Az Európai Unió, Franciaország és Németország is fontolgatja a tőzsdei ügyleteket megadóztató Tobin-adó bevezetését, amelyet Turkson bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnöke is kívánatosnak tart. A Magyar Kurír három katolikus gazdasági szakembert kérdezett meg a Tobin-adóról, amiről köztük is megoszlanak a vélemények.
Be kell vezetni a Tobin-adót, ami teljesen jó adófajta ahhoz, hogy megregulázzák a nagyon szélsőséges tőzsdei folyamatokat – mondta a Magyar Kurírnak Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, a Sapientia főiskola Keresztény elvek a gazdaságban képzésének szakfelelőse. – Hogy a tőzsdei mechanizmusokból adó keletkezik, amit aztán a közjóra lehet fordítani, ezt én üdvözlendőnek tartom. A pénzügyi tranzakciós (feltalálójáról, James Tobinról elnevezett) adó bevezetését a Vatikáni Rádió híradása szerint nemrég Turkson bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke szorgalmazta a január 30-i EU-csúcs alkalmából. Turkson bíboros felszólalt a Katolikus Fejlesztési Ügynökségek Nemzetközi Szövetsége (CISDE) igazgatótanácsának éves ülésén, a hollandiai Soesterbergben is. A január 25-27. között tartott tanácskozáson a tagszervezetek mellett kilenc európai püspök és a Szentszék képviselői is részt vettek. A CISDE tagjai egyetértenek azzal a stratégiával, amelynek célja, hogy felszámolja a szegénységet és megvalósítsa a világszintű igazságosságot. A szervezet régóta javasolja a pénzügyi tranzakciós adó (Tobin-adó) bevezetését.
A vatikáni bíboros hangsúlyozta: olyan pénzügyi szektort kell kialakítani, amely a társadalom egésze számára teremt gazdagságot. Szerinte a pénzügyi tranzakciók megadóztatása lehetne az egyik módja annak, hogy a gazdaságot és a pénzügyi világot valós hivatásuk és társadalmi funkciójuk korlátain belülre visszaszorítsuk. Hangsúlyozta: korrekt adómértéket kell alkalmazni, amely arányban van a műveletek összetettségével, különösen a másodlagos piacokon végrehajtott akciók esetében. Turkson úgy látja, a pénzügyi tranzakciós adó nagyon hasznos lenne a társadalmi igazságosság és a szolidaritás alapelvei szerinti globális fejlődés és fenntarthatóság előmozdításához, és hozzájárulhatna egy megtakarítási világalap létrehozásához, amely támogatást nyújtana a válságtól sújtott országok gazdaságainak, továbbá a monetáris és pénzügyi rendszereik helyreállításához.
A Tobin-adó bevezetését évek óta fontolgatja az Európai Unió is: számítások szerint évi 55 milliárd euró folyna be belőle. Az Európai Bizottság a kötvény- és részvényügyletekre 0,1 százalékos, a határidős ügyletekre 0,01 százalékos adó kivetését javasolja. Franciaországban augusztusban akarja bevezetni ezt az adófajtát Nicolas Sarkozy elnök, ehhez előbb azonban meg kell nyernie a májusban esedékes választásokat, és az adót ellenző francia jegybankot sem ártana meggyőzni. Támogatná az adó bevezetését Angela Merkel német kancellárasszony is, azonban saját elmondása szerint kormányában nincs egyetértés ezügyben.
A Magyar Kurír a felvetéssel kapcsolatban megkereste Laura nővéren kívül Kiss Ulrich jezsuita szerzetest is, a Management by Jesus szemináriumok vezetőjét is. A Tobin-adó bevezetését ő is támogatja: mint kifejtette, a tőzsdei spekulánsok „virtuális számokkal játszadoznak”, nincs mögöttük tőke, amire pedig még a kaszinóban is szükség van. Kiss Ulrich hozzátette: rengeteg deficitet lehetne finanszírozni ebből a tőkéből. Hogy mire vetnék ki pontosan az adót? „Ha például Soros spekulál a dollárra vagy a fontra, akkor ennek a forgalomnak az alapja lenne a Tobin-adó adóalapja. Ha hárommilliárdra kockáztat, akkor ennek a fél vagy egy ezrelékét kellene befizetnie adóként. Ezek „nevetségesen alacsony számok”, csak attól lesz nagy a bevétel, hogy „iszonyú összegekkel játszadoznak”, olyan összegekkel, amivel egyébként nem rendelkeznek. Tőzsdére ugyanakkor „mindig is szükség volt a kapitalizmusban, csak ez már nem tőzsde, hanem rafinált társasjáték” – fogalmaz a jezsuita. – Tobinnak az volt a célja, hogy a spekulációt leállítsa, és ha hallgattak volna rá, nem tört volna ki a válság 2008-ban. 
Gyökeresen más véleményen van azonban Mike Károly, a Corvinus tanára, a II. János Pál Gazdaságetikai Intézet munkatársa. Az egyház társadalmi tanítása morális iránymutatást nyújt a hívők számára, de nem mentesíti őket az alól a feladat alól, sőt kötelességüké teszi, hogy azt konkrét problémákra a legjobb szaktudásuk szerint alkalmazzák. A lehető legnagyobb tisztelettel a bíboros és a püspök atyák erkölcsi tanítása iránt, az általuk elfogadott gyakorlati elemzéssel szemben komoly közgazdasági ellenérvek fogalmazhatók meg – mondta el a Kurírnak a közgazdász. Szerinte igen kétséges, hogy a javasolt adó valóban jó eszköz-e a felvázolt társadalmi célok eléréséhez, mivel a tőkemozgásokra kivetett adók csökkentik a gazdaság rendelkezésére álló tőke nagyságát. Ennek egyik nem szándékolt hatása, hogy csökken a munka termelékenysége, és végső soron a bérszínvonal. A másik valószínű hatása a gazdasági visszaesés, ami az egyéb adóbevételeket is csökkenti, vagyis összességében a szegénység enyhítésére is kevesebb lehet az állami forrás.
Mike szerint az ilyesfajta adó mellett egyetlen komoly közgazdasági érvként az hozható fel, hogy bizonyos körülmények között esetleg csökkentheti a pénzpiaci árfolyamok változékonyságát. De a józan ész inkább az ellenkezőjét mondatja velünk – fogalmaz. – Aki spekulál, az a jövőre vonatkozó előrejelzései alapján befolyásolja a jelenbeli árat, amelybe így beépül a jövőre vonatkozó tudás. Ha az adó miatt ritkábbak a tranzakciók, a jövő gyakrabban okoz meglepetéseket, az árak nagyobbakat ugranak fel-le. A megfogalmazott célok eléréséhez szerencsésebb lenne más eszközöket keresni.
Szilvay Gergely/Magyar Kurír
Az ENSZ a világ minden pénzügyi tranzakciójára egy új világadót vetne ki, amit egy globális szociális szolgálat finanszírozására használna, hogy alapvető jövedelemmel, ingyenes egészségügyi ellátással, oktatással és lakással lássa el a „szükséget szenvedőket”.
A kezdeményezés része az ENSZ egy hete New Yorkban elindított missziójának, amivel egy úgynevezett „szociális védelmi alapot” (Social Protection Floor – SPF) akar létrehozni a Bizottság a Társadalmi Fejlődésért fennhatósága alatt. Ez a szociális védelmi alap lesz az ENSZ figyelmének középpontjában 2015-től kezdődően, amikor a Millenniumi Fejlesztési Célok projekt befejeződik.
„Ezeknek a szolgáltatásoknak a finanszírozását ebből az új világadóból biztosíthatjuk,” írja a Deseret News, Jens Wandel-t, az ENSZ Fejlesztési Programjának igazgató helyettesét idézve, aki azt mondta, hogy a projekt hosszú távú finanszírozási tervének középpontjában egy „minimális mértékű (0,005%-os) tranzakciós adó lenne, ami 40 milliárd dollár bevételt generálna.”
„Senkinek nem kellene egy bizonyos bevételi szint alatt élnie,” nyilatkozta Milos Koterec, az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottságától. „Mindenki számára biztosítani kellene, hogy hozzájuthasson az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz, alapszintű oktatáshoz, lakáshoz, vízhez, higiéniai és más alapvető szolgáltatásokhoz.”
Az ENSZ a globális szocializmus utópisztikus retorikáját használja legújabb kísérletéhez, hogy még egy bőrt lenyúzhasson a nyugati adófizetőkről.
Most a világ szegényeit használja ürügyként a közös alap létrehozására, talán mert az előző erre irányuló kísérletén, az ember okozta globális felmelegedéssel kapcsolatban bevezetni kívánt karbon adón, egyre több ember kezd átlátni.
Az „Ellenálló nép, ellenálló bolygó: Egy jövő, amit érdemes követni” című ENSZ jelentés a „fenntarthatatlannak” ítélt nemzetek megbüntetésére szólít fel, „a természetes erőforrások és külső gazdasági hatások beárazásával, aminek része a karbonkredit rendszer, a kibocsátás kereskedelem, különböző adók és szabályozások.”
Az ENSZ globális szerepének megerősítése érdekében készített 2010-es ENSZ tervezet például a globális felmelegedés propaganda átdolgozását fontos feladatként említi, hogy a túlnépesedés hazugságán és a vagyon újra felosztásán keresztül tönkretegye e középosztályt és a kivándorlás növelésével segítse a világkormány megalakulását.
A néhány hete zajlott durbani klímacsúcson az ENSZ arra ösztönözte támogatóit, hogy a különböző valós és annak mondott környezetvédelmi veszélyeket kihasználva minél nagyobb vagyonra és hatalomra tegyenek szert. A konferencián megfogalmazott tervezet szerint az ENSZ kötelezővé tenné, hogy a nyugat tartsa tiszteletben „földanya jogait a klímaadó megfizetésén keresztül,” ami tulajdonképpen egy mindenható világkormány alapvető finanszírozását biztosítaná.
Még ha egyet is értenénk az elképzeléssel, hogy még több pénzt fizessünk egy globális szervezetnek, az ENSZ-t bízni meg egy ilyen hihetetlen vagyon kezelésével igen naiv elképzelés, tudva mennyire korrupt szervezetről van szó, amit például az olajat az ételért botrány is hűen illusztrál.
Az ENSZ híres arról, hogy a segélyakciókra kijelölt pénzt saját vagyonának gyarapítására használja, mint például a földrengés sújtotta Haiti esetében, ahol az erre szánt 732,4 millió dollár kétharmada az ENSZ alkalmazottak fizetésére és a gépezet fenntartására ment el, a földönfutóvá lett lakosság megsegítése helyett.
Forrás: Infowars.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése