A népharag lehetőséget nyújt az átfogó reformokra
Hatalmas
felháborodást váltott ki az Egyesült Államokban a hír, hogy a csődtől
állami dollár milliárdokból megmentett AIG biztosító vezetői több száz
millió dolláros jutalomra jogosultak. Barack Obama is rosszallását
fejezte ki, a kongresszus pedig 90 százalékos adóval sújtotta a
bónuszokat. Sokan kifogásolták és populistának minősítették a kormány
reakcióit. Michael Kazin tekintélyes amerikai történész, A populista meggyőződés című könyv szerzője a Newsweekben
megjelent írásában viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy nincs abban
semmi kivetnivaló, ha az állampolgárok haragja rákényszeríti a
politikusokat a sokat hangoztatottak elvek és ideálok betartására,
mindenekelőtt a nép érdekeinek képviseletére.
Március közepén felröppent a hír,
hogy a csődtől tavaly ősszel 170 milliárd dolláros állami segéllyel
megmentett American International Group (AIG) biztosítótársaság vezetői
100 millió dolláros jutalmat kapnak. A prémiumokat az AIG pénzügyi
termékekkel foglalkozó részlegének vezetői veszik fel. Ez az egység
több száz milliárd dollár értékben forgalmazta a derivatív pénzügyi
termékeket, amelyek a behajthatatlan ingatlanhiteleket tartalmazták.
A bejelentést hatalmas felháborodás követte. Barack Obama a Fehér Házban kisvállalkozások tulajdonosai előtt mondott beszédében élesen bírálta
az AIG vezetését. A biztosítót olyan cégnek nevezte, amely „a
felelőtlenség és a mohóság miatt jutott pénzügyi válságba". „Ilyen
körülmények között nehéz megérteni, hogy miként járhat prémium azoknak,
akik az AIG derivatív pénzügyi termékeit forgalmazták, még kevésbé az,
hogy miként járhat nekik 165 millió dollár" - mondta az amerikai elnök.
Néhány nappal később az amerikai képviselőház elsöprő többséggel olyan
törvényt szavazott meg,
amelynek értelmében 90 százalékos adóval sújtják minden olyan cég
vezetőinek január 1-je után felvett prémiumát, amely 5 milliárd
dollárnál nagyobb szövetségi támogatást kapott pénzügyi helyzetének
rendezésére.
A döntés miatt sokan bírálták a kormányt. Charles Krauthammer például arra hívta fel
a figyelmet, hogy a 165 millió dollárnyi prémium eltörpül az amerikai
államadósság mellett, és visszatartásával nem javulnak a gazdasági
kilátások. „A megállapodás az megállapodás. az AIG vezetők
javadalmazását rögzítő teljesen szabályos szerződéseket még az állami
segély folyósítása előtt írták alá. Ezek szerint mostantól a
kongresszus egyszerűen hatályon kívül helyezhet szerződéseket, ha a
közhangulat azt kívánja?" - írta a The Washington Postban.
Krauthammer az elnököt és a demokrata párti politikusokat egyenesen
demagógnak nevezte az ügyben tanúsított viselkedésükért.
Kazin
egyetért Krauthammer abban, hogy a kormány a populizmus szellemében
járt el. A tekintélyes történész szerint ez azonban csöppet sem
szokatlan Amerika történelmében. Kazin utal rá, hogy a populizmus a 19.
század végén jelent meg az Egyesült Államokban. Amerikában az 1890-es
évek elején alakult Populista Párt tagjai használták először a
'populista' jelzőt - természetesen nem pejoratív értelemben. Az
iparosítás kormánnyal elégedetlen vesztesei, a déli államokban élő
farmerek összefogtak olyan képviselőjelölteket támogatása érdekében,
akik nem a politikai és gazdasági elit, hanem a földművelők, a nép
érdekét képviselik. A (magyarul visszaadhatatlan jelszót) Abraham
Lincolntól kölcsönözték: „candidates of the people, by the people and
for the people". A rövid életű Populista Párt a vasúttársaságoknak
kiszolgáltatott földművesek érdekének képviseletében lépett fel.
Államilag támogatott hiteleket és a vasúttársaságok köztulajdonlását
szorgalmazták. Thomas Watson, a populista mozgalom vezére a
monopóliumok és a farmereket kihasználó nagyvállalatok és bankok ellen
szervezkedett, és a nagytőke kiszolgálójának tekintett két nagy párt
alternatíváját kívánta nyújtani. A 19. századi populisták azonban sosem
váltak meghatározó erővé, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a két
nagy párt is felkarolta a szegényeket: több kulcsos adórendszert és
nyolc órás munkanapot vezettek be.
Az elmúlt évszázad során
többször feltámadt a populizmus. Rendszerint a gazdasági válságok
idején kerültek elő a nép érdekeire hivatkozó jelszavak és ígéretek. Az
1930-as években a plutokrata hivatalnokokkal szemben léptek fel az
egyszerű munkásokat és az első világháborús veteránokat képviselő
baloldali populisták. Kazin szerint a New Deal jóléti intézkedései is a
populizmus szellemében fogantak - bár Roosevelt kritikusai szerint
inkább a kommunizmus inspirálta őket.
Obama politikája a
roosevelti örökséget folytatja - véli Kazin. A bankvezérekkel szembeni
ellenérzéseket meglovagolva lehetősége lesz rá, hogy átalakítsa Amerika
gazdaságpolitikáját. Nincs abban semmi kivetnivaló, ha a kormány a
bankok helyett az emberek érdekének képviseletében lép fel A nép
érdekeinek képviselete és a pénzvilág befolyásának visszaszorítása
azonban nem lesz könnyű feladat - teszi hozzá Kazin. A bankok és a
biztosítótársaságok ugyanis jelentős lobbival rendelkeznek. Az AIG az
elmúlt két évtized során 9 millió dollárral támogatta kongresszusi
képviselők kampányát.
http://www.newsweek.com/id/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése