Világszintű terrorkészültség az al-Kaida miatt

Terrorveszély miatt világszintű utazási figyelmeztetést adott ki az Egyesült Államok. A közelebbről nem meghatározott veszélyhelyzet a hivatalos közlemények szerint különösen a Közel-Keleten és Észak-Afrikában jelentős.

Az al-Kaidától érkezett "több, mint szokásos fenyegetés" miatt pénteken több amerikai nagykövetséget isbezártak. Európai országok is hasonlóképpen jártak el: Németország és Nagy-Britannia bejelentette, hogy átmenetileg mindkét állam jemeni képviselete zárva marad.

Az amerikai utazókat világszerte fokozott óvatosságra kérő figyelmeztetést egyelőre augusztus 31-ig adták ki. A veszélyhelyzetet különösen nagynak tartják a tömegközlekedésben és más idegenforgalmilag kiemelt helyszíneken.

A New York Times információi szerint a súlyos terrorveszélyre al-Kaida vezetők közötti elfogott emailekből következtetnek. Barack Obama elrendelte, hogy minden szükséges lépést tegyenek meg az al-Kaida jelentette fenyegetés kivédésére.

A megnövekedett terrorveszély a ramadán végével és a szeptember 11-ei terrortámadás évfordulójának közeledtével függhet össze. Az Egyesült Államok tavaly szeptember 11. előtt is adott ki hasonló jellegű figyelmeztetést. Akkor nem sikerült megelőzni a négy amerikai életét követelő támadást a líbiai Bengáziban az amerikai konzulátus ellen.

http://index.hu/k..._valamire/

Menekülnek a külképviseletek

Pénteken az USA figyelmeztette állampolgárait arra, hogy globális terrorista fenyegetés áll fenn az elkövetkező időszakban. Az Al-kaida támadásaitól tartanak szerte a muzulmán világban, ezért az USA 21 nagykövetséget zárt be ideiglenesen.

Az általános riasztás a maga nemében az első 2011, a szeptember 11-i támadás 10. évfordulója óta. A sebek még frissek a tavalyi szeptemberi támadások miatt is, amikor a líbiai bengázi követségen 11 halálos áldozatot szedett egy támadás. Obama és a kormánya elhatározta, hogy most lép és megakadályozza a hasonló támadásokat még időben. Martin Dempsey tábornok az egyesített vezérkar vezetője elmondta egy interjúban, amit az ABC hírcsatornának adott, hogy jelentős veszélyforrás a támadások lehetősége. A támadásokat azonban nem csak amerikai, hanem nyugati célpontok ellen akarják elkövetni az iszlamisták. A külügyminisztérium sürgette az amerikai utazókat, hogy tegyék meg az óvintézkedéseket főleg a tengerentúli utazások alatt. Elsősorban a nagy tömegközlekedési pontok veszélyeire utaltak, hiszen az elmúlt években a terrorcselekmények metrók, vasútállomások légi és hajókikötők ellen irányultak. Kérték az állampolgáraikat, hogy mielőtt a veszélyes térségekbe utaznának regisztráljanak a külügyminisztériumi honlapon és egyeztessenek az adott országban lévő nagykövetséggel vagy konzulátussal. Kiemelték, hogy a terroristák célja leginkább amerikai kormányzat külföldi létesítményei, illetve amerikai vállalatok. Kifejezetten Jement jelölték meg, mint potenciális veszélyt, ahol az Al-kaida legerősebb fészke alakult ki az elmúlt években. Az itteni sejtek a legveszélyesebbek szakértők szerint is. Az amerikai létesítmények főleg az afgán területen és Afrika északnyugati részén maradtak zárva, előreláthatólag napokig. Az amerikai aggodalom nem új, hiszen az Arab-félsziget és Jemen a terroristák fészke, amit tovább erősít az arab tavasz által kialakult helyzet keleten, ami megfelelő táptalajt ad a terroristák számára. A jemeni alkaidás csoportok jelentős területi nyereséget értek el az ország déli részén és elfoglaltak városokat és falvakat. Ez abban az időszakban volt erőteljes, amikor a régi elnök lemondását követelték országszerte. Az USA azonban fegyverekkel is támogatta a jemeni erőket és sikerült ezt a térnyerést csökkenteni. A jelenlegi jemeni elnök Abdo Rabby Mansour Hadi csütörtökön a Fehér Házban tárgyalt Obamával. A megbeszélésen a terroristák elleni lépésekről egyeztettek. Már a hét elején amerikai drónok támadtak Jemen déli területén, ahol 6 alkaidás harcost megöltek. A jemeni alkaidás csoport vezetője Qasim al-Rimi egy videóban nem rég éltette a csecsen bostoni robbantókat is. A Ramadán hónapját megelőző utolsó pénteken az arabok és a muszlimok kifejezték a mecsetekben Izrael ellenességüket és a támogatásukról biztosították a palesztinokat.

Magyarán nemcsak Izrael, hanem szövetségesei is retteghetnek. E közben a brit, kanadai és a német követségekre is lakat került. A pánikot fokozza a szíriai helyzet, ahol az iszlamisták jelen vannak. A pár hete két iraki börtönből kimenekített 3000 szélsőséges megjelenése a porondon és nem régen egy pakisztáni börtönből kiszabadított közel 300 iszlamista tovább erősíti a veszélyt, persze azok számára, akik amúgy is megérdemlik ezt.

Videó: Qasim al-Rimi üzenete Amerikának:

Ungvári Bertalan

Orwell-i világért már nem kell a szomszédba menni.

A linken a videót nézd meg és a hozzászólásokat.

Adományozni akart, de büntetést kapott egy budapesti nő - videó

Térfigyelő kamera felvétele alapján indult abszurd eljárás egy budapesti nő ellen, a Józsefvárosban.

Judit május végén egy szelektív hulladékgyűjtő szigetnél egy zacskó ruhát hagyott a hajléktalanoknak, a gyanú szerint. Bár a nő tagadja, hogy „szemetelt” volna, az eset újra rávilágít a térfigyelő kamerák használatának anomáliáira. És vajon milyen hatása lehet az ilyen eseteknek a szelektív hulladékgyűjtésre?
Hír 24

Tízéves kislány akasztotta fel magát drávaszerdahelyi házuk kertjében. Rendezett körülmények között élt édesanyjával.

Magyarországon 2011-ben néhány hónap leforgása alatt két fiatal is megölte magát. Márciusban, Pannonhalmán egy 14 éves lány, májusban, Nádudvaron pedig egy 11 éves fiú akasztotta fel magát. Külföldön gyakoribb, hogy a fiatalok az iskolai, vagy az internetes zaklatás, esetleg szüleik válása miatt lesznek öngyilkosok.

(Bors)

Alig van olyan család, akit ne érintene a munkanélküliség

Az országos adatok szerint javult a foglalkoztatási helyzet, ezt támasztják alá a megyei statisztikai hivatal legfrissebb adatai is. Az általunk megkérdezett munkát keresők ugyanakkor nem osztják ezt a véleményt. A 41 éves Jutka Szekszárdon él, egyedül neveli kamasz lányát, a munkahelyéről február elsején küldték el, leépítésre hivatkozva. Azóta folyamatosan munkát keres. Bármit elvállalna, angol nyelvvizsgája és középfokú végzettsége van. Eddig több mint ötven helyre adta be az önéletrajzát, a legtöbbször nem is reagáltak rá, ahová meg hívták, egy állásra húszan-huszonötén jelentkeztek.
– Nagyon kellene valamilyen jövedelem, mert a három hónapig járó munkanélküli járulék már rég lejárt, a tartalékainkat lassan feléljük, és még kilátás sincs arra, hogy állást találjak. Éjszakánként nem alszom, azon agyalok, mi lesz velünk, ki tart el bennünket, ha rövid időn belül nem találok munkát?!

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlásai alapján végzett reprezentatív munkaerő-felmérés adatai szerint Tolna megyében, az idei év első negyedévben a 15-74 éves népesség 52,7 százaléka, mintegy 92 300 gazdaságilag aktív személy volt jelen a munkaerőpiacon. Közülük a foglalkoztatottak (85 000) létszáma 6,8 százalékkal nőtt, a munkanélkülieké (7300) 27,8 százalékkal csökkent a múlt év hasonló időszakához képest. Ugyanakkor a megyei foglalkoztatási arány – 48,5 százalék – továbbra is kissé elmaradt az országos átlagtól (50 százalék). Bogdola Zsófi 24 éves, két éve végzett, két diplomája is van, az egyik az idegenforgalmat, a másik a HR (személyzetis) területet érinti. Esetenként pár hónapot dolgozott eddig, mivel pályakezdő, neki munkanélküli járadék sem jár. A szülei tartják el, és otthon már nagyon feszült a hangulat. Számtalan helyre beadta a pályázatát, a takarítástól kezdve a szőlőmunkáig bármit elvállalt, ami adódott, de rendes munkát nem talált. Egy ideje azzal is próbálkozik, hogy külföldre megy, gyermekfelügyelőnek. Úgy néz ki, most ez sikerül. Két hét múlva utazik Londonba, a befogadó család már küldött is neki repülőjegyet. Ő izgatottan készül, a szülei tele vannak keserűséggel amiatt, hogy el kell szakadniuk egymástól.
Az idénymunka és a közmunkaprogram kiterjesztése javította a statisztikai adatokat, korántsem a valós gazdaságfejlesztés munkaerőpiacra gyakorolt hatása, mondta Szabó János szociológus. Ezt a véleményt, vagyis, hogy a javuló foglalkoztatottsági adatok hátterében a közmunkaprogram áll, látszik alátámasztani a Népszabadság által közzé tett legfrissebb országos adat is: májusban minden eddiginél többen, 150 ezren dolgoztak közmunkásként, miközben az előző rekordot áprilisban mérték 140 ezerrel.
A GKI szakemberei viszont azt hangsúlyozzák, hogy a teljes népességre vetített foglalkoztatási arány nem tesz különbséget a jövedelemszerzés helye szerint. Ezért a foglalkoztatottak számának emelkedése akár a külföldi idénymunkások munkavállalása miatt is emelkedhet.

A közszféra nem bővített, a vendéglátósok csökkentettek

A munkaügyi statisztika szerint a megyei székhelyű legalább 5 fős vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél január és március között 43 700-an álltak alkalmazásban, mintegy 240 fővel többen, mint egy évvel korábban. A közszférában regisztrált 14 150 alkalmazásban álló létszáma gyakorlatilag stagnált, a versenyszférában nyilvántartott 27 700 fős állomány pedig 1,2 százalékkal volt több mint egy évvel korábban. Jóval átlag feletti volt a növekedés a szállítás, raktározás (6,7 százalék) és az adminisztratív és szolgáltatási tevékenység (6,1 százalék) területén. A többi ágban ugyanakkor létszámcsökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékű visszaesést az ingatlanügyletekkel foglalkozók területén (40 százalék), illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban könyvelték el (15,1 százalék).

A munkanélküliség megöli a lelket

Kedves ismerősöm nem találja a helyét mióta megszűnt a munkaköre, s elküldték onnan ahol a legszebb éveit jóformán az ifjúságát töltötte.
A munka nem okozott számára gondot, több beosztásban is dolgozott az eltelt évtizedek alatt. Ennél sokkal fontosabb, hogy szerették és megbecsülték. No, nem anyagilag, mert az ő munkahelyén sem volt legalább öt éve egy fillér béremelés sem. A kártyapénz lett egy kicsivel több. Mióta kiesett az évtizedes rutinból nem tud magával mit kezdeni. A három havi munkanélküliség ideje alatt ragyogóra suvickolta a lakást, beleértve a szőnyegtisztítást és az ablakpucolást is, pedig precíz asszony, sosem hanyagolta el környezetét. Nem éheznek, a férjének van szakmája és munkája, a gyerekeik felnőttek. Mégis, szinte minden délelőtt kényszeresen elindul a városba, bevásárlás ürügyén. Valójában az élete értelmét, létezése igazolását keresi, ismét azt szeretetné, ha szükség volna rá. Minden lehetséges és lehetetlen helyre beadta a jelentkezését. Mozgósította ismeretségi körét, de a legtöbb munkáltató még csak nem is válaszolt a jelentkezésére. Sok helyre személyesen is elment, de aztán már egyre nehezebben viselte, amint a szemébe mondják, hogy nincs rá szükség. Például azért, mert elmúlt ötven. Pedig ahogy mondani szokták, élete virágjában van, és úgy is néz ki. Lányának meg azt mondták, amikor elvégezte a főiskolát, kár, hogy nincs szakmai tapasztalata. Ő mégis talált helyet, mert bármit is mondjanak, a fiatal felsőfokú végzettségűek előbb-utóbb elhelyezkednek.
Kedves ismerősömet és sorstársait egyáltalán nem vigasztalják a mégoly kedvezőnek látszó statisztikák.
(teol)

Ahány számítás, annyiféle adat van arra, hogy mekkora a szegénység Magyarországon. De nagy, az biztos és ezen se a feketemunka, sőt egyre gyakrabban a bejelentett állás se segít sokat.

Kínos történetbe keveredett a McDonald’s nemrég az Egyesült Államokban. A gyorsétterem-lánc a Visával közösen létrehozott egy honlapot, amelyen takarékoskodásra ösztönzi dolgozóit. A mintaszámolásból azonban kiderült, hogy egy példaként hozott munkavállalójuk nem jön ki a náluk keresett pénzből. Megélhetéséhez egy másodállást is be kellett iktatni, ahol majdnem annyit keres, mint a főállásában. Általánosan elfogadott tény, hogy aki dolgozik, az kisebb eséllyel kerülhet a szegénységi küszöb alá. Egy 2010-es kutatás mégis meglepő eredményt hozott. Kiderült, hogy az Európai Unióban a dolgozók 8 százaléka szegény. Azt a munkavállalót, akinek ugyan van állása, mégis a létminimum környékén él, a szakzsargon dolgozó szegénynek hívja. Ha valaki egy évben legalább 6 hónapot dolgozik, de havi jövedelme az országra jellemző középérték 60 százalékát nem éri el, ebbe a kategóriába tartozik. A gazdasági válság minderre csak rátett egy lapáttal. Magyarországon 2012-ben a havi bruttó átlagkereset 284 ezer forint volt. Ennek 60 százaléka 170 ezer forint. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 15 százaléka, mintegy 520 ezer fő még ennyit sem vitt haza. A családtagokat is beleszámítva, hiszen sokszor a szerény keresetet egy jobb egészíti ki, Magyarországon becslések szerint 210 ezres lehet a dolgozói szegény réteg.
RIZIKÓFAKTOROK
Köztük van az 54 éves Zsuzsanna is, aki teljes nevét nem vállalta, viszont elmesélte, hogy két éve, ötödik foglalkozásaként, gyógymasszőrként kezdett dolgozni egy vidéki városban. Szakmai minimálbért, azaz bruttó 114 ezer forintot keres havonta. Ebből 98 ezret visz haza. Egyedül neveli kamasz fiát, de az autójába két éve nem tudott benzint venni. Folyamatosan tartozik a közüzemi díjakkal, és egyik kutyáját kénytelen elajándékozni, mert nem futja az oltásokra, élelemre. Néha egy-egy magánvendég beesik, az abból befolyó pénzekből apránként törleszti tartozásait.
A dolgozó szegénység Európában leginkább a 18-24 éves korosztályt érinti. Bruder Emese, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának kutatója szerint Magyarországon más a helyzet, és Zsuzsannához hasonlóan, inkább a 25-54 éves korosztályt sújtja. „Nem meglepő, hogy gyakran érinti a gyermekeiket egyedül nevelőket, illetve az idénymunkából, alkalmi munkából élőket. A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak is jóval nagyobb arányban esnek a dolgozó szegények csoportjába, mint a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezők” – tette hozzá a kutató.
A több, vagy nagykorú, de még nem kereső gyermek a családban komoly probléma lehet, mivel az egy főre jutó jövedelem jócskán csökken miattuk, a bevételek azonban nem nőnek. Az olyan élethelyzetek, mint a válás vagy a megözvegyülés is megrendítheti a családi költségvetést. De a legfájóbb mégis az alacsony kereset. A képzettség nélküli dolgozók is veszélyeztetettebbek, mert kevesebbet tudnak hazavinni, mint a közép- vagy felsőfokú végzettséggel bírók. Meglepő, de egy egyszemélyes, gyermek nélküli háztartás is könnyen a létminimum szélére kerülhet, ha az egyetlen kereső alig visz valamit haza. A többgyerekes háztartások viszont többnyire a családtámogatások miatt kerülnek a vonal fölé. A dolgozó szegények között valamivel több, 61 százalék a férfi, legnagyobb részük szakközépiskolai, szakiskolai vagy középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Jellemzően alacsony népsűrűségű, vidéki területen élnek. Jellemzően kis, 10 fő alatti cégnél dolgoznak.
Tardos Katalin, az MTA főmunkatársa a kilencvenes évek vége óta foglalkozik a témával. A fentieken túl azt tapasztalta, hogy a szegény sorsra jutott családoknál nagy az esélye annak, hogy a gyermekeik sem tudnak kikeveredni a nyomorból. „Az általam felmért családok körében a szegény helyzetből való kikerülés szinte egyetlen alternatívája, ha a munkaképes korú gyermek munkába áll. Ha viszont gyerekek keresetéből a szülők generációjában kiesett keresetet kell pótolni, akkor hosszútávon ismét problémát okoz a gyerekek önállósodása” – mondta a Figyelőnek a kutató.
Speciális helyzetben vannak a közmunkán lévők. A kormányzat kettős célrendszert rendelt ehhez a foglalkoztatási formához. Egyrészt szeretné a munka világában bent tartani az állástalanokat, másrészt érvényesíteni kívánja a támogatást csak munkáért adunk elvet. A szegénységre azonban nem megoldás a közmunka. A Policy Agenda szakértői szerint az ilyen típusú állami foglalkoztatás „semmiképpen sem jelent kiutat, sőt hazug és szakszerűtlen módon megzavarja a foglalkoztatás valódi folyamatait és a tényleges szociális segélyezést, illetve a valós társadalmi szolidaritást.”
(figyelő)

Tiszaburai zavargások

Mint megtudhattuk Tiszaburán az elmúlt napokban egyre feszültebb a hangulat. Rendőrök sokaságát kellett kivezényelni, hogy a helyzet stabilizálódjon. Augusztus elsején a roma holocaust megemlékezése nem keltett heves érzelemkitöréseket, csak a segély kiosztása. Persze a segély cigányéknál olyan, mint méheknél a cukor vagy a méz, odavonzza az egészet.

A segélyek kiosztása után cigányaink nem azon tanakodtak, hogy hogyan éljenek meg a hónapban belőle, hanem azonnal belefogtak és kártyapartin próbálták gyarapítani könnyen szerzett vagyonkájukat. Azonban uzsorásoknak tartozó zsugás cigányok (rá kellett állni a kártyára, mert a gépezést Orsósék beszüntették) is voltak köztük, akik az adósság helyett kártyapartiba keveredtek. Az uzsorások azonban jól megérdemelt kamatukat próbálták behajtani és ebből lett egy egész perpatvar. A zavargásig jutó kártyapartis behajtásnak csak nagy rendőri erők vetettek véget. A kérdés az azonban, hogy ha majd elszabadul az egész csürhe lesz- e rendőr, hiszen már ebben az esetben csak egy faluba is óriási erőt kellett kivezényelni. Akkor mi lesz, ha mindenhol beindul a sáskahad? Mindenkinek a saját gondolatvilágára bízzuk a kérdés megválaszolást, de előre jelezzük, hogy mi figyelmeztettünk mindenkit arra, hogy sok helyen csak magukra számíthatnak majd az emberek.

Fazekas József

Cigányterror Tiszaburán és Tiszabőn

Mint azt korábban megírtuk, zavargások voltak Tiszaburán. A környéket jól ismerő tudósítónk beszámolója szerint majd minden segélyosztáskor ez a cirkusz van, mert a cigányok nem akarnak fizetni a cigány uzsorásoknak. Most két cigányt vittek el, akiket garázdasággal gyanúsítottak meg.

Tudósítónk részletesen beszámol a faluban és a környéken tobzódó cigányoknak a magyar lakosságot sújtó terrorjáról.

Tiszaburán egy nagyon érdekes jelenség figyelhető meg, amely azonos azzal, amit a zsidók csinálnak - nagyban hazánkban és a nagyvilágban. A fehér lakosság által nyaralónak használt épületeket, vagy az olyan házakat, amelyekből kihaltak a magyarok, havonta legalább 2-3 alkalommal feltörik. A betörő csoportok, -ha egyáltalán elkapják őket,- mindig kibújnak a felelősségvállalás alól, mert van köztük egy kiskorú, aki elviszi az egész "balhét" lebukás esetén.

Az épületeket többnyire nem teljesen fosztják ki. A cél az, hogy a tulajdonost, vagy a hozzátartozókat felőröljék az állandó betörések, így a piaci ár töredékéért eladják az ingatlant, csak szabaduljanak tőle.

Legutóbb körülbelül három hete négy cigány fosztott ki teljesen egy nyaralót, aminek berendezési tárgyait a falun hurcolták keresztül. Az esetnek rengeteg szemtanúja volt, a felelősségvállalás mégis elmaradt, ugyanis a bűncselekményt egy kiskorú vállalta magára, aki koránál fogva nem büntethető.

Két hete pedig fényes nappal akart két cigány suhanc kirámolni egy házat, de a szomszéd rájuk lőtt gáz-riasztó fegyverrel, ezért elmenekültek a helyszínről. A két fiatalkorú elkövető a helyi cigánytelepen lakik... A felelősségre vonás ismét elmaradt!

Ezeket a házakat, nyaralókat az egyik legnagyobb helyi uzsorás Túró Jenő (beceneve Csörögi) vásárolja fel, majd többszörös haszonnal adja tovább a cigánytelepről kitörni szándékozó cigány fajtársaknak - néha ismét uzsorára. A hatóságok is tisztában vannak vele, hogy ez az uzsorás cigány áll az ingatlanfeltöréseket elkövető cigánybandák mögött, de Túró Jenő mindeddig megúszta a felelősségre vonást.

Az ingatlanok feltörései és a fehér lakosság terrorizálása önmagában is tragédiák, de a folyamat maga az igazán borzasztó! Ugyanis a cigányság a falu szélén található telepről folyamatosan áramlik be a falu belsejébe, ezáltal gettósítva el a települést, tönkretéve, ellehetetlenítve a magyar lakosság életét.

Érdekesség, hogy Túró Jenő érdekkörébe tartozik a helyi Nemzeti Dohánybolt is, mely tény az uzsorás cigány kapcsolataira is rávilágít. Talán nem véletlen, hogy ez a gazember eddig mindig megúszta a felelősségre vonást.

A település önkormányzatának tagjai nagyrészt cigányok, a mutatóban tartogatott magyarok pedig mind meg vannak félemlítve. Ennek az a legdurvább következménye, hogy a faluban több illegális bolt és kocsma is létezik. Mi több, virágzik! A NAV emberei ezekről nem akarnak tudomást szerezni, ahogy a felettes szakhatóságok sem mernek újat húzni a helyi cigánysággal.

A település teljesen kezd elgettósodni! Körbe kell csak nézni!

Tömeges áramlopások, melyről a TV-ben is beszámoltak már több alkalommal. Illegális boltok, kocsmák, vágóhíd. Ősztől tavaszig mindenki fát lop, biciklivel, kiskocsival, autóval, lovas fogattal - vagy bármilyen közlekedésre alkalmas eszközzel. Folyamatos betörések, lopások, verekedések, fenyegetések, szóval teljes a terror!

Hogy miként szabadult el a pokol Tiszaburán és Tiszabőn?

Körülbelül 5-6 éve egy részeg cigány csapat el akart gázolni egy intézkedő rendőrjárőrt. Az autó lopott volt, a részeg sofőrnek nem volt jogosítványa, a gépjárműben a hírhedt Mányi család tagjai ültek. A rendőr, Kasza István a szolgálati fegyverével rálőtt az autóra, mert nem a félős fajtából való volt. Annak ellenére, hogy egyértelműen el akarták gázolni az egyenruhában intézkedő rendőrt - ezt a bíróság is elismerte, mégis a rendőrt hozták ki bűnösnek és marasztalta el a lőfegyver indokolatlan használata miatt. Természetesen az ügyben érintett összes cigány szabadlábon védekezik.

A falu cigány lakossága ezen a történeten röhögött évekig. Ekkor ráébredtek, hogy bármit megtehetnek büntetlenül... Na, ekkor pecsételődött meg a falu sorsa, innentől vált pokollá a fehér bőrű magyar lakosság élete.

Érdemes megemlíteni a szomszédos Tiszabőt is, ahol a cigány és cionista Mága család fegyverrel kereskedett és illegális lőteret tartott fenn a falu határában, ahol fegyverhasználatra tanították a környékbeli cigányokat, hogy felkészítsék őket a magyarok elleni harcra! Mostanában erről sem hallani, nagy a csend...

Teljesen elgettósodott a környék, a cigányok terrorban tartják a helyi magyarságot. Hatalmas a félelem, senki nem mer szót emelni, mert mindenki félti az életét. Pedig Tiszabura és Tiszabő a '70-es, '80-as években magyar többség lakta, kimondottan szép falu volt. Ami az elmúlt 30-40 évben kicsiben itt történt, az folyik most Magyarországon nagyban.

Bárhová menekülnek el erről a vidékről a magyarok, csak 10-20-30 évet nyernek - az egész ország az elcigányosodás, elzsidósodás felé tart. Aki Európa nyugati felébe menekül, muszlimokkal, négerekkel, törökökkel, ázsiai vagy balkáni emberek tömegével találja szembe magát.

Ezt a harcot mindenkinek a saját szülőföldjén kell megvívnia. Az egyetlen megoldás a helyi szintű közösségi önvédelem megszervezése!

Üdvözlet a pokolból, vagyis a való világból...

Hegyesi Roland

Törökország politikai kudarca

Nincs finomabb jelző Törökország viselkedésére, mint az "összetojta magát". Kapkodnak, futnak fűhöz-fához, és a Napnál is világosabban látszik, hogy fogalmuk sincs merre van az előre. A kezdeti nagyképűség rádermedt az arcokra, miután a szíriai lázítás kudarca egyre világosabb. Még messze van Szíria győzelme, de a felforgatók veresége már egyértelmű.

Ugyanez érvényes az Egyesült Államokra is, csak a nagy távolság és takargatott érintettség miatt kissé kényelmesebbek. Megszavazták az ellenzék támogatását, de ki támogatna egy eleve veszett ügyet? Bár maga a felfordulás megér annyit, hogy támogassák valamelyest. A törökök viszont a saját kardjukba dőltek. Másfél évvel ezelőtt, amikor még a kurdok hajlamosak lettek volna nyitni az ellenzéki csoportok felé, azzal a feltétellel, hogy a legmagasabb fokú autonómiát, esetlegesen teljes önállóságot kapnak, rendkívül durva elutasító választ kaptak. A Törökországban kiképzett és onnan pénzelt terrorista csoportvezetők számos esetben fenyegették meg a kurdokat. Korábban ezek miatt az esetek miatt írtuk, hogy Asszad ki fogja játszani a kurd kártyát, és meg is tette rá pár hónapra. 19-re lapot húzott, és nyert.

A kurd önállósági háború egy puskalövés nélkül győzelemre jutott Szíriában. Mára az is egyértelmű, hogy Asszad a kurdokkal kialakult együttműködésért cserébe teljes szabadságot ad a kurdoknak, sőt, már egyre inkább önálló kurd államról beszélnek a hivatalos médiában is. A török politikai vezetés olyan csúfos kudarcot szenvedett, amelyt tanítani kell majd. Vermet ástak Asszadnak, a fél iszlám világot fellázították (a törökök nyakig benne voltak a líbiai és az összes többi felforgatásban), és most a célegyenesben fejest ugrottak a saját vermükbe.

A törökök a minap meghívták tárgyalni a szíriai kurd vezetőket, hogy valamilyen egyezkedésre bírják őket. A vallási háttérrel próbálnak most operálni, hogy a kurd és ellenzéki csoportokat egységes vallási vezetés alá kellene vonni. Persze ezt is egy baklövéssel előzik meg, a tárgyalások előtt az EU, a török vezetés hosszas könyörgésére terrorista szervezetté nyilvánította a törökországi kurd munkáspártot. Mindazonáltal a török hadsereg 1984-óta, vagyis harminc év alatt negyvenezer kurdot ölt meg (és akkor hol volt a vallási alap?), és mindez meglehetősen kérdőjelessé tesz bármiféle együttműködést. A törökök joggal rettegnek. Eddig ugyanis a PKK-t nemigen támogatta senki, legalábbis nem hathatósan. Szíria jó kapcsolatokat ápolt Isztambullal, az oroszok pedig csak mérsékelten (egyedül ők) támogatták őket. Most, hogy önálló kurd állam jön létre, és az önállósági háborútól rettegnek a török vezetők. Egy önálló Kurdisztán pedig olyan fegyvert vásárol, amilyet akar, és azt könnyedén juttathatja a sajátjainak, át a török területre. Törökország a területének egyharmadát is elvesztheti.

Ezért csábítgatnák a kurd vezetőket, hogy milyen jó lenne nekik az amerikai támogatás. Pedig semmit nem tudnak adni, de még csak ajánlani sem, ahhoz képest, amit Asszad tett. Ugyan mit ajánlhatna ma az Egyesült Államok Kínához és Oroszországhoz képest? Így a tárgyalásoknak minden bizonnyal hamar vége lesz.

Nemrég a kurdok teljes mozgósítást rendeltek el, számos helységben pedig harcban állnak a terroristákkal. A becslések szerint legalább 60 000 katonát fognak kiállítani nemsokára, melyet a szíriai hadsereg mellett fognak bevetni a terroristák ellen. A teljes mozgósítást egy kurd civilek elleni terrorakció miatt rendelték el, és megüzenték a terrorista csoportoknak, innentől nincs kegyelem. Lehetne ebből a helyzetből fordítani? Egyszerűen nincs megfelelő tárgyalási alap. A másik erőközpont azonban komoly ajánlatokkal tud előállni - a keleti gazdasági tömbbel együttműködő önálló Kurdisztánnal. Lehet választani. A legminimálisabb politikai érzékkel is egyértelmű az eredmény, Isztambul pedig nyelheti tovább a saját kétszínűsége és árulása keserű piruláit.

Kemény Gábor

A döbrögizmus sportmilliárdjai

Feltöltötte embereivel a sportszövetségeket, feltőkésítette kedvenc csapatsportágait, legutóbb pedig további 16 szövetséggel állapodott meg kiemelt támogatásról a kormány. A 2020-ig elkölthető összesen 135 milliárd forintot ideológiai alapon osztják. Néhány úri sportot bevettek, de alapvetően visszatértek az ötvenes években kialakult sporttámogatási rendszerhez – röviden így írható le az, hogy a Fidesz-kormány az öt csapatsportnak – a labdarúgásnak, a kézilabdának, a kosárlabdának, a vízilabdának és a jégkorongnak – a társasági adóból (tao) adott milliárdok után újabb sportágakat hozott kiemelt helyzetbe. A kedvezményezett 16 sportszövetség vezetőivel július 9-én írt alá egyenszerződést Orbán Viktor miniszterelnök és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke. E szerint az idei fejlesztési elképzelések, valamint a 2014 és 2020 közötti időszak „sportágfejlesztési igényeinek” támogatására összesen 135 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezzel tovább torzul a szabadidősport és az élsport dotálásában már most is meglévő aránytalanság. Míg a fejlett nyugati országokban a szabadidősportra jut a pénzek 70 százaléka, és csak 30 az élsportra, nálunk fordított volt az arány, ami becslések szerint a többlettámogatással 90:10-re módosul.
Most is azokat a sportágakat kezeli kiemelten a sportirányítás, amelyeket a szocializmus építésének hőskorában. Akkor a sikereket elsősorban olimpiai érmekben és pontokban mérte a rendszer, ezért olyan sportágakat fejlesztett, ahol viszonylag kicsi volt a konkurencia, illetve érvényesült valamiféle magyar hegemónia. A magyar szempontból sikeres tavalyi londoni olimpia után eredetileg csupán 11 sportágnak szánta a sportirányítás a többletmilliárdokat. A kiválasztás szempontjai egyszerűnek tűntek, hiszen közülük tízben – atlétika, birkózás, cselgáncs, kajak-kenu, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, torna, úszás és vívás – végeztek legalább az első hatban a magyar sportolók Londonban. A sikersportágnak nem tekinthető korcsolya „kezdő tizenegybe” kerülése pedig azzal magyarázható, hogy a 2010-es vancouveri téli olimpián a rövidpályás gyorskorcsolyázók is begyűjtöttek egy-egy ötödik és hatodik helyet.

A felcsúti futballberuházás

A most kiemeltté válók közül a vívók és a korcsolyázók gondolták úgy, hogy sportági szövetségük aktív kormánypárti politikus elnökkel jobban boldogul: a vívóknál Csampa Zsolt fideszes honatya európai parlamenti képviselő párttársa, Deutsch Tamás ellenében lett elnök, a korcsolyázók pedig a lányán keresztül a sportághoz kötődő Kósa Lajos debreceni polgármesterben látták a jövőt. Fideszes nexusai Réczei Gézának, az öttusázók, és Tóth Lászlónak, a cselgáncsozók elnökének is vannak. A karrierjét az adóhatóságnál, majd a pénzügyi tárcánál megalapozó Réczei a PricewaterhouseCoopersnél adómenedzser, akit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter idén tavasszal adóügyi helyettes államtitkári poszttal kínált meg, de maradt a PwC-nél. A korábbi cselgáncsos Tóth pedig Kövér László parlamenti elnök és Hende Csaba honvédelmi miniszter évfolyamtársa volt a jogi karon. „Kakukktojásként” maradhatott viszont a kajak-kenu, illetve az úszószövetség élén a volt MSZP-s miniszter Baráth Etele és a baloldal emberének tekintett Gyárfás Tamás médiavállalkozó. Sportágaik sikerei – e héten éppen az úszó Hosszú Katinka világbajnoki címe – mellett a Fidesz által gyakran támadott Gyárfásnál személyes kiegyezésre is szükség lehetett, aminek talán egyik eleme, hogy a nemzetközi szövetségben is befolyásos úszóelnöknek sikerült Budapestre hoznia a 2021-es úszó-vb-t, amit a jelentős támogatást és világszínvonalú sportuszodát ígérő Orbán a saját sikerének állíthat be. A várható pénzeső más sportágak vezetőinek a fantáziáját is megmozgatta. Bár sokan lobbiztak, végül az asztalitenisz, az evezés, a kerékpár, a röplabda és a tenisz került a kiválasztotti körbe. Közülük a tenisz és az evezés az arisztokratikus gyökerek miatt az 1945 utáni időszak mostohagyereke volt. Ám a kormányváltás után a Magyar Tenisz Szövetség elnöke Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő lett, így nem véletlen a sportág státusának erősödése.

Az evezősök bekerülése a támogatotti körbe annyiban meglepő, hogy a volt evezős Regényi Tamás tavaly év elején éppen egy fideszes – Mitnyan György volt XII. kerületi polgármester – ellenében lett a szövetség elnöke. A röplabda kiemelt státusát magyarázza, hogy bár hazai sikerekről nem beszélhetünk, a világban nagyon népszerű a sportág, és a tao-kedvezményezetti körből kimaradt. Az asztalitenisznek is inkább hagyományai vannak, de azért a Budaörs Bajnokok Ligájában döntős csapatát és egy ifjúsági Európa-bajnok párost jelenleg is fel tud mutatni a sportág. Elnökként pedig Nátrán Rolandot, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt pénzügy-politikai helyettes államtitkárát, aki most az állami Eximbank és a Mehib vezérigazgatója. A kerékpársport kiemeltté válása némiképp váratlan. Legalábbis sportszakmai szempontból, sportvezetői oldalról már kevésbé: a sportági szövetség elnöke ugyanis Katona Kálmán, aki az első Orbán-kormányban közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter volt. Ő csak a politikában régi motoros, a kerékpárosok csupán tavaly fedezték fel, amikor áprilistól a mountain bike-osok, decembertől pedig a Magyar Kerékpársportok Szövetségének elnöke lett. Egyéb sikerekről azonban itt sem lehet beszélni.

Kérdés, mit kezdenek a szövetségek a hirtelen nyakukba szakadó százmilliókkal. Ha csak egyszerű osztást végzünk, akkor egyenként valamivel több mint évi egymilliárd forint az eredmény, ami jóval tetemesebb, mint bármelyik sportág eddigi támogatása. Sportberkekben úgy tudják, a nem hagyományos sikersportágak – mint például az evezés – évi 500 millió forint körüli összeget kapnak, ami valószínűsíti, hogy például a kajak-kenu és a vívás támogatása egymilliárdon felül lesz.
„Még nem végleges az összeg, de a sportállamtitkárság és a MOB gyakorlatilag elfogadta az elképzeléseinket” – mondta a HVG-nek Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke. Most a MOB-tól 160 millió forint működési támogatást kapnak, amit az utánpótlásprogramok és az edzőtáborok finanszírozása 300 millióra növel. Csampa arra számít, hogy a kiemelt támogatásból a jelenleg 65-70 vívótermen elvégzik a szükséges javításokat, és 6-7 teremmel bővül is az edzőhelyek száma, néhány vidéki városban pedig újjáéled a sportág. A vívók nagy problémájának számító edzővándorlást is megállíthatják a pluszpénzzel: a válogatottedzőknek ezentúl tisztességes fizetést tudnak adni, és az egyesületi edzők és a válogatott versenyzők bérét is átvállalják. Leveszik a szülőkről a felszerelések megvásárlásának terhét, és több versenyzőt utaztathatnak, így a fiatalokat hamarabb tudják elkezdeni menedzselni. Magyar sikerek esetén jól jöhet a szövetségnek a sportág népszerűsítésében a jövő hétfőn kezdődő budapesti Mol Vívó-világbajnokság is, amelynek 451 millió forintos büdzséjéből az állam 180 milliót állt.
A kormány sport iránti elkötelezettsége ellenére a szövetségek az idei évre csak júliusban kapták meg a támogatásukat a MOB-tól. Pedig ellenzéki pártként a Fidesz éppen azt kritizálta a legélesebben, hogy a szövetségek csak későn juthatnak megígért pénzükhöz. És hiába az olimpia mindenhatósága, a téli sportágak szövetségei még nem kaptak egy fillért sem a jövő évi téli játékokra történő felkészülésre.
A jelek szerint tehát mégsem működik minden flottul az egycsatornás sportfinanszírozásban. A Fidesz-kormány mindent a MOB-ba terelt, az összes olimpiai sportág mellett a nem olimpiai sportágakért, a szabadidő-, a diák- és a fogyatékossportért is az olimpiai bizottság felel. A törvény szerint még a labdarúgásért is – noha azt a valóságban nem a MOB-on keresztül finanszírozzák. „Vízfejet csináltak, heti egyszer a MOB-ban megjelenő társadalmi elnökkel, aki képtelen átlátni mindent” – utalt a szintén olimpiai bajnok Borkai Zsolt győri polgármesterre Török Ferenc ügyvéd, korábbi öttusázó olimpiai bajnok. A volt MOB-tag és SZDSZ-es politikus Török bíróságon támadta meg a tavaly februári közgyűlést, amelyen az új sporttörvény alapján módosították a MOB alapszabályát, és új vezetőséget is választottak. A bíróság első fokon azt mondta ki, hogy a közgyűlést szabálytalanul hívták össze. Azóta a MOB ismét elfogadta az alapszabályt, csakhogy a szabálytalanul összehívott közgyűlésen beválasztott tagokkal, így vélhetően ez is törvénytelen lesz.

Hosszú Katinka. Kivétel erősíti A MOB-béli gikszerek ellenére az elégedetlenség mégsem akkora, mint az előző kormány idején, mivel mindenki a nagy pénzt várja. A kimaradók pedig abban reménykednek, hogy némi fejlesztési összegek nekik is juthatnak. Erre, úgy tűnik, három sportágnak van is esélye. A vitorlázóknak annak ellenére is, hogy májusban a jómódúak civil kurázsijával tessékelték arrébb a szövetség elnöki posztjáról Gál András Leventét, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárát Kollár Lajos pécsi érsebész egyetemi tanár ellenében. A jelenlegi állás szerint 100-100 millió forintos apanázsra a másik két esélyes a Fidesz-szimpátiáját többször kifejtő Lázár Vilmos vezette lovas- és a Kálomista Gábor filmproducerrel megerősített síszövetség.
A futball elsődlegessége ezzel együtt sem lehet kétséges: az Üllői úton, Debrecenben és Felcsúton épülnek a stadionok, máshol megújulnak, 2017-re elvileg elkészül a 65 ezres nemzeti aréna is. A futball prioritása azok után is megmarad, hogy a magyar csapatok – köztük a hazai meccsein Orbán és más potentátok előtt játszó, agyontámogatott Videoton – már júliusban elvéreztek a nemzetközi kupákban. A bajnokság mindenesetre legalább azért érdekes lesz, hogy mire jut az első osztályba most felkerült két fideszes kirakatcsapat, a belügyi államtitkár Tállai András által patronált Mezőkövesd és az Orbán által gründolt Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia. A 2,8 milliárd forintos tao-támogatásból a miniszterelnök kertje mellé a nemzetközi szabványoknak megfelelő stadiont építő felcsúti akadémiai csapat mindenesetre már a bajnokság kezdete előtt megadta magának a legnagyobb pofont. Leigazolta ugyanis a konkurens agárdi akadémián nevelkedett Tischler Patrikot az MTK-tól, mégpedig a hírek szerint 60 millió forintért. Ez – és a stadionépítés – egyrészt azt jelzi, hogy Felcsúton hosszabb távon számolnak az élvonalbeli tagsággal, másrészt viszont azt, hogy a Fidesz-közeli szponzorok és tao-pénzek milliárdjaiból felpumpált akadémia nem tart ott, hogy a harmatgyenge magyar NB I. középszintjének megfelelő játékosokat adjon a felnőttcsapatba.
(HVG)

Orbán: újabb stadionok rendbehozataláról dönthet nyáron a kormány

A miniszterelnök azt szeretné, ha a kormány még nyáron döntene újabb futballstadionok rendbehozataláról, és így még idén elkezdődhetnének a munkálatok Mezőkövesd mellett Diósgyőrben, Székesfehérváron és a Szombathelyen is. Orbán Viktor erről abban az úgynevezett sportági évértékelő interjúban beszélt, amelyet a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) honlapjának adott. A kormányfő, a PFLA alapítója a honlapon vasárnap megjelent interjúban a stadionépítésekről elmondta: a Puskás Stadion építése hamarosan megkezdődik, “ami azért mégis Közép-Európa egyik kiemelten nagy és szép építménye lesz a Nemzeti Olimpiai Központban. Nemcsak stadiont építünk, hanem egy egész olimpiai központot.” Úgy fogalmazott, hogy félúton vannak a teljes megoldásig vezető úton. “2018-ban vagy 2019-ben képesek leszünk Bajnokok Ligája-döntőt rendezni Magyarországon.”
A többi épülő stadionról elmondta, “a debreceniek jól állnak, a Fradi jól áll”, továbbá négy létesítményt – a Diósgyőrét, a Mezőkövesdét, a Videotonét és a Szombathelyét – a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pénzügyi rendszerén kívül, közvetlenül hozzák rendbe, a látványtervek már elkészültek. Hozzátette, azt szeretné, ha a kormány ezekről még a nyáron dönteni tudna, s így még idén elkezdődhetnének a munkálatok. Megjegyezte, a többi NB I-es és NB II-es stadion az MLSZ programjában újulhat meg.
A stadionépítésekre vonatkozó kritikákról úgy vélekedett, egy dolgot mindig szem előtt kell tartani: “suttyomban, szégyenkezve, magyarázkodva, a viták elől meghátrálva nem lehet alkotni”. Kiemelte, hogy stadiont nem a futballistáknak építenek, ahogy színházat sem a színészeknek, az operaházat sem az operaénekeseknek, hanem a nézőknek.

“A magyar profi futball teljesen életképes. Ha végignézzük, lassan és biztosan gyarapszik azoknak a kluboknak a száma, amelyek mögött jelentős gazdasági szereplők állnak” – jelentette ki, példaként felhozva a Videotont, a Győrt, a Diósgyőrt, a Honvédot, a Debrecent, a Pécset, az MTK-t és a Paksot. Hozzátette: “a Fradinak hamarosan lesz kérője, erősebb és nagyobb, mint bárki másnak, ez hetek kérdése. A Kecskemét is meg fog erősödni, csak először kicsit meg kell melegednie Magyarországon a Mercedesnek.” Értékelése szerint ez azt jelenti, hogy 10-11 klub biztos lábakon áll, így már csak ötöt-hatot kell stabilizálni. A gazdasági helyzetről még megjegyezte, az MLSZ jó rendszert alakított ki a tévés pénzek ügyében és hamarosan a szerencsejátékból is több pénz érkezhet a futballba. Utóbbival kapcsolatban elmondta, arra vártak, hogy az Európai Unió hozzájáruljon az online szerencsejáték szabályozásához. Ez megtörtént, a törvényt elfogadták, most az ebből befolyó pénzek elosztási rendjét kell megalkotni.
A kormányfő hangsúlyozta: a futballklub nem gazdasági vállalkozás. Aki nem így gondolja, félreérti a helyzetet. Egy vállalkozásnak egyetlen szempontja van, hogy tulajdonosának minél nagyobb hasznot hozzon. A futballban ez lehetetlen – jelentette ki. “A futball olyan, mint a bográcsgulyás. Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész” – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök a TAO-programot teljes sikernek tartja. “A számok mellbevágóan bíztatóak. Százával épülnek a pályák, tucatjával a csarnokok és hamarosan tucatjával fognak épülni az uszodák is, amit nagyban segít, hogy 2021-ben Budapest rendezheti a világ harmadik legnagyobb sporteseményét, a vizes vb-t.”
Hozzátette, a program egyik nagy eredménye, hogy Magyarországon három év alatt létrejöttek azok a kapcsolatok, amelyek nyugaton ötven év alatt szervesen erősödtek meg. Szerinte nem arról van tehát szó, hogy kedvezőbb így adózni, hanem arról, hogy sportvezetők és magántőkések leülnek, beszélnek egymással és gondoskodnak arról, hogy megvalósuljon, ami fontos a számukra, s arra kölcsönösen áldoznak, az egyik a munkáját, a másik a pénzét.
A kormányfő a futballról globálisan is véleményt mondott, a legnagyobb problémát az európai jómódú klubok és a pénz viszonyrendszerében látja. Szerinte az európai szövetség (UEFA) érzékeli ezt a problémát és próbál gyógymódokat találni rá például az úgynevezett pénzügyi fair play bevezetésével. Ezt jó kezdeményezésnek nevezte Orbán Viktor, de úgy vélte, ezzel “nem tudja orvosolni a bajt, inkább a jelenlegi helyzettel akar elfogadható együttélést kialakítani”.

“Egyetlen megoldás van, ha visszatérünk Bosman-világ előtti időszakhoz. Ezt speciel nem az Európai Unió ellenében mondom, de az unió hozta a nyakunkra ezt a szerencsétlenséget. Ezt az Európai Unió legsúlyosabb hibái közé kell sorolnunk és csak az unió javíthatja ki” – mondta Orbán Viktor, aki szerint “a foci a kultúra része, ezért speciális szabályok kellenek, s nem lett volna szabad gazdasági tevékenységgé minősíteni”.
A Bosman-szabály lényege: a futballista belga Jean-Marc Bosman keresete nyomán az Európai Bíróság 1995 decemberében úgy foglalt állást, hogy az uniós külföldi játékosok számának korlátozása az Európai Unió tagállamaiban hátrányos megkülönböztetésnek minősül, azaz korlátozza a szabad munkaerő-áramlást.
Arra a kérdésre, hogy mi lenne, ha Csányi Sándor MLSZ-elnök “feladná a hosszú távra tervezett, láthatóan küzdelmes munkáját”, a miniszterelnök úgy reagált, hogy “Csányi Sándort ismerem, jász, az pedig kemény fajta. Nehéz elképzelni, hogy az MLSZ elnöke meghátrálna.”
Orbán Viktor az idén élvonalba jutott Puskás Akadémia alapítójaként az intézmény céljairól is beszélt, s kifejtette nem az NB I-es, illetve NB II-es szereplés a cél, hanem az, hogy játékosokat neveljenek. Hozzátette, az előre elgondolt ütem szerint haladnak, minden két évben legalább négy játékost “adnak fel” a Videotonnak.
(MTI)