Környezetkárosító gazdasági válság

The International Herald Tribune

A pénzügyi válság és a gazdasági recesszió keresztülhúzhatja a széndioxid-kibocsátás mérséklésére vonatkozó uniós terveket - adja hírül a párizsi székhelyű nemzetközi lap.

Az európai vezetők szerdán kezdődő brüsszeli találkozóján minden bizonnyal a gazdasági kérdések állnak majd a középpontban. A hétvégén bejelentett bankkonszolidáció egyelőre sikeresnek tűnik, de a recessziós félelmek a tőzsdei pánik enyhülésével sem múltak el. A gazdasági visszaesés miatt az európai kormányok megszorításokra kényszerülnek, és számos korábbi vállalást nem teljesítenek.

Janez Potocnik, az EU tudományért és kutatásokért felelős biztosa már korábban figyelmeztetett, hogy a gazdasági válság sem indokolhatja a kutatási és fejlesztési kiadások megkurtítását. Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig úgy nyilatkozott, hogy a globális felmelegedés elleni harc nem kevésbé fontos, mint a pénzügyi válság megfékezése.

A politikusok többsége azonban nem ennyire elkötelezett a környezetvédelem ügye mellett. Lengyelország jelezte, hogy nem tudja teljesíteni korábbi vállalásait. Franco Frattini olasz külügyminiszter pedig arra szólította fel az EU-t, hogy „tanúsítson nagyobb rugalmasságot" a széndioxid-kvótákkal kapcsolatban. Frattini utalt rá, hogy Olaszország a GDP-jének 1,14 százalékát kellene környezetvédelmi kiadásokra fordítani, ha az ország meg akarna felelni az EU-direktíváknak, amelyek értelmében az unió országainak 2020-ra 20 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatásokat okozó gázok kibocsátását. Az olasz külügyminiszter szerint a jelenlegi helyzetben hatástanulmányokat kell végezni, hogy kiderüljön, elbírja-e a gazdaság az ekkora terheket.

Franciaország viszont azt szeretné, ha az uniós tagállamok nem költhetnék másra a klímaváltozás elleni harcra szükséges pénzeket. A franciák javaslatát több politikus a nemzeti szuverenitásba történő elfogadhatatlan beavatkozásnak nevezte.

Több ország támogatja azt a javaslatot is, hogy a nagyipari cégeknek adjanak ideiglenes felmentést a károsanyag-kibocsátási kvóták teljesítése alól. Ezzel azok az államok járnának jól, akiknek sokat kellene költeni a környezetszennyező erőművek átalakítására. Lengyelországban például - emlékeztet az IHT - még ma is rengeteg szénerőmű üzemel, Franciaországban viszont atomerőművek állítják elő a felhasznált elektromos áram többségét.