Orosz és nyugati elemzők úgy vélik, hogy a közeljövőben jelentősen élesedni fog a harc a Kaszpi-tengerért, méghozzá brüsszeli és washingtoni ”legjobb partnereink” jóvoltából. Ezen azonban ne lepődjünk meg - Oroszország számára a helyzet meglehetősen banális.
A Nyugat ilyen agresszív politikájának az a legfőbb oka, hogy az EU szeretné csökkenteni függőségét az orosz gáztól. További gáz beszerzésére az EU-nak csak a Kaszpi-tengeren keresztül Türkmenisztánból és Azerbajdzsánból van lehetősége. Oroszország és Irán viszont nem engedi gázvezeték lefektetését a Kaszpi-tenger alján - a víztároló egyelőre nincs teljesen felosztva, és lehetetlen hozzákezdeni bármilyen munkálatokhoz.
A helyzetet leginkább Berdimuhamedov türkmén elnök kifogásolja. Szeretné átnyomni azt a döntést, amelynek értelmében a gázvezeték megépítését csak azoknak az országoknak kellene engedélyezni, amelyeknek a parti vizein az áthalad.
Annak igazolására, mennyire komoly a pozíciója, Moszkva a közelmúltban hadgyakorlatot folytatott a Kaszpi-tenger partvidékén. A régió többi állama - Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán és Türkmenisztán – is fokozza erőit, ami a kikötők környékén levő katonai bázisaik bővítésében jelentkezik. A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy a szomszédos országok közül senki nem bízik meg a másikban. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy a tenger mélye óriási nyersanyagkincset rejt. Pillanatnyilag a mintegy 10 milliárd tonna kőolaj- és 10 billió tonna becsült gázmennyiség nincs felosztva, ezekért pedig kemény harc lesz.
Argumenti.ruAz amerikaiak északról is bekerítik Oroszországot
A rakéta fegyverekkel felszerelt amerikai haditengerészet jelenléte az északi tengereken komoly aggodalmat kelt az orosz katonai és politikai vezetés körében, jelentette ki Dmitrij Rogozin Oroszország állandó képviselője a NATO-ban a Nyugati Katonai Körzet képviselőivel tartott találkozón.
Rogozin kiemelte, hogy az USA mérlegeli annak lehetőségét, hogy az északi tengereken – az Északi-, a Balti-, és talán a Barents-tengeren - ideiglenesen telepítheti irányítható rakéta fegyverekkel felszerelt hajóit. Emlékeztetni szeretnénk arra, hogy Oroszország következetesen ellenzi a régió militarizálását, és javasolja, hogy a sarkvidéki államok – Oroszország, Kanada, USA, Norvégia és Dánia közti gazdasági és tudományos együttműködés egyik kulcsfontosságú központjává változtassák azt.
Washington nagy figyelmet szentel az Északi-sark vidéke fejlesztésének amerikai dominancia tekintetében, és ennek érdekében megerősíti saját politikai, gazdasági és katonai aktivitását. Rogozin véleménye szerint Oroszország határai közelében katonai csoportosulás alakul ki, „amelyről hivatalosan azt mondjáki, hogy ez olyan kapacitás, amely ballisztikus rakéták elfogását szolgálja Európa déli részén”.
Az Egyesült Államok jelentős számú hajóval rendelkezik, amelyek fel vannak szerelve rakétaelhárító és légelhárító tengeri rendszerrel”, mondja Igor Korotcsenko a Honvédelem c. lap főszerkesztője.
- Ez a rendszer elméletileg – Oroszország és az Egyesült Államok közti feltételezett konfliktus esetén – képes orosz ballisztikus rakéták elfogására. Ezért az ilyen hajók jelenlétét az amerikai haditengerészet kötelékében, és azok lehetséges alkalmazását az északi tengerek körzetében Oroszország katonai-politikai vezetése fenyegető tényezőnek tartja, amely veszélyezteti az orosz stratégiai nukleáris erők normális működését.
Az orosz hatóságok egyáltalán nem akarnak konfrontációt a Nyugattal, annál kevésbé fegyverkezési hajszát az Északi-sarkon. A Kreml nem egyszer kijelentette, hogy a felek paritása a tárgyalások kérdését képezi, nem pedig a haderők növelését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Oroszország lemond védelmi képessége betervezett felújításáról különböző régiókban, többek között az északi tengereken is. Így Vlagyimir Putyin rámutatott, hogy Oroszország fejleszteni akarja az Északi Flottáját. Többek között befejezik a Borej 955 típusú rakéta-hordozó stratégiai tengeralattjáró, valamint a Jaszen 885 típusú nukleáris tengeralattjáró tervezését és felépítését.
Az új nukleáris tengeralattjáró sikeresen vizsgázott a kísérletek első szakaszán
Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök Szeverodvinszk városában meglátogatta „Alekszandr Nyevszkij” nukleáris tengeralattjárót és gratulált a legénységnek a vizsgálat első fázisának sikeres befejezéséhez. Alekszandr Nyevszkij-t 2004-ben kezdték építeni a Szevmas hajógyárban, és a stratégiai nukleáris tengeralattjárók negyedik nemzedékéhez tartozik. Az ilyen tengeralattjárókat Bulava interkontinentális ballisztikus rakétákkal szerelik fel.
Jelenleg folyik Jurij Dolgorukij a projekt vezetőhajójának kikísérletezése. Az utolsó két próba során a cirkáló sikeresen hajtotta végre a Bulava rakéta indítását.
ruvr.ruKémek háborúja az Arktiszért - Miért kerültek az északi hírszerzők a láthatatlan front elejére
Háború a kőolajért nemcsak Líbiában folyik. A hideg Arktisz válhat a Föld következő forró pontjává. Még nem hallhatóak ott lövések és nem hullnak bombák. De a kémek háborúja teljes erővel zajlik.
Véget ért az „apák kicsi fiainak” édes élete
Az egyik orosz titkosszolgálat elemzője, Iván Ivanovics fiatalkorában Norvégia fővárosában dolgozott. Munkatársai tudták, hogy osloi kinevezését nemcsak norvég nyelvtudásának (a kémvilágban elég ritkának számít), hanem a tábornok apuka kapcsolatainak is köszönhette. A 101-es kémelhárító iskola sok végzőse szeretett volna bekerülni az észak-európai részlegbe, de odakerülni elsősorban csak protekcióval lehetett.
Mennyire jó 5 évet lehúzni egy nyugodt, ráadásul a világ legmagasabb életszínvonalú országában. Erre most mindenféle breivikek felrobbantják a kormány épületét, halomra lövik a fiatalságot, korábban meg a király és a miniszterelnök testőrség nélkül sétálgattak az utcán.
Észak-Európa abban az időben kémügyileg medvebarlangnak számított. Elég csendes és békés volt, nem történt ott semmilyen jelentős világesemény. Oslo az nem Washington, se nem New-York, amelyek az igazi ellenség székhelyei voltak. És nem is Bécs és Genf, amelyek köztudottan kémközpontoknak számítottak. Skandináviát nem véletlenül tartották ideális helynek az „apák fiai”. A meleg Golf-áramlat mosta északi félsziget a legideálisabb életkörülményekkel bírt.
A főnökség sem követelt meg komoly munkavégzést. Ráadásul sikerült bemesélni nekik, hogy Norvégiában kíméletlen kémelhárítás működik. Szerintük Osloban bármely apróságért lekapcsolják a mieinket. A diplomatákat pedig „persona non grata”-nak nyilvánítják, és azonnal kiutasítják. Azután pedig világméretű botránnyá fújják az ügyet a médiában. Ezért nem érdemes komoly felderítő tevékenységet folytatni.
Az is igaz, hogy a semmittevők viszont komoly karriert nem csinálnak. Ezért is a tábornok fiúcskák nem csak várták a sült galambot, hanem azért órákon át jelentéseket is körmöltek. A mi szorgalmas Ivánunk elsősorban a nyilvánosan is hozzáférhető forrásokkal szeretett dolgozni. Bevallása szerint gyakorlatilag végiglapozta az összes norvég média kiadványokat. Idővel jó elemzővé vált. Az igaz, hogy tábornoki rangig nem vitte, de alezredesig igen. És nem féltékeny a finn központból érkezett kollégájára, Szergej Boriszovics Ivanovra, aki, mint Putyin barátja, komoly karriert futott be. A mostani észak-európai kémekkel pedig őszintén együtt érez.
– A fiúknak most se szünetük, se szabadságuk. Még egy sörre sincs idejük – Iván Ivanovics kinyitja laptopját – nézd meg, milyen harc készülődik az arktikai szénhidrogénekért.
A tudományos Akadémia információja
A globális felmelegedés és az északi jégmezők folyamatos olvadása miatt korábban elzárt területek nyíltak meg a halászat, a hajózás és a nyersanyag bányászat előtt. Mára több mint 20 nagy szénhidrogén lelőhelyet tartanak nyilván az Arktiszon. Az orosz „Természeti kincsek és Természetvédelem Minisztériuma” számításai szerint feltártak 15,5 milliárd t kőolajat és 84,5 trillió ccm földgázt. Növekszik a halállomány. Kitolódik a hajózási szezon az északi útvonalon, mely jelentősége növekszik, mint az Európa és Ázsia közötti legrövidebb út. Szentpétervár és Vlagyivosztok között az út 14,3 ezer km, míg a Szuezi csatornán át 23,2 ezer. Hamburg és Yokohama között északon – 12 ezer km, a Szuezi csatornán 20,5 ezer. Ekkora különbség a hajóknak utanként 10-13 nap, és akár 300 ezer USD megtakarítást jelent. És nincsenek szomáliai kalózok. Hideg van.
A 3. világháború 2013-ban kezdődik?
A számítógép monitorján a következő hír jelenik meg: „Robert Hubert, a kanadai kormány tanácsadója kijelentette, hogy a múlt évben az Arktiszi helyzet hasonló volt, mint Európában 1935-ben, mikor Németország felett már a Harmadik Birodalom zászlói lebegtek. Akkor világháború lett a vége. Jelenleg nem lehet kizárni valami hasonlót.”
– Úgy gondolom, hogy a bajok 2-3 év múlva kezdődnek, – az ezredes megint a monitorra nézett. – Úgy vélik, hogy az Arktisz rejti a világ kőolaj és földgáz készleteinek több mint 20 %-át. 2013-ban az érdekelt országoknak be kell mutatniuk az érveiket és bizonyítékaikat az ENSZ-nek. És akkor a viták akár fegyveres konfliktussá is válhatnak. Mint a meggyújtott gyufaszál, amellyel a nyitott gázcsaphoz közelítenek, felrobbantja a világot.
Iván Ivanovics újabb anyagot talál a laptopon. Az USA 66-os számú nemzetvédelmi utasítása. Ebben ez van: „Az USA komoly és megalapozott nemzetbiztonsági érdekekkel bír az arktikai régióban, és kész megvédeni ezeket az érdeket akár egyedül, akár más országokkal szövetségben. Ide tartoznak a következő témák, mint a rakétavédelem, a rakéta felderítés, stratégiai hajózás tengeri és légi rendszereinek fejlesztése, a tengeri jelenlét, tengeri nemzetvédelmi tevékenység, a tengeri és légi közlekedés biztosítása.”
Az amerikaiak nyomában az angolok is az északi jégre léptek. Nemrég Londonban adták ki a brit Védelmi és a Külügyminisztérium közös jelentését „Az Arktisz stratégiai jelentősége Nagy-Britannia számára” címmel. Ebben írják, hogy az északi jégmező olvadása „új frontvonal” megnyitását jelenti, mivel jelentősen lerövidül a tengeri áruszállítás és Britannia konfliktusba keveredhet a szövetségi kötelezettségek miatt. A jelentés szerint az egyik égető probléma „a felszíni hajózás gyors kiterjedése a korábban elzárt területeken, illetve a katonai jelenlét az új vizeken.”
Már most is viták zajlanak a tenger alatti területekről. Pl. Dánia kitart amellett, hogy a Lomonoszov-hátság valóságban az ő területének a folytatása. 2007 augusztusában Dánia saját tudományos kutatást folytatott az Arktiszon, azért, hogy adatok gyűjtsenek az ENSZ beadványukhoz. Ahogy elvárható volt, a dán kutatók az oroszokéval ellentétben arra jutottak, hogy a hátság, amely az Északi-sark alatt is elhúzódik, az észak-amerikai és a grönlandi tektonikus lemezek folytatása, és nem az európaié, ahogy Moszkva állítja.
Ahogy Líbiában is, az arktikai kőolajért a NÁTO is harcba száll. Reykjavikban zajlott le a NATO „Arktisz biztonsági perspektívái” nevű szemináriuma, melyen részt vettek: a NATO főtitkára, a katonai tanács elnöke, az európai egyesült hadtestek legfelsőbb katonai vezetője, a szállítási vezetőség legfelsőbb katonai vezetője. Védelmi kérdésekkel foglalkoztak. A kérdés: ki ellen is? Jeges medvék ellen?
– És itt van kedvenc Norvégiám, – Iván Ivanovics az egeret tologatja. – Olvassuk. „Norvégia áttelepítette az operatív vezetést Stavangerből a sarkkörön túlra, Reitanba. Az Északi-szövetség 8 országa (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország, Grönland, Feröer-szigetek, Åland-szigetek) elhatározta, hogy létre hoznak saját északi harci csoportot (Nordic Battle Group). Idetartozik 1600 svéd, 250 finn, 150 izlandi és 100-100 észt és norvég katona. A vezetés Svédországban van.
– Senkit ne zavarjon a kicsi létszám, – nézi a monitort az ezredes. – Ez csak előretolt helyőrség. Virágocskák. A gyümölcsérés pár év múlva lesz.
A válaszunk késik
A hírszerzői jelentések még csak a nem harcoló frontokról írnak. Sok mindent takarnak az álhírek tömegével, mint Líbiában is. Most egy a biztos: A Nyugat gyorsan növeli a különböző északi tervek költségeit. Mi pedig megint késlekedünk és fukarkodunk. Az orosz kormányhoz közeli források szerint az Arktiszra költött pénzek a következő években elérhetik a 195 milliárd USD-t évente. De ez kevés. És pár év múlva késő lesz.
Szibériát és az északi hajóutat követelik
Az orosz Észak és Arktisz nem hagyja nyugodtan aludni a Nyugatot. Madeleine Albright, mint az USA államtitkára, kijelentette: „Mivel Szibéria egyetlen egy országhoz tartozik, semmilyen igazságosságról nem lehet szó.” Erre rádupláz Zbigniew Brzeziński: „Az új világrend (az USA vezetésével) Oroszország ellen, Oroszország romjain és Oroszország révén épül.” Mint első lépésként, Washingtonban már a orosz területeken áthaladó északi hajózási utak „nemzetközisítéséről” beszélnek.
Mint valami szenzációt jelentette be Moszkva, hogy a Kola-félszigeten létre hozta az arktikai „szpecnaz-t”, különleges alakulatot. Ennek az új katonai egységnek az alapjait a 200-as Pecsengi motoros-lövész alakulat adja. Azt mondják, hogy a tervezett arktikai hadgyakorlatokhoz más légideszant egységek is kapcsolódnak. Az Északi Flotta harci egységeinek megerősítése is folyamatban van. Minden esetre az első többcélú, „Szeverodvinszk” típusú atom-tengeralattjárót is, melyet hamarosan megépítenek az azonos nevű városban, az Északi Flottához rendelik. A sokat szenvedett „Bulava” augusztusi próbája is optimizmust jelenthet.
De egyelőre a harsonákat fújni korai lenne. Az Arktiszon Oroszország nemcsak a NATO országoktól marad le, hanem a forrón szeretett Kínától is. Nem hiába fújt riadót a hírszerzés.
Alekszandr Kondrasov - Argumenti.ru
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése