Az átstrukturált hitelekkel is buknak az adósok

Bár önmagában csökkent a nem teljesítő hitelek mennyisége, a kisebb állomány okán rekordra jutott a késve fizetők állománya az MNB statisztikái szerint. Az év elejének forintgyengülése mellett az adósmentéssel kapcsolatos várakozások is megdobhatják majd a tartozásállományt.

A forinthitelek minősége javult, a devizahiteleké viszont romlott tavaly az utolsó negyedévben a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. A deviza lakáshitelesek kevesebb mint kétharmada, a szabad felhasználású deviza jelzáloghitelesek alig fele fizeti határidőre a törlesztő részleteket – írja a Világgazdaság. Az év végén a kölcsönök 18,83 százaléka számított bedőltnek. A deviza lakáshiteleknél 17,36 százalékosra emelkedett a 90 napon túl nem teljesítő kölcsönök aránya, 28,37 százalékon van a szabad felhasználású deviza jelzáloghiteleknél ez a mutató.
Az átstrukturálás sem tesz csodát
A nem teljesítő hitelek mennyisége ugyan kis mértékben csökkent, 1207,8 milliárd forintot tett ki a 90 napon túl lejárt tartozások volumene, ami  nem egészen 9 milliárd forinttal kisebb, mint szeptember végén, ám eközben a teljes hitelállomány is zsugorodott. A háztartásokat a karácsony ellenére is masszív törlesztők voltak: 2013 utolsó három hónapjában mindössze 156,5 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel, miközben 240 milliárd forintot meghaladó volt a tőketörlesztés.
A devizahiteleseken a kormányzati mentőcsomagok sem képesek tartósan segíteni, az átstrukturált hitelek közül a deviza lakáshitelek több mint 45, a szabad felhasználásúak 53 százaléka dőlt be a könnyítések után – a múlt héten ugyanakkor a Napi Gazdaság az OTP-re hivatkozva arról írt, hogy az árfolyamgátba belépett ügyfelek esetében a bank által átstrukturált hiteleknél jó 30 százalékkal kisebb a visszaesők aránya.
Bajban a forinthitelesek is

A piaci alapú forint lakáshiteleknél a nem teljesítő kölcsönök állománya kis mértékben, 15 százalék alá  csökkent 2013 utolsó három hónapjában. Bár a szabad felhasználású forint alapú jelzáloghiteleknél is volt javulás – a bedőlt állomány 3 milliárd forinttal 127,7 milliárdra csökkent, ami a nem teljesítő kölcsönök arányát egy százalékponttal 30,37 százalékosra mérsékelte, ám a mértékkel kapcsolatban látni kell, hogy az meghaladja a deviza alapú problémás hitelek arányát.
A legaggasztóbbnak a gépjárműhitel- portfóliók tűnnek a hazai hitelezési szektorban. A forint gépjárműhitelek bruttó állománya 96 milliárd forint volt az év végén, ennek több mint 52 százaléka számított nem teljesítőnek, ráadásul az adósok 44 százaléka már több mint egy éve nem törlesztette a kölcsönt. Meglepő, de a deviza gépjárműhiteleknél lényegesen kedvezőbbek a számok. A 191,5 milliárd forintnyi bruttó állománynak mindössze a 12,5 százaléka volt 90 napon túl késedelmes.
Sötét jövő
Miután az év elején számottevően gyengült a forint, várható, hogy az elmaradások száma a következő hónapokban tovább nő majd…
(portfolio )

A megetetett társadalom

"Miből készül az eperfagyi? - Jobb, ha nem tudja!" - ezzel a mondattal kezdődik az az írás, amit levélben kaptam. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy minden állítása igaz, de azért nagyon elgondolkodtató! Mindenki csak a saját felelősségére olvassa...:

Ne ámítsuk magunkat! Aki reggelire "kakaóitalt" iszik, a laboratórium ízeit nyeli, aki eperjoghurtot kanalaz, fűrészport fal, aki bolti citromlevet tesz a teába, az a penészgomba "váladékát" kapja, bármennyire tiltakozik is. Az édeset idomított baktériumok "köpik ki", a savanyú a mikroorganizmusok "izzadmánya".

Érzékeinket (észrevétlenül) manipulálja egy világhatalommá szerveződött maffia, az ízipar, s laboratóriumokban előállított (titkos) aromákkal, ízfokozókkal megváltoztatja ízlelésünket. Veszélyben az ízlés szabadsága, a kulináris önrendelkezés joga. Nem azt esszük, amit enni vélünk. Mert semmi sem az, aminek látszik.

Az eperaromát egy Holzmindenben székelő német aromagyár állítja elő ausztrál fűrészpor, alkohol, víz és néhány titkos összetevő keverékéből.

(A Föld teljes epertermése az "eperből" készült fagylaltok, joghurtok, desszertek mennyiségének egy százalékát sem fedezné!)

Egy amerikai konszern baktériumból kávétejszínt és krémsajtot varázsol, egy másik vörös áfonyából cseresznyét,ricinusolajból őszibarack-aromát. Az Athlon nevű cég (nem vicc!) madártollból péksüteményt, a General Foods vízből, fehérjéből és gyanús zsiradékból műszalonnát.

A Procter and Gamble nevű amerikai vállalat még a gyapotszálat (pamutot) is fogyaszthatóvá teszi: a növény rostjaiból kenyeret sütnek. Az ízek e szép új világában a menthenthiol nevű vegyület a grépfrút, az acetyl-pyrolin egyik változata a ropogós kenyérhéj, a filberton a mogyoróíz illúziójáért felel.

Mint a Mátrix című filmben. Nem eperjoghurtot eszünk, hanem vizet mesterséges illúziókkal. A szagok és ízek e virtuális valóságában már a füstölt sonka és lazac sem eredeti: napjainkban a húsgyárak "folyékony füstöt", azaz műfüstöt használnak, amiben 30-90 másodperc alatt meg lehet "füstölni" a terméket. Ráadásul a vásárlókat mézédes hazugságokkal etetik.

A Danone Actimel "szuperegészséges" joghurtital egyszerre tartalmaz két (veszélyesnek tartott) édesítőszert,aszpartámot és K-aceszulfámot is.

A csalafinta íztrükkök aztán megteszik a magukét, aki gyerekkorától hozzászokott a víz-, szén-dioxid-, karamell-, foszforsav-, citromsav-, nátriumbenzoát-, koffeintartalmú italhoz (ez a kólák összetétele), annak az igazi bodzaszörp ízetlen. Az élelmiszeripar tehát "maszkírozza" az ízeket, ha kell, korrigálja és retusálja őket (mint Sztálin környezetét a korabeli fotókon), hozzászoktat bennünket a kémiai édesítőszerek, ízfokozók, sűrítőanyagok ízéhez, reklámokkal és aromákkal etet, ízfüggővé tesz.

Korunkban húszezer élelmiszeradalékot forgalmaznak (köztük hétezer aromát). E titokzatos porocskák és folyadékok nélkül, melyek összetevőit (üzleti titokra hivatkozva) sokszor még az ételre allergiás gyerekek orvosainak sem árulják el, az élelmiszer-ipari termékek többsége élvezhetetlen és eladhatatlan lenne. *Az íz az ételek lelke.* Aki az ízeket befolyásolja, életünket manipulálja. Ráadásul az íz nem csak ízlés dolga. Az íz legfontosabb funkciója a táplálék ellenőrzése. Figyelmeztetés (lenne), hogy mit nem szabad megenni. Ha becsapják íz-lelésünket, elfeledtetik velünk az eredeti ízt, akkor tényleg bármit lenyelünk.

A leves hazudik - írja magyarul újfent megjelent nagyszerű pamfletjében Hans Ulrich Grimm (Kétezeregy Kiadó). De nemcsak a Knorr és a Maggi zacskós leves hazudik (a négy főre szóló adagban mindössze két gramm szárított marhahús található), hanem szinte minden.

A kenyér, a virsli (de az nagyon), a csecsemőtápszer. Érzékeinket manipulálják és átprogramozzák. Éppúgy, mint gondolatainkat. Egész életünket. Tavaly az Egyesült Államokban az asztalra került ételeknek már kilencvenhat(!) százaléka ipari termék volt.

A Fast Food Nation (gyorsétterem-generáció) már nem ismeri az ételek eredeti összetevőit, életében soha nem szagolt vargányát. "De hát végül is - mondja cinikusan az egyik aromagyár mérnöke - az élvezet fantázia dolga." Már akinek.

(levélben kaptam)

Nyugdíjkatasztrófához vezethet a közmunka

Öt év múlva már a nyugdíjrendszerben is komoly problémát okozhat a mai foglalkoztatáspolitika – hívta fel a figyelmet Barát Gábor. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint egyebek között a munkavállalók kivándorlása, és az itthon maradók munkanélkülisége, illetve az egyre csökkenő születésszám miatt van ok aggodalomra.

Azokra, akik alacsony bérért, rövid ideig tudtak dolgozni, az időskori elszegényedés vár. Ők aktív korukban is sokat nélkülöztek, nyugdíjasként még rosszabb helyzetbe kerülnek. “Ha ez a tendencia így marad, vagy erősödik”, akkor számolni kell a tömeges időskori elszegényedéssel, illetve a nyugdíjkassza súlyos apadásával, ezzel a kérdéssel foglalkozni kell” – jelentette ki a szakember.
Az itthon maradt aktív korúak közül sokan munka nélkül tengődnek, az ország jelentős részén az alternatívát kizárólag a közmunka jelenti, amiért havonta 50 ezer forint jár. A Világbank adata szerint 462 ezer magyar dolgozik külföldön, ez a lakosság 4,6 százaléka. Vagyis ennyien nem ide fizetnek nyugdíjjárulékot, ezzel a hiánnyal kell számolni a nyugdíjkasszában.
Barát Gábor szerint vannak más megoldásra váró feladatok is, “bárhogy alakul a politikai paletta az áprilisi választás után”, az, amit a Fidesz tett a korkedvezménnyel és a rokkantnyugdíj rendszerrel, nem tartható. A korhatárt rugalmassá kell tenni, a nem rehabilitálható rokkantaknak pedig újra nyugdíjvédelmet kell adni.
Szólt arról is, hogy korábban nem tartotta jó megoldásnak az alapnyugdíj bevezetését, ám mára olyan helyzet alakult ki, hogy megfontolná a mindenkinek járó minimális ellátást. Ugyanakkor megjegyezte, vannak, akik szerint az időskori szociális problémát nem a nyugdíjrendszeren belül kellene kezelni. “Ezen lehet vitatkozni, de meg kellene kezdeni végre az erről szóló egyeztetéseket” – fogalmazott. Barát Gábor szerint legkésőbb 2017-re ki kell dolgozni egy erre a helyzetre választ adó nyugdíjkoncepciót, sőt, több megoldást kell felvázolni. Minderről pedig a társadalom véleményét is ismerni kell, “hiszen az új nyugdíjrendszer értékrendet is kifejez”.
Ezzel kapcsolatban emlékezetes, hogy a jelenlegi kormány egyik elképzelése az volt, hogy a jelenlegi (62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő) korhatár a jövőben csak azokra a házaspárokra legyen érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek, és szakmához juttatták őket. Akik ezt nem “teljesítették”, az azóta elbukott elképzelés szerint még tovább dolgozhattak volna.
Az MSZP megállítaná a munkavállalók tömeges elvándorlását a többi között azzal, hogy kiemelten támogatná a pályakezdők álláshoz jutását. Gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési programokkal, az infrastruktúra fejlesztésével és adókedvezményekkel segítenék, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben is legyen munka. A DK pedig egyebek mellett eltörölné a kötelező nyugdíjkorhatárt, 55 éves kortól, a korábban teljesített befizetésekkel arányos nyugdíjjal lehetővé tennék a nyugdíjba vonulást.
(Népszava)

Dániában betiltották a kóser és a helal vágást

Dániában életbe lépett a törvény, mely tiltja állatok levágását előzetes elektronikus kábítás nélkül.

Dan Jorgensen dán agrárminiszter, az új törvényről nyilatkozva elmondta, hogy az állatok megkímélése a szenvedéstől fontosabb, mint a vallási szokások. 

Ugyanakkor a miniszter elismerte azt a tényt, hogy Dániában van igény az olyan vágásra, mely a zsidó vagy muzulmán hagyományokon alapszik, ugyanakkor elmondta, hogy minden igyekezetét befekteti, hogy működjön a törvény. 

Korábban egy hasonló tiltó törvényt fogadtak el Svédországban és Norvégiában. 

(Oroszország Hangja)

JERUZSÁLEMBEN HALLGATJÁK LE AZ USA KÉMKEDÉSEIT

MOST MÁR ÉRTJÜK MIÉRT VAN AMERIKA IZRAEL ELLEN

A PressTV legújabb hírében egy igen fontos dolgot kottyantott el. Próbáljuk fölfejteni az összefüggéseket, hogy mi van a háttérben az USA-Izrael ellentétek mögött, amelyek nagyon is súlyosak, de minden csatornán elhallgatják. Az amerikai híroldalak és a nyugatiak is csak a felszínes híreket közölnek erről a teljesen beteg kapcsolatról, de a lényeget sosem mondják meg. Ezért volt gyanús az, hogy az utóbbi hónapokban a legnagyobb amerikai zsidó lobbi, az AIPAC miért áll szemben az Obama kormány törekvéseivel. Most rögtön meg is adjuk erre a választ. Amerika nagyon rossz passzban van az utóbbi tíz évben, haladnak a lejtőn egyre jobban lefelé. Ebbe a levesbe köp bele állandóan Izrael és az ő túlélési érdekeiket próbálják kizsarolni Amerikától, de Amerika most már egyre határozottabban nem enged, mert ha engednének az őrült izareli zsarolásoknak, akkor az Amerika azonnali végét jelentené, hát nem hülyék a Fehér Házban, hogy Izrael miatt öngyilkosok legyenek. Persze ugyanez van nálunk is. Orbán is hasonló módon kapálódzik a hazai csahosok ellen, a Fidesz túlésése érdekében. Ahelyett, hogy a férges bandát kivágnák, mint ahogy ezt az a férges almával is tesszük. A zsidó Karinthy Frigyes sem akarta megenni a férget, mi sem esszük meg. A férget csak eltaposni lehet!

Most jön a lényeg. A PressTV-ben írja egy szakértő, hogy: „Richard Silverstein leleplezte, hogy van egy NSA létesítmény Jeruzsálemben is, amely figyeli az Egyesült Államok összes műholdas hírszerzését, ami azt jelenti, hogy az izraeliek első kézből hozzáférhetnek az Egyesült Államok összes biztonsági és titkos adataihoz.” Erről gyorsan eszünkbe jut, hogy a Fidesz milyen gyorsan elállt az Amerika Ellenes Tevékenységével, hogy megtudja az össze sem hívott bizottságuk, hogy milyen hazai képviselőket hallgattak le (és miről ???) évekig az alig száz méterre lévő amerikai követségről. A képen az a két amerikai szenátor (Ron Paul és fia), akik most olyan kampányt indítanak Amerikában, hogy Snowdent mentsék föl a vádak alól, mert Amerika érdekeit szolgálta és nem árulta el, valamint Obamát följelentették, hogy elárulta az alkotmányt és Izraelnek kémkedtek....Kiváncsian várjuk a fejleményeket. Ebben az egész cirkuszban Obamának főhet a feje legjobban, mert végre kibújt a szög a zsákból, hogy Obama nem Amerika, hanem Izrael érdekeit szolgálta a legpiszkosabb eszközökkel. Nem véletlen, hogy Izrael már hónapok óta hallgat, várják ők is fejleményeket, hogy mihez kezd Obama, aki az amerikai zsidólobbival is összekapott már. Érdekes, hogy nálunk is mintha hasonló fejlemények lennének, csak sokkal kisebb léptékben, de a tét igen nagy. Pár napja Kövér László elég jól lefestette a Mazsihisztériásokat a HírTV-ben. Jellemző, hogy egy hírben sem idézték ezt! Másrész Orbán évértékelő hosszú szövegében (ami zavaros, unalmas és semmitmondó volt!) volt egy félmondat, amit még a Fidesz oldalán sem jelentettek meg, amikor azt mondta, hogy ők akarják megmondani mit tegyünk és mit gondoljunk, stb. Mi csak arra leszünk kíváncsiak, hogy lesz-e kenyértörés a hisztériások és a kormány között? Mindenesetre nevetségesen és elég nagy feszültségekkel indult el a beteges Holoév cirkusza.....Csak így tovább elftársakkk...

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/jeruzs%C3%A1lemben-hallgatj%C3%A1k-le-az-usa-k%C3%A9mked%C3%A9seit

Izrael beavatkozik a magyar belügyekbe

Behívatta Nagy Andor tel-avivi magyar nagykövetet az izraeli külügyminisztérium, ahol közölték vele, hogy nagyon aggódnak a magyarországi "antiszemita incidensek és nyilatkozatok" miatt, valamint hogy Magyarországon újra próbálják írni "a holokauszt történelmét". Ennek kapcsán kiemelten említették a Szabadság térre tervezett emlékművet, ami "Magyarországot nem mint kollaboránst, hanem mint áldozatot mutatná be".

Világos. A zsidó mindenkor magának akarja megtartani a sajnálandó és támogatandó áldozat szerepet. A zsidón kívül minden másnak, Izraelen kívül minden országnak a gonosz elnyomó szerepével kell azonosulnia és vezekelnie kell.

Hihetetlen, hogy megint a holokauszt-vallással kell foglalkozni, mostanra a csapból is ez folyik. Bizonyára az izraeli nagykövetségen fel sem merül, hogy a világháborúnak a zsidókon kívül más áldozatai is voltak. Pedig a zsidóság sorsa csak egy apró lábjegyzet a fehér emberek országai közt dúló legnagyobb háború történetében.

Nagy Andor, sokgenerációs túlélő

A kormánynak fokozott ellenállást kell mutatnia ezzel a nemzetközi zsidó nyomásgyakorlással szemben. A zsidó szervezetek összezárnak ebben a kormány- és magyarellenes műveletben, és miközben a kormánnyal szemben követeléseket fogalmaznak meg, az ellenzéket fokozott támogatásban részesítik. Ez Magyarország belügyeibe történő nyílt beavatkozás, ami ellen a magyar kormánynak kötelessége megtennie minden ellenintézkedést.

Emlékeztetnénk, hogy hatósági megfélemlítése és szétverése előtt a TMRSZ rendőrszakszervezet adatszolgáltatásra szólította fel az országgyűlési képviselőket arra vonatkozóan, hogy a magyaron kívül milyen más állampolgársággal rendelkeznek még. Erre a parlamenti politikusok mindössze 3%-a adott választ határidőn belül, vagyis a politikusok 97%-a potenciális izraeli-magyar kettős állampolgárnak tekintendő.

http://www.hidfo.net/2014/02/17/izrael-ujra-beavatkozik-magyar-belugyekbe

Mazsihisz - Összeférhetetlenség

A Szombat nevű zsidó hírportál értekezik bíráló hangnemben fajtársai érdekesnek tűnő (persze, ha ismerjük a jellemüket, akkor semmi meglepetés nincs itt - egyszerűen a látszat csal politikáját viszik véghez) hozzáállásáról a jelen kormány és a zsidóság politikájának viszonyában. Íme olvassátok és vonjátok le a megfelelő következtetéseket:

A Mazsihisz közgyűlésének döntése, mely szerint távol marad a kormány által szervezett Holokauszt-megemlékezésektől egyelőre szimbolikus jelentőségű, de a szimbólum ereje igen nagy. Nem véletlenül közölnek hosszú és súlyos írásokat az ügyről a nagy nyugati lapok, nem véletlenül jegyzik meg publicisták, hogy az Orbán-kormányt, regnálása során, még senkinek nem sikerült ilyen kihívás elé állítania.

Több paradoxonra kell rámutatnunk ezzel kapcsolatban. Honnan vette a kurázsit az a magyar zsidó szervezet, amely történelme során soha nem tűnt ki bátorságával? Miért éppen most dacol – és ezt kérdezi a magyar közvélemény nagy része is – amikor a kormány pénzt és nyilvánosságát nem kímélve készül a Holokauszt 70-ik évfordulójáról megemlékezni? És a nagy elismerést kiváltó bojkott-határozat után másnap miért írtak konciliáns hangú személyes levelet a miniszterelnöknek – amivel előző nap szerzett presztízsük nagy részét lerombolták? 1867 óta, mióta a magyar zsidóknak egységes képviseletük van, tudtommal még soha nem fordult elő, hogy nyíltan, demonstratívan szembefordultak volna egy hivatalban lévő kormánnyal. A zsidóság, éppen ingatag helyzete miatt, története során

mindig, mindenhol kereste a jó viszonyt

a hatalommal, nem is igen volt más választása. A magyar zsidóság a legkevésbé sem volt kivétel, épp ellenkezőleg: ama híres határozatában a Pesti Izraelita Hitközség elutasította a Népszövetség által felajánlott támogatását a numerus clausus ügyében – magyarként ugyanis haragudtak a Népszövetségre Trianon miatt. A magyar sérelmek ekkor ütötték a zsidó sérelmeket. A zsidó közösségek a mai demokratikus világban sem igen fordítanak látványosan hátat hazájuk kormányának. Csöppet sem jellemző, hogy az amerikai vagy a brit zsidók szervezete demonstratívan dacolt volna a hivatalban lévő kormánnyal. Épp ellenkezőleg! Ügyeiket hagyományosan a színfalak mögött, lobbitevékenyéggel intézik. Ehhez jól kiépített infrastruktúra áll rendelkezésükre. A valóban befolyásos amerikai zsidóság legendásan jó viszonyt ápol a hatalommal, legnagyobb szervezetei komoly rituálékat honosítottak meg, szuperelegáns konferenciákon és vacsorákon látják vendégül az adminisztráció és a törvényhozás legbefolyásosabb tagjait, akikkel nem győzik egymást méltatni. A francia zsidók ebben, nem olyan rég óta, követik az amerikai példát.

Honnan támadt a magyar zsidók hirtelen bátorsága,

hogy ilyen szokatlan útra lépjenek? Nos, a döntő különbség természetesen az, hogy Magyarországon egyszer már megtörtént, ami a fenti országokban még nem, hogy ti. a törvényesen választott hatalom elárulta zsidó polgárait. Az „ősbizalom” ezzel elveszett. A magyar zsidók és szervezeteik többsége inkább bízik az antifasizmushoz feltétlenül ragaszkodó nyugati országokban, mint a nemzeti jelszavakkal operáló, Horthy-nosztalgiákkal kacérkodó magyar kormányban. Ez persze korábban is lehetett így (pl. a Kádár rendszer idején), de akkor a nyugat messze volt, a magyar hatóságok meg közel. Most viszont – hála az Uniónak – a nyugat karnyújtásnyi közelségbe került. A Mazsihisz vezetői biztosak lehetnek, hogy – a hozzájuk mindig közelálló magyar baloldalon túl – a mainstream Európa (és Amerika) mellettük áll, nem marad tehát támasz nélkül. A mértékadó nyugati nyilvánosságban az Orbán-kormánynak rossz a híre, így nyugati újságírók, politikusok, civil szervezetek sűrűn érdeklődnek a magyarországi viszonyok – és kiemelten a zsidók – felől, a Mazsihisz vezetői tehát érezhetik a folyamatos szolidaritást. Ráadásul itt a Holokauszt ügyéről van szó – márpedig ennél súlyosabb ügy a mai Európában nincs. Ez helyezi egyenlő súlycsoportba a magyar zsidókat és a kormányt. A másik paradoxon: A magyar közönség többsége számára érthetetlen módon „a zsidók”

éppen akkor fordulnak szembe

a kormánnyal, amikor az Holokauszt-megemlékezések sosem látott dömpingjét tervezi országszerte, pénzt és hírverést nem kímélve. Ami azonban a magyar többség szemében érdem, éppenséggel ez a probléma a zsidók számára. Előbbi úgy gondolkodik: a Holokauszt emlékévre költ a kormány 8 milliárd forintot, ez most már legyen elég. Utóbbi viszont tartalmi kérdésekkel foglalkozik: számára nem az pénz az elsődleges és nem is az (amire a kormány helyezi a hangsúlyt), hogy megemlékezzenek a magyar zsidóság pusztulásáról, hanem az, hogy ne hagyják homályban: az áldozatokat a magyar állam szolgáltatta ki a gyilkosoknak, miközben a magyar társadalom többsége semmi szolidaritást nem mutatott, jelentős része pedig profitált a zsidó vagyonból. A kormány megnyilvánulásai e téren pedig nagyon ellentmondásosak. A harmadik paradoxon: miért követte a Mazsihisz részéről az öntudatos kiállást mindjárt másnap

a hatalom urához írt engedékeny hangú levél,

amelyben az előző napi követeléseket alaposan felpuhították? A Mazsihisz identitásának alapja nagyrészt az antifasizmus és a Holokauszt emlékezete. Ez teljes összhangban van a honi baloldallal és a nyugati média és közvélemény jó részével, akik merőben új lépését lelkesen üdvözölték. Ám a magyar zsidóság képviseletének – történelme során – ez volt a legelső ilyen lépése. Olyanok, mint a járni tanuló gyerek, aki egyet lép és mindjárt felbukik. A Mazsihisz javát adó 50-es 60-as nemzedék amúgy is a népi demokráciában szocializálódott, ahol az antifasizmus mellett a hatalom iránti feltétlen lojalitás volt a követelmény. A Mazsihisz politikai kultúrájának ez a két eleme most szembekerült és birkózik egymással. Régi probléma, hogy a Mazsihisz háza táján sok tekintetben a mai napig fennmaradtak a Kádár-kori viszonyok, így a modern kommunikáció világában nem mozognak profi módon – még ha az elnök képes is összeszedetten nyilatkozni. A szervezetnek nemhogy sajtóosztálya, de még egy szóvivője sincsen. Mindennek a megreformálása az új elnökre vár, aki most, a kormányfővel kialakult, igen kényes helyzetben szenvedi meg ennek hiányát. Erről tanúskodik az utóbbi 24 órában megmutatkozó kaotikus kommunikáció. (Az „Igen Tisztelt Miniszterelnök Úr” ne tévesszen meg senkit – a Síp utcában néha nem is a Kádár-kor, hanem az 1930-as évek stílusában fogalmaznak.) És nem szabad elfeledni, hogy egy – anyagilag az államtól függő, a társadalomba sokféleképpen beágyazott, nagyrészt idősekből álló – vallási közösség vezetői sosem lehetnek olyan radikálisok, mint egy magányos publicista, aki a saját véleményén kívül semmiért nem tartozik felelősséggel. A Mazsihisz – amúgy is igen különböző múltú és habitusú – vezetői teljesen járatlan útra léptek, és ettől maguk is megijedtek egy kicsit.

Jövőnk.info - Hírfigyelő Szolgálat

Visszaadja az állami pénzt a zsidó szervezet?

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) is visszaadja az állami pénzt állítólag, mert nehezményezik a kormány Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű állítását. Emellett Szakály Sándor történész szavait is kifogásolták, szó szerint:"Szakály semmibe veszi a tényeket és a hivatalos holokauszt álláspontot." Korábban a Mazsihisz is hasonló döntést hozott. Természetesen nincsen azzal probléma, ha visszaadják az állami pénzeket. Ha javasolhatnánk adják vissza a korábbi horribilis összegeket is. Abból rendbe lehetne tenni az országot, fel lehetne számolni a munkanélküliséget. De a hatalmas összegből futná az egészségügy rendbetételére is akár. Úgyhogy várjuk a pénzeket minél előbb.

Dunai István

Nem lesz népszavazás Paksról

Másodszorra is elutasította a Nemzeti Választási Bizottság a paksi atomerőmű bővítése kapcsán kiírandó népszavazás javaslatát. A kérdés megfogalmazása önmagában is provokatív volt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?".

Provokatív, hiszen ki ne ellenezné az államadósság növelését? Az adósság rossz, magánembernek is, családnak is, állami költségvetésnek pedig végképp. Csakhogy a paksi atomerőmű bővítése az első olyan projekt az elmúlt 25 évben, amiből Magyarországnak hosszú távon előnye származik. A megközelítőleg ugyanekkora összegű IMF hitel mellé politikai követeléseket is felvettünk, ami mind egytől egyig a dolgozó magyar ember sanyargatására vonatkozott, miközben a hitel egésze a hétköznapokban láthatatlan pénzügyi manőverekre lett elköltve. A pártok cégei és alapítványai gazdagodtak rajta, a magyar embernek csak a megszorítás jutott.

Megszorítás - valahogy így.

A paksi bővítés elleni propagandát ugyanez az ármánykodás lepi be. Azok a politikusok, akik most politikai tőkét akarnak kovácsolni a népszavazás kiírásából, egyszer már lehetőséget kaptak és akkor ellenezték a népszavazás kiírását Paks ügyben. Gyurcsány benyelte az orosz pénzeket, aláírta amit kell, most pedig Brüsszelből fizetik a paksi beruházás elleni felszólalásait.

Nem kérdéses, hogy kellően provokatív és demagóg kérdésfeltevés esetén a többség megszavazná a paksi beruházás leállítását, - ahogy megfelelően megfogalmazott kérdéssel bármi mást is megszavaznának. Csakhogy ez egy olyan döntés lenne, ami az "adósság" szótól való félelem, és az oroszellenességgé átvedlett szovjetellenesség hatására hirtelen felindulásból, érzelmi alapon születne meg.

Az energetikai együttműködések terén pedig nincs helye se politikának, se érzelmi alapú döntéshozatalnak.

Fenyvesi Áron