Nukleáris leszerelés: prioritás vagy naivitás?

Az Obama-Medvegyev megállapodás utáni reakciók

 

Aleksander Kwasniewski és Lech Walesa volt lengyel államelnökök, illetve Tadeusz Mazowiecki korábbi miniszterelnök arról ír a The Moscow Timesban, hogy az orosz és az amerikai elnök megállapodása után már nem csak pacifista utópia az atomfegyverek nélküli világ. A lengyel politikusok szerint a globális nukleáris leszerelés a világ biztonságának legfőbb garanciája. Anne Appleabaum, a The Washington Post Oroszország-szakértője szerint viszont naiv feltétlezés, hogy Irán és Észak-Korea lemondana a nukleáris fegyverekről csak azért, mert az Egyesült Államok és Oroszország megállapodást köt a leszerelésről. Ráadásul - teszi hozzá az amerikai publicista - túlzás azt állítani, hogy az atomfegyverek jelenti a legnagyobb fenyegetést a világban.

„Miután Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök megállapodott a stratégiai atomfegyverek csökkentéséről, ismét van rá remény, hogy globális nukleáris leszerelés kezdődhet. A leszerelés fontosságát nem lehet eltúlozni: rendkívüli veszélyt jelentene, ha a terrorizmust támogató államok vagy terrorszervezetek kezébe kerülnének atomfegyverek" - írják a lengyel politikusok a The Moscow Timesban.

Kwasniewski, Walesa és Mazowiecki szerint a hidegháború idején az atomfegyverek az elrettentés legfőbb eszközei voltak, és hozzájárultak a kétpólusú világ stabilitásához. A vasfüggöny leomlását és a hidegháborús szembenállás megszűnését azonban nem követte a nukleáris elrettentésre épülő egyensúlyt felváltó békés együttműködés. Sőt, még a 2010-ben lejáró atomsorompó egyezmény meghosszabbításáról megállapodni.

A világ nukleáris robbanótölteteinek 96 százalékát - összesen több mint 25 000 atomfegyvert - birtokló két nagyhatalom vezetőinek megegyezése után remény van rá, hogy sikerülhet a teljes nukleáris leszerelésről globális megállapodást kötni. A lengyel politikusok emlékeztetnek rá, hogy jelenleg három atomhatalom - India, Pakisztán és Izrael - tulajdonképpen háborúban áll, és két kiszámíthatatlan állam - Észak-Korea és Irán - atomkísérleteket folytat. De nem csak az antidemokratikus és a terrorizmust támogató államok nukleáris hatalommá válása jelent rendkívüli veszélyt, hanem az is, ha terrorista szervezeteknek sikerül atomfegyverekhez jutnia. Ezért a világ biztonsága érdekében mielőbbi teljes nukleáris leszerelésre van szükség - írja Kwasniewski, Walesa és Mazowiecki.

Anne Appleabum szovjetológus, a The Washington Post publicistája, aki mellesleg Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter felesége, viszont úgy gondolja, hogy a nukleáris leszerelés egyáltalán nem olyan fontos cél, mint azt a lengyel politikusok sugallják. Ráadásul, teszi hozzá Appleabaum, korántsem olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk.

Applebaum emlékeztet rá, hogy Barack Obama már elnökválasztási kampányában a globális nukleáris leszerelés fontosságáról beszélt, és szenátorként is kiemelt figyelmet szentelt az atomfegyverek elterjedése elleni küzdelemnek. „Mindez nagyon szép és nagyon jó, de túlzás lenne, ha Obama elnökként is a globális nukleáris leszerelést tenné legfontosabb külpolitikai irányelvévé." Obama azt reméli, hogy ha az Egyesült Államok csökkenti nukleáris arzenálját, akkor a világ többi atomhatalma is követni fogja a példáját. Applebaum szerint ez a feltételezés azonban teljesen alaptalan. Mint azt a múlt hétvégi észak-koreai rakétakísérlet is bizonyította, vannak olyan országok, amelyek nem hajlanak a leszerelésre. És nem kizárólag diktatúrák tartoznak közéjük: egyáltalán nem biztos, hogy Nagy-Britannia és Franciaország hajlandó lenne követni az Egyesült Államok példáját, és lemondana az atomfegyverekről.

Az is túlzás - teszi hozzá Applebaum -, hogy az atomfegyverek jelentik a legnagyobb veszélyt - legalábbis Amerika és Európa számára. Még ha Irán atomhatalommá válik is, aligha fenyegetheti az Egyesült Államokat vagy Európát. A biológiai fegyverek, sőt, a személyszállító repülőgépek is nagyobb kockázatot jelentenek az atomtölteteknél - utal az amerikai publicista a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokra. A háborús konfliktusokban pedig továbbra is a hagyományos fegyvereknek jut a legnagyobb szerep. A tavaly nyári orosz-grúz háborút tankokkal, katyusákkal és gépfegyverekkel vívták, pedig Oroszország rendelkezik atombombával. Ha Moszkva minden nukleáris fegyverről lemondana, az sem jelentene kisebb fenyegetést szomszédai számára, mint most. Tajvan sem érezhetné magát nagyobb biztonságban, ha Kína leszerelné nukleáris arzenálját.

„Az atomfegyverek nélküli világ megteremtése nemes cél, de önmagában nem változtatja meg a globális hatalmi egyensúlyt, nem segít az al-Kaida megfékezésében sem és nem akadályozza meg, hogy autoritárius államok lerohanják gyengébb szomszédaikat." Applebaum szerint a demokratikus intézmények megerősítése sokkal hatékonyabb és realistább eszköze a béke és biztonság megteremtésének.

http://www.moscowtimes.ru/article/1016/42/375989.htm