A Magyar Csapat csak csoportocska?

Végre egy igazi botrányposztszerűség magyar blogban. Szabó Gábor azt állítja, tizedannyi fideszes aktivista sincsen, mint amennyit bemondanak. Kiderül pár kampányszervezési titok.

Szabó Gábor, aki azt mondja, 2011-ben ő volt Kocsis Máté józsefvárosi polgármester helyi népszavazási kampányfőnöke, a kerületben tapasztaltak alapján azt tippeli, igazából tízezer körül lehet a hadrafogható kormánypárti aktivisták száma. Kocsis kampánygépezetének egykori irányítója két éve papíron több, mint 200 kerületi aktivistával számolhatott, de a valóság ennek tizede volt, pedig a nagyvárosokban elvileg még aktívabbak is a párt támogatói.
Szabó ilyeneket mesél:
Én, mint egy egész kerület Kocsis által fullhatalommal fölruházott kampányfőnöke, összesen három standot tudtam minimál-stábbal föltöltve tartani. A szórólapokat postával kellett kivitetni, mert az életben nem ért volna célba, lábak és kezek hiányában. Házalásra, ajtótól-ajtóig kampányra megaztán főleg nem volt senki.
A poszt nem titkolt célja az, hogy biztassa a számháborútól megijedt ellenzéket. Ilyen szövegekkel:
A Kubatov lista hatékonyságát sem kell misztifikálni. Van, abba én sem nézhettem soha, de téma volt. Valós célja egyébként épp az, hogy a nem túl széles aktivista bázist jól lehessen irányítani. Ha nincs túl sok embered, és a Fidesznek nincs több, mint az Összefogásnak, akkor azokat célra kell vezetni. A 10 pontos szimpatizálási erősségi lista is azért ilyen. Kopogtatógyűjtésnél minden erejüket összeszedik az első pár napra – nyugi, éppúgy alkalmaznak diákszövetkezetes srácokat, mint mindenki, meg arra a pár napra képesek megmozgatni a Békemenetesek egy részét is – és rámennek célzottan a 7-es szimpatizálási értéknél magasabbal regisztráltakra. Tőlük begyűjtik a cetliket, lobogtatják a sajtónak, hogy mennyit is sikerült ily hirtelen összeszedni, lám mily erős is a Fidesz. Ezzel persze megintcsak az erő látszatára játszanak. Hisz ha néhány nap alatt simán begyűjtötték a szükségesnél jóval nagyobb számú ajánlást, akkor biztosan marha beágyazottak, hisz ha folytatják, akkor aztán mindenki az Övék lesz, ugyebár. Egy frászt. Ez blöff, ne tessenek bevenni. Nem képesek ugyanis folytatni. Egyrészt lejár a Békemenetesek motivációja, szépen hazamennek, pár nap után hosszú pihenőre. Másrészt meg a tökbiztos szavazókat – ezt jelzi a 7-es fölötti szimpátiaszám – nem kell győzködni: bekopogtat a Vérnarancs, kapja a cetlit, rohanás tovább. Ezt viszont már a 6 és azalatti szimpátiaszámúaknál nem tudják eljátszani.
Csakhogy ettől még nem nőnek az egekbe a többi ellenzéki szervezet esélyei. Én ugyanis beszéltem aktivistaszervezőkkel erről az oldalról, és az a helyzet, hogy ők pont ugyanúgy felfújt számokat mondanak be az ellenség megtévesztésére. Igazából mindenki hazudik az aktivistái számáról, hogy betojassa a másikat, a kérdés csak az, hogy ki hányas szorzót használ.
(cink)

Felgyorsult a zsidó betelepítés hazánkba

Valószínűleg a közelgő választások is indokolják a nagyszámú zsidó beözönlését Magyarországra. Az inváziós művelet már jónéhány éve folyik, ennek keretében lakóparkok, irodaházak épültek kizárólagosan zsidók számára. Fővárosunkat pedig egyértelműen megszállt várossá nyilváníthatjuk. A totális megszállás megkezdődött. A tavaszi választásokon nagy hangsúly van, a betelepülők is tudják ezt. Ők már nem akarnak akadályt, minden út szabad legyen számukra. Mint nem is oly régen Munkács, Beregszász vagy Ungvár, mind-mind áldozatul esett a bélpoklos horda inváziójának. A jelek is hasonlóak, mint akkor. Az, hogy nem mindenki ismeri fel őket, megint egy másik dolog.

Javasoljuk ezen videó megtekintését: http://www.youtube.com/watch?v=LP7pHzJCnGg

Dunai István

Dózsa György Év

Az idei az 1514-es Dózsa György nevével fémjelzett felkelés emlékéve. Az MNA történelme során először hirdet meg személyhez vagy történelmi eseményhez köthető évet. Az MNA számára az idei év A Dózsa György év, így idei propagandánkban, megemlékezéseinkben, táboraink szellemiségében erre a történelmi eseményre fogunk fókuszálni.

A magyarság történelme szempontjából hatalmas jelentősége van az 1514-es felkelésnek, és annak leverésének, valamint a végjátéknak. A Mátyás királyunk halála utáni időszak egy rendkívül zavaros, ellenségeskedésekkel, hatalmi belviszályokkal terhelt időszak volt. Természetes - és akár kórusban is mondhatnánk - hogy mindennek elsősorban a szegényebb rétegek, a parasztság látta a kárát első sorban. A felkelés követelései messziről sem lettek volna teljesíthetetlenek, a "nemesi" rétegben azonban semmiféle tárgyalás készség nem volt. A felkelés rendkívül durván verték le, és torolták meg - hozzá kell tenni külföldi erőkkel karöltve.

Dózsa György

Mellékesen megjegyzendő, hogy ez az első olyan belháború, ahol már előkerül a magyar zsidó ellentét. A Fugger család Mátyás király halála után megkaparintja a magyar aranybányák kitermelésére és az aranyverésre való jogot, és rézzel keverve adják ki a magyar aranypénzt, amely így pillanatok alatt elértéktelenedett, és ezzel összedöntötték a magyar pénzpiacot. Európa egyik legerősebb értékű pénze volt a magyar arany. Mindezt pedig nagyon megsínylette a gazdaság és a nép.

Számunkra, és vallási értékelésünk alapján azonban akkor a magyarság elárulta önmagát. Az országot vezető nemesi réteg elárulta saját népét, és így magára vonta a büntetést is. A vezeklés kezdete, az alig tíz évvel későbbi Mohácsi csatatéren kezdődött, ahol a felkelést leverő nemesség jó része holtan maradt a harcmezőn. És ezzel megindult az ország szolgasorba döntése, amely 500 éve folyamatosan tart, és egyre mélyebbre taszítja a magyarságot, és darabolja szét hazánkat. Először a török uralom, majd a Habsburg kutyák uralma következett, mely a Trianoni békediktátummal ért véget. De a bajoknak ezzel nem lett egycsapásra vége. Most, mikor 25 évvel ezelőtt hazánk valóban teljesen függetlenné válhatott volna, magukat magyarnak hazudó zsidók (Antall és csapata, "rendszerváltó" pártok) elhazudták a változást, és újra nyomorba döntötték népünket. Számunkra nagyon fontos az idei év, mert hisszük, hogy 500 év büntetés elég volt népünknek, és elkezdődik a változás időszaka.

Táborainkba, ünnepeinkre és megmozdulásinkra ebben a szellemiségben várjuk az új jelentkezőket, ifjakat és idősebbeket, férfiakat és hölgyeket, hogy elkezdjük az újjáépítést. Felújítunk sok olyan dolgot, amelyben az MNA úttörőnek számított, sok lépésünket már ehhez a szellemiséghez igazítunk a jövőben. Az MNA újraszerveződve egy teljesen más és magasabb minőségben fogja folytatni a munkát, hazánk felemelkedésére.

Magyar Nemzeti Arcvonal Vezetőség

Szíriai terroristák – Káin bélyege

Mennyire van benne a keze az USA-nak Szíria felforgatásában? Erről nagyon jó, és részletes anyagot tettek közzé egy szír hazafias honlapon. Itt kiderül, hogy mennyire van összefüggésben az amerikai szenátus, Törökország (vagyis a NATO) és egyes személyek szerepe. És lerántja a leplet arról, hogy a fő felforgató Soros mellett milyen szinten van a felforgatások mögött a republikánus szenátor, John McCain (Káin). A történet alapvetően egy fotóból indul ki. Ezen a fotón McKáin együtt látható a szíriai terrorcsapatok fővezére Salim Idris-szel. Valamint a fotón bekarikázva látható két Szíriában harcoló terrorista és körözött személy.

Mckáin szerepéről egy kiszivárogtatott, a kínai titkosszolgálatnak tulajdonított telefonbeszélgetés is tanúskodik, amelyben McKáin Bandar szaúdi herceggel egyezkedik a szíriai terroristáknak nyújtandó támogatásokról. Természetesen erre mondható, hogy ilyet a mai technikával bárki csinálhat. Csak a baj az, hogy a történések folyamatai ezt alátámasztják. Ugyanis, ha Salim Idris, a Szíriai Szabad Hadsereg vezetőjének munkáját végignézzük, látható, hogy milyen szoros együttműködés és összefonódás van ezen országok és személyek között.

Salam Idris Szíriából disszidált, ott a hadseregben dolgozott, mint elektronikai professzor. Képzését annak idején Kelet-Németországban kapta. Disszidált, de feltételezhetően már előtte beszervezte a CIA, mint kémet. Aztán Idris hetekkel később Törökországban tűnik fel, ahol egy katonai objektumban 550 résztvevővel (a világ minden tájáról összeszedett kiképzett katonai vezetőkkel) megalakul a Szíriai Szabad Hadsereg. A jelenlévők közül kinevezik a vezetőket, felállítják a törzseket, kinevezik a brigádok parancsnokait, valamint a zászlóalj parancsnokokat. (no ennyit arról hol kezdődött a forradalom). Törökország területén kezdik meg a brigádok feltöltését, kiképzését. A felállított terrorhadsereg fegyvereit Szaúd-Arábia fizeti, de azokat az USA szállítja le; az első tételt 2012 áprilisában (feltételezzük, hogy nem a hivatalos állami hadsereg). Mindezekről maga Idris nyilatkozott, így ezek nem titkok, csak a sajtó nem szeret beszélni róla. Ezek után pedig McKáin együtt látható pont ebben az időben több későbbi terrorista társaságában Idrissel. Összefüggések? Elég világosak.

ilyen kép fogadta a felszabadított területeken Aleppóban a hadsereget, civilek válogatás nélkül tucatjaival kivégezve.

Az első nagy horderejű botrányok után (emberevés, gyerekkínzás, szervkereskedelem, keresztények lemészárolása, stb) az USA felülvizsgálni kényszerül szerepvállalását a továbbiakban az egész szíriai történetben. Meghallgatások kezdődnek az Egyesült Államok szenátusa előtt. Erre a meghallgatásra McKáin igyekszik olyan szereplőket toborozni, akik alátámasztják az egész beavatkozás, vagy közreműködés jogosságát. Csakhogy ott sem mindenki egyértelműen a háború híve, így a meghallgatásra bejutottak olyan személyek is, akikre McKáin nem volt felkészülve. Mások mellett egy keresztény szerzetes. A meghallgatást a szenátus katonai bizottsága vezette, de több olyan szenátor is részt vett, aki nem tagja a bizottságnak. A szerzetes részletesen beszámolt arról, hogy a Szíriai Szabad Hadsereg tagjai, együtt az iszlám szélsőségesekkel mit műveltek azokon a területeken, amit elfoglaltak. Részletesen beszámol gyerekek kivégzéséről, nők megerőszakolásáról és nyilvános kivégzéséről, több elrabolt személyről, a keresztény papok, szerzetesek és apácát kegyetlen megkínzásairól és kivégzéseiről (ezek közül több felvétele kering a neten). A bizottság elszörnyülködve hallgatta a történeteket, és még olyan szenátor is megingott, aki alapvetően republikánusként az USA katonai beavatkozását támogatta. Csak egyedül McKáin kelt ki magából. Ordibálva távozott a teremből, hangos obszcén káromkodások között. Az irodájába távozva tovább ordibált, csapkodott és dühöngött. Jó negyed óra múlva immár lenyugodva visszatért az ülésterembe, és a továbbiakban tudomást sem vett az ott megjelentekről. Papírjait tologatta, dalolászott, és úgy tett, mintha semmi nem is történne az ülésteremben.

Mindez miért fontos McKáin szempontjából? Mert a fent már említett telefonbeszélgetés valójában arról is szól, hogy a segítségekért cserébe McKáin teljes kampányát a következő szenátusi választásokon Bandar herceg fogja fizetni. Vagyis az egész háború, semmi egyébről nem szól a nyugat oldaláról, mint politikai színezetű üzletelésről, melyekért egy ország nyomorral és több százezer halottal fizet. A felháborító, hogy mindezek valójában köztudott dolgok, csak össze kell kötni, -rakni a fellelhető, és megjelenő tényeket. McKáin megjelenik sorra minden háborús övezetben, vagy azokon a helyeken, amelyek háborúval fenyegetnek. És üzletelget. AZ ördög pénztárosa, pénzt cserél életekre. Fegyvert intéz ha kell, embereket toboroz, zsoldot fizet, mindegy, csak háború legyen.

Ezen tények tükrében feltehetjük a kérdést. Melyik média az, amely ezek után is forradalomról mer beszélni. Mikor tény, hogy egy másik ország területén megszervezett hadsereg támadt rá egy országra. Ez önmagában is a legaljasabb sajtóhazugság. Mert a tények annyira nyilvánvalóak és közismertek, hogy akik mást mondanak, jószerével hülyeségre hivatkozhatnak csak. Vagy éppen nyakig benne vannak az egész képtelen és véres történetben. De ez megint mit bizonyít? Hogy van valahol egy közös rendező elv, amely a háborús uszítókat, a különböző háborúra buzdító és azt finanszírozó országokat, és a világsajtót összeköti. Ha pedig így van, akkor el kell gondolkodni azon, hol is áll a világ, milyen világba születtünk bele akik most itt vagyunk, és mi is lenne a kötelességünk akkor, amikor nyilvánvaló hazugságok, háborús uszítások, és emberek lemészárolása lehet az üzletelgetés mellékterméke. És mindez ellen mit lehet tenni, mert ez mindennek mondható csak jónak nem!

Kemény Gábor

Már határtalan a boszniai tavasz

A boszniai tavaszként is ismert tüntetéssorozat mellékágaként a hétvégén – igaz alacsony részvétel mellett, de - Montenegróban és Horvátországban is tiltakozóakciók sorát rendezték az uralkodó hatalmakkal szemben. Montenegró fővárosában a tüntetők a kormányfő, Milo Đukanović távozását követelték, majd kövekkel dobálták meg az eléjük kivezényelt rendőröket, akik végül könnygázzal feleltek. Legkevesebb tíz részvevőt előállítottak.

Horvátországban a szervezők a rossz gazdaságpolitikáért felelősnek tartott pénzügyminiszter, Slavko Linić távozását kívánták kieszközölni a főváros mellett Eszéken, valamint Rijekában megtartott tüntetéseken. Végül a feltűnően alacsony részvétel sem gátolta meg őket abban, hogy Zágrábban összecsapjanak a rendőri erőkkel. A tizenkét ember letartóztatásához vezető megmozdulások egyik szószólója fegyveres lázadásra szólított fel, de - Montenegróhoz hasonlóan - a közösségi oldalakon szervezkedők egy másik tagja is így bíztatta a horvátokat: „menjünk ki az utcákra harcolni különben élni leszünk kénytelenek ott!”

Mátraházi Tibor

Már 112 ember fagyott halálra Magyarországon

Februárban 24 ember vesztette életét fagyhalál miatt, 14-en saját otthonukban hűltek ki – derül ki a Magyar Szociális Fórum (MSZF) vasárnap adataiból. Szerintük a közmédia elhallgatja a szomorú adatokat. 112-re emelkedett azoknak az embereknek a száma, akik tavaly ősz és 2014. február 13. között Magyarországon megfagytak. Az MSZF előző, január 30-i adatszolgáltatása óta, mely 88 életvesztésről számolt be, 24 embertársunk szenvedett fagyhalált.
Rendkívül megnőtt azoknak az aránya, akik saját fűtetlen otthonukban hűltek ki. Arányuk 58 százalékot mutat, hiszen 14-en haltak meg saját otthonukban, köztük öt nő. Hárman közterületen, azaz a szabad ég alatt fagytak meg. Mindhárman férfiak voltak. További heten kórházba szállításuk közben, vagy kórházba kerülésük után hunytak el, mert már nem tudtak rajtuk segíteni.
A Magyar Szociális Fórum szerint az állami irányítású média kizárólag a külföldön történt fagyhalál esetekről ad hírt, a hazai tömeges pusztulás fölött szemet huny, és úgy kezeli, mintha meg sem történt volna. Az MSZF a tömegtájékoztatás politikai befolyásolásának tulajdonítja a tények elhallgatását, és az életvédelem szempontjából felelőtlennek tartja a kormány magatartását.
(hir24)

Agydaganatos gyerekükkel tették utcára Hollósiékat

Autóhitele miatt vesztette el házát a debreceni Hollósi család. A végrehajtót és az új tulajt nem érdekelte, hogy fiukat agydaganattal műtötték. A hatalmas bajban az asszony barátnője sietett segítségükre. Hollósi Máté egészségesen született, és a következő tíz évben sem volt semmi baja. A család életében három éve azonban minden megváltozott. Máté megszédült és elesett az iskolában. Az orvosok daganatot fedeztek fel az agyában, meg is műtötték, de a tumornak csak egy részét tudták eltávolítani.
– Nagyon hosszú ideig tartott a lábadozás. Nehezen tudott járni, és újra kellett tanulnia írni, olvasni. Kemoterápiára és különböző kezelésekre vittük, amíg az anyagi lehetőségeink engedték, de sajnos három év alatt mindenünket felemésztette – mondta a Borsnak Veres Ilona, a gyermek édesanyja.

A bajok egymást követték. Autóhitel-tartozásuk miatt elárverezték a házukat. Éppen akkor lakoltatták ki őket augusztusban, amikor Máté a legrosszabb állapotban volt, és tudták, hogy újra műteni kell.
– Kérdeztük a végrehajtót, hogy a műtét után hová visszük haza a gyereket gyógyulni. Ez sem őt, sem a házunk új tulajdonosát nem hatotta meg. Azt mondták, ne érveljek a gyerekkel. Az autót és a házat is vitték, és még maradt két és fél millió forint tartozásunk – tette hozzá az anyuka.
Csaknem utcára kerültek a beteg kisfiúval együtt. Végül az anya barátnője, Juhász Ildikó mentette meg őket. Felajánlotta saját házát a családnak, ő pedig a kert végébe, a melléképületbe húzódott.

Máté korához képest bölcs kisfiú, tűri a fájdalmakat, és nagyon szeretne meggyógyulni. Egyelőre nem járhat iskolába, ezért lemaradt a tanulásban. A családnak szüksége lenne egy magántanárra, aki foglalkozik vele, és egy gyógytornászra, aki segíti a felépülésben. Anyagi nehézségeik miatt egyiket sem tudják fedezni.
– Férjem épületburkoló, én pedig nem tudok dolgozni, mert nem hagyhatom egyedül Mátét. Minden segítség sokat jelent számunkra – sóhajt az anya.
(bors)