Amennyiben az európai politikusok nem lesznek képesek megfékezni saját szuverén adósságproblémájukat, a Wall Street egy újabb pénzügyi válsággal találhatja szemben magát a közgazdászok szerint.
Bár az amerikai bankok csökkentették görögországi kitettségüket, az európai bankoknak és kormányoknak ugyanakkor több milliárd dollár értékben nyújtottak kölcsönt, amit nem biztos, hogy valaha viszontláthatnak, a Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements – BIS) szerint. Amennyiben bizonyos európai kormányok és bankok kénytelenek lesznek csődöt jelenteni, akár adósságuk egy részére is, az amerikai bankok óriási összegeket veszíthetnek.
A befektetőktől ebben az esetben méltán várható pánik megsokszorozná a veszteséget. A rövidtávú hitelek jelentősen drágulnának, a banki részvények árfolyama zuhanna, a befektetők pedig a pénzüket követelnék a bankoktól, vélekedik több közgazdász. A 2008-as likviditási válság ilyetén megismétlődése esetén több amerikai banknak annyi pénze sem maradna, hogy a működésükhöz szükséges napi kiadásaikat fedezni tudják.
„Már láttunk ilyet,” mondja Jay Bryson, a Wells Fargo Securities globális közgazdásza. „Egy európai pénzügyi válság elég lenne ahhoz, hogy az Egyesült Államok gazdaságát ismét válságba taszítsa.”
Sokan gondolják úgy, hogy egy európai pénzügyi válság villámgyorsan elérné az amerikai partokat. A baj nem csupán kormánycsődök formájában érkezne, hiszen az amerikai bankok összesen 36,2 milliárd dollár értékben adtak kölcsönt az öt csőd szélén álló európai kormánynak, Görögországnak, Írországnak, Portugáliának, Spanyolországnak és Olaszországnak. A probléma az, hogy emellett további 60,6 milliárd dollárt adtak ebben az öt országban működő bankoknak és 275,8 milliárdot német és francia bankoknak, a Nemzetközi Fizetések Bankja adtai szerint.
Egy sor szuverén adósság csődje a nagy európai bankok túlélését is veszélybe sodorná, a német és francia bankokat sem kímélve, melyek könyveik szerint óriási kitettséggel rendelkeznek a veszélyben lévő adósságokban. Jay Bryson szerint a francia bankok kitettsége az öt csőd szélén álló országban Franciaország nemzeti össztermékének 25%-át teszi ki, míg a német bankok kitettsége ugyanott Németország GDP-jének 15%-a.
Egy hirtelen kormánycsőd Európában arra késztetheti a befektetőket, hogy visszaköveteljék Európai bankokban elhelyezett letétjeiket, ami egyes bankok számára a csődöt jelentené. Számos közgazdász szerint egyes bankok akkor is fizetésképtelenséget jelentenének az amerikai bankok felé fennálló tartozásuk egy részére, ha az EKB megmentésük mellett dönt, csakhogy felszínen maradhassanak, ami ismét óriási veszteséget jelentene az amerikai bankoknak és könnyen bankrohamokat eredményezhet az USA-ban.
Ugyanakkor az amerikai bankok még az európai válság hatásának megérkezése előtt válságba kerülhetnek. Jay Bryson három különböző forgatókönyvet is el tud képzelni az európai válság átterjedésére. Elsöprő erejű válság állna be, ha „a bajok még a mentőintézkedések kivitelezése előtt elszabadulnának,” mondja.
Az első forgatókönyv szerint elképzelhető, hogy a görög kormány enged a tüntetők követeléseinek és megtagadja a költségvetési kiadásoknak az EU által követelt további csökkentését. Ebben az esetben az eurózóna felfüggesztené a hitelfolyósítást Görögország számára, a görög államkassza kiürülését és teljes csődöt eredményezve. Egy hirtelen görög csőd okozta döbbenet hatására a befektetők magasabb kamatokat követelhetnének a bajba jutott európai kormányoktól, ami fizetésképtelenséget okozhatna ugyanezeknél. A csődbejutott országokban kitettséggel rendelkező európai bankok kifogynának a pénzből, így nem tudnák tovább törleszteni az amerikai bankok felé fennálló tartozásukat, megdrágítva a hitelfelvételt az amerikai bankok számára, ami szintén bankrohamokban végződhet.
A második forgatókönyv szerint egy európai ország úgy dönthet, hogy nem kívánja szavazatát adni az EU felhatalmazására, hogy intézkedjen a pénzügyi válság megakadályozása ügyében. Az európai parlamentek jelenleg is azon vitáznak, kibővítsék-e az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) hatáskörét, ami 440 milliárd eurós tőkével rendelkezik, hogy a bajbajutott kormányoknak hitelt folyósíthasson válság idején. Európa elvileg jóváhagyta, hogy az EFSF újratőkésítse a bajbajutott bankokat, elővigyázatossági kölcsönöket nyújtson és felvásárolja a bajbajutott kormányok adósságát, de ennek az engedélynek a hatálybalépéséhez a 17 eurózóna tagország egyenkénti jóváhagyására is szükség van. Amennyiben egyetlen egy ország nemet mond, és Európa nem tudja kibővíteni az EFSF jogkörét a tőzsde zuhanásba kezdhet. Előfordulhat, hogy ez tovább drágítaná a hitelt az európai kormányok és bankok számára, növelve a csőd kockázatát.
A harmadik forgatókönyv szerint az európai vezetők még halogathatják egy ideig egy értelmes, hosszú távú megoldás kidolgozását, ami azt jelentené, hogy a hitelek még jó ideig drágák maradnak az európai kormányok és bankok számára, tovább nyújtva a válságot. Csupánidő kérdése, hogy egy kormány vagy pénzintézet csődöt jelentsen.
Egyelőre nem ismert mely amerikai bankok számára jelentik a legnagyobb veszélyt az európai gondok, így a befektetők kénytelenek voltak levonni saját következtetéseiket. A biztosítási piac azt mutatja, hogy a befektetők szerint a Morgan Stanley van a legnagyobb veszélyben, amit a Bank of America, a Goldman Sachs és a Citigroup követ, derül ki a CMA adatszolgáltató adataiból. A Bank of America adósságának biztosítása jelenleg háromszor annyiba kerül, mint a pénzügyi válság legmélyén 2008 októberében.
A Morgan Stanley és a Goldman Sachs azért vannak kitéve az Európai válság kockázatainak, mert főleg más bankoktól felvett rövidtávú kölcsönökre támaszkodnak, és nem rendelkeznek nagy betétállománnyal, nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő közgazdász, mivel bizonyos bankokkal kapcsolatban nincs felhatalmazása nyilatkozni. Egy pénzügyi válság esetén a rövidtávú hitelek jelentősen drágulhatnak, mivel a legtöbb bank ilyenkor saját védelmében korlátozza a rövidtávú hitelezést, ami a Morgan Stanley-hez és Goldman Sachs-hoz hasonló bankoknál fizetésképtelenséget eredményezhet.
„A bankok pontosan azért váltak sebezhetővé, mert ügyleteik jelentős részét rövidtávú hitelekből hajtják végre,” mondja Gary Burtless, a Brookings Intézet közgazdásza. „Amennyiben a rövidtávú hitelek nem állnak többé rendelkezésre, kihez fordulhatnak finanszírozásért?”
Amennyiben nem léteznének központi bankok illetve hatalmon lévő kormányok, a válasz egyértelmű lenne: Senkihez. Figyelembe véve azonban, hogy 2008-ban a Fed 1200 milliárd dollárt adott a nagybankok kimentésére, egyes közgazdászok szerint a Fed ezúttal is messzire elmenne a pénzügyi rendszer megmentése érdekében.
A szabályozó testületek most is jól emlékeznek a Lehman Brothers csődje által okozott következményekre és mindent megtennének annak érdekében, hogy ez egyetlen nagy amerikai bankkal se történhessen meg még egyszer, nyilatkozta Gregory Daco, az IHS Global Insight vezető, Amerika-szakértő közgazdásza.
Az európai pénzügyi válság akkor is padlóra küldené az amerikai gazdaságot, ha a Fed közbelép és ismét kimenti a bankokat, vélekedik Jay Bryson. A helyzet hatására a hitelek megdrágulnának az amerikai bankok számára, így azok kevésbé lennének hajlandóak hitelt nyújtani a fogyasztók és vállalkozók számára, ami már önmagában elég egy újabb válsághoz.
Ahogyan Gregory Daco fogalmazott: „Szinte biztosra vehető, hogy egy zavaros görög csőd recessziót okozna az Egyesült Államokban.”
Forrás: Huffington Post
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése