2012. május 11., péntek

Beindult a fegyverkezési verseny - A NATO milliárdokat költ atomfegyverekre

Az Egyesült Államok 4 milliárd dollárt különít el a NATO nyugat-európai atomfegyvereinek fejlesztésére. Ezek a fejlesztések a gyakorlatban azt jelentik, hogy a már korszerűtlenné vált, szabad esésű atombombákat lecserélik korszerűbb, precíziós atomfegyverekre. Az új bombáknak pedig új hordozók is kellenek, így a célba juttatásról a tervek szerint Lockheed Martin F-35-ösök fognak gondoskodni. Az amerikai kormány erre a célra újabb keretet hoz létre, mert egyenként 100 millió dollárba kerülnek.
Az adatok egy nemrég kiszivárgott jelentésből származnak, amit eredetileg Ted Seay, az USA brüsszeli NATO missziójának vezető-helyettese írt. A jelentésben, melynek neve "Összeomlás miatti háborúk? Az európai NATO atomfegyverek jövője", az áll, hogy a fejlesztések elsősorban Oroszország és Irán ellen irányulnak. "Fokozza a NATO képességeit arra, hogy taktikai nukleáris fegyverekkel elérjen célpontokat Oroszországban." - egy ilyen mondat mellett aligha beszélhetünk arról, hogy az európai rakétavédelmi pajzs ügyében a NATO-Oroszország tárgyalásoknak van még értelme, mert az egész pusztán időhúzás. Oroszország fegyverkezik, és mint látható, a NATO is fegyverkezik (a hatásfokot pedig nagyban növelni fogja az amerikai cégek segédkezésével gyártott "európai" drón haderő).
A jelentésből az is kiderül, számolnak azzal, hogy az információk kijutása esetén ez elidegeníti Oroszországot a további tárgyalásoktól, és arra számítanak, hogy a nem-stratégiai nukleáris robbanófejek száma Európában ellenőrizhetetlenné válik.
A NATO jelenleg 180 B61-es, már korszerűtlennek számító atombombát tárol Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban, Németországban és Törökországban. Ezek sorsa egyelőre nem tisztázott, bár a jelen világpolitikai helyzet a legrosszabb lehetőségeket is lehetséges jövővé teszi. Nemrég a Pentagon jelentette, hogy a Hawaii-on tartott rakétateszt sikeres volt, az elfogórakéta sikeresen leszedte a kilőtt ballisztikus rakétát. A Pentagon hírügynökségének ezek a jelentései is mutatják, hogy a NATO egyre aktívabban készül egy lehetséges rakétaháborúra.
Molnár István

Az Egyesült Államok atomfegyverei Európában

 

Az Egyesült Államok hadereje legalább 200 atomfegyvert állomásoztat Európában, öt országban hat támaszponton elosztva. Ezek között van Hollandia, Belgium és Németország 20-20 robbanófejjel, valamint Olaszország, és (láss csodát) Törökország több, mint 100 robbanófejjel.
Nem csoda, hogy Törökország pálfordulásától a guta kerülgeti cionistáékat.
Hollandia és Németország szeretné elérni, hogy távolítsák el a bombákat. Ezt a kérdést a NATO csúcson Lisszabonban Németország vetette fel. Ez egybevágna a NATO azon törekvésével, hogy tovább csökkentse a robbanófejek számát. A nemrégiben elfogadott új START szerződés csak a stratégiai fejere vonatkozik. A NATO fokozatosan csökkentette Oroszországgal együtt mind a taktikai, mind a stratégiai robbanófejek számát. A legtöbb fejjel az USA 1971-ben rendelkezett, 7300 stratégiai robbanófejjel. Azóta ez a szám csökkent a megállapodások szerint.
Számunkra a hír ebben nem a leszerelés ténye, hanem az, hogy az USA a megállapodások ellenére (kubai konfliktus) tovább telepítette az atomfegyvereit. Tipikus volt Kuba esetében is az USA viselkedése - miután több európai országba atomrakétákat telepített, és ezt a Szovjetunió is megtette Kubával - azonnal ordítani kezdett. Szokás szerint az kiabált, akinek a háza égett.

Három amerikai gyártmányú  B61-es nukleráris bomba
Most viszont megtudhattuk, hogy a rendszerváltás (banditaváltás) lezajlása után sem vitték haza atomszemeteiket a jenkik, hanem tovább lapultak, ráirányítva Oroszországra. Most meg azon csodálkoznak, hogy az oroszok ezt nem nézik jó szemmel? A másik meg az, hogy az USA volt az egyedüli atomfegyvert bevető ország, és mai napig össze-vissza rakosgatja atomfegyvereit a világban. De Irán ellen mégis veri a nyálát, amelynek egyelőre csak atomerőműve van. Nos, ez megint csak jellemző.
Tálas András

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése