Előszó
A bíróságot nem lehet kritizálni, nem
lehet a bírót bírálni, a bírónak mérlegelési joga van, és annak ad
igazat ez által, aki neki szimpatikusabb, vagy akivel kapcsolatban ezt
kérték fentről. Persze az a politikai befolyás sem elhanyagolható, amely
ránehezedik a bíróságokra egy-egy párt részéről. Ez nem egységes
politikai befolyás, hanem városi bíróságok (és azok elnökei) válogatják…
Magyarul: a bíróságok voltaképpen végrehajtói a politikai, a
titkosszolgálati és a Magyarországra minden időben jellemző uram-bátyám
rendszernek, de elenyésző kivétellel semmi közük nincs az igazsághoz,
vagy az igazságszolgáltatáshoz.
A mai magyar „igazságszolgáltatást”
inkább az önbíráskodás területén kell keresni és megtalálni. Ennek oka
pedig az, hogy egy eltorzul és hamis bírói gyakorlat terjedt el, az
ügyvédek nemtelen pénzhajhász magatartása, és a bírók közötti kapcsolat
okán. A legalapvetőbb embertelenség a mai magyar jogrendszerben az, hogy
akinek pénze van, az tud ügyvédet fogadni, akinek nincs, az marad az
elsőfokú, számtalan esetben igazságtalan és a bíró ostobasága miatt
elmarasztaló ítélettel. Ugyanis ma Magyarországon nem az
igazságszolgáltatás a lényeg, hanem a bírósági statisztika a
legfontosabb. az Ítélőtáblánál való fellebbezéshez kötelező az ügyvéd, a
maga nem kis tiszteletdíjával, amelyről legtöbbnyire számlát sem ad(!) a
törvényességre felesküdött - nem fehér, hanem - zöld galléros. (Persze
itt is van kivétel!) Az Ítélőtábla legtöbbször tárgyalás nélkül hoz
ítéletet, tehát egyetlen ügyvédi ellenjegyzés kerül 50-100-500 ezer
forintba… e nélkül viszont be sem lehet adni a fellebbezést tartalmazó
iratot. Magyarul tehát, az alapvető alkotmányos jogot maga a jog, az
igazságszolgáltatásnak nevezett valami tapossa sárba a társadalom
szegényebb rétegét sújtva.
Magyarországon ma elterjedt a
megélhetési följelentés, hiszen a jó bírósági statisztika az, ha egy
alperest a bíró el is ítél. Minél több ítélet születik, annál jobb ez a
statisztika, tehát az ember, a jog nem számít, az alkotmány, és a Btk.
vagy a Ptk. csupán keret, iránymutatás a sokéves (1945-től napjainkig)
jogtiprássorozathoz. Ez „szagolták ki” azok a megrögzött vagy azzá vált
feljelentők, akik a bírói felületességet és hozzá nem értést, a hamis
tanúk szabad és ellenőrizhetetlen felhasználását és a hazudozást
használják fel pénzkereseti lehetőségként. A feljelentő tehát
folyamatosan és szemrebbenés nélkül hazudik az egész per folyamán,
néhány hamis tanút citáltat a pulpitus elé, és máris megnyeri a
nemvagyoni kártérítésként kért összeget. Mert az alaposabb vizsgálat és a
bizonyítás már nem derogál a taláros „isteneknek” még akkor sem, ha
egyébként kézenfekvő volna az ügy. A statisztika nagy úr…
Az új feljelentői kör a külföldön pert
indítani nem merő, viszont a magyar bíróság külföldi ügyekben való
járatlanságát mesterien kihasználó feljelentők köre. A magyar bíróság
súlyos felelőssége, hogy az efféle ügyeket nem utasítja el saját
illetékességének hiányában, és felmentést ad olyan feltételezett
„bűnözőknek”, akik hazájukban – olykor kettős állampolgárok ezek a
feljelentők – rettegnének pert indítani a Magyarországon perre vitt
ügyekben. A magyar bíróság súlyos bűnt követ el, amikor az ilyeneknek
felmentést ad. Ha pedig a nemzetközi bíróság ellenkezőleg ítél, az
ítélkező magyar bírót semmilyen következmény nem éri.
A másik probléma a bírók egy-egy ügyhöz
való hozzáállása, egy-egy ügyben való tájékozottsága, illetve súlyos és a
felekre sok esetben negatívan ható minősíthetetlen tájékozatlansága.
Ehhez tartozik az az új, feltehetően politikai megfontolásokon alapuló,
és egyre többször előforduló bírói magatartás (ítélet), amely a
szélsőjobboldali feljelentőket teszi kedvezményezetté. Mindezekre
könyvemben – főként saját tapasztalataim és barátaim tapasztalatai és
jegyzőkönyvei alapján – számos példát mutatok be, összevetve az eljárási
jog, a Btk. és a Ptk. vonatkozó törvényeivel, jogban járatos barátaim
segítségével.
Volt bírók, ügyészek és megcsömörlött
ügyvédek támogatják munkámat és látnak el tanácsokkal, periratokkal,
jegyzőkönyvekkel. Könyvemben azoknak is segítséget nyújtunk, akik
Magyarországon nem kapták meg az őket alkotmányosan megillető igazságot,
ezért nemzetközi bíróságon kívánják érvényesíteni jogaikat. Hiszen ma
egyre több efféle esettel találkozunk. Amíg Magyarországon a
fellebbviteli bíróság pénzbe kerül, addig a nemzetközi (Uniós) bíróság
ingyenes, és az elmúlt években sok jogsértett magyar állampolgárnak adta
vissza önbecsülését, életkedvét és elveszettnek hitt vagyonát, pénzét.
Mindazonáltal sajnálatos, hogy immár könyvtémává kellett válnia a mai
botrányos magyar igazságszolgáltatásnak, amely sem nem európai, sem nem
uniós… csak magyar. Ennek az tragikus igazságszolgáltatásnak az
eredménye sok esetben az ország elhagyása, az öngyilkosság, az ország
jó hírének romlása, a „természetes” halál, amely az idegességtől és a
megalázottságtól következik be. Feltehetően a bírók sincsenek tisztában
felelősségükkel, kötelességükkel és munkájuk társadalomra kiható
erkölcsi következményeivel. Magyarországon nincs jogbiztonság, és ez a
társadalom teljes zülléséhez, a bűnözés emelkedéséhez és a törvények
mindenki által való semmibevételéhez vezet. Könyvemmel azt szeretném
elérni, hogy az 1945 óta tartó folyamat végleg megálljon, és a bíróságok
példaképként, az erkölcsi normák szigorú betartójaként, a jog mindenek
feletti őreként éljen a társadalom tudatában, s ne csak kötelező
előírásként mondjuk azt, hogy: Tisztelt Bíróság. Mert ma a társadalom
nemhogy nem tiszteli, de jobbára megveti, elítéli, a bíróságokat és az
ügyvédeket. Ezen pedig változtatni kell, ám a gyökeres változást csak a
bírói kar és az ügyvédi kamara érheti el. A társadalom csak reagálni
tud…
A megújulás és a változás akkor kezdődik
majd el, ha bírói kar nevében nyilvánosan bocsánatot kér az arra
illetékes az 1945 és 2012 közötti visszaélések, koncepciós perek, rossz
és politikai bírói határozatok és ítéletek miatt.
(Előzetes Stoffán György - „Istenek” talárban - címmel, szeptemberben megjelenő könyvéből)
(Előzetes Stoffán György - „Istenek” talárban - címmel, szeptemberben megjelenő könyvéből)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése