„Globális vezér helyett ügyintéző”

Az Obama-doktrína öt pillére

Barack Obama már az elnökválasztási kampány során világossá tette, hogy győzelme esetén szakít elődje, George W. Bush keményvonalas külpolitikájával, és új irányelveket hirdet. Elnöksége első félévében elkezdte beváltani az ígéretet: körbeutazta a világot, és máris jelentős kezdeményezésekbe fogott. Michael Scherer, a Time magazin washingtoni tudósítója elérkezettnek látja az időt, hogy az eltelt hat hónap történéseinek tükrében áttekintse az Obama-doktrína legfontosabb tételeit, amelyek az elkövetkező évek során minden bizonnyal meg fogják határozni az amerikai külpolitikát, és vele a világpolitikát.

Obama elnökségének első hat hónapjában négy nagy külpolitikai beszédet mondott és ugyanennyi külföldi körúton vett részt. A januárban beiktatott amerikai elnök július közepéig ellátogatott Afrikába, Londonba, Moszkvába, és őszre nagy ázsiai utazást tervez, amelynek legfontosabb állomása Peking lesz, ahol Obama ismét megcsillanthatja különös, az idealizmus és a reálpolitika ötvözéséből született karizmatikus elnöki stílusát.

Fél év nem elég hozzá, hogy felbecsüljük, sikeres lesz-e Obama új külpolitikája - ismeri el Scherer. Sőt, sosem fogjuk megtudni, hogy az Obama elnöksége alatt elért külpolitikai sikerek mennyiben Obama érdemei: lehet, hogy az orosz-amerikai nukleáris leszerelésre vonatkozó megállapodás aláírása és Kína kihátrálása Észak-Korea mögül akkor is bekövetkezett volna, ha az Egyesült Államok elnökét John McCainnek hívnák. Obama sikereiről még sokáig elvitatkoznak majd az elemzők és a történészek, azt azonban már pontosan meg tudjuk ítélni, hogy mik az elnök által képviselt külpolitika legfontosabb elvei. Scherer szerint az Obama-doktrína öt pilléren áll.

Barack Obama már a kampány során is előtérbe helyezte a személyiségét, és elnökké választása után a külpolitikában is szokatlanul nagy teret enged a személyes hangvételnek. Tavaly ősszel szinte minden beszédében kitért élettörténetének valamely részletére, hogy elnyerje a hallgatók szimpátiáját. Külföldi körútjai során sem tesz mást. Kenyában többször beszélt kenyai nagyapja szenvedéseiről a gyarmati időkben, majd Ghánában hozzátette, hogy az ő ereiben is afrikai vér folyik. Kairóban indonéziai gyermekéveit idézte fel. Stratégia jelentőségű az is, hogy mindenhol hangsúlyozta, hogy sorsa bizonyítja, hogy a szabad és nyílt társadalmakban a kemény munka meghozza gyümölcsét. Fontos újítás az is, hogy Obama igyekszik mindig a néphez szólni, és nem a helyi vezetőkön keresztül üzenni nekik.

„Semmi sem fontosabb az elnök külpolitikai irányelveiben, mint a lecke, amelyet még Chicagóban, közösségi munkásként tanult: azt, hogy minden véleményt meg kell hallgatni a motivációk megértése érdekében, és a különbségek helyett a hasonlóságokra kell összpontosítani" - ismerteti Scherer a doktrína második pillérét. Obama Moszkvától Trinidadig rendszeresen arról beszél, hogy az adott ország és az Egyesült Államok alapvető értékei és legfontosabb stratégiai érdekei azonosak. A világot barát-ellenség kontextusában megközelítő George W. Bush-sal ellentétben Obama a kooperációt és a megegyezést tartja fontosnak.

Az elnök külpolitikájának harmadik legfontosabb sajátossága az, hogy a pragmatizmus háttérbe szorítja az idealizmust. Az előző kormány abból indult ki, hogy Amerika erkölcsi szempontból a világ fölé magasodik, és ezért természetes, hogy a maga képére formál mindenkit. Ez a fajta idealizmus korábban a demokraták sajátossága volt. Obama szakított ezzel a megközelítéssel és George W. Bush arrogáns, sértődékeny stílusával, hogy a hagyományosan az inkább a republikánus elnökökre jellemző pragmatizmust állíthassa előtérbe.

A pragmatizmusból következik a negyedik pillér, az Egyesült Államok kivételességének szajkózása helyett annak hangsúlyozása, hogy Amerika is csak egy a világ nagyhatalmai közül. Obama szinte minden útján elmondja, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a világ többi vezető országa mellett a kevésbé befolyásos, illetve a fejlődő államok együttműködésére is.

Végül Obama felismerte, hogy mindenekelőtt a fiatalokat kell megszólítania. Bárhol is mond beszédet az amerikai elnök, a fiataloknak mindig üzen valami fontosat.

„Obama az elmúlt hat hónap során felvázolta, hogy milyennek képzeli Amerika új identitását: globális vezér helyett ügyintéző, megmentő helyett felelős partner" - foglalj össze Scherer az Obama-doktrínát.

http://www.time.com/time/nation/article/0,8599,1910057,00.html