Az új háborúk alapképlete: szírializálás

Háború és Béke

I. rész: A nagyhatalmak szerepének áttekintése – …”A nagyhatalmak olyan katonai rombolóerővel rendelkeznek, mely egy atomháború esetén képes a Föld teljes elpusztítására. Ez még nem zárja ki egy atomháború lehetőségét, de csak legvégső eszközként, igen kis valószínűséggel következhet be. Azonban a hatalmi érdekellentétek óriásiak, ezért a háború -mint végső megoldás és a politika folytatása más eszközökkel- szükségszerű és elkerülhetetlen…”

II. rész: Háború a saját környezetünkben – …”A könnyebb megértés kedvéért egy saját környezetünkbe helyezett, feltételezett (és remélhetőleg soha meg nem valósuló) példával mutatjuk be a szírializálásnak elnevezett háborút. Képzeljük el azt, hogy hazánkba beszivárog egy pár száz fős, jól kiképzett és felfegyverzett, nagy harci tapasztalatokkal rendelkező, kitűnő információkkal és műholdas kapcsolattal bíró alakulat, melynek hazai segítői is vannak. Ezt az alakulatot erős hatalmak támogatják minden vonatkozásban…”

I. rész

A nagyhatalmak olyan katonai rombolóerővel rendelkeznek, mely egy atomháború esetén képes a Föld teljes elpusztítására. Ez még nem zárja ki egy atomháború lehetőségét, de csak legvégső eszközként, igen kis valószínűséggel következhet be. Azonban a hatalmi érdekellentétek óriásiak, ezért a háború -mint végső megoldás és a politika folytatása más eszközökkel- szükségszerű és elkerülhetetlen. Földünk javai és kincsei korlátozottak, és mert senki nem képes a fogyasztói önkorlátozásra, illetve a megegyezésre, ezért a növekvő népesség és az igények arra sarkallják az erős államokat, hogy érdekszférájukat kiterjesszék.

Ez a terjeszkedés csak egy másik erős állam rovására történhet, és mert ebben a kérdésben megegyezés kizárt, a háborúk okai adottak. A nagyhatalmak adottságai igen eltérőek. Oroszország óriási területtel rendelkezik, viszont a lakossága ehhez viszonyítva csekély. “Szabad földterülettel” (civilizáció nélküli térségekkel), mint az emberiség végső lehetőségének birtoklásával azonban olyan helyzetbe került, hogy védenie kell ezt a térséget.

Kína fejlődése olyan ütemű, melyre a politika világa nem tud válaszolni. Jól képzett és szervezett, birodalmi gondolkodású, világviszonylatban másfél milliárd kínai óriási kihívás minden nagyhatalom számára. Kínának létkérdés az érdekszféráinak kiterjesztése, és ennek érdekében igen erős és modern hadsereget hoz létre.

Az USA olyan bajban van, melyre nehéz megoldást találnia. Tarthatatlan az eddigi gyakorlata, mely különböző eszközökkel kiszipolyozta a világot, így teremtve egy olyan rendszert és államot, melyben az életminőség jobb, mint amilyent a saját munkája és lehetőségei alapján elérhetett volna. Ezért az érdekszférák fenntartása és növelése számára is létkérdés.

India és Brazília ebbe a küzdelembe egy ideig még nem avatkozik be, mert a belső gondjaik megoldása a fő kérdés számukra. A rivális nagyhatalmak gyengítése olyan módon, hogy belső zavarokat előidézve okozzanak nehézségeket egymásnak, nem vezetett célra. Oroszország nem gyengült meg a kaukázusi háborúktól, és Kína sem az ujgur zavargásoktól. Sőt, mindezt a hasznukra tudták fordítani. Volt okuk drasztikusan fellépni az idegen behatások ellen, növelték a katonai erejüket, a társadalom ellenőrzése nem váltott ki ellenkezéseket, és a sikeres leverése ezeknek a bomlasztási szándékú műveleteknek emelte a politikai súlyukat.

Az ellenségeskedések ezért áttevődtek az érdekszférákra. Egyrészt az ellenséges államok gazdaságának fejlődését akadályozó, másrészt a politikai kapcsolatok kiépítését ellehetetleníteni szándékozó okok miatt. Az USA vonatkozásában tragikus következményekkel járhat az érdekszférák elvesztése. A politikai és gazdasági hátrányok mellett az amúgy is rendkívül megosztott társadalma az életminőség romlása miatt belső forrongásokkal, zavarkeltésekkel és különféle tiltakozó műveletekkel tovább növeli a gondokat. Hogy ez a folyamat ne teljesedhessen ki, különös gonddal vigyáz a vezetés az érdekszférák megtartására és a lehetséges növelésére.

Kínának is létkérdés az érdekszféráinak megőrzése és kiterjesztése. A kínai gazdaság nyersanyagszükséglete óriási, és a piac iránti igénye is. Gazdaságilag behálózza az egész világot, és ennek biztosítékaként igen nagy ütemben fejleszti a hadseregét. Már a csúcstechnológiában is az élen jár (a világ legnagyobb kapacitású számítógépét mostanában helyezte üzembe) és a társadalmi háttere is igen jó.

Oroszország gazdasága a kiváló háttér (nyersanyag, energia, egységes társadalom) miatt nagy lehetőségek előtt áll. Érdekszférákra elsősorban az exportja miatt, különösen a fegyverek exportja miatt tart igényt, és ezért együtt tud működni Kínával, amely inkább az energiahordozókra és más nyersanyagokra, valamint a közszükségleti termékek exportpiacára összpontosít. Másodlagos célja a ‘”bekerítés” megakadályozása és az ellenfelének nehézségek okozása. Az USA nem tud együttműködni senkivel, még az EU-val sem (csak Izraellel). Ezek tények és ezek egyben az elkerülhetetlen háború kiváltó okai is.

A háborúra utaló jelek közül kiemelkedőek a következők: minden nagyhatalom ellenőrzése alá vonta az összes külföldi érdekeltségű szerveződést. Minden szintre kiterjesztették az információgyűjtést. Különleges katonai egységeket hoznak létre és igyekeznek az érdekszféráikban fegyveres csoportokat szervezni. A belső ellenzéket drasztikus módszerekkel kezelik, és nyilvántartják. A katonai szövetségeket erősítik, modernizálják, a katonai propaganda elsődlegességet kap.

A következő háborúk főpróbája most Szíriában történik. Az atlantiak előnyben vannak, mert ezt a fajta háborút ők dolgozták ki, és kezdték el. A rivális nagyhatalmak most keresik erre a megfelelő válaszok lehetőségeit. Olyan ez a szíriai háború, mint az egykori spanyolországi.

II. rész

Budapest, – vadászterület. – Veszélyes zóna! – Elképzelt szimbolikus grafika, – a háborúról, mely saját környezetünkbe jöhet…

…”A hagyományos háborúnak is megvannak a törvényei, de a szírializált háborúk semmiféle törvényességgel, szabályokkal nem rendelkeznek. Egyetlen céljuk a tömegmészárlás…”

Ahhoz, hogy a szírializálásnak, mint a háború egyik új megjelenési formájának a lényegét megérthessük, egy feltételezett helyzetet ismertetünk, mivel a távoli országokban történteket egy hazánkban élő átlagember nehezen képzelheti el, mert nincsenek megfelelő információi. Ezért a könnyebb megértés kedvéért egy saját környezetünkbe helyezett, feltételezett (és remélhetőleg soha meg nem valósuló) példával mutatjuk be a szírializálásnak elnevezett háborút.

Képzeljük el azt, hogy hazánkba beszivárog egy pár száz fős, jól kiképzett és felfegyverzett, nagy harci tapasztalatokkal rendelkező, kitűnő információkkal és műholdas kapcsolattal bíró alakulat, melynek hazai segítői is vannak. Ezt az alakulatot erős hatalmak támogatják minden vonatkozásban. Civil ruhában, a kijelölt célterületek közelében 8-10 fős egységekre osztódva megkezdik a környezet felderítését. Ha az egész alakulat 300 fő, akkor ez 30-35 önállóan operáló, de központilag irányított harccsoportot jelent.

A támogató nagyhatalmak politikai és propaganda szinten előkészítik az akciót, és ennek érdekében világméretű lejárató kampányt kezdenek hazánk ellen. Mozgósítják a belső szövetségeseiket (az ötödik hadoszlopot), és tüntetéseket, civil jellegű összetűzéseket szerveznek, melyeket igyekeznek eldurvítani. Ezeknek a tervezett műveleteknek a pszichológiai előkészítés a célja.

Mikor a helyzetet megfelelőnek találják, parancsot adnak a művelet megkezdésére. A harccsoportok brutális támadásokat intéznek az infrastruktúra, a katonailag fontos pontok, és a lakosság ellen (merényletek). Lerobbantott távvezetékek, gázvezetékek, vízművek, hidak, felüljárók, vasúti létesítmények, a sok halott és sebesült megbénítja az országot. Az akciók utáni felszívódás helyett minden művelet színhelyén támadólag lépnek fel, és válogatás nélkül lőnek mindenkire. A számtalan helyre kihelyezett robbanószerkezetek igen megnehezítik a hatásos ellenlépéseket. A törvényszerűen kialakuló káoszban lehetőség nyílik a tömeges beszivárgásra, melynek érdekében a támogató nagyhatalmak igen komoly pénzügyi támogatást adnak (fejenként napi 1.000 dollár zsold). A kialakuló pánik, és félelem az alapvető élelmiszerek és víz hiányától tömeges törvénytelenségekbe torkollik, némely kritikus helyeken akár súlyos összecsapásokat is eredményezhet. A fosztogatás és az erőszak elterjed, mely nagy tömegek meneküléséhez vezet. A beszivárgókból újabb és újabb harccsoportok alakulnak, melyek felfegyverzése és információval történő ellátása a támogató nagyhatalmak feladata. A közlekedésében megbénított, az energiaszolgáltatás terén lenullázott, az élelmezés vonatkozásában ellátatlanná vált országunkban megtörtént a szírializálás.

A hazug ellenséges propaganda (a felforgatók által irányított média közvetítésével) a világ felé átírta a történéseket, jogos polgárháborúról beszél és a védekező hatalmi rendszabályokat elviselhetetlen terrorként vetíti a közvélemény elé. Itt véget is érne a történet és az ország függetlensége, ha egy ellenérdekű külső erő nem állna a hatalom (a kormány) mellé.

A jövőben világszerte számolni kell az ilyen szírializálási műveletekkel, valószínű, hogy ez lesz a közeljövő háborúinak a stílusa. Rendkívül veszélyes és ördögi játék ez, és ha a nagyhatalmak egyöntetűen nem utasítják el, nagyobb veszélyt jelent a világra nézve, mint bármi más. Mert a hagyományos háborúnak is megvannak a törvényei, de a szírializált háborúk semmiféle törvényességgel, szabályokkal nem rendelkeznek. Egyetlen célja a tömegmészárlás.

Kassai Ferenc

Nem alapjog többé a szociális biztonság – ombudsman-válasz egy állampolgárnak

Budapest, 2013. július 21. Vasárnap

A kormánytöbbség által megszavazott alaptörvényből kiiktatták a szociális biztonsághoz való jogot, ezért a szociális biztonság Magyarországon megszűnt alapjognak lenni – tűnik ki abból a válaszból, amelyet Dr. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa egy nyugdíj előtt álló asszony megkeresésére adott megélhetési és emberjogi ügyben.

A Magyar Szociális Fórumhoz (MSZF) szombaton eljuttatott beszámolójában az érintett asszony megírta, hogy Szabó Máté ombudsmantól az alábbi választ kapta a ledolgozott évek után alanyi jogon járó ellátásának biztosítására vonatkozó panaszára: Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette, hogy a szociális biztonsághoz való jog nem alapjog, hanem olyan állami kötelezettségvállalás, amelynek az állam eleget tesz, ha a szociális ellátás biztosítására megszervezi, és működteti a társadalombiztosítás, és a szociális támogatás egyéb rendszereit.

Az MSZF-hez küldött üzenetében az asszony a következő kérdést tette fel: hogyan lehet az emberi méltóság védelméről (állami kötelesség) beszélni akkor, amikor valakinek a jövedelme mindössze 25 százalékban fedezi a megélhetési költségeket? Hogyan engedheti meg egy kormány, hogy egyesek százszor-kétszázszor annyit keressenek, mint amennyiből meg lehet élni, míg egész életüket becsületesen ledolgozott emberek a megélhetési küszöb alatt vergődnek? Mit ért az állam emberi méltóságon olyan körülmények között, amikor sokan éheznek, van, aki éhen is halt, százak fagynak meg telente, és ezreket lakoltatnak ki otthonukból?

„Sajnos nem kaptam jogi orvoslatot elvárásaimra, csak annyit, hogy a beadványomban jelzett /korhatár előtti ellátásról/alkotmányossági problémákat áttekintve az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó témakörben súlyos alkotmányossági aggályok merülnek fel, ezért indítványt terjesztett elő az Alkománybíróságnál.

Az életben maradásunkhoz mindez igen kevés! Úgy döntöttem, hogy panaszaimmal az Európai intézményekhez fordulok” – írta az asszony a Magyar Szociális Fórumhoz címzett levelében.+++

Kiadta: MSZF SZK - www.mszfszk.hu

Bezárják a HAARP komplexumot, van helyette jobb, amit még nem lepleztek le...

Lekapcsolták a már kezdetektől a legkülönbözőbb találgatások középpontjában álló HAARP rendszert (High Frequency Active Auroral Research Program - nagyfrekvenciás aktív ionoszféra-kutató program). Dr. James Keeney, a HAARP program menedzsere az új mexikói Kirtland légibázison elmondta, az Alaszkában mintegy 35 hektáron elterülő ionoszféra kutató létesítmény május eleje óta nem üzemel.

"A létesítmény jelenleg elhagyatott" - mondta. "Ez anyagi okokra vezethető vissza, nincs pénz az üzemeltetésére." Keeney elmondása szerint a létesítmény elérhetetlen, az oda vezető utak le vannak zárva, az épületeket lezárták és lekapcsolták az áramellátást is. A HAARP honlapja sem elérhető, Keeney elmondása szerint a program nem tudta fizetni a működtetését. "Csak a létesítmény fizikai biztonsága van már fenntartva," mondta, hozzátéve, hogy ez a következő 4-6 hétben így lesz. Ebben az időszakban egy új befektetővel zajlanak az egyeztetések.

A HAARP két évvel ezelőtt jelezte, hogy le fogják állítani a programot, és nem folyamodtak költségvetési támogatásért. Akkor erre senki nem figyelt oda, a kongresszusban most kaptak észbe. A HAARP kutatásait figyelemmel kísérő egyetemek szintén felháborodtak a történteken. Idén ősszel és télen a DARPA fogja befejezni a HAARP néhány kutatását (Defense Advanced Research Projects Agency, azaz Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége). A DARPA közel 8,8 millió dollárt hívott le a költségvetésből olyan természeti jelenségek természetének kutatására, mint a mágneses viharok, napkitörések, villámok és más geofizikai jelenségek.

Keeney elmondása szerint a HAARP kora májusi leállításának oka sokkal inkább környezeti, mint pénzügyi természetű volt. A létesítmény dízel generátorai nem felelnek meg többé a Clean Air Act törvény által meghatározott feltételeknek, felújításuk, illetve az EPA standardnak megfelelő korszerűsítésük 800000 dollárba kerülne. Ezen felül havonta 300000 dollárba kerül csak a létesítmény működésben tartása, és 500000 dollár a létesítmény teljes kapacitáson való üzemeltetése 10 napig.

Az amerikai légierő és a haditengerészet fejlesztő laboratóriumai által támogatott HAARP program egy ionoszféra kutató rendszer. Legismertebb létesítményei a 3,6 MW HF (3-tól 10 MHz-ig) ionoszféra kutató létesítmény, melynek a felszínen lévő 180 antennából álló rendszere az ionoszféra egyes rétegeit veszi célba, miközben más létesítmények a kiváltott hatás kielemzését végzik.

Sajnálattal fogadták a hírt rádióamatőr körökben is. Larry Ledlow (N1TX) szerint a HAARP tevékenysége a sarki övezetben uralkodó viszonyok megértésének szempontjából is felbecsülhetetlen értékű, ezért megvitatták egy saját létesítmény üzemeltetésének lehetőségét. Eric Nichols (KL7AJ) korábban végzett kísérleteket a HAARP-nál, szerinte a program lekapcsolása hatalmas veszteség, nem csak az alaszkai, de a világ valamennyi amatőr rádiósa számára is. A létesítmény kísérletei az alaszkai és a világ valamennyi részén élő amatőr rádiós érdeklődését is vonzották. 1997-ben a HAARP rövidhullámon 3,4 és 6,99 MHz-en továbbított jeleket, majd amatőr rádiósok és az alacsonyabb frekvenciák hallgatói is jelezték, hogy a HAARP adásai mennyire jól hallhatók délen. 2007-ben a HAARP sikeresen visszapattintott egy 40 méteres jelet a Holdról, idén pedig, mint korábban beszámoltunk róla, sikeresen létrehozott egy magas sűrűségű plazmafelhőt a Föld atmoszférájában.

A dolgok jelenlegi állása szerint az amerikai légierőé a tulajdonjog, de ha nem jelentkezik más ügynökség a HAARP üzemeltetésre, a létesítményt végleg lekapcsolhatják. Keeney elmondása szerint kevesebbe kerül elbuldózerolni az antennákat, mint a létesítményt korszerűsíteni.

arrl.org

Magyarországon elhallgatják a hírt!

MADURÓ BEOLVASOTT AMERIKÁNAK

Csütörtökön a venezuelai elnök, Nicolas Maduro elítélte azokat a "felháborító" megjegyzéseket, amit Amerika intézett országa ellen és követelte, hogy "azonnal vonja ezt vissza az amerikai kormány." Amerika ugyanis azt mondta, hogy legyen harc az elnyomás ellen Venezuelában. Milyen elnyomás? Ott van az elnyomás az Egyesült Államokban, ahol megölik az afro-amerikaiakat büntetlenül és ahol vadásznak az ifjú Edward Snowden ellen, aki csak az igazat mondta. Maduro volt az első külföldi vezető, aki államfőként nyíltan bejelentette, hogy menedéket nyújtanak Snowdennek. Venezuela és az Egyesült Államok nem váltott nagykövetet 2010 óta. Márciusban Caracas kiutasított két amerikai katonai attasét, akik instabilitást szítottak Venezuelában. Washingtont az is feldühítette, hogy nem a venezuelai ellenzék vezetőjét Henrique Caprilest választották elnökké, aki vitatja azóta is az eredményeket az áprilisi elnökválasztásról, amit Maduro nyert meg 50,7 százalékkal, míg Capriles csak 49,1 százalékot ért el.(pressTV, részlet)

A cikk szerint Venezuela megszüntet ezek után minden tárgyalást Amerikával.

EZ IS ELHALLGATOTT HÍR NÁLUNK

Az egyiptomi lakosságnak, akiket felhecceltek a Morsi ellenes tüntetésre, hamar kinyílt a szemük, mert rájöttek arra, hogy csupán felhasználták őket egy zsarnoki katonai puccsra. De volt közöttük olyan, aki ismerte a keresztény kultúrát és rájöttek, hogy azon a napon puccsolták meg Morsit, amikor Egyiptomból kiűzték a zsidókat. Így azonnal felébredtek, hogy ez a puccs a zsidók bosszúja volt, hogy viszafoglalják Egyiptomot és megint kifoszthassák. Hát legyen mindenkinek a jelszava: SOSEM FELEJTÜNK! (pressTV, részlet)

A JAPÁNOK FIGYELMEZETTÉK ANGLIÁT

Az angolok jólétét a japán befektések (is) biztosítják.A japánok figyelmeztetik Angliát, hogyha kilépne az EU-ból, azzal mindkét ország rosszul járna, mert a japánoknak 1300 cége működik Angliában és ezen keresztül, mintegy kapun jutnak el az összes európai országba. Ha kilépne az EU-ból Anglia, akkor ezen nemcsak Japán vesztene, de Anglia is, aki jócskán nyereséggel tudja továbbadni Japán termékeit az európai országoknak. Ha kilép, akkor viszont a vámtarifák miatt óriási vesztesége keletkezik. (pressTV, részlet)

MORALES DÖNTÉSÉT IS ELHALLGATJÁK

A boliviai elnök kiutasította több ország nagykövetét, mert amikor Moszkvából repült volna haza, akkor ezek az országok megtagadták az átrepülését: Portugália, Spanyolország, Olaszország és Franciaország.

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/k%C3%BClf%C3%B6ldi-h%C3%ADrek-k%C3%A9pekben-120

Több tucat sérült Bahreinben

Több tucat ember sérült meg Bahreinben pénteken, miután rendőrök a tüntetők közé lőttek nem éles lövedékkel. Több száz tüntető tüntetett a kormány ellen a síta területeken. Egy rendőr is megsebesült, mert meglőtték egy házi készítésű fegyverrel. A tiltakozás csütörtökön kezdődött és pénteken is tartott. A Február 14 nevű ellenzéki csoport hajtotta végre a tiltakozó akciót. A tüntetők azt kiabálták, hogy el fogják távolítani a szunita Hamad királyt. A bahreni belügyminisztérium a Twitteren azt írta, hogy a rendőrségi erők Manama, a főváros mellett csaptak össze terroristákkal és egy házilag készített pisztoly megsebesített egy rendőrt is. A tüntetők már sokadszorra csaptak össze a biztonsági erőkkel, amióta követelik az uralkodó távozását. Teszik azt annak ellenére, hogy 2011-ben szaúdi vezetésű öböl-menti csapatok ütöttek rajtuk. A bahreini kormány terroristáknak nevezi a tüntetőket azóta, hogy egy autóba rejtett bomba robbant egy szunita mecset mellett. A felkelés kezdete óta eddig legalább 80 ember halt meg. 

Ungvári Bertalan

Ki húzza be a féket?

Alakul!

Kálmán Olga még nem annyira ideges, amennyire én fel tudnám idegesíteni.
Róna Péter pedig hibás termékről beszél. Kevés. Több kell. Ki kell mondani, hogy bűncselekmény!

http://www.youtube.com/watch?v=nuDR-uYvSDQ

Róna Péter leáll a polgári törvények megsértésénél, a Ptk. 523.§-ának megsértésén túl más törvények megsértését nem tárja fel. Az elkövetés módját nem tárja fel.

Nem kapcsolja össze a Bank könyvviteli nyilvántartásával a Ptk. megsértését.
Ugyanis a Polgári törvénykönyvben foglaltak szerint könyvelte fel a Bank a devizaalapú hiteleket, miközben azok a valóságban nem kölcsönadások, éppen a Ptk. 523. §-ának megsértése miatt.

Nem azt a pénzösszeget követeli a Bank az Adós által megfizetni, amit a rendelkezésére bocsátott, hiszen a követelt pénzösszeg forintban számolt vételárát adta át a folyósítás napján.
Tehát vétel történt. Deviza névérték követelése történik vételár ellenében.
De ha ezt törvénysértő módon pénzkölcsön adásnak könyveli a Bank és a szerződés tárgyát pénzkölcsön adásként jelöli meg, akkor jogtalan módon kölcsönkamatot tud felszámítani.
Jogtalan módon kölcsön jogcímen jelzálogjogot tud alapítani.
Jogtalan módon, kölcsön jogcímen fennálló tartozást tud tartozáselismerő közokiratba foglaltatni az ingatlanos szerződéseknél.
Jogtalan módon, – kölcsöntartozásra hivatkozva, – fel tudja mondani a szerződést.
Jogtalan módon végrehajtási záradékot tud tenni a tartozáselismerő közjegyzői okiratra a közjegyző, és ezzel az Adós további vagyonára is rá tudja a Bank tenni a kezét, hiszen a végrehajtási záradék nem a házon van, hanem a tartozás miatt az Adós nyakán, és lehet értékelni így is, úgy is az adós vagyonát.

Tehát kérem.
A Bank a nem megfelelő könyvviteli nyilvántartásba vétellel kárt okoz az Adósnak, Töménytelen mennyiségben, vagyonelkobzásig. Előbb megtéveszti az Adóst, és tévedésben tartja, mert az Adós azt gondolja, hogy pénzkölcsön szerződést írattak vele alá.
De mivel ez nem pénzkölcsön, de annak lett rögzítve, ezért a Bank árfolyam-különbözetet és kamatot szed egyidejűleg, miközben adásvétel nincs aláírva, kölcsönadás pedig nem történt, mert nincs kölcsöntőke átadva.

Az Adós szeme ki van lopva. Csalással. A büntető törvénykönyvben definiált csalás minden eleme fellelhető a folyamat során.
Ezért ezek a szerződések nem hibás termékek, mint ahogy azt róna Péter mondja, de Kálmán Olgához képest ő így is egy ikon. Hogy Kálmán Olga micsoda, azt inkább nem írom ide…

Ezek a szerződések számviteli csalással történő teljes vagyonelkobzások.
Az emberi élet kioltására alkalmasak, velejéig aljas szándékúak, előre eltervelten zajló folyamatok, amellyel a magyar lakosságot meg akarja semmisíteni a nyugati tőke, a magyar földet meg akarja szerezni, miközben a hazaáruló magyar kormány álszent intézkedésekkel palástolni igyekszik a bűnszervezetben elkövetett csalássorozatot.
A bírói kar, a közjegyzők, az ügyészségek és a rendőrség feladata lenne a fékek behúzása.

Ha ez hamarosan nem fog megtörténni, akkor pedig a felelősség a miénk. A teljes felelősség.
Hogy mindent elkövessünk az ámokfutók megfékezésére.

„Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!” (Petőfi Sándor)

Dsupin Judit

Csányi bedöntötte az OTP-t! – Vagy csak kimentette a pénzét?

Elintézte a bankot a devizahiteles mentőcsomag?

Orbán beáldozta az egyik bástyáját a sakkjátszmában? – Ám az életre kelt és lelépett a tábláról…?

…”Csányi Sándor és vállalkozásai hazai, elsősorban agrár- és élelmiszeripari beruházások finanszírozására csoportosítja át az értékesített OTP Bank-részvényekből származó bevételt…”

1. Előzmények

A Portfolio.hu írta: ”Navracsics Tibor keddi nyilatkozata alapján a kormány eltökélt, hogy rendezze a devizahitelek helyzetét. A megoldás azonban csak lassan körvonalazódik, az egyeztetések a bankszövetséggel jelenleg is zajlanak. A tárgyalások kimenetele a bankok szempontjából egyáltalán nem közömbös, extrém esetben ugyanis újabb több százmilliárd forintos terhet jelenthet a szektornak a devizahitelesek problémáinak kezelése.” – (Jaj, de sajnáljuk őket! – a szerk.)

A”z OTP befektetői már elkezdték beárazni a hírt, az elmúlt 2 napban több mint 400 forintot esett a bankpapír árfolyama.

Újabb terhet kapnak nyakukba a bankok. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kedden este a Hír Televízióban beszélt arról, hogy a kormány általános érvénnyel rendezni szeretné a devizahitelek helyzetét… Azóta valamelyest tisztult a kép, hiszen Varga Mihály deviza jelzáloghitelekre szűkítette a kört, a Reuters beszámolójából pedig kiderült: az árfolyamváltozások miatt előállt fizetési nehézségek orvoslására gondol a kormány.

Ez pedig azt jelenti, hogy a bankok komoly terhekkel szembesülhetnek,” – (Na végre! – a szerk.) – “hiszen abban az esetben, ha nem csak a késedelmes, hanem az összes deviza jelzáloghitelre kiterjedne a most körvonalazódó megoldás, és a bankok egyedüliként viselik a terheket, akkor az a bankszektor szintjén több százmilliárd forintos veszteséget okozhat.”

(A szerkesztőség megjegyzése: Tipikus kapitalista felfogás: szerintük a bankok egyedüliként viselik a terheket! – Nem igaz, mert a terheket egyedül a devizahitelesek viselték. Mindent áthárítottak rájuk a bankok. Éppen itt az ideje, – hogy ők is fizessenek végre, ne csak az emberek!)

“Sok a homályos pont.” – folytatja a Portfolio. – “Egyelőre nem sokat tudunk a devizahtitelek rendezésének részleteiről, ez pedig nehézzé teszi a konkrét számításokat. Többek között az alábbi pontokban nem látunk tisztán: A terv “csupán” a késedelmes hitelekre, vagy az összes deviza alapú jelzáloghitelre vonatkozik?…” – (És az egyéb részletekben sem lehet tisztán látni még…- a szerk.)

“A legrosszabb forgatókönyv a bankok, és az OTP szempontjából is az lenne, ha az az ügyfelek a szerződéskötéskor érvényes árfolyamon fizethetnék ki a hiteleiket, vagyis teljes egészében elengednék nekik a tartozás árfolyam-különbözetből adódó részét…” – (Persze a bankok számára ez lenne a legrosszabb, végre nekik is viselniük kellene a terheket. Az emberek számára pedig ez a legjobb megoldás. – A bankok uzsora kamatait egyszerűen eltörli, s ez így a helyes! – a szerk.)

2. Na de lássuk az OTP-t!

“Az OTP március végén 801 milliárd forintnyi deviza alapú jelzáloghitellel rendelkezett, ennek közel 80 százaléka svájci frank alapú, a fennmaradó rész nagy része pedig euró alapú jelzáloghitel.

Elintézi az OTP-t a devizahiteles mentőcsomag?” – (Úgy néz ki, hogy el.)

…”A devizaárfolyamok kedvezőtlen irányú elmozdulása miatt a végtörlesztéshez hasonló tartozás-elengedés esetén az OTP-nél számításaink szerint közel 215 milliárd forintos veszteséggel járna a hitelek részleges elengedése…

Vagyis amennyiben az OTP szempontjából a legrosszabb forgatókönyv lép életbe, az brutális profitcsökkenést okozhat.” - (Nagyon helyes! – Ha a banknak csökken a profitja, az azt jelenti, hogy nem tud annyit fosztogatni! – Nem tudja az emberek pénzét, értékeit, otthonait uzsora tartozás formájában eltulajdonítani tőlük! – a szerk.)

“Az elemzői várakozások alapján idén 142, jövőre pedig 184 milliárd forint lehet az OTP adózott eredménye… Amennyiben azzal számolunk, hogy a bank viseli a devizahitelek “rendezésének” költségeit, akkor az OTP jövőre több mint 30 milliárd forintos veszteséget könyvelne el…

Az OTP papírok a Navracsics-nyilatkozat óta 415 forintot estek, ez alapján a befektetők a bank szempontjából igencsak negatív kimenetelre számítanak…”

3. Péntek délutánra szét is verte az OTP-t, – a saját elnök-vezérigazgatója

“Csányi Sándor és vállalkozásai hazai, elsősorban agrár- és élelmiszeripari beruházások finanszírozására csoportosítja át az értékesített OTP Bank-részvényekből származó bevételt…” – írja a Világgazdaság Online, mely részletesen tudósított a pénteki tőzsdei eseményekről:

“Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója 1,7 millió darab OTP-részvényt adott el – közölte a társaság a BÉT honlapján. A bankrészvény árfolyama már több mint 13 százalékot esett az elmúlt három nap leforgása alatt, miután kiderült, hogy a kormány tovább mentené a devizahiteleseket. Ez akár százmilliárdos veszteséget is okozhatnak a bankoknak…

Csányi lépése után pánikreakciókat láthattunk a befektetők részéről… A piacon pánikhangulat alakult ki, és egyre közelebb kerül a 10 százalékos esési limit, amikor is felfüggesztenék átmenetileg a bankrészvények kereskedését a BÉT-en… Folytatódott az OTP részvények vesszőfutása délután is…

Sajnos tényleg olyan az OTP, mint egy “hulló kés”, hiszen már közel 14 százalékos zuhanásban van a bankpapír; 4 000 forint alatt a kurzus… Az OTP 9 százalékos eséssel búcsúzott, 4 200 forinton.”

