2011. november 30., szerda

MIT ADTUNK A VILÁGNAK?

Amerikai tudósok szerint az évszázad a marslakók évszázada volt itt a földön - az idegen bolygóról idekerült emberek hozták magukkal a tudást, a rengeteg új találmányt - és tudják kik ezek a marslakók? - a magyarok!
„Isten megteremtette az embert…saját képmására alkotta, férfinak és nőnek teremtette. … Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: `Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá` .”/1 Móz. 1,28/
Ez az uralomba vétel csak akkor lehet eredményes és Istennek tetsző, ha az ember, a gondjaira bízott világot, előbb jól megismeri. Az ember feladata tehát a k u t a t á s - az igazság keresése, mert ennek révén bontakozik ki az ember előtt az a csodálatos és átgondolt rend, ami az egész világegyetemben - kicsiben és nagyban - mindenütt felfedezhető.
Amit az ember kikutathat, feltalálhat azt a mindenható Isten előtte már mind tudta és „kitalálta”. Az ember csak - áldott pillanatában - egyet láthatóvá tesz, ezekből a „mennyben” gondolatban mind meglévő dolgokból, egyet „lehoz a földre”, láthatóvá, használhatóvá tesz.
Ehhez a ténykedéséhez nagy alázat szükséges: a „találmány” isteni elsőbbségének feltétlen elismerése! …A találmány csak így lehet áldás és haszon az emberiség részére. - Ezt tehát csak olyan ember hozhatja létre,, aki megtanulta ugyan az elveket és ismeri az alapadatokat, de akinek megfelelő világlátása és tiszta erkölcsi elvei is vannak, amelyek birtokában az emberiséget gazdagítóan tudja beilleszteni az új adatokat, tényeket és felismeréseket a világrendbe. Tudatában kell lennie annak is, hogy a feltalált és közzétett újdonságnak, az új találmánynak, ő már nem ura többé.
„ Az indián asszony a folyó partjára megy, hajlékony fűzfavesszőt szed és fonni kezd. Megfonja az első kosarat, maga elé teszi, letérdel, megáldja és így szól: ´Nem csodálkozom azon, hogy amit tettem, azt az indiánok nemzetségéért tettem. Annak az asszonynak, aki kezében mindig kosarat tart, hosszú életet kívánok. S ő reám fog gondolni. Az, amit én tettem, eszébe fog jutni, s azt fogja tenni, amit én. De senki se higgye, hogy azt mindenkiért tettem! Nem! Csak az ügyes asszonyokért, akik majd a jövőben élni fognak. Ha a hajnal földereng, szavam feléled és elméjükben megvilágosodik. Úgy legyen´.”. Eddig az indián mese….
„A legeslegelső kosárral valami új keletkezett: mint kívánság és lehetőség már régen lappanghatott: mert mibe tegyék a gyümölcsöt, mibe gyűjtsék a leveleket, miben hordozzák a csecsemőt, miben tartsák a kenyeret? A kosár megvolt valahol. Mint ahogy az élet segítségére való minden eszköz valahol megvan, és minden igazság és szépség valahol megvan, csak nincs megvalósítva: nincsen áthozva ide, az anyagi természetbe. A kosár kezdettől fogva megvolt, mint a gőzmozdony, a zsebóra, a repülőgép, a csizma, az étkezőkocsi - ahogy megvolt és megvan valahol a béke, a rend az öröm, a szépség a világosság, a türelem, a tudás. Van birodalom, ahol a tárgyak és a dolgok és a gondolatok megvannak. És a világra mindig döntő jelentősége van, ha abból a birodalomból sikerül valakinek valamit áthozni, akár gondolatot, akár eszmét, akár igazságot, akár tudást akár gőzmozdonyt, akár fűzfa kosarat. …..- Az őskosár!; az asszony megrendülve a földre teszi, eléje térdel és megáldja. …Még érzi rajta annak a birodalomnak a harmatát, amelyből leszállt…Ez az első kosár még valószínűtlen, csodálatos, mint az első gondolat, az első gőzgép, az első kőbalta. ….Azóta a kosarak elárasztották a földet , s alig van közönségesebb tárgy, mint a fűzfa kosár . De elárasztotta a földet a földet a gőzgép, a zsebóra, a csizma, a gyapjúszövet, a kés a tükör is. Minden tárgynak az a története, ami a kosáré. Valaki volt, aki abból a birodalomból, ahol minden megvan, áthozta. Mint mondják: megvalósította. Másképpen: feltalálta.” /5./
A világ elismerten legősibb népe a szkíta. Kultúrája, nyelve, írása a történelem előtti időkből származik és az lett az emberiség mai kultúrájának alapja. Kézenfekvő, hogy ez a kultúra őrzött meg a legtöbb tudást és alkotást a legősibb időktől napjainkig. Feltehető, hogy ez a kultúrát kifejlesztő, megőrző és továbbadó ősnép genetikailag is a legalkalmasabb volt erre, mellérendelő erkölcsi szemlélete miatt és a világ legősibb nyelvének és írásának birtokosaként is, találékonysága, ötletessége révén. Ennek tudományos - régészeti és genetikai - bizonyítékai mainapság egyre sokasodnak. E népfajtának leszármazottai, utolsó maradványai pedig mi vagyunk, magyarok. Talán ezért adhattuk - és adhatjuk - mi, még ma is, a legtöbbet a világnak.
- Az indogermán és sémi népekkel ellentétben - amelyek az idegen népeket szellemileg is leigázzák, kultúrájukat kioltják - ez a fajta, mellérendelő szemléletével, a vele kapcsolatba kerülő népeket megbecsüli, kultúrájukat értékeli és azt saját kultúrájának gazdagítására használja fel. - Az ízlésének megfelelő hasznosat és szépet veszi át, azt, amely beilleszthető az ősi tudást tartalmazó és őrző ősformáiba, szokásaiba , kultúrájába. - Az átvett idegen kultúrértéket aztán nem egyoldalúan, nehézkesen, hanem dúsgazdag sokoldalúsággal olvasztja magába. -
A mi népünk birtokosa a világ legősibb nyelvének és írásának is. A magyar nyelv és szóképzés, egymástól elválaszthatatlanul, olyan gondolati tartalmat hordoz, mely valósághű és igazsághű. Ezért van az, hogy aki megtanulja a magyar szóalkotási rendszert - gondolkodni is megtanul….mert ez a nyelv gondolkodásra kényszerítő jellegű! - Az idegen nyelvűek közül sokan észrevették ezt már. - Bernard Shaw, a sziporkázó tehetségű angol író, egy interjújában ezt mondta: „Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni…..ha magyar lett volna anyanyelvem, életművem sokkal értékesebb lehetett volna…..mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket”…. - Grimm Jakab meseíró szerint „a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet”. - Ebersberg bécsi tudós szerint „olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság”. - Teller Ede pedig azt mondta, hogy amennyiben nem Ady teremtő nyelvén ismerte volna meg a világot, akkor alig vitte volna többre, egy átlagos középiskolai tanárnál. -
Találmányaink - melyeknek szinte felsorolhatatlan a sokasága - gyakran mérföldkövei voltak az emberi kultúrának és haladásnak és meghatározói a népek, az emberiség szellemi és anyagi fejlődésének. -
Mi ismertettük meg Európával a nadrágot, csizmát, gombot, a finom len- kenderanyagú alsóneműt, harisnyát, ujjas kabátot; nyerget, kengyelt, kocsit; evéshez a kanalat, villát, a kovásszal kelesztett, dagasztott kenyeret, a „konzervek” őseit: tarhonya, szárított húspor stb., a hordozható bőrfürdőkádat, a szagos vizet; - a boltív, a boltozatos folyosó, a kupola, pince, függőkert, vízvezeték, csatornázás, öntözőművek; - a páratlan szépségű arany- és zománc ékszerek és használati tárgyak mind ősi népünk találékonyságát dícsérik.
- A leghasznosabb növények és háziállatok sokaságát is mi honosítottuk meg és vettük használatba. - A ló háziasítása, lovaglásra, teherhordásra való alkalmazása, őseink egyik korszakalkotó tette volt. Haszonállatainkat is most kezdik „újra felfedezni”: a magyar rideg marha, a rackajuh, a puli, kuvasz, komondor stb., stb. - Csak példaképp: az ősrégi nemesítésű és hihetetlenül ellenálló fajtájú tönköly búza nyolcezer éves maradványait találták meg a Szolnok melletti Kengyel községben és nyomai vannak, hogy a korabeli Aggteleki barlanglakók már valamiféle kenyeret is készítettek./12,/. /A tönkölybúza iránt egyébként nyugaton ma akkora az érdeklődés, hogy minden tételben eladható volna./ - Ami a földművelésünk ősiségét illeti, mai ismereteink szerint csak két hely van a világon, ahol időszámításunk előtt már 4000 évvel ekét használtak a föld megmunkálásához : Mezopotámia és a Duna melléke. Az öntözéses mezőgazdaság és a vetésforgó alkalmazása is népünk nevéhez fűződik. - Szöllőkultúránk is oly régi, hogy a világon ma termesztett 49 szöllőfajta közül 19 magyar nemesítésű….A híres kaliforniai szöllőtermesztés meghonosítója is magyar: Haraszthy Ágoston. - A holland eredetűnek tartott tulipán tulipánt 400 éve termesztik. .Mi 3000 év óta ismerjük! Egyébként az egyetlen európai tulipánfajtának géncentruma is éppen a Kárpát medencében van.
De térjünk a modern időkre. Ime találmányaink a közlekedés terén:
- Kandó Kálmán – villanymozdony; - Kossuth Lajos Tivadar - a folyosófülkés vasúti kocsi. - Galamb József és Farkas Jenő a híres Ford T és A-modell megalkotása, a bolygókerekes sebváltó megalkotása is nevükhöz fűződik; - Csonka János és Bánki Donát - karburátor, a gáz- és petróleumüzemű motor; - Bánki– elsőkerék-meghajtású autó; -Barányi Béla - akinek 2500 szabadalma volt - tervezte a legelső bogárhátú Volkswagent - találmányai nélkül biztonságos autózás ma el se volna elképzelhető hisz a gyűrődő gépkocsi-karosszéria, biztonsági utascella is mind az ő találmánya; - Járay Pál – áramvonalas karosszéria;- Anisics Ferenc – gépkocsi diesel-motorok modernizálása;- Spanyol Zoltán – vízüzemű gépkocsi motor,… mai világszabadalom! (Mellékesen: a víz „elégetésének” technikájával hatalmas mennyiségű energia nyerhető, mely olcsó, veszélytelen és környezetkímélő);- Asbóth Oszkár – helikopter propeller;- Kármán Tódor – szuperszonikus repülés; - Schwarz Dávid – kormányozható léghajó (terveit özvegyétől Zeppelin Ferdinánd vette meg és gyártotta le, saját nevén!). - Napjaink furcsa találmánya Chipkó György „mobil lova”. Ennek ábrája ugyan az ősrégi sumír táblaképeken is látható már….Lényege, hogy a ló oldalrúd nélkül, a mar mellett támaszkodó szerkezet alkalmazásával, játszva vontatja az igen alacsony, csaknem a földet érő, kocsit, melyen akár három ülésen három ember is elfér.
A mindennapi élet és a hírközlés terén: Szilárd Leó, Einsteinnel közösen- fridzsider; - Irinyi János /aki éhenhalt!/- zajtalanul gyulladó foszforos gyufa; - Kemperlen Farkas- vakok írása /Braille előtt 10 évvel!/; - Petzval József szepesbélai tanár számításai alapján Voigtlander csinálta meg a fényerős optikai lencsét; - ….a golyóstoll, az ólommentes benzin…mind magyar találmány.
- Puskás Tivadar, Edison munkatársa, – telefonközpont, telefonhírmondó; - Pupin Mihály- tengerentúli telefonozás; - Csicsátka Antal: - sztereo rádió; - Mihály Dénes- távolbalátás; - - Goldmark Péter- színes televízió; - Pollák Antal – gyorstáviró ,/ erről pl. így nyilatkozott Marconi, a szikratáviró feltalálója: „Pollák találmányát csodatalálmánynak tartom”/.
- Jedlik Ányos: - dinamó, villanymotor; - Bláthy Ottó – transzformátor, áramszámláló; - Déry, Bláthy és Zipernovszki- villanygenerátor; - Szilárd Leó- atomreaktor; - Wigner Jenő- plutónium reaktor; - Bay Zoltán- radar;< - Gábor Dénes- hologramm, árúházi vonalkód; - Neumann János /aki nem kapta meg a Nobel díjat!/- számítógép; - Kemény János- mikrokomputer, a számítógépes alapnyelv; - Grove András- a chipek atyja; - Lénárd Fülöp- katódsugarak; - Bánki Donát- vízturbina; - Eötvös Loránt- torziós inga, - Zsigmondi Richárd- ultramikroszkóp; - Csermák Antal a gégetükör - Szent-Györgyi Albert a C-vitamin felfedezője. De a radarcsillagászat, az atomerőmű a markológép, a vasbeton, a személyfelvonó, a gőzturbina, a szélturbina, a bakelit hanglemez, a sötétkamra, a porcelánfajansz, a világító dióda, a hangosfilm, a képtáviró stb. stb…..mind-mind magyar találmányok.
Mindezek csak kiragadott példák a magyar találmányok hihetetlen sokaságából. Ezekből évekkel ezelőtt, a budapesti Millenárison felépített „Álmok álmodói - Világraszóló magyarok” című kiállításon, jó párat megcsodálhatott a nemzet. Az emberek reggeltől estig, hosszú sorokban álltak és várakoztak, hogy megnézhessék ezt a lélekemelő, mindeneket büszkeséggel eltöltő kiállítást - amelyet azonban „idegenszívűek” uralomra kerülésekor, könyörtelen gyorsasággal lebontottak.
Alkotásaink az építészet terén:
Az első láncrendszerű híd a világon: Budapesten épült.
- Az első, legnagyobb parttávú, pillérnélküli híd - a régi Erzsébet-híd - is nálunk épült.
- Az első földalatti !…...
És továbbmenve a felsorolásban, most már név szerint is:
Kempelen Farkas - a schönbrunni palota előtti kút tervezője
Asbóth Sándor - a newy-yorki Central Park szabályozója
Bábolnai - New.York legszebb színházait építette
Jernian Jenő - a Rio de Janeiro-i kikötő építője
Maróti Géza - építette a mexikói Operát,
Baján - a velencei Kiállítási Pavilont,
Engelberth - a lisszaboni kikötőt,
Kaffka - a kairói tőzsdepalotát építette,
Szentgáli Antal és
Gabányi Károly - építették a mandzsuriai vasúthálózatot,
Czetz János - a Vladivosztoki Kikötőt,
Türr István - a Korinthusi Csatornát, és
Tóth nevű magyar tervei alapján építette Lesseps Ferdinánd a Szuezi Csatornát!!!
.
A hadászat terén: - / ha eltekintünk a visszacsapó íj és a kengyel ősrégi magyar találmányoktól/ - Luppis Balázs fregattkapitány- a torpedó feltalálója; - Alexy János, szabadságharcunk idején könnyű hátultöltős puskát talált fel, mely a jóval később „feltalált” Mannlicher puskák szerkezetével csaknem azonos volt. Fel is ajánlotta a magyar szabadságharc katonái számára, de Mészáros Lázár akkori hadügyminiszter kinevette őt…Alexy ebbe bele is őrült!; - Szakács Gábor a világháború idején - az osztrák-magyar hadügyminisztérium megbízásából - egy új gépfegyvert és hegyiágyút tervezett meg, és az ő találmánya a lángszóró is! - De háromszáz találmánya közül, a praktikus mezőgazdasági gépekre volt a legbüszkébb. Egy új típusú motoreke feltalálásáért pl. Horthy Miklós kormányzó kormányfőtanácsossá - méltóságos úrrá - nevezte ki a makói kisgazda család leszármazottját. - Megemlíthető még, hogy az ejtőernyő is magyar találmány!
És ez csak a technika! - De a tudományok, szervezés, törvényhozás terén is élenjárók vagyunk.
Tudományok
csak ami hirtelen az eszembe jut,,,.
Bolyai Farkas - a nem-euklideszi geometria megalkotója,
,Festetich Imre öröklődési kísérleteinek eredményeivel jócskán megelőzte Mendelt és bár ezeket azon frissiben a szaksajtóban is közölte, Mendel, akinek mindenlépp lehetett tudomása erről, közleményeiben sehol sem említi Festetich nevét! - Izsák Imre a Föld geoid alakjának meghatározója. – Szent Györgyi Albert - az izomműködési kutatásaiért Nobel díj; - Selye János – a stressz fogalma és mibenléte.
Szervezés.
Az első technikai polgári főiskola nálunk volt. -
A párisi École Normale-t a mi Selmecbányai Akadémiánk mintájára szervezték.
Az angol üvegipart 1566-ban magyarok alapították
Papírgyárunk hamarabb volt Angliánál !
Törvényhozásunk, törvénykezésünk a legrégibb.
Az Aranybulla Európában a második alkotmány volt - leírt formában. Persze gyakorlatilag - le nem írt formában - alkotmányunk már vagy ezer éve létezett!
Werbőczi Hármaskönyve a legkorábbi törvénytár,
A vallásszabadságot a világon legelőször a Tordai Országgyűlés nyilvánította ki és biztosította azt.
Katonai vonatkozásban:
Halász Zsigmond a poroszok első huszárezredének megszervezője
Bercsényi állította fel Franciaországban a róla elnevezett huszárezredet.
/Franciaországnak egyébként öt Maréchalle de France-ja, hat Maréchalle de Camp-ja és
öt General de Brigadet-ja volt magyar!//
Czecz János alapította Argentína első kadettiskoláját,
Kovács Mihály ezredes volt Washington katonái közt a legnagyobb hős…..
Világhírű felfedezőink, utazóink igen sokan voltak .
Julianus barát, Jerney János, Magyar László, Teleki Sámuel / a Rudolf és Stefánia tavak felfedezője!/, Zichy jenő és Ágost grófok, Bíró Lajos, Baráthosi Balogh Bernát, Cholnoky Jenő, Torday Emil, Lóczy Lajos, Besse János, Jankó János, Pőhle Vilmos, Jaksics Gergely, Orlay János, Bálint Gábor, Kőrösi Csoma Sándor, Stein Aurél……..
Zeneszerzőinket is jól ismeri a világ;
Liszt, Hubay, Dohnányi, Lehár, Kálmán, Jakobi, Bartók, Kodály……..
Atomtudósainkat talán még jobban ismerik;
Hevesi György, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Neumann János.
Úgy látszik, ez a találékonyság, alkotókészség máig se veszett ki belőlünk, mert lám, a magunkfajta „marslakók” ma is bőven ontotják találmányaikat a maguk kedvére és a Nyugat hasznára.
Ignácz Rózsa meséli.
„Hihetetlen még elképzelni is, hogy csinált a józseffalvai csángó, Székely Albert ezermester, csupa fából egy tisztességesen szóló, két és fél oktávos, kétpedálú, fújtatós szerkezetű orgonát. Elemin kívül iskolát nem járt. A templomi orgonát tanulmányozta, meg egy régi, eldobott orgonakeretet, amit eladtak s ő vett meg kecskepajtának. Addig tartogatta benne a kecskéit, míg rájött, hogy ilyesmit ő is tudna szerkeszteni. S megcsinálta. Ez az orgonája már a harmadik, ezt már rendelésre készítette. Szereth városába szállítják éppen ma, a szerethi lengyel katolikusok. Két szekérre is alig fér, akkora. Szerte kell bontani, most éppen azon fáradozik, hogy bontsa szét úgy, hogy a szerethiek össze tudják rakni s neki ne kelljen velük utaznia. Összeszoruló szívvel nézem az apró, csúnyaarcú Székely Albertet. Ha Lipcsében születik, ma övé talán Európa legnagyobb templomi orgonagyára, de itt, kivetve, Bukovinában, nyomorult fajtája örök szimbólumaként azt találja föl, előlről kezdve, önerőből, amit mások már nagy technikával, nála ezerszer kiválóbban tudnak. Székely Albert különbenis nevezetes ember. Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus alkalmakor Pesten járt s ő ajándékozta a Kormányzó Úrnak azt a csodálatos órát, ami most is ott áll a vár egyik zugában. Másfél évig csinálta, s tiszta szívből, csupa ajándékba adta, de a Kormányzó Úr mégis megajándékozta. Azon azután ő ismét deszkát vett s orgonát fabrikált.
Klári és Kálmán megszólaltatják búcsúzóul az orgonát. Klári a Rákóczi indulót játssza s Székely Albert levett sapkával tiszteleg. Szót se szól, csak jelzi, hogy érti, ismeri ő ezt. S az orgona szekerekre kerül. Útra kel. Nem értheti ezt boltból élő, városi ember, mit jelent egy csupa kézzel faragott , két és fél évig készült orgonát megsiratni. Klári kövér könnyeket potyogtat. Székely lány a javából. Székelyek közt élt Bukarestben is. Ő tudja legjobban, mi ez: a semmiből, egyedül , két kézzel kultúrát teremteni. Mert Székely Albert ezt csinálja. Ezen a vad, kietlen, civilizálatlan vidéken - Isten kultuszát ápoló orgonát fabrikál. Immár a harmadikat. S gyártott ő egyebet is. A józseffalvi templom tornyába kell felszállnunk, hogy megcsodálhassuk azt az egyebet. Meg-megcsúszunk a galambtrágyától síkos toronylétrán. Bundámra az előlhaladó sekrestyés gyertyájából irgalmatlanul csepeg a magolvadt stearin. Influenzától elnehezült lábamat alig vonszolom, de , de ott vagyunk végre mégis a toronyablak előtt, ámulva látom a furfangos szerkezetet. Harangjáték az, s milyen bonyodalmas művelettel mozog! Mikor üt az óra a harang oldalán, akkor egy drót megrántja a torony négy ablaka mögött elhelyezett festett korongot. S minden rándításra továbbfordul a korong, minden mozdulásra más alak tűnik fel a nyitott toronyablakban. Jönnek sorban az Árpád-házi szentek, úgy, ahogy Székely Albert gyermekes fantáziájával megfestette őket. Boldog Margit tubarózsás koszorúval, Szent Imre liliommal, Szent István s Szent László – a hosszú homlokú. Van még néhány nem magyar szent is a korong másik falán , de azokat nem tudom megnézni, ott most lukas a lépcső s a korong ilyen nyirkos, ködös időben nem forog. Nem ért rá megjavítani a nagy orgonafabrikálásban, azt mondja Székely Albert”
Mennyi csodálatos ötlet…mennyi kiváló elme! - Azt hiszem, mi, magyarok tudatában sem vagyunk ennek. Önzetlenül és gyanútlanul ontjuk a világ számára mindezt és talán még csodálattal és hálával is vagyunk azon idegenek iránt, akiktől visszakapjuk ezeket a tőlünk elorzott találmányokat. Arra pedig, hogy elménk kiváló alkotásaiból esetleg hasznot is húzzunk, végképp nincs tehetségünk - vagy talán erőnk ?,.. pénzünk??
Van egy öreg album: „Magyarország a párisi világkiállításon – 1900.” - „ Döbbenetes erejű a kép, az országimázs, amit a korabeli Magyarországról a világkiállítás látogatója kaphatott: erő, kreativitás, élenjárás iparban, technologiában, tervezésben: ez az ország nem Európa pereme volt, ez maga Európa, anno Domini 1900! ….Bemutattuk a franciáknak - hadd lássanak ők is világszínvonalat - az akkori Európa legkorszerűbb, leghatékonyabb, legszebb gyorsvonati gőzmozdonyát…mely aztán aranyérmet is kapott. Csodájára jártak vasúti termékeinknek: komfortos vagonjainknak, korszerűen biztonságos fékberendezéseinknek, egyedülállóan hatékony hóekéinknek. És állandó tolongás volt a Mars-mezőn felépített díszletalagútban ingázó magyar földalatti vasúton is, mert bármilyen képtelenségnek tűnjék ez ma: 1900-ban órákig álltak sorban a párisiak, hogy részük lehessen egy félperces füstmentes metrózásban. És ezt az élményt a XX. század küszöbén csak mi, magyarok tudtuk megadni nekik. A rövidre rá megnyíló első párisi metróvonal bamba másolata volt a már négy éve működő budapestinek, ami nem meglepő, nálunk tanulták a francia mérnökök ezt a technologiát… - Hazánk bányászata külön bemutatásra került és….…mezőgazdasági kiállításunk is, ahol olyan ízű zamatú és minőségű termékeket láthattak, amit máshol egészen biztosan nem.”
Földi életünkben bizonnyal a legnagyobb felfedezés az, amikor valaki utat s módszert talál ahhoz, hogy maga és embertársai a túlvilággal - minden dolgok Teremtőjével, a világegyetem Feltalálójával - kapcsolatba kerülhessenek. A szentek és boldogok ezen utak felfedezői.
A magyar föld szentjeinek száma - a Kárpát-medencei államalapítás óta - hatvannál is több! Ennyi csodálatos személyiséggel egyetlen nemzet sem dicsekedhet a világon! Európa népei és uralkodóházai - már csak a családi kapcsolatok révén is - mind merítettek ebből a szellemiségből!.... Néha az jár az eszemben, hogy ennek a fajtánkból való égi rokonság segítségének is szerepe lehet talán abbéli kiválasztottságunknak, hogy ennyi áldást hozó találmányt adhattunk az emberiségnek.
Mindenesetre az biztos: szellemi gazdagságunk és gazdasági szegénységünk ma egymással fordított arányban áll! Mégis tagadhatatlan, hogy
MAGYARORSZÁG A VILÁGBAN SZELLEMI NAGYHATALOM !!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése