd-piac Szövetségnél
(LMBA) is hiány van, azonkívül a szállítások is késnek. A beszámolók
szerint a várakozási idő akár a 100 napot is elérheti, amire nem volt
még példa.
Az átverést keleten is kezdik felismerni, és ezt a piacokon lehet
leginkább megfigyelni, a toxikus adósságban fuldokló Japán kivételével.
Néhány napja bizonyos piacok, mint a SENSEX és Shanghi például 300
pontot estek, miközben Japánban szinte változás nélkül zártak az
árfolyamok. Ez teljesen értelmetlen, kivéve, ha tudjuk, hogy az adott
gazdaságot a központi bank tartja életben, a kormánnyal és a bennfentes
pénzintézetekkel együttműködve. Ezt nemcsak Japánban figyelhetjük meg.
Ugyanezt a modellt követi Nagy-Britannia, az USA és az EU is.
Hol találunk egy szabadpiacot ebben a szabad világban?
Pontosan. Sehol. A részrehajlás világában élünk, ahol az átlagpolgár maximum arra jó, hogy bakot tartson.
Elmondok még valamit. Ma hajnalban volt egy látomásom. Fekete
belbiztonsági páncélozott járműveket láttam, az utcákon káoszt,
lázongást, bezárt benzinkutakat, a néhány nyitva tartó kútnál pedig 15
dolláros benzinárakat (900 Ft/liter). Keselyűket és varjakat láttam és
tömegeket, mintha egész New York útra kelt volna. Majd egy hang azt
kérdezte: „Mit gondolsz, mikorra vonatkozik mindez?” – az előtte
látottakra utalva. Majd a válasz (ami tudom, hogy Istentől jött): „90
nap”.
Egész nap máshol jártak a gondolataim. Érkeztek a tőzsdei adatok, de
amikor az ember tudja, hogy a számok már semmit sem jelentenek, mert
manipulálják őket és az egésznek hamarosan vége, mit számít mindez?
Imádkoznunk kell.
Figyeljük a kötvénypiacot. A dollár vagy a japán Nikkei mozgása
semmit sem jelent. Hogyan is nyűgözhet le valakit egy bűvészmutatvány,
miután megismerte a trükköt? Szomorú szívvel írom ezeket a sorokat. Az
olcsó kis bűvészek kifogytak a trükkökből és a műsornak hamarosan vége. A
nyári forróság lesz az utolsó emlék a történelem következő zűrzavara
előtt.
Imádkozzunk, hogy Isten adjon még egy kis időt a felkészülésre.
Credo – Horváth Sándor
Mert a haza nem eladó.
Mert a haza lelked része,
Határait belédvéste
Ezer éve,
Ezer éve a hit.
Mert a haza kereszted is.
Betlehemi csillagod is.
Hiába tiporták hadak él,
Hiába tiporták hadak él.
Mert a haza
Mert a haza
Te magad vagy.
Betlehemi csillagod is.
Hiába tiporták hadak él,
Hiába tiporták hadak él.
Mert a haza
Mert a haza
Te magad vagy.
Mert a haza minden,
Kínokkal születő mozdulat,
Mit rejt és nem felejt az agy.
A haza te magad vagy.
Kínokkal születő mozdulat,
Mit rejt és nem felejt az agy.
A haza te magad vagy.
MSZF: A devizahitel probléma átfogó megoldása politikai akaraton múlik
A
devizahitel-probléma átfogó megoldása politikai akaraton múlik. Az
államnak fel kell lépnie a hitelkárosultak védelmében, a kormánynak
közérdekű keresetet kell benyújtania a hibás terméket forgalmazó
bankokkal szemben – erősítette meg álláspontját a Magyar Szociális Fórum
(MSZF).

Az
MSZF szerint a devizahitel-probléma átfogó megoldásának kulcsa a
kormány kezében van, finanszírozását pedig abból a pénzből kell
megvalósítani, amit a bankok már beszedtek a hitelkárosultaktól.
Az MSZF pénteken újból közzétette a devizahitelesekkel egyeztetetten két éve megfogalmazott követelését.
Az átfogó rendezés eléréséig meg kell tiltani az árverezéseket és a kilakoltatásokat-tartalmazza az MSZF állásfoglalása.

Az
emberi és társadalmi jogokért küzdő civil mozgalom helyesnek tartja,
hogy Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádiónyilatkozatában
felülvizsgálta eddigi álláspontját, miszerint „Magyarországon Európában egyedülálló módon kisegítették a devizahiteleseket”. Az MSZF helyesnek tartja, hogy a miniszterelnök szájából is elhangzott a hibás termék kifejezés.
„A
szavakat most tetteknek kell követniük! A politikai vezetés több éves
késlekedése miatt nincs lehetőség sem további kivárásra, sem
latolgatásra! Az áldozatok mellé kell állni, és kártalanítani kell őket!
A Magyar Szociális Fórum azt követeli a kormánytól, hogy cselekedjen
több százezer Hitelkárosult érdekében. Ismételten felajánljuk mindeddig
nem igényelt segítségünket a kormánynak a devizahitel-probléma
megoldására. Újból kérjük a miniszterelnöktől, hogy fogadja Róna Péter
vezette küldöttségünket, hogy mielőbb megnyugtató megoldást nyerjen az
ügy” – áll a közleményben.
- A devizahitel hibás termék. A hibás terméket vissza kell váltani, ill. ki kell javítani.
- A Hitelkárosultak nem akarnak kibújni tartozásuk alól, hanem annyit akarnak visszafizetni, amennyit ténylegesen felvettek, kiegészítve a Magyar Nemzeti Bank mindenkori kamatával.
- A keletkezett túlfizetést be kell számítani a tőketartozásba, csökkentve vele annak összegét.
- A jogtalanul elvett javakért kártalanítani kell a megkárosított embereket, anyagi és erkölcsi kárpótlásban kell részesíteni azokat, akiktől elvették egyetlen, jogszerűen birtokolt otthonukat, és más javaikat, mert nem tudták fizetni a bank által egyoldalúan és önkényesen számlázott törlesztést.
- Kárpótolni kell azoknak a hozzátartozóit, akik belehaltak a banki önkénybe, és a végrehajtói meghurcoltatásba.
- A bankok térítsék meg a Hiteleseknek okozott kárt, kártalanítsák és kárpótolják a megkárosított embereket.
- A létesítendő magáncsőd intézmény keretében elsőbbséget kell biztosítani azoknak, akiket a bankok és végrehajtóik kisemmiztek mindenükből, és semmi reményük sincs arra, hogy állami segítség nélkül visszailleszkedhessenek a társadalomba.
- A végrehajtás kriminalizálódik. Ezért azonnali leállítását követeljük. A bankok nem adhatják el követelésüket, és eredeti áron kötelesek visszavásárolni azt.
Az
MSZF devizahitelesekkel egyeztetett álláspontja szerint a
devizahitel-probléma átfogó megoldása politikai akaraton múlik. Az
államnak (kormánynak) közérdekű keresetet kell benyújtania a bankok
ellen, a megkárosított állampolgárok védelmében. Tartalmilag ennek a
keresetnek meg kell felelnie a fenti követelések 1-6 pontjaiban
foglaltaknak. (A 7-ik pont teljesítése külön feladat.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