4. Kész, vége. – Csányi lelépett, felégetvén mindent maga mögött

“Ezzel Csányi tulajdona az OTP Bank Nyrt. által kibocsátott fenti értékpapírból 10 ezer darabra (0,00 százalék) változott – áll a közleményben.” – folytatja a Világgazdaság.

“Az OTP Bank a hozzá eljuttatott bejelentés alapján közölte azt is, hogy a BONITÁS 2002 Zrt., mint a Dr. Csányi Sándor minősített befolyása alatt álló társaság, 2013. július 18. napján 1 350 000 darab OTP törzsrészvényt értékesített.

Ez azt jelenti, hogy Csányi Sándor 7,8 milliárd forintért adott el részvényeket.

A hír megjelenése után az OTP papírjainak árfolyama tovább esett. A bankrészvény több mint 2 százalékos gyengülést mutat napon belül, így 4 515 forinton jegyzik a papírokat.

Az OTP árfolyama kevesebb, mint 3 nap alatt 10 százalékot esett a Budapesti Értéktőzsdén. A kedd délutáni 5 050 forint körüli árfolyamról kevesebb mint 3 nap leforgása alatt 4 550 forint alá süllyedt az OTP részvényeinek árfolyama.

Az OTP hanyatlása annak köszönhető, hogy a kormány újabb devizahiteles mentőcsomagot készít elő.

„A kabinet a jövő heti ülésén tárgyalhatja a devizahitelesek kérdést, de megoszlanak az információk arra vonatkozóan, hogy már konkrét lépésekről, vagy csak elvi kérdésekről esik majd szó” – írják a CIB Bank közgazdászai. A hivatalos közlemények szerint a Bankszövetséggel folynak az egyeztetések, az Igazságügy Minisztérium közlése szerint pedig a fókuszban – az első hírekkel ellentétben – nem a törlesztő részletek kiszámolásakor figyelembe vett marzs, hanem a hitel felvételekor érvényes, illetve a jelenlegi árfolyam közötti különbség áll.

„Ez elméletileg a rosszabb forgatókönyv, hiszen ez alapján a piac arra számít, hogy a végtörlesztéshez, vagy az árfolyamrögzítéshez hasonló konstrukción dolgozik a kormány, ami akár óriási terheket is jelentene a szektor képviselőinek” – állapítják meg a banki elemzők…”

(A szerkesztőség megjegyzése: Jaj, de nagyon sajnáljuk a szegény bankokat! Legalább annyira sajnáljuk őket, amennyire ők sajnálták a magyar embereket, amikor kiforgatták őket mindenükből. – Elvevén utolsó pénzüket, munkaeszközként használt autóikat, – s elárverezvén otthonaikat. – Pontosan annyi sajnálatot kapnak részünkről, amennyit a nép kapott tőlük eddig.)

5. Kiakadt az OTP – Életveszélyes elkapni a “hulló kést”

A Világgazdaság eképpen fejezi be az OTP vesszőfutásáról szóló napi tudósításait: ”Kiakadt az OTP – Életveszélyes elkapni a “hulló kést”. Az OTP 9 százalékos eséssel búcsúzott, 4 200 forinton.

Az OTP értékpapír kereskedése árelmozdulás miatt” – (egy időre – a szek.) – “szüneteltetésre került.

Sajnos tényleg olyan az OTP, mint egy “hulló kés”, hiszen már közel 14 százalékos zuhanásban van a bankpapír; 4 000 forint alatt a kurzus. A BUX 5,5 százalékot esett napon belül, ami több mint 1 000 pontot jelent. A BUX index 18 000 pont alá került.

Az OTP az elmúlt héten három ok miatt gyengült:

1. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a HírTV-ben utalt arra, hogy tovább menthetik a devizahiteleseket. A befektetők a pénzintézetek számára legrosszabb forgatókönyvet árazzák, vagyis azt, hogy a bankok állják majd a devizaárfolyam elmozdulásából származó teljes veszteséget (a hitel felvételekor érvényes, illetve a jelenlegi árfolyam közötti különbséget).

2. Orbán Viktor miniszterelnök a WSJ-nek adott interjújában közölte, hogy egy jó ideig még velünk maradnak a válságadók.

3. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója 7,8 milliárdnyi OTP-részvényt adott el. Ez pánikhangulatot okozott, hiszen a napokban került középpontba a devizahitelesek mentése. Noha az OTP közölte, hogy Csányinak agrár- és élelmiszeripari beruházásokra kell a pénz, ez nem nyugtatta meg a piaci szereplőket…

A bankpapírt egy technikai szint sem fogta meg sokáig, így a részvény úgy néz ki, mint egy „hulló kés”, amit életveszélyes elkapni (egy-egy stabilabbnak tűnő technikai szintnél, vagy a túladottságban reménykedve), hiszen hisztérikus a piaci szereplők viselkedése.

Ugyanakkor egyre inkább „túlreagálás” látszik a befektetők részéről, ám fontos hangsúlyozni, hogy a devizahitelesek mentését továbbra is homály fedi, és a válságadók hosszú évekig tartó fennmaradása is nagy veszteséget okoz a banknak…”

(A szerkesztőség befejező megjegyzése: Éppen itt az ideje, a magyar nép eddig elszenvedett súlyos veszteségei kerüljenek elsődlegesen a fókuszba. – Melyeket legnagyobb részt a bankok és különösképpen a pénteki nap negatív főszereplője; az OTP okozott nekik. A banki vesszőfutás, itt nem áll meg. Ez még csak a kezdet.)

Összeállította a Bal-Rad / Szabad Riport – közös Otthonvédelmi munkacsoportja

Csányi Sándor rohamtempóban szabadul meg OTP-részvényeitől, a bank papírjai majdnem 20 százalékot estek az elmúlt napokban.

Pánikot keltett a hír péntek reggel, miszerint az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor 7,8 milliárd forint értékben dobott piacra OTP-részvényeket csütörtökön. Ráadásul nem ez volt az első bennfentes részvényeladás: a héten több vezető beosztású OTP-s vált meg részvényeitől.

Pénteken a befektetők már két kézzel adták az OTP-részvényeket, a bank papírjai csak egy nap alatt 9,74 százalékot estek, jelenleg 4170 forinton jegyzik őket. Három nap alatt pedig csaknem 20 százalékkal zuhantak a bank papírjai.

A magyar állam az OTP-részvények 5 százalékának közvetlen tulajdonosa, de a Molon keresztül további 8,57 százalékot birtokol.

Sok a titok

Csak találgatni lehet, mennyi OTP-papírt birtokol Csányi valójában. Hivatalosan 2,5 millió részvény felett rendelkezik, de a szakemberek szerint valójában ennek akár kétszerese fölött is diszponálhat a bankvezér. Eképp azt sem tudni, meddig folytatódik az OTP mélyrepülése. Az is elképzelhető, hogy Csányi az összes OTP-papírjától megszabadul.

Brókerkörökből származó információk szerint az eladás pénteken is folytatódott, de bizonyosságot majd csak a hivatalos bejelentés ad.

Nem most kezdődött

A hivatalos indoklás szerint Csányi és vállalkozásai elsősorban agrár- és élelmiszeripari beruházásokra csoportosítja át a részvényeladásból származó bevételt. Ugyanakkor a héten történtek értelmezésekor érdemes felidézni a három héttel ezelőtt rekordgyorsasággal elfogadott takarlkszövetkezeti törvényt is. Ennek értelmében a Takarékbankot gyakorlatilag államosítják, 1,6 milliárd forintos tőkeemeléssel a tulajdonos a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank lesz, tehát végső soron a magyar állam, miközben a takarékszövetkezetek számára előírják a kötelező integrációt.

Ugyan Orbán Viktor miniszterelnök már tavaly nyáron egy legalább 50 százalékban magyar tulajdonú hazai bankrendszer vízióját festette le, a takarékszektorban szerzett jelentős állami súlyt piaci források rögtön és egyértelműen Csányi Sándor befolyásának csökkentésére tett kísérletként értelmezték.

Ezt erősíti az is, hogy az állam nem csupán bevásárolja magát a szektorba, de további 100 milliárd forintot tervez költeni is rá. A takarékok feltőkésítésével pedig előbb-utóbb Csányi OTP-jének valódi versenytársa lehetne a takarékszektor. Eddig ugyanis a takarékszövetkezetek nem voltak igazán jelentős szereplők, hiszen hiába rendelkeznek 1600 fiókkal országszerte – míg az OTP ennek egyébként negyedével sem büszkélkedhet – ezek többsége jövedelemszegény kistelepüléseken található.

Nehéz hét

Még el sem csendesedett a takarékok körüli szakmai felháborodás, újabb hír borzolta a bankos kedélyeket. Kedden Navracsics Tibor minszterelnök-helyettes bejelentette: a kormány ismét mentőövet dob a devizahiteleseknek.

A részletek még nem ismertek, de az már biztosnak tűnik, hogy az árfolyamveszteség részleges vagy teljes elengedését tervezi a kormány. Ez bőven ezer milliárd forint feletti összeget jelent, amit egyelőre nem tudni, ki fog majd kifizetni. Még ha a költségeket harmadolja is a kormány az ügyfelek, az állam és a bankok között, akkor is majdnem 600 millió forint jut a bankokra.

Ha mindez nem lenne elég, Orbán Viktor a Wall Street Journalnek adott pénteki interjújában kijelentette, a bankadó akár egy évtizedig is maradhat.

Nagy vadra lőnek

A Miniszterelnökséget irányító Lázár Jánoson keresztül gyakorlatilag nyílt háborút hirdetett a kormány Csányi ellen. Lázár egy korábbi nyilatkozatában Csányit az országot behálózó polipként írta le és kifejtette, hogy “demokráciában ilyen volumenű gazdasági túlhatalom komoly kockázatot jelent”.

A demokráciára leselkedő lehetséges veszélyeknél talán jobban zavarhatja a kormányt, hogy Csányit többen is “politikailag megbízhatatlannak” tartják. Kétségtelen, hogy a bankvezér mindig is ügyelt rá, hogy a jobb- és a baloldal meghatározó arcaival is jó kapcsolata legyen. Árulkodó tény például, hogy a parlamenti patkó mindkét oldalán előfordult már, hogy a politikai hatalomból kikerülők az OTP-ben találtak munkát.
(Forrás: FN24)