Miről adjunk hírt? Minek van értelme? Cigánybűnözés esetei, vagy a pártok harcai kerüljenek előtérbe? Mi nem butítani akarunk, hanem utat mutatni szeretnénk!
Mi értelme van egyáltalán egy hírportálnak? A balliberális oldalon, a deviancia erői által szerkesztett portálok (és úgy általában a médiumok) egyértelműen, hogy a minél szélesebb körben végrehajtott hülyítést tűzték ki célul. Ennek felismeréséhez nem kell túl sok ész, azonban azt is láthatjuk, hogy ez nem olyan manipuláció már, ami egyszerűen arról szól, hogy a zöldek, vagy a kékek támogatását kell megszerezni, hanem az ember legmélyebb értelmét célozzák meg. Az elvek és erkölcsök ellen hatnak, azokat rombolják le, majd töltik fel olyan "értékekkel", amik a Sátántól valóak. A szexuális szabadosság, a demokrácia elfogadása és imádása, a vallásosság kigúnyolása, csak a gazdasági szempontok erőltetése (materializáció) és persze a fontos hírek elhallgatása, a komolytalan hírek témává varázsolása az ő mibenlétük. A folyamatos tompítás, butítás, és az ember szellemi szintjének minél alacsonyabb szintre való süllyesztése és ezen a szinten való tartása.
Gondoljunk bele: nem elég csak először meggyőzni a tömegeket, hogy jó ez a rendszer, jó ez a demokrácia, jó a szavazgatás, és a pártok uralma, mert lehet, hogy egy-két ciklus után mindenki rájönne, hogy ez nem működik, ezért kell ez a lényegi, tudatalatti behatolás és átalakítás. A demokráciához demokraták kellenek, ezért ki kell nevelnie a rendszernek azokat a bábokat minden szinten, akik elhiszik, hogy hasznos mindenkinek ez az életvitel. Ez mára odáig gyűrűzött, hogy aki az igazi értékeket felemlegeti, azt nézik bolondnak. Az iskolák katedráiról, khmm, bocsánat, azaz a tanárok szájából (már katedra sincs, mióta kitalálták, hogy az a diákok elnyomását jelzi...) is ezen modern eszmék ömlenek kifele, megfedve a magyar diákokat akkor, ha mondjuk a cigány osztálytársukat kirekesztik, mikor az folyamatosan ellopja az uzsonnájukat, büdös és különben is alacsonyabb szinten van náluk. Ennél is sötétebb, hogy a nebulókat is folyton szavaztatják mindenféle kérdésekben már az általános iskola alsós osztályaiban, beleszólást biztosítva nekik az iskola életének menetébe, mondván, hogy fel kell őket készíteni az "állampolgári" öntudatosságra.
Ezen, talán nem hiába való kitérő után, szögezzük le, hogy a Szent Korona Rádió nem kívánja azt az utat járni, mint a balliberális médiumok, még csak módszereiben sem. Azaz, mi nem dolgozunk hírdömpinggel, mert egyszerűen mi, szerkesztők sem tudnánk átolvasni napi 100 hírt, még úgysem, hogy egésznap a monitort vagyunk kénytelenek nézni. Ezért nem is célunk, hogy tartsuk ezt az iramot.
Van-e értelme naponta 50, ugyanolyan tartalmú és célú cigánybűnözésről szóló hírt megjelentetni? Véleményem szerint szerencsére az olvasóink jelentős része tisztában van ezen a téren a helyzettel, és míg 2004-2005 táján megérte valóban, első helyen foglalkozni a témával, addig mára csak a nagyon kirívó esetekről tudósítunk mi is, már csak azért is, mert döbbenetes módon olyanannyira elszaporodtak ezek az esetek, hogy nem is lehet mindegyikről beszámolni, illetőleg a legfrissebb hírek rész másról sem szólna, pedig másról is szólnunk kell. Ráadásul a cigánykérdést nem tudjuk megoldani csak azzal, ha a cigányság jelentős részének mélyen emberalatti viselkedését bemutatjuk - egy idő után sajnos csak hányingert fogunk érezni velük kapcsolatban.
Szerencsére vannak más olyan nemzeti radikális hírportálok is rajtunk kívül, ahol megjelenik minden cigánybűnözéssel kapcsolatos hír, így ebben a témában pontosabb képet nyújtanak mint mi.
Ugyanez az álláspontunk a pártokrácia szintjén zajlódó küzdelmekről is. Nagyon fontos a Jobbik kíválóan megszerkesztett álláspontjairól, éleslátó közleményeiről hírt adni (mivel egy váltani képes erőt látunk a pártban kibontakozni, amennyiben önmagát is így definiálja), és fontos, hogy a jelenlegi kormány visszaéléseit is bemutassuk, de ez csak a felszín. Az aktuálpolitika szintjén is inkább koncentrálnánk a rendszer tarthatatlanságának bemutatására, az ellenforradalmi, királyságpárti érvek hirdetésére, mintsem arra, hogy éppen egy részkérdésben melyik párt melyik képviselői mire szavazott. A cirkuszi bűvészkedést, szemfényvesztést nem akarjuk bemutatni valóságnak. Nem akarjuk az olvasóval egy percig sem elhitetni, hogy amit ez a köztársaság mutat magából, annak van létjogosultsága, de pláne nem szeretnénk azt a tévképzetet sem erőltetni, hogy pusztán egy-egy báb kiütésével lényegi változás érhető el. Ennél jóval többre tartjuk a olvasóközönségünket.
Tehát nem akarjuk főellenségnek beállítani Orbán Viktort, Lázár Jánost, vagy éppen Mesterházy Attilát, vagy bármelyik felszínen lévő politikust, mert tudjuk, hogy ők a rendszer kiszolgálói, és nem ők maguk a rendszer alkotói elemei. Cserealkatrészek, amiket a háttérerők úgyis le fognak előbb-utóbb cserélni. Így velük sem foglalkoznánk, csak annyira, amennyire a hírszolgáltatás felvállalása kötelez minket. Egyébként sem érezzük méltónak a Szent Koronával fémjelzett oldalt ilyen kicsinyes témákkal megtölteni.
Viszont felelősnek érezzük magunkat minden egyes honfitársunkért, ezért kapnak kiemelt jelentőséget az elszakított területekről származó hírek, a külhoni magyarságról való beszámolók, mert a Kárpát-medence megmaradásának zálogát ők képezik, akik az ellenséges tengerben mint szikla állják ki a hullámcsapásokat.
Szívesen hírt adunk azokról az utcai harcokról is, amik vagy szimbolikus jelentőséggel bírnak (pl.: köztársaság kövének megrongálása), vagy olyan ellenforradalmi események katalizátoraként (Tv-ostrom) is működhetnének, amiket csak támogatni tudunk. Tesszük ezt azért, mert a modern, puhatestű, pipogya embertípussal szemben áll a nemzeti oldal harcosa, aki bátran, a túlerővel szemben is képes felvállalni a harcot a céljai elérése érdekében, még akkor is, ha ez egzisztenciálisan érintheti, sőt, szabadságvesztéssel is járhat. A hősies önfeláldozás, halvány, XXI. századi példáit meg kell becsülnünk az utókor számára.
A hírszolgáltatásunk, a műsoraink és a megjelenő anyagok összessége a hazai és a világ folyamatainak megértését kell, hogy szolgálják, és nem ezen folyamatokról való figyelemelterelést.
A minőségre törekszünk. Ami nem (csak) azt jelenti, hogy a megjelenő cikkeken többet és többen dolgozunk, videókkal és képekkel ellátva őket, kidomborítva a történések minden egyes szálát. Sokkal inkább az üzenet milyenségének megváltoztatására törekszünk. Mi mélyen tiszteljük az olvasóinkat, ezért nem egyszerű fogyasztónak nézzük őket abból az aljas megfontolásból, hogy a mi látogatottságunk minden áron növekedjen, és ezáltal minél nagyobb befolyásra tegyünk szert a nemzeti oldalon. Célunk az, hogy szellemi táplálékkal is ellássuk az idelátogatókat. Olyan cikkeket és műsorokat nem egyszer emeltünk már ki és fogunk még kiemelni, amik mély ideológiai mondanivalóval bírnak, illetőleg a hit kérdéseit boncolgatják, netán metafizikai síkra terelnék a befogadó felet, ha az valóban befogadóként és nem elutasítóként viselkedik. Persze, a nagyon komoly anyagokat -amik elsőre nem biztos, hogy olyan könnyen emészthetőek-, főként blogokban, illetve célzott műsorokban jelentetünk meg, hiszen nem akarjuk a most először velünk ismerkedőket elriasztani.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy lazább, már-már szórakoztató témákkal ne foglalkoznánk, hiszen kell egy kis kikapcsolódás is azoknak, akik minden percüket a harccal töltik, de ennek a szórakozásnak is minőségében kell másnak lennie, mint az átlag liberális tömeg "bulizásának". Egy igényes filmművészeti alkotásra való figyelemfelhívást ugyanúgy közzéteszünk, mint egy intelligens humorral megáldott viccet.
Az is előfordulhat persze, hogy az itt leírtaktól néha, egy-két megjelenő hír erejéig eltérünk: kicsit vulgárisabb szóhasználat, alpáribb megfogalmazás, netán át nem dolgozott, nem megfelelő megvilágításban íródott hír kerül ki, esetenként helyesírási hibák felbukkanása. Ezekért előre is elnézésüket kérjük: vagy az aktuális szerkesztő felkészületlensége, fáradtsága, esetlegesen túlzott leterheltsége okán történik ilyesmi.
A jó médiáról alkotott képünk megegyezik az állam szerepéről alkotott véleményünkkel, tehát a jó médium, nem arra törekszik, hogy kiszolgálja az őt néző, hallgató, olvasó közönséget, és ha ez a közönség éppen mondjuk igénytelen liberális, akkor olyan műsort is nyújtson neki, hanem első sorban az igazságalapú tájékoztatás, a tények felfedése és a nevelés is. Ez ugyanúgy működik nálunk, mint ahogy egy jó államnak is működnie kellene nagyban: a társadalom felett őrködve, azt irányítva a helyes (nem pusztán földi) cél felé.
A Szent Korona Rádiónak van tehát egy felvállalt keresztény-ellenforradalmi-arisztokratikus missziója is - mégha ez nem is lehet az internet korlátai miatt teljes-, ami értelmet ad annak, hogy pénz nélkül, csak a hallgatók támogatásából (lásd kapcsolódó linkek) harcoljunk a sötétség erőivel szemben, még akkor is, ha nem vagyunk felhatalmazva arra, hogy akár még csak a nemzeti oldalt is irányítsuk - nem is irányítani szeretnénk, csak felvillantani az alapvető értékeket, célokat, és azokat a nemrég felébredt honfitársaink fejlődését szeretnénk segíteni, akik eddig az egész életüket szellemi sötétségben élték, és most döbbentek rá, hogy hazugság volt az életük.
Méltóak szeretnénk lenni a Szent Koronához, nem mint koronázási ékszerhez, mint egy vitrinben lévő ereklyéhez, hanem mint a történelmünket, múltunkat és élő hagyományunkat megtestesítő szentséghez. Vesszen a köztársaság, éljen a Magyar Apostoli Királyság!
(Iowa Főhadiszállás, Ostenburg - Szent Korona Rádió)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése