Hatszorosára nőtt a születési rendellenességek száma Washingtonban

Az amerikai szövetségi hivatalok dokumentumokból kitűnik, hogy 2013. januárja óta eltelt időszakban feltűnően megszaporodtak Washingtonban a születési rendellenességek.

Statisztikai arányukat tekintve 10000 születésből 8,4 eset mutat születési és fejlődési rendellenességeket, ami azt jelenti, hogy az esetek száma megsokszorozódott. Ez olyan arány, ami év végére az egészségügyi szakértők figyelmét is felkeltette. Csak az utóbbi egy évben 23 eset anencephalia (a csecsemő az agyának vagy koponyájának egy része nélkül születik meg), de nem ez vezeti a listát a rendellenességek közt, egyre több nyitott gerinccel született újszülöttet regisztrálnak, feltűnő mértékben szaporodnak az agy és a gerinc fejlődésében bekövetkező rendellenességek.

Már a 2013-as adatok is pánikot csaptak az egészségügyi szakértők körében. Csakhogy azt követően a Central Washington Genetics Program jelentéséből kiderült; csak az idei év első hónapjában fele annyi születési rendellenességet regisztráltak, mint az azt megelőző évben 6 hónap alatt. Vagyis a születési és fejlődési rendellenességek száma tavaly év vége óta megsokszorozódott.

A Centers for Disease Control and Prevention a januári adatokat követően a szülőket kezdte zaklatni, azt akarták kideríteni, nem áll-e fenn olyan összefüggés, hogy a családok ugyanarról a farmról származó termékeket vásároltak. Csakhogy a vizsgálatok során semmilyen, a családok közti összefüggést nem tudtak kimutatni.

Pedig két, kézenfekvő magyarázat is adódik, mindkettő egyirányba hat. A tavalyi év második felében attól volt hangos a nemzetközi média, hogy a japán fukushimai atomreaktorból a tengerbe szivárgó radioaktív szennyeződés decemberre eléri az Egyesült Államok nyugati partvidékét. Ezek után decemberben a szakértők rekord sebességgel bejelentették, aggodalomra semmi ok, az államok területén sehol nem észleltek kiemelkedő értéket. Pedig 2013-ban a születési rendellenességek száma megnőtt, majd idén januárban hatszorosára ugrott. (!) Ugyanolyan adatok ezek, mint ami Japánban az atomkatasztrófát követően látott napvilágot, - idővel erre ráadásként megjelentek más, a hétköznapi életben jelentkező panaszok, például a 90 napos menstruációs ciklus.

Gyanítható, hogy a tömeges pánik elkerülése miatt nem értesítik az állampolgárokat, de az Egyesült Államok egyébként is egyetlen hatalmas genetikai kísérleti telep. Az amerikaiak újabb generációja már genetikailag módosított alkotóelemeket tartalmazó élelmiszereken nőtt fel. A genetikailag módosított élelmiszerek használatával kapcsolatos állatkísérletek pedig szinte kivétel nélkül alátámasztják, hogy a GMO-fertőzött étel fogyasztása több generáció után születési és fejlődési rendellenességeket, az egyedek többségénél még kifejlett kor előtt rákos megbetegedéseket idéz elő.

http://www.hidfo.net/2014/02/18/hatszorosara-nott-szuletesi-rendellenessegek-szama-washingtonban

Kína idén 10 százalékkal emeli katonai kiadásainak összegét, és a következő években is a költségvetés tizedét fordítja erre a célra.

A China Times jelentése szerint Peking 10 százalékkal, mintegy 792 milliárd jüanra (130,6 milliárd dollár) növeli idén katonai kiadásait, ezzel az Egyesült Államok 582,4 milliárdos védelmi büdzséje után a világon a második legtöbbet költi erre a célra. Kínai elemzők szerint a következő öt évben tartani fogják ezt a tempót, hogy a katonai kiadások stabilan a költségvetési kiadások 10 százaléka körül maradjanak.

Ugyanakkor folytatják a hadsereg létszámának csökkentését, viszont többet költenek a legkorszerűbb harceszközök beszerzésére és a katonák kiképzésére, hadgyakorlatokra. Tajvani lapok szerint a kínai hadsereg 6-12 évenként esik át jelentősebb reformon, a legújabb kezdetét tavaly novemberben jelentették be. A három előző reform (1985-ben, 1997-ben és 2003-ban) mintegy 1,7 millió fővel csökkentette a hadsereg létszámát.

Az egész térségből Japán mellett India – amely a kínai ráfordítás harmadát sem költi védelemre – az az ország, ahol a legnagyobb figyelemmel kísérik Kína fegyverkezését, hiszen a két ország között már volt háború, és több határszakasz hovatartozása még mindig vita tárgya. Így nem véletlen, hogy a The Times of India hívta fel a figyelmet arra: miközben az Egyesült Államok és a NATO tagországai csökkentik katonai kiadásaikat, Kína növeli azokat. Az újság az IHS Jane’s, a világhírű hadiipari tanácsadó és elemző társaság jelentése alapján 148 milliárd dollárra teszi az idei kínai katonai kiadások összegét. A hivatalos pekingi adattól való eltérés indoka, hogy a társaság a védelmi kiadásokhoz számolja, amit a kínai kormány kihagy, mint a kutatás-fejlesztésre és a katonai nyugdíjakra szánt pénzek. Bár az összeg még így is eltörpül az amerikai mellett, több mint amennyit Nagy-Britannia, Németország és Franciaország együtt költ védelmi célokra, 2024-re pedig meg fogja haladni egész Nyugat-Európáét.

Hatalmas erőfeszítéseket tesznek korszerű harceszközök hazai kifejlesztésére, az interkontinentális rakétáktól a lopakodó vadászgépeken át a hadihajókig. Ugyanakkor egyetlen, 2012-ben átadott repülőgép-anyahajójuk, a Liaoning egy félbehagyott orosz hajó törzsére épült, pilótái még csak gyakorolják a fedélzeti le- és felszállást, és a hírek szerint sok a műszaki problémája. Egyes amerikai szakértők úgy vélik, óriási létszáma és tűzereje dacára a kínai hadsereg még Tajvant se lenne képes elfoglalni – nem utolsó sorban azért, mert az egyetlen Liaoninggel szemben az USA 10 nukleáris meghajtású repülőgéphordozóval rendelkezik. Azonban különösen szomszédait nyugtalanítja a kínai haderő vártnál gyorsabban haladó korszerűsítése, különösen mert az új fegyverek mögött még mindig a világ legnagyobb, több mint 2,3 milliós hadserege áll. Ráadásul azt gyanítják, hogy az ország tényleges katonai kiadásai a hivatalos adat legalább kétszeresét érik el.

Természetesen mint üzlet és a politikai befolyás terjesztésének eszköze a kínai hadiipar nem csak a hazai hadsereg igényeit szolgálja ki: Kína már 2012-ben átvette Nagy-Britanniától az ötödik helyet a világ legnagyobb fegyver exportőreinek listáján, amit a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) évente ad ki.

A kínai hadsereget sem kíméli a korrupció, sőt, állítólag komoly problémákat okoz. Egy kínai lap hozta nyilvánosságra a Népi Felszabadító Hadsereg egyik tábornokának, a logisztikai osztály parancsnokhelyettesének ügyét, akinek a villájában lefoglalt holmik között nemcsak egy színarany mosdót, de egy ugyancsak színarany Mao Ce-tung szobrot is találtak. Emellett tíz lakás volt a tulajdonában Peking belvárosában, ahol az ingatlanárak általában 1 millió dollárnál kezdődnek.

Barabás T. János

A nem reklámozott valójában szégyelnivaló Való Világ

Értelmiségi, analfabéta, potyázó és az optimista – velük találkoztunk, amikor a nyíregyházi munkaügyi központba látogattunk. Megszólalóink még nem érzik azt, amiről a statisztika beszél: ezek szerint egy év alatt jelentősen javultak a megyei álláskeresők esélyei. Jól öltözött, ápolt nő ül az egyik sor szélén. Megtudom: kereskedelmi iskolát végzett, majd négy évig Görögországban dolgozott, egy hotelben. Eredetileg csak gyakorlatra jelentkezett, mert itthon tízezer forintot fizettek volna egy hónapra, a görögöktől ugyanezért havi 400 eurót kapott, sőt a teljes ellátást, a szállást, és még a repülőjegyét is fizették. Végül négy évig maradt odakinn. „Akármit mondanak a görögökről, a külföldiekkel korrektek” – állítja, őket például mindig időben kifizették. Ráadásul ő a fizetését félre tudta rakni, mivel megélt a heti 120 eurós borravalóból. Most 23 éves: megtanult angolul, és jól beszél görögül is. Nemrég hazajött, mert új tervei vannak. De nem marad itthon – mondja –, most is csak kihasználja a lehetőséget, bejelentkezik az álláskeresési támogatásra.

Barátai ugyanis Angliába csábítják, igaz, hallotta, hogy a britek nem várják tárt karokkal a külföldi munkavállalókat. Ezért is számít ismerősei segítségére, akik pár éve már Londonban dolgoznak, egyikük egészen jó beosztásban. A fiatal nő még nem tudja, végül melyik országban, de biztos benne, hogy külföldön fog letelepedni. A családja támogatja az elképzeléseit, szülei is látják, hogy külföldön több eséllyel boldogul.
Albérlet minimálbérért
A fiatal nő esete nem egyedi. Az ország keleti szegletéből egyre többen kénytelenek külföldön szerencsét próbálni, mert helyben nem találnak munkát. Tünde, akinek két gyereke már külföldön él, a legkisebb harmadik jövőjét is tőlünk nyugatra tudja most már elképzelni. Itthon ugyanis csúnyán átverték. Nemrég nagy nehezen találtak egy állást a lánynak egy nemzeti dohányboltban, a két megyével arrébb található Egerben. Havi 80-95 ezer nettó volt a lány keresete, ami éppen fedezte az albérletet és a rezsit. A főbérlő ugyanis kereken 80 ezer forintot kért havonta. „Kaphatott volna albérleti támogatást a munkaügyi központtól, csakhogy a főbérlő nem volt hajlandó számlát adni” – panaszolja a timári asszony. Mikor szóvá tették, a nő ígérgetett fűt-fát, aztán a családnak lett elege abból, hogy a gyerek gyakorlatilag azért dolgozott napi 8 órát, hogy a főbérlője jobban éljen. Feljelenthetnék a nőt, de nem akarnak bíróságra járni. Három hónap után inkább hazahozták a gyereket, s amint a testvérei munkát találnak a húguknak Ausztriában, őt is útnak indítják.
Timáron az egyetlen lehetőség, hogy eljár napszámba, de ha már taníttatta, nem ezt az utat szánja lányának a középkorú asszony. Búcsúzóul Tünde még elmeséli: korábban fia Tokajban napi négyezer forintot keresett szakácsként. Most ennek többszörösét kapja Ausztriában, egy autókereskedésben. És közben még meg is tanult németül.
Úgyis visszavesznek!
Van, aki optimista a nyíregyházi munkaügyi központban. Az Angliába készülő hölgy mellett magabiztosan állítja egy bajszos, szakállas férfi, hogy szerinte holnap már hívják is vissza a volt munkahelyére, mert a főnök meggondolja magát. CNC-esztergályos, szerinte ezért nélkülözhetetlen. Nem egy vándormadár, 41 év munkaviszonya alatt ez volt a harmadik munkahelye. Nemrég azonban magánéleti problémái után jöttek a munkahelyi zűrök. Ideges volt, beszólt a főnöknek, aki ezt nem tolerálta. „Ülepedjen egy kicsit” – így szólt búcsúzóul a munkáltató. A férfi sajátosan ezt úgy értelmezi: „arra játszik a főnök, hogy nyugodjak meg, aztán úgyis visszavesz”, mondja bizakodva.

Mérséklődik – a számok nyelvén

Öt év távlatában nem volt olyan alacsony a munkanélküliek száma Szabolcs-Szatmár-Beregben, mint 2013 decemberében, amikor 45 ezer fő alá csökkent az álláskeresők száma – tudtuk meg. „A munkavállalói korú népességhez viszonyított relatív munkanélküliségi szint 11,6 százalékra csökkent, mely a 2008. decemberi 14,4 százalékos értéknél jóval kedvezőbb” – közölte Rezsőfi István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója. A munkavállalói korú népességen belül a nyilvántartott álláskeresők száma Nyíregyházán egy év alatt 2,8 százalékponttal 6,18 százalékra mérséklődött. „A pozitív munkaerő-piaci adatok a kormány elmúlt években indított foglalkoztatási programjainak eredményeit tükrözik. A csökkenésben szerepet játszott a közfoglalkoztatás is, de a bővülés döntő többségben a versenyszférában létrejött munkahelyeknek köszönhető” – tette hozzá az igazgató. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a megye a legrosszabb mutatókkal rendelkezik a munkanélküliség terén: az országban egyedül B.-A.-Z. megyét sikerül ezen a listán megelőzni.

Az 59 éves férfi elárulja: „a válás miatt lelkileg teljesen a padlón vagyok”. Házasságukat 34 év után nemrég bontották fel párjával, közös megegyezéssel. Szerinte az asszonyt a munkahelyén ellene hangolták, mivel „nem volt szalonképes a munkás férj”. A lakást a válás után megosztotta köztük a bíróság. Egyik szoba az övé, másik volt feleségéé, a többi helyiséget közösen használják. Kerülgették egymást, a gyerekek már felnőttek, korábban kirepültek. Az asszony állítólag most azon mesterkedik, hogy kivásárolja volt párját a lakásból.
Ennek ellenére a férfi még nem érzi, hogy borotvaélen táncol, és egy hajszál választja el a hajléktalanságtól. Most még van mit ennie, van hol aludnia. A kirúgása a munkából péntekre esett, a hétvégén pedig szokás szerint fociztak a haverokkal.
Hét gyerek apja
Nem sok esélye van azonban a munkaerőpiacon annak a 47 éves férfinak, aki még a nevét sem tudja leírni. Egyetlen osztályt sem végzett, ha elé tesznek egy papírt, X-et rak az aláírás helyére. Tulajdonképpen bármit aláír. Nem különösebben közlékeny, így azt sem sikerül megtudni, hogy úszta meg a múlt rendszerben az iskolát. Különben nős, hét gyermek apja. A gyerekek közül öten már önállóak, a két kicsi még iskolás. A férfi azt mondja: beteges, asztmás, allergiás, emiatt nem veszik fel sehová, most abban reménykedik, hogy leszázalékolják. Nem tudja megmondani, hány év munkaviszonyt szerzett mostanáig. Legutóbb egy éve dolgozott: közhasznúként, a városüzemeltetésen. Most feleségét vették fel ugyanide. Havi negyvenezerből élnek, ebből húszezer hitelt fizetnek. Maga sem tudja, hogy jönnek ki a maradékból.

Egy széksorral arrébb kiderül, hogy a munkanélküliségnek vannak előnyei is – csak tudni kell élni velük. Egy nyakigláb férfi meséli: kizárólag azért lett munkanélküli, hogy a részleteit könnyebben tudja fizetni. Vett egy új autót, és olyan biztosítása van, hogy kétszer fél évig havi 100 ezer forintot helyette törlesztenek, ha elveszti a munkáját. Bolond lenne kihagyni! Elvált, havi 300 ezer forint a hitele, azaz ez most nagy segítség. A naiv kérdésre, hogy álláskeresési támogatásból, segélyből hogyan törleszt ennyi pénzt, elmosolyodik: segítenek a nyugdíjas szülei. Amúgy sem munkája, de állása nincs. Jövedelme viszont van! Csak számla nincs róla, ugyanis az építőiparban dolgozik.
Jutalompont nem jár
Már törzsvendégnek számít itt Kati, aki tragédiaként élte meg, amikor újdonsült főnöke öt éve közölte vele: átveszi a munkáját, így rá már nincs szükség. „Válság van” – hangzott az indoklás. Az addig elismert, ötvenes évei elején járó, kétdiplomás, három nyelvet beszélő nő még abban a korban szocializálódott, amikor szégyen volt munkanélkülinek lenni. Úgy érzi a mai napig. Tartós munkanélküli, alkalmi munkákból kapirgál össze havi pár tízezer forintot. Semmilyen ellátásra nem jogosult, de a szabály szerint háromhavonta meg kell jelennie a munkaügyi központban, hogy ne töröljék a nyilvántartásból. Gyűlöli ezeket a napokat. Úgy érzi magát, mint egy feltételesen szabadlábra helyezett elítélt: a pecsételős ember a tartótisztje, akinél rendszeresen jelentkeznie kell, különben mehet vissza a hűvösre.
Kati azt gondolta, a leghasznosabb, ha a munka nélküli időszakot tanulással tölti. Diplomája mellé szerzett egy újat, letett egy nyelvvizsgát. Keserűen mondja: tanult volna inkább kosárfonást, és most árulhatna a piacon. Álláshirdetésekre hiába pályázik, válaszra sem méltatják. Egyszer szobaasszonynak is jelentkezett. Azt hitték, viccel. Arcán kesernyés mosollyal meséli: nemrég majdnem nyert 1000 forint értékű extra pontot az egyik áruházlánc vásárlókártya-akcióján. Végül mégis elbukta, mert az adatlapon a „munkahelye neve, címe” rubrikába nem tudott mit diktálni. A kis hosztesz, aki addig viccelődve töltögette az adatlapot, sajnálkozva tépte csíkokra a papírt.

„Munkanélkülinek nem jár jutalompont.” Több férfi, mint nő
A tavaly decemberi megyei adatokból kiderül: az álláskeresők 54 százaléka férfi, 46 százaléka nő. A megyei álláskeresők 49 százaléka legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett, 48 százaléknak középfokú, 3 százalékuknak pedig felsőfokú iskolai végzettsége volt. A diplomás állástalanok köre 27 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, míg a középfokúaké 23, a legfeljebb alapfokú végzettségűeké 25 százalékkal csökkent. Pénzbeli ellátásra minden második személy volt jogosult (22,6 ezren), jelentős részük szociális, kisebb hányaduk álláskeresési támogatásban részesült. A megye munkaügyi kirendeltségein 10 100 fős új munkaerőigényt jelentettek be decemberben a foglalkoztatók, négyszer többet, mint egy évvel korábban. Decemberben a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességen belüli aránya a 2012. decemberi 25 százalékról 18,6 százalékra csökkent, a munkavállalási korú népességhez viszonyított relatív munkanélküliségi szint pedig – 3,7 százalékpontos éves javulás révén – 11,6 százalékra mérséklődött a megyében.

https://balrad.wordpress.com/2014/02/18/dobrogi-egyetlen-ellensege-a-valo-vilag/

Az átstrukturált hitelekkel is buknak az adósok

Bár önmagában csökkent a nem teljesítő hitelek mennyisége, a kisebb állomány okán rekordra jutott a késve fizetők állománya az MNB statisztikái szerint. Az év elejének forintgyengülése mellett az adósmentéssel kapcsolatos várakozások is megdobhatják majd a tartozásállományt.

A forinthitelek minősége javult, a devizahiteleké viszont romlott tavaly az utolsó negyedévben a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. A deviza lakáshitelesek kevesebb mint kétharmada, a szabad felhasználású deviza jelzáloghitelesek alig fele fizeti határidőre a törlesztő részleteket – írja a Világgazdaság. Az év végén a kölcsönök 18,83 százaléka számított bedőltnek. A deviza lakáshiteleknél 17,36 százalékosra emelkedett a 90 napon túl nem teljesítő kölcsönök aránya, 28,37 százalékon van a szabad felhasználású deviza jelzáloghiteleknél ez a mutató.
Az átstrukturálás sem tesz csodát
A nem teljesítő hitelek mennyisége ugyan kis mértékben csökkent, 1207,8 milliárd forintot tett ki a 90 napon túl lejárt tartozások volumene, ami  nem egészen 9 milliárd forinttal kisebb, mint szeptember végén, ám eközben a teljes hitelállomány is zsugorodott. A háztartásokat a karácsony ellenére is masszív törlesztők voltak: 2013 utolsó három hónapjában mindössze 156,5 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel, miközben 240 milliárd forintot meghaladó volt a tőketörlesztés.
A devizahiteleseken a kormányzati mentőcsomagok sem képesek tartósan segíteni, az átstrukturált hitelek közül a deviza lakáshitelek több mint 45, a szabad felhasználásúak 53 százaléka dőlt be a könnyítések után – a múlt héten ugyanakkor a Napi Gazdaság az OTP-re hivatkozva arról írt, hogy az árfolyamgátba belépett ügyfelek esetében a bank által átstrukturált hiteleknél jó 30 százalékkal kisebb a visszaesők aránya.
Bajban a forinthitelesek is

A piaci alapú forint lakáshiteleknél a nem teljesítő kölcsönök állománya kis mértékben, 15 százalék alá  csökkent 2013 utolsó három hónapjában. Bár a szabad felhasználású forint alapú jelzáloghiteleknél is volt javulás – a bedőlt állomány 3 milliárd forinttal 127,7 milliárdra csökkent, ami a nem teljesítő kölcsönök arányát egy százalékponttal 30,37 százalékosra mérsékelte, ám a mértékkel kapcsolatban látni kell, hogy az meghaladja a deviza alapú problémás hitelek arányát.
A legaggasztóbbnak a gépjárműhitel- portfóliók tűnnek a hazai hitelezési szektorban. A forint gépjárműhitelek bruttó állománya 96 milliárd forint volt az év végén, ennek több mint 52 százaléka számított nem teljesítőnek, ráadásul az adósok 44 százaléka már több mint egy éve nem törlesztette a kölcsönt. Meglepő, de a deviza gépjárműhiteleknél lényegesen kedvezőbbek a számok. A 191,5 milliárd forintnyi bruttó állománynak mindössze a 12,5 százaléka volt 90 napon túl késedelmes.
Sötét jövő
Miután az év elején számottevően gyengült a forint, várható, hogy az elmaradások száma a következő hónapokban tovább nő majd…
(portfolio )

A megetetett társadalom

"Miből készül az eperfagyi? - Jobb, ha nem tudja!" - ezzel a mondattal kezdődik az az írás, amit levélben kaptam. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy minden állítása igaz, de azért nagyon elgondolkodtató! Mindenki csak a saját felelősségére olvassa...:

Ne ámítsuk magunkat! Aki reggelire "kakaóitalt" iszik, a laboratórium ízeit nyeli, aki eperjoghurtot kanalaz, fűrészport fal, aki bolti citromlevet tesz a teába, az a penészgomba "váladékát" kapja, bármennyire tiltakozik is. Az édeset idomított baktériumok "köpik ki", a savanyú a mikroorganizmusok "izzadmánya".

Érzékeinket (észrevétlenül) manipulálja egy világhatalommá szerveződött maffia, az ízipar, s laboratóriumokban előállított (titkos) aromákkal, ízfokozókkal megváltoztatja ízlelésünket. Veszélyben az ízlés szabadsága, a kulináris önrendelkezés joga. Nem azt esszük, amit enni vélünk. Mert semmi sem az, aminek látszik.

Az eperaromát egy Holzmindenben székelő német aromagyár állítja elő ausztrál fűrészpor, alkohol, víz és néhány titkos összetevő keverékéből.

(A Föld teljes epertermése az "eperből" készült fagylaltok, joghurtok, desszertek mennyiségének egy százalékát sem fedezné!)

Egy amerikai konszern baktériumból kávétejszínt és krémsajtot varázsol, egy másik vörös áfonyából cseresznyét,ricinusolajból őszibarack-aromát. Az Athlon nevű cég (nem vicc!) madártollból péksüteményt, a General Foods vízből, fehérjéből és gyanús zsiradékból műszalonnát.

A Procter and Gamble nevű amerikai vállalat még a gyapotszálat (pamutot) is fogyaszthatóvá teszi: a növény rostjaiból kenyeret sütnek. Az ízek e szép új világában a menthenthiol nevű vegyület a grépfrút, az acetyl-pyrolin egyik változata a ropogós kenyérhéj, a filberton a mogyoróíz illúziójáért felel.

Mint a Mátrix című filmben. Nem eperjoghurtot eszünk, hanem vizet mesterséges illúziókkal. A szagok és ízek e virtuális valóságában már a füstölt sonka és lazac sem eredeti: napjainkban a húsgyárak "folyékony füstöt", azaz műfüstöt használnak, amiben 30-90 másodperc alatt meg lehet "füstölni" a terméket. Ráadásul a vásárlókat mézédes hazugságokkal etetik.

A Danone Actimel "szuperegészséges" joghurtital egyszerre tartalmaz két (veszélyesnek tartott) édesítőszert,aszpartámot és K-aceszulfámot is.

A csalafinta íztrükkök aztán megteszik a magukét, aki gyerekkorától hozzászokott a víz-, szén-dioxid-, karamell-, foszforsav-, citromsav-, nátriumbenzoát-, koffeintartalmú italhoz (ez a kólák összetétele), annak az igazi bodzaszörp ízetlen. Az élelmiszeripar tehát "maszkírozza" az ízeket, ha kell, korrigálja és retusálja őket (mint Sztálin környezetét a korabeli fotókon), hozzászoktat bennünket a kémiai édesítőszerek, ízfokozók, sűrítőanyagok ízéhez, reklámokkal és aromákkal etet, ízfüggővé tesz.

Korunkban húszezer élelmiszeradalékot forgalmaznak (köztük hétezer aromát). E titokzatos porocskák és folyadékok nélkül, melyek összetevőit (üzleti titokra hivatkozva) sokszor még az ételre allergiás gyerekek orvosainak sem árulják el, az élelmiszer-ipari termékek többsége élvezhetetlen és eladhatatlan lenne. *Az íz az ételek lelke.* Aki az ízeket befolyásolja, életünket manipulálja. Ráadásul az íz nem csak ízlés dolga. Az íz legfontosabb funkciója a táplálék ellenőrzése. Figyelmeztetés (lenne), hogy mit nem szabad megenni. Ha becsapják íz-lelésünket, elfeledtetik velünk az eredeti ízt, akkor tényleg bármit lenyelünk.

A leves hazudik - írja magyarul újfent megjelent nagyszerű pamfletjében Hans Ulrich Grimm (Kétezeregy Kiadó). De nemcsak a Knorr és a Maggi zacskós leves hazudik (a négy főre szóló adagban mindössze két gramm szárított marhahús található), hanem szinte minden.

A kenyér, a virsli (de az nagyon), a csecsemőtápszer. Érzékeinket manipulálják és átprogramozzák. Éppúgy, mint gondolatainkat. Egész életünket. Tavaly az Egyesült Államokban az asztalra került ételeknek már kilencvenhat(!) százaléka ipari termék volt.

A Fast Food Nation (gyorsétterem-generáció) már nem ismeri az ételek eredeti összetevőit, életében soha nem szagolt vargányát. "De hát végül is - mondja cinikusan az egyik aromagyár mérnöke - az élvezet fantázia dolga." Már akinek.

(levélben kaptam)

Nyugdíjkatasztrófához vezethet a közmunka

Öt év múlva már a nyugdíjrendszerben is komoly problémát okozhat a mai foglalkoztatáspolitika – hívta fel a figyelmet Barát Gábor. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint egyebek között a munkavállalók kivándorlása, és az itthon maradók munkanélkülisége, illetve az egyre csökkenő születésszám miatt van ok aggodalomra.

Azokra, akik alacsony bérért, rövid ideig tudtak dolgozni, az időskori elszegényedés vár. Ők aktív korukban is sokat nélkülöztek, nyugdíjasként még rosszabb helyzetbe kerülnek. “Ha ez a tendencia így marad, vagy erősödik”, akkor számolni kell a tömeges időskori elszegényedéssel, illetve a nyugdíjkassza súlyos apadásával, ezzel a kérdéssel foglalkozni kell” – jelentette ki a szakember.
Az itthon maradt aktív korúak közül sokan munka nélkül tengődnek, az ország jelentős részén az alternatívát kizárólag a közmunka jelenti, amiért havonta 50 ezer forint jár. A Világbank adata szerint 462 ezer magyar dolgozik külföldön, ez a lakosság 4,6 százaléka. Vagyis ennyien nem ide fizetnek nyugdíjjárulékot, ezzel a hiánnyal kell számolni a nyugdíjkasszában.
Barát Gábor szerint vannak más megoldásra váró feladatok is, “bárhogy alakul a politikai paletta az áprilisi választás után”, az, amit a Fidesz tett a korkedvezménnyel és a rokkantnyugdíj rendszerrel, nem tartható. A korhatárt rugalmassá kell tenni, a nem rehabilitálható rokkantaknak pedig újra nyugdíjvédelmet kell adni.
Szólt arról is, hogy korábban nem tartotta jó megoldásnak az alapnyugdíj bevezetését, ám mára olyan helyzet alakult ki, hogy megfontolná a mindenkinek járó minimális ellátást. Ugyanakkor megjegyezte, vannak, akik szerint az időskori szociális problémát nem a nyugdíjrendszeren belül kellene kezelni. “Ezen lehet vitatkozni, de meg kellene kezdeni végre az erről szóló egyeztetéseket” – fogalmazott. Barát Gábor szerint legkésőbb 2017-re ki kell dolgozni egy erre a helyzetre választ adó nyugdíjkoncepciót, sőt, több megoldást kell felvázolni. Minderről pedig a társadalom véleményét is ismerni kell, “hiszen az új nyugdíjrendszer értékrendet is kifejez”.
Ezzel kapcsolatban emlékezetes, hogy a jelenlegi kormány egyik elképzelése az volt, hogy a jelenlegi (62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő) korhatár a jövőben csak azokra a házaspárokra legyen érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek, és szakmához juttatták őket. Akik ezt nem “teljesítették”, az azóta elbukott elképzelés szerint még tovább dolgozhattak volna.
Az MSZP megállítaná a munkavállalók tömeges elvándorlását a többi között azzal, hogy kiemelten támogatná a pályakezdők álláshoz jutását. Gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési programokkal, az infrastruktúra fejlesztésével és adókedvezményekkel segítenék, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben is legyen munka. A DK pedig egyebek mellett eltörölné a kötelező nyugdíjkorhatárt, 55 éves kortól, a korábban teljesített befizetésekkel arányos nyugdíjjal lehetővé tennék a nyugdíjba vonulást.
(Népszava)

Dániában betiltották a kóser és a helal vágást

Dániában életbe lépett a törvény, mely tiltja állatok levágását előzetes elektronikus kábítás nélkül.

Dan Jorgensen dán agrárminiszter, az új törvényről nyilatkozva elmondta, hogy az állatok megkímélése a szenvedéstől fontosabb, mint a vallási szokások. 

Ugyanakkor a miniszter elismerte azt a tényt, hogy Dániában van igény az olyan vágásra, mely a zsidó vagy muzulmán hagyományokon alapszik, ugyanakkor elmondta, hogy minden igyekezetét befekteti, hogy működjön a törvény. 

Korábban egy hasonló tiltó törvényt fogadtak el Svédországban és Norvégiában. 

(Oroszország Hangja)