Tisztelt Nemzeti Média-És Hírközlési Hatóság
Alulírott Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ, 5711 Gyula, Fehér-Körös u. 69, nyilvántartási száma 2817) elnöke, panaszt kívánok tenni a Napi Gazdaság nevű, üzleti és pénzügyi hírlap ellen.
Panaszom oka és tényállása a következő:
2012.07.24-napján, Nagy László Nándor újságíró által fémjelzett cikk látott napvilágot, ”Rossz hír a devizahiteleseknek-fontos döntést hozott a Kúria” címmel, amelynek tartalma nagymértékű csúsztatásokat és valótlanságokat tartalmazott, ezáltal pánikszerű hangulatot keltett az egyébként is pattanásig feszült légkörben a devizaadósok körében. Mint ismeretes a társadalom meghatározó része, kilátástalan helyzetbe került, az úgynevezett devizahitelezések következtében. Az OTP ellen, általam kezdeményezett bírósági perben, az adósokat kedvezően érintő ítéletet az OTP bank nem fogadta el és jogorvoslati kérelemmel fordult a Kúriához. A devizaadósok „társadalma” feszült figyelemmel kíséri az ezzel kapcsolatos híreket. A helyzet komolyságának alátámasztására, a tisztelt Hatóság tudomására hozom, hogy számtalan öngyilkosság, kilakoltatás, kivándorlás és családi tragédia történt már ebből kifolyólag. Éppen ezért, ezt a témát felelőtlenül kezelni nagyon veszélyes és megengedhetetlen magatartás. Megengedhetetlen, hogy ismeretlen percemberkék, a pillanatnyi hírnév reményében, valótlan dolgokat állítsanak vagy írjanak le, amelyet nagy nyilvánosság előtt híresztelve tovább fokozzák, az egyébként is súlyos tragédiát, aki ezt teszi az magát az újságírást szégyeníti meg.
A fent nevezett Napi Gazdaság hírlap, olyan színben és olyan elferdített szövegkörnyezetben tálalta a Kúria egy korábbi állásfoglalását, egy konkrét ügyben, amely egyébként áprilisi, de a hírlap megtévesztő módon tette közzé, mintha új állásfoglalása lenne a Kúriának, ezen túlmenően elvi határozatnak nyilvánította azt.
A Kúria Gfv.IX.30.275/2011.számú ügyében hozott határozatát maga a Kúria sajtószolgálata tette közzé.
A fenti tájékoztató alapján megállapítható, hogy az országot ezzel a hírrel telekürtölő újságok egy három és fél hónappal ezelőtt kihirdetett egyedi ügyben hozott Kúriai döntést elvi határozatnak állították. A Napi Gazdaság nyomán nagyon sok újság és tévécsatorna is leközölte az álhírt.
A Kúriai Tájékoztató a kivastagított résznél azt írja, hogy
II. Annak a Hpt. által biztosított lehetőségnek – mely szerint a pénzügyi intézmény a hitel/kölcsön szerződéseket az ügyfél terhére egyoldalúan módosíthatja – a kölcsönszerződésben történő szerepeltetése önmagában nem tisztességtelen, nem minősíthető a szokásostól eltérő gyakorlatnak.”
míg a Napi Gazdaság és a többi újság ennek alapján a következőket ismertette:
“A bíróság szerint hasonló okból önmagában nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem, mivel a hpt. 210-es paragrafusa − kizárólag a kamat és a költségelem esetében − előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett változatlanul lehetővé teszi az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást.”
Ugyanis a két szöveg összehasonlításából megállapítható az, hogy a Napi Gazdaság újságírója a cikk írása közben a Kúria döntését kiegészítette olyan szavakkal, amelyek teljesen más értelmet adtak neki, mint például
“nem sérti a jogszabályokat”,
“210-es paragrafusa”,
“kizárólag kamat és költségelem esetében”,
“előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett”,
“változatlanul lehetővé teszi”,
“210-es paragrafusa”,
“kizárólag kamat és költségelem esetében”,
“előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett”,
“változatlanul lehetővé teszi”,
hiszen jól látható az, hogy ezek a kifejezések, mondatrészek a tájékoztató szerinti egyedi Kúriai határozatban sehol nem olvashatóak.
Tisztelt Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, futótűzként járta be a Magyarországi sajtót ez a hír, internetes portálok, újságok, tévék és rádiók leközölték, hatalmas pánikhangulatot keltve. Kétségbeesett emberek hívták az érdekvédelmi szervezetünket naphosszat. Ki felel ezen emberek közérzetének negatív befolyásolásáért és a pánikhangulat keltéséért?!
Engedelmükkel bemásolom a Büntető törvénykönyv rendelkezését:
Btk. 270. § “Aki … nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt – vagy való tényt oly módon elferdítve – állít vagy híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A Napi Gazdaság cikke teljes mértékben kimerítette a Btk.-ban foglaltakat, holott weblapjukon ezt írják magukról:
„A Napi Gazdaság független üzleti és pénzügyi hírlap, az üzleti élet egyik legfontosabb hírforrása. Tárgyszerű és mértéktartó írásaival a gazdasági és vállalati irányítók, a pénz és tőkepiaci befektetők döntéseit támogatja. Mondandóját, hangnemét és stílusát visszafogott és megbízható szakszerűség jellemzi.
Tisztelt Médiahatóság, a közelmúltban nagy port kavart az a hír, hogy Schweitzer ex főrabbit a lakásához közeledve egy személy verbálisan szidalmazni kezdte és azt mondta „utálok minden zsidót”, amely kijelentéssel nem lehet azonosulni eléggé baj hogy ez Magyarországon előfordulhat. Itt lényegében egy embert ért szóbeli atrocitás, ennek ellenére maga a Köztársasági Elnök személyesen járt el az ügyben, a sértettet lakásán is felkeresve.
Azt nem várjuk el, hogy minden félrevezetett adóst maga a Köztársasági Elnök keressen fel személyesen a lakásán, de azt elvárjuk, hogy a Tisztelt nemzeti Média és Hírközlési Hatóság a szükséges intézkedéseket megtegye és kötelezze a sajtó orgánumokat, hogy akik ezt az álhírt leközölték, korrigálják hibájukat.
Ami pedig a Napi Gazdaságot és annak újságíróját illeti, példás szankciót követelünk. Az újságírói igazolvány megvonása, a minimum ami elvárható.
Tisztelettel, Kásler Árpád BAÉSZ
Kelt, Gyulán, 2012.07.25 napjánhttp://kaslerarpad.hu/?p=1422#more-1422
Napi Gazdaság avagy Napi Kacsa
Ha a Napi Gazdaság adna a színvonalra, – de mint látjuk nem ad, – akkor páros lábbal rúgná ki a cikk szerzőjét, aki egy pillanatnyi felkapottság reményében , az amúgy is tűrőképességük határán lévő emberek kedélyeit borzolta. Aljas kis pitiáner cselekedet volt, hogy egy április 11-i eseményt, ügyesen elferdítve úgy tálaltak mintha az egy mostani állásfoglalása lenne a Kúriának, nem méltó egy sajtó munkatárshoz, persze bocsánatkérésre senki se számítson ez itt a Liberális Magyarország. A szóban forgó tájékoztató a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítélete előtt látott napvilágot és nem befolyásolta azt.
Kapott anyag, változtatás nélkül leközlöm: Kásler Árpád
Tájékoztató
a Kúria Gfv.IX.30.275/2011.számú ügyében hozott
határozatáról
A fogyasztónak minősülő felperes keresetében a felek között 2007. október 16-án megkötött hitel és zálogszerződés egyes rendelkezései részleges érvénytelenségének megállapítását kérte részben a hivatkozott rendelkezések jóerkölcsbe ütközése miatt részben arra hivatkozva, hogy azok tisztességtelen kikötést tartalmaznak.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. A perben eljárt elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében keresetének megfelelő határozat meghozatalát kérte, részben a Hpt. illetve a Pp. részben uniós jogszabályok megsértésére hivatkozva.
határozatáról
A fogyasztónak minősülő felperes keresetében a felek között 2007. október 16-án megkötött hitel és zálogszerződés egyes rendelkezései részleges érvénytelenségének megállapítását kérte részben a hivatkozott rendelkezések jóerkölcsbe ütközése miatt részben arra hivatkozva, hogy azok tisztességtelen kikötést tartalmaznak.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. A perben eljárt elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében keresetének megfelelő határozat meghozatalát kérte, részben a Hpt. illetve a Pp. részben uniós jogszabályok megsértésére hivatkozva.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, az alábbi elvi megállapításokat tette.
I. A hitel/kölcsön szerződésben a pénzügyi intézmény nemcsak kamatot, hanem díjat és költséget is felszámíthat, ezek felszámítása önmagában jó erkölcsbe ütközőnek nem
tekinthető.
tekinthető.
II. Annak a Hpt. által biztosított lehetőségnek – mely szerint a pénzügyi intézmény a hitel/kölcsön szerződéseket az ügyfél terhére egyoldalúan módosíthatja – a kölcsönszerződésben történő szerepeltetése önmagában nem tisztességtelen, nem minősíthető a szokásostól eltérő gyakorlatnak. Hivatalból nem kötelezettsége az eljáró bíróságnak az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő konkrét szerződési feltételek esetleges jogszabályba ütközésének, jó erkölcsbe ütközésének vizsgálata, ha az adott feltételek a peres iratok részévé nem váltak, a feltételek jogszabályba, jó erkölcsbe ütközésére a felperes nem hivatkozott.
III. Az árfolyam lehetséges változásának becslése a hitel/kölcsön szerződésnek nem kötelező tartalmi eleme.
Budapest, 2012.április 11.
A Kúria Sajtótitkársága
A fenti tájékoztató alapján az a legkevesebb, hogy az országot mai nap ezzel a hírrel telekürtölő újságok egy három és fél hónappal ezelőtt kihirdetett egyedi ügyben hozott Kúriai döntést elvi határozatnak állították.
Ha esetleg ezeket a cikkeket közreadó újságírók nem tudják azt, hogy mi a különbség a kettő között, kérjék meg a Bankszövetséget arra, hogy magyarázza el azért, mert a Bankszövetség tart továbbképzést még a Bíróságoknak is.
A nagyobb baj az, hogy a Kúriai Tájékoztató a kivastagított résznél azt írja, hogy
II. Annak a Hpt. által biztosított lehetőségnek – mely szerint a pénzügyi intézmény a hitel/kölcsön szerződéseket az ügyfél terhére egyoldalúan módosíthatja – a kölcsönszerződésben történő szerepeltetése önmagában nem tisztességtelen, nem minősíthető a szokásostól eltérő gyakorlatnak.”
míg a Napi Gazdaság és a többi újság ennek alapján a következőket ismertette:
“A bíróság szerint hasonló okból önmagában nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem, mivel a hpt. 210-es paragrafusa − kizárólag a kamat és a költségelem esetében − előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett változatlanul lehetővé teszi az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást.”
Ugyanis a két szöveg összehasonlításából megállapítható az, hogy a cikket közlő újságírók, de különösen a Napig Gazdaság újságírója a cikk írása közben a Kúria egyik olyan bírájának gondolta magát, akinek van joga kiegészíteni a Kúriai döntés olyan szavakkal, hogy
“nem sérti a jogszabályokat”,
“210-es paragrafusa”,
“kizárólag kamat és költségelem esetében”,
“előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett”,
“változatlanul lehetővé teszi”,
“210-es paragrafusa”,
“kizárólag kamat és költségelem esetében”,
“előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett”,
“változatlanul lehetővé teszi”,
hiszen jól látható az, hogy ezek a kifejezések, mondatrészek a tájékoztató szerinti egyedi Kúriai határozatban sehol nem olvashatók.
Javaslom azt nekik, hogy legközelebb az ilyen cikkeket író újságírók ne fáradjanak a Kúriai döntés megismerésével, hanem ők maguk alkossák meg a határozatot. Úgy ahogy nekik tetszik.
Egyébként pedig ezt a cikket közreadó újságíróknak, de különösen a Napi Gazdaság ujságírójának feltehetőleg görcs bántotta a kezét akkor, amikor pedig a Tájékoztató szerinti Kúriai egyedi döntésben olvasható alábbi szövegrészt nem tudta leírni:
“önmagában nem tisztességtelen”
http://kaslerarpad.hu/?p=1416
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése